biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 27. hét

2013 július 09. - 12:14 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Július 1-ei dátummal megkezdte működését az ENSZ új békefenntartó missziója. A MINUSMA (United Nations Multidimensional Integrated Stabilization Mission in Mali) az Afrikai Unió erőitől veszi át a katonai ellenőrzés feladatát. A közel 13.000 fős misszió ünnepélyes keretek közt Bamakóban vette át a stafétabotot a pánafrikai AFISMA (African-led International Support Mission to Mali) missziótól. Több ország (köztük Honduras, Kína, Norvégia, Svédország) katonái vesznek részt a misszióban, melynek telepítéséről még április 15-én döntött a Biztonsági Tanács. Emellett Franciaország továbbra is közel 3.000 főt állomásoztat Maliban. A misszió oka, hogy Mali északi részét 2012-ben szélsőséges iszlamisták foglalták el és tovább terjeszkedtek a főváros felé. Amikor már Bamako is fenyegetésnek volt kitéve, francia katonák beavatkozása nyomán sikerült valamelyest stabilizálni a területet. A kéksapkások egyik fő feladata a július 28-i elnökválasztás biztosítása lesz, mely kritikus Mali jövőét tekintve. A MINUSMA haderő parancsnoka Jean-Bosco Kazura ruandai tábornok.
 
A misszió katonáinak sisakjai (Forrás: foreignpolicyblogs.com)
 
Nabere Honore tábornok, Burkina Faso hadseregének vezérkari főnöke látogatást tett Ruandában. A hazáját politikailag is képviselő tábornok Kagame elnökkel, valamint Ruanda védelmi szférájának meghatározó vezetőivel – a védelmi miniszterrel, és a vezérkari főnökkel – tárgyalt. Honore elmondása szerint a látogatás célja az volt, hogy átadja Kagaménak Blaise Compaoré – Burkina Faso elnökének – üzenetét, amely a két ország közötti barátság megerősítéséről szól. A szakmai találkozókon az együttműködés elmélyítésének lehetőségeiről tárgyaltak a ruandai képviselőkkel. Honore kiemelte, hogy országa teljes mellszélességgel támogatja Jean Bosco Kazura tábornokot, aki nemrég kapta meg az ENSZ Mali missziójának parancsnoki tisztségét. Üdvözölte továbbá, hogy Ruanda más afrikai válságkezelő missziókban is egyre meghatározóbb szerepet játszik, a további együttműködést elsősorban a békefenntartás területén képzeli a vezérkari főnök. Napjainkban megfigyelhető pozitív tendencia, hogy a fejlődő afrikai államok egyre nagyobb mértékben veszik ki részüket a kontinens pacifikálásából. Ezt erősíthetik a hasonló bilaterális megállapodások is.
 
Honore tábornok Ruandában. (Forrás: www.newtimes.co.rw)
 
 
Július 2-án a NATO erőket kiszolgáló logisztikai cég tagjai ellen pokolgépes merényletet hajtottak végre Kabulban, akik közül négyen sérüléseket szenvedtek, heten pedig életüket vesztették. A Reuters egy cikke szerint figyelemre méltó az eset kapcsán, hogy az említett cég úgy hirdeti magát, mint amely – többet között – a katonai műveleteket követő kivonás során szükséges hátra maradt erők kiszolgálására szakosodott. A támadással kapcsolatban kiemelendő, hogy arra irányult, hogy feltárja a helyi biztonsági erők hiányosságait és aláássa az afgán kormány életképességét. A merényletek legújabb hulláma ennek alátámasztását célozza. Nem utolsó sorban ezek az egyre szaporodó események negatívan befolyásolják a NATO erők afgán csapatok kiképzésére irányuló tevékenységét, mely ugyancsak megingatja a kitűzött stabilizációs törekvéseket, egyúttal rontja a nyugati beavatkozás hatékonyságába vetett hitet az afgán lakosság körében. Múlt héten az Elnöki Palota magasan biztosított zónájába jutott be két négy-kerékmeghajtású gépkocsi NATO-járműnek álcázva. A merénylők katonai egyenruhát viseltek, így az első autót át is engedték az ellenőrző-áteresztő ponton. A második gépjárművet az őrök megállították, erre válaszul a tálibok tüzet nyitottak és megöltek három katonát.  Az afgán biztonsági erők veszteségei is egyre kritikusabbak. A Belügyminisztérium napokban közzétett adatai szerint a rendőrség állományából 299-en vesztették életüket az elmúlt hónapban, és további 618 sebesült meg.
 
http://i.telegraph.co.uk/multimedia/archive/02599/afghan-map_2599506c.jpg
Az Elnöki Palota elleni támadás lokalizációja (Forrás: reuters.com)
 
Kedden késő este fegyveresek támadták meg Tripoliban Líbia Belügyminisztériumának épületét azzal a céllal, hogy bezárják azt, nyilatkozták a szemtanúk. Egy másik eset alkalmával a különleges erők két tagja sérült meg egy autós robbantás után. Az épület szomszédságában lövéseket lehetett hallani, de az nem volt egyértelmű, hogy a támadók tüzeltek vagy pedig az őrök adtak le figyelmeztető lövéseket. Az este folyamán fegyveresek homokzsákokkal vették körül a minisztérium épületét, majd eltorlaszolták a bejáratát, mielőtt elhagyták a területet, jelentette ki egy biztonsági tisztviselő. