biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 26. hét

2013 július 02. - 15:47 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Június 23-án országgyűlési választásokat tartottak Albániában. A szavazás – melynek során a lakosság 53 százaléka jelent meg az urnáknál - eredményeként az eddig ellenzékben lévő Szocialista Párt szerezte meg a parlamenti helyek többségét, 140-ből 84-et. Bár a választások napján még mindkét nagy párt győztesnek nevezte magát, végül az Edi Rama vezette szocialisták kerültek kormányra. Az EBESZ szabadnak és tisztességesnek találta a választásokat.  A nemzetközi szervezet megfigyelőket küldött az országba a választások idejére, mivel a korábbi években a csalás és az erőszak is velejárója volt a szavazásnak. Egy esetet még így is feljegyzett az EBESZ: az egyik északi városban lövöldözés tört ki az egyik választóhelységben. Az Európai Unió külügyi főképviselője, Catherine Ashton, valamint a bővítésért felelős biztos, Stefan Füle is elismerően nyilatkozott az albániai választásokról. Az EU korábban figyelmeztette a tiranai vezetést, hogy ha problémák merülnek fel a szavazások kapcsán, azzal a csatlakozási tárgyalások kerülnek veszélybe. Tony Blair, Nagy-Britannia korábbi miniszterelnöke lesz várhatóan az új albán kormány tanácsadója, miután májusban megállapodott Ramával, ha a szocialisták megnyerik a választásokat, Blair segíteni fogja Albániát az EU-tagság elérésében.
 
Edi Rama, Tirana korábbi polgármestere, a Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltje (Forrás: news.yahoo.com)
 
A francia hatóságok 2013. június 24-én, hétfőn letartóztattak egy hattagú iszlamista csoportot. A fegyvereseket már korábbról is ismerte a francia rendőrség. Ezelőtt több támadásban is részt vettek, feltehetően a Seine-et-Marne hotel bankjának kirablásában is részt vettek. A csoport négy tagja francia nemzetiségű, egy továbbá férfi Beninből, egy másik pedig a Comore-szigetekről származik, és mind 22-38 év közöttiek. A gyanúsítottak több összehangolt támadásban is részt vettek már Párizs környékén, és a források szerint most is egy híres célpontot választottak. A francia törvények szerint öt napig tarthatják bent a csoport tagjait, utána vagy szabadon kell engedni, vagy vád alá kell helyezni őket. Egy francia ügyész azt nyilatkozta, hogy ma a legnagyobb fenyegetést Franciaország számára a radikális iszlamista csoportok jelentik. A múlt hónapban a belügyminiszter, Manuel Valls is hasonlóképpen foglalt állást beszédében, amikor azt mondta, Franciaország olyan fenyegetéssel néz szembe, ami egyre növekszik, és az egész világra hatással van. Számos elemző úgy véli, hogy az ország külpolitikája az oka ezeknek a támadásoknak.
 
Lengyelország külügyminisztere, Radoslaw Sikorski 2013. június 26-án, szerdán átadta a Visegrádi négyek (V4) elnökséget Magyarországnak Budapesten. Sikorski Martonyi János magyar külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat a Budai Várban a hat hónapos elnökségről, amelyet Magyarország július elsején vesz majd át. A Visegrádi csoport Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából és Magyarországból áll. A horvát igazságügyi miniszter, Orsat Miljenic is részt vett a beszélgetéseken a július elsejei horvát EU csatlakozás kapcsán. A magyar fél egy második világháború előtti, lengyel Mors géppisztoly másolatát ajándékozta Sikorski elnöknek a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum kollekciójából. „Az ilyen és hasonló gesztusok építik a barátságot a nemzeteink között,” – mondta a lengyel külügyminiszter, mikor átadták neki az ajándékot. A fegyver a közép-lengyelországi Bydgoszcz-i Katonai múzeumban kerül majd kiallításra. A város egyébként Sikorski miniszter úr szülővárosa is.
 
A magyar és a lengyel külügyminiszterek Martonyi János (jobb oldalon) és Radoslaw Sikorski a Halászbástyában 2013. június 26-án a V4 tárgyalások után (Forrás: thenews.pl)
 
Az ENSZ meghosszabbította az UNDOF misszió mandátumát.  Július 27-én, csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsa hat hónappal meghosszabbította a Golán-fennsíkon szolgáló békefenntartó missziójának mandátumát. Emellett a fegyverszüneti szerződésben megállapított 1.250 főben maximalizálta a kéksapkások számát a térségben és előírta, hogy a misszió katonáinak védelme érdekében hatékonyabb felszereléssel kell őket ellátni. Valószínűleg a békefenntartók páncélozott járműveket, géppuskákat és golyóálló mellényt kapnak. A misszió célja, hogy betartassa az Izrael és Szíria közt 1973-ban megkötött fegyverszüneti szerződést, ami kimondja, hogy a szíriai katonák nem léphetnek a fennsík területére. Június elején szíriai felkelők elfoglaltak egy határőrposztot, közben több békefenntartó is megsérült. Végül szíriai katonák űzték el a felkelőket az elfoglalt területről. A helyzet veszélyessége miatt Japán, Kanada és Horvátország kivonta csapatait a térségből és Ausztria is megkezdte 380 fős kontingensének kivonását. Oroszország felajánlotta, hogy szükség esetén ellátja az osztrák csapatok feladatait.  A kivont csapatok pótlásáról már van megállapodás, miszerint Fidzsi-szigetek 500 főt ad a missziónak, emellett több tagállammal is folynak tárgyalások az utánpótlással kapcsolatban.
 
golan-heights-closeup.jpg
A misszió helye (Forrás: israelipalestinian.procon.org)
 
Csehországban a korábbi koalíciós pártok és az ellenzék is nemtetszését fejezte ki a Miloš Zeman által megnevezett ügyvezető miniszterelnök személye kapcsán. Könnyen lehet, hogy a június 25-én kinevezett Jiří Rusnok kabinetje nem lesz képes elég támogatót szerezni ahhoz, hogy megerősítse pozícióját a parlamentben. A pártok vezetőinek szinte egybehangzó véleménye alapján ez a megoldás senkinek sem jó. A Petr Nečas leköszönő miniszterelnök köré tömörülők még mindig reménykednek abban, hogy a kormány, Miroslava Němcová vezetésével, a helyén maradhat. A szociáldemokraták ezzel szemben továbbra is előrehozott választásokat követelnek. A két fél között azonban egyetértés mutatkozik a tekintetben, hogy az ügyvezető kormány kinevezéséért a kritikák kereszttüzébe állították Miloš Zeman államfőt. Lubomír Zaorálek szociáldemokrata vezető szerint Zeman pusztán csak saját politikai hasznot akar húzni a krízishelyzetből. A Rusnok-kabinetben egyébként belügyminiszterként Martin Pecina, míg külügyminiszterként Jan Kohout is helyet kapna, akik három évvel ezelőtt már betöltötték ezt a pozíciót a  Jan Fischer-féle ügyvezető kormányban.
 
Légi úton mentettek ki hét lengyel hegymászót Pakisztánban, Iszlámábádban, mivel továbbra is folytatódik az „embervadászat” egy szélsőséges milicista csoport ellen. Tálib szélsőségesek tíz nemzetközi hegymászót gyilkoltak meg Nanga Parbatnál, Pakisztánban június 22-én, szombaton. „Elég nagy a káosz, de mindannyian biztonságban vannak” – mondta Daniel Piskorz, a lengyel expedíció koordinátora a Polish Radionak adott interjújában. „Még mindig egy karavánra várnak, ami elviszi majd a poggyászaikat,” – tette hozzá. „Hamarosan le lesznek foglalva a repülőjegyeik és hazatérnek Lengyelországba.” A pakisztáni hatóságok időközben több információt is nyilvánosságra hoztak. Kiderült, hogy kínai, orosz és ukrán nemzetiségű áldozatok mellett egy amerikai, egy szlovák, egy nepáli, egy pakisztáni és egy litván állampolgárt is meggyilkoltak. A hegymászók Nanga Parbatbnál vertek tábort, a világ kilencedik legmagasabb csúcsának közelében. Szombat este hozzávetőlegesen 15, helyi biztonsági személyzeti ruhákba öltözött személy ütött rajta a táboron és szisztematikusan kivégezték a hegymászókat, akiknek előbb bekötötték a szemét, majd letérdeltették és sorban tarkón lőtték őket. „Ez egy kivégzés volt” – mondta Piskorz. Az útleveleket és az értékeket elvitték, a mobiltelefonokat pedig megsemmisítették. A helyi idegenvezetőket kényszerítették arra, hogy elvezessék a fegyvereseket a nemzetközi táborhoz, melyet 4.200 méter magasan állítottak föl. A táborban a pakisztáni személyzetet is megkötözték és elkülönítették őket a csoporttól. Jelentések szerint egy kínai férfi is túlélte az incidenst. A Tálib szélsőségesek azt állították, hogy azért követték el a merényletet, mert egy amerikai dróntámadás során életét vesztette az egyik vezető helyettesük, Waliur Rehman. Ez az eset az első olyan támadás a Gilgit-Baltisztán térségben, melyet külföldi turisták ellen követtek el.
 
Olaszország kormányzó koalíciója elkerülte a szakadást a 90 darab Lockheed Martin F-35-ös vadászgépek beszerzésről benyújtott indítvány kapcsán. Június 26-án, szerdán megegyeztek arról, hogy a parlament jóváhagyását kérik a program további folytatásához.  A több mint egy évtizede zajló beszerzési program finanszírozását állította volna le az az ellenzéki indítvány, amelyet a kormánykoalíció balközép pártjának (PD) tagjai közül is többen támogattak, de a szintén kormányzó jobbközép Szabadság Párt (PDL) erősen a program folytatását támogatta. A szerdai két órás megbeszélés után a kormányzó pártok egy új javaslattal álltak elő, amely a kormányt az Európai Unióba történő erősebb integrációra szólította fel a költségcsökkentő védelmi projekteken keresztül, és kimondta, hogy további parlamenti támogatásra van szüksége a vadászgépek beszerzésének folytatásához. A kormány 381 igen és 149 nem szavazattal fogadta el az új indítványt, a beszerzések megállítására vonatkozó ellenzéki indítvány pedig elbukott. A szavazást megelőzően az olasz védelmi miniszter, Mario Mauro megvédte az F-35-ö programot, kijelentve, hogy Olaszországnak szüksége van a kiöregedett flotta lecserélésére. A tervek szerint 2015-től kezdve 45 éven keresztül 11,8 milliárd eurót költenek majd a gépekre.
 
F-35-ös vadászrepülőgép (Forrás: defencetalk.com)
 
David Cameron brit miniszterelnök afganisztáni látogatás után Pakisztánba érkezett, hogy Aszif Ali Zardarival miniszterelnökkel a Pakisztán és Afganisztán közötti erősebb kapcsolatról tárgyaljon. Cameron elismerte a felmerült nehézségeket, valamint a potenciális brit üzleti lehetőségekről is tárgyalt. Cameron Afganisztánban előre be nem jelentett látogatást tett a Helmand tartományban állomásozó brit csapatoknál, valamint Hamid Karzai elnökkel is találkozott, és megerősítette, hogy az Egyesült Királyság 2014-ben teljes mértékben kivonja harcoló alakulatait az országból, ahol jelenleg 8.000 brit katona szolgál. Pakisztánban június 30-án, vasárnap 16 ember halt meg egy út menti robbantásban. A távirányítású bomba egy félkatonai járőrkonvojra volt irányozva, amely Bedhberben, Peshawarban járőrözött. A halálos áldozatok mellet 25 ember sebesült meg a robbanásban, amelyet legalább 40 kilogramm mennyiségű robbanóanyaggal megpakolt jármű segítségével hajtottak végre.
 
Június 24-én, hétfőn legalább 28 ember halt meg Bagdadban, miután egy tucat, autókba rejtett pokolgép robbant fel az iraki fővárosban. A halálos áldozatok mellett legalább 125 ember sebesült meg. Irakban a felekezeti és politikai erőszak következtében heti rendszerességgel történtek robbantások az elmúlt hónapokban.
 
Damaszkuszban egy jótékonysági szervezetnél robbantotta fel magát egy öngyilkos merénylő. A halálos áldozatokkal és sérültekkel járó merényletben legalább négyen vesztették életüket és nyolcan sebesültek meg. Az állami Szír Arab Hírügynökség beszámolója szerint a merénylő a Dár al-Ihszán jótékonysági központnál az egészségügyi ellátásra várakozó emberek között hajtotta végre a detonációt. A helyszín az előkelő damaszkuszi Mária Katedrálishoz van közel, amely az egyik legrégibb görög ortodox templom a városban. Szíriában a keresztények az a társadalmi csoport, akik kereszttűzbe kerültek a kormányoldali alaviták és az ellenzéki felkelő szunniták harcaiban.
 
A Bundestag egyértelműen a mandátum meghosszabbítása mellett foglalt állást, hiszen 499 fő támogatta, míg 73 fő elutasította a képviselők közül a libanoni műveletben történő további szerepvállalást.
A misszióban alapvetően a német haditengerészet vesz részt, melynek feladatai meghatározott keretek között mozognak. Egyrészt ellátja a libanoni tengerpart biztosítását, másrészt szerepet vállal libanoni tengerészgyalogosok képzésében. Emellett a német hadsereg segítséget nyújt egy radarrendszer kiépítésében a tengerparti területeken, amelyet 2014 során be kell fejezni.
Németország 2006 óta vállal szerepet az ENSZ UNIFIL missziójának tevékenységében.
 
Angetretene Marinesoldaten mit Flagge der UNIFIL Mission
Az UNIFIL műveletben szolgáló német katonák (Forrás: bmvg.de)
 
Líbia miniszterelnöke, Ali Zeidan csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az ország védelmi miniszterét le fogják váltani a megnövekedett erőszak miatt. „Köszönetet fogunk mondani a védelmi miniszternek és meg fogjuk nevezni az utódát,” mondta Zeidan a beszédében.  Mohammad al-Barghathi már május elején beadta a lemondását, majd a kormány kérésére visszavonta azt. „Azok után, ami tegnap történt, az a döntés született, hogy fel lesz mentve a tisztségéből. Amint lehetséges, meg fogjuk nevezni az új minisztert,” tette közzé a Reuters a miniszterelnök szavait. Líbia fővárosában összecsapások zajlottak, miután a fegyveres milíciák bosszúból megrohamozták Tripolit, amiért ott elnyomják ezeket a csapatokat. Csütörtökön a halálos áldozatok száma elérte a tíz főt. A harc szerdán tört ki a Yarmouk katonai bázison. Sokan megsebesültek, a halottak között pedig katonák is voltak, beleértve egy tisztet is.
 
Csuzda N
Mohammad al-Barghathi már májusban beadta a lemondását, de a kormány kérésére visszavonta azt (Forrás: english.alarabiya.net)
 
Az orosz és az iráni haditengerészet közös hadgyakorlatot tervez az év második felében a Kaszpi-tengeren. A hírt Nyikolaj Jakubovszki, a Kaszpi-tengeri Flotta helyettes parancsnoka jelentette be, miután Asztrahán kikötőjében fogadott egy csoport iráni irányított rakétás rombolót. Az iráni haditengerészet képviselője üdvözölte, az elképzelést, de részleteket nem árult el a megbeszéltekkel kapcsolatban.
Az első orosz-iráni közös hadgyakorlatra 2009-ben került sor a Kaszpi-tengeren, melyben összesen harminc hadihajó vett részt. Szergei Alekminszki admirális, a Kaszpi-tengeri Flotta parancsnoka szerint amennyiben a hadgyakorlat megvalósul, az a jövőben hozzájárulhat a két fél közötti együttműködés elmélyítéséhez.
 
Újra közös orosz-iráni haditengerészeti hadgyakorlatra kerülhet sor 2013-ban (Forrás: en.rian.ru)
 
A Bundestag meghosszabbítja a német haditengerészet egységeinek további jelenlétét a Földközi-tengeren, és jóváhagyta az új logisztikai támogatásról szóló mandátumot Maliban. A német haditengerészet további egy évet tölt a Földközi-tengeren, ezalatt pedig továbbra is járőrözni fognak a libanoni tengerparton. A Bundestag nagy többséggel megszavazta a nemzetközi misszió mandátumának meghosszabbítását, hiszen célja, hogy megakadályozza a Hezbollah fegyvercsempészetét. Jelenleg mintegy 200 német tengerészgyalogos szolgál a területen. Továbbá a képviselők jóváhagyták a Bundeswehr részvételét az új ENSZ-misszióban, Maliban. 150 katona vesz részt az ENSZ-erőkben a légi közlekedés és a légi utántöltés területén.
 
Hassan Dahir Aweys sejk, a szomáliai al-Shabab iszlamista milícia egyik vezetője a kormányerők fogságába került, miután a szervezetben belharcok robbantak ki. A sejket repülővel szállították a fővárosba, Mogadishuba, amelyet a kormány az Afrikai Unió 18.000 katonájának támogatásával tart ellenőrzése alatt.
Aweys az al-Kaidahoz közeli szervezet régi embere volt, már a 2001-es New York-i terrortámadást követően felkerült az USA különösen veszélyes terroristákat tartalmazó listájára. Őrizetbe vételének körülményei nem ismertek, azonban az, hogy a kormányerők önerőből ejtették volna foglyul kizárható, így feltételezhető, hogy a sejk menekülésre kényszerült. A belharcok részletei szintén homályosak, a legelfogadottabb vélemény szerint Ahmed Abdi Godane, a milícia első embere számolt le azon ellenfeleivel, akik ellenezték az al-Kaidával való szoros együttműködést. Ibrahim Afghan, az al-Shabab második embere szintén feketelistára került; BBC értesülése szerint fogságba került, más források szerint azonban már ki is végezték.
Aweys sorsa egyelőre nem tisztázott, a Nemzetközi Büntetőbíróság is elfogatóparancsot adott ki ellene, azonban a helyi hatóságok is szívesen tárgyalnák az ügyét.
 
Sheikh Hassan Dahir Aweys boards a plane in Adado with Somali government soldiers, 29 June
Aweys a kormányerők fogságában. (Forrás: bbc.co.uk)
 
Hamid Karzai afgán elnök szombaton tett sajtónyilatkozatában kifejezésre juttatta, hogy a múlt héten elkövetett Elnöki Palota elleni tálib támadás nem lesz hatással adminisztrációja tevékenységére a békefolyamatot illetően, valamint az nem fogja megzavarni kampányukat sem. David Cameron brit miniszterelnökkel tartott közös sajtókonferencián Karzai elmondta, hogy jól tudja, és hogy az afgán polgároknak elsősorban békére és stabilitásra van szüksége, majd arra szólította fel a lázadókat, hogy kíméljék az embereket és a kormányzati intézményeket. Cameron látogatása alkalmával elégedettségét fejezte ki a választási regisztrációs folyamattal kapcsolatban. Kormánya nevében felajánlott 4,5 millió fontot a választások sikeres lebonyolítása és a női választók részvételre való bátorítása céljából, melyet a Független Választási Bizottság részére utalna át segély formájában.
 
http://www.pajhwok.com/en/affiles/imagecache/lead_l/photo/2013/6/9166913618_e742b7e267_z.jpg
Hamid Karzai Afganisztán elnöke egy sajtótájékoztatón (Forrás: pajhwok.com)
 
Péntek óta ismét tömegdemonstrációk helyszíne a kairói Tahrír tér. Vasárnap volt Murszi elnök hatalomra kerülésének első évfordulója, amely alkalomra a kormányzását ellenzők nagy rendezvényekkel készültek, de már előzetesen súlyos összecsapásokra került sor a tüntetők,  az elnök hívei és a rendőrség között. Pénteken három ember halt meg a harcok következtében, és legalább 139 sebesült meg. Az egyik áldozatot, egy amerikai diákot, Alexandriában késelték meg ismeretlenek. Vasárnap Kairóban becslések szerint fél millióan vonultak az utcákra, de több másik városban is ezrek demonstráltak. A fővárosban néhányan Molotov-koktélokkal támadták meg a Muszlim Testvériség székházát, majd a helyszínen lövöldözés alakult ki. Az Egészségügyi Minisztérium szerint több mint 600-an sérültek meg, és legalább heten meghaltak.
Murszi kritikusai azt vetik fel neki, hogy csak a Muszlim Testvériség érdekeit képviseli, a törvényhozást az iszlám szerint akarja átalakítani, ezekkel elárulva a 2011-es forradalmat. Az elnök visszalépését és új választásokat követelnek. A Nobel-békedíjas Mohamed el-Baradei szerint Murszinak „jogosítványt adtunk, de ő nem tud autót vezetni.” Május óta a Tamarod (lázadás) mozgalom saját bevallása szerint 22 millió aláírást gyűjtött össze a polgároktól – céljuk az volt, hogy túllépjék az egy éve Murszira szavazók létszámát, 13,2 milliót. Egy vasárnap este kiadott nyilatkozat szerint az ellenzék addig fogja folytatni a tüntetéseket, amíg „e diktatórikus rezsim utolsó embere is elbukik.”
 
cairo.jpg
Tüntetők Kairóban. (Forrás: spiegel.de)

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem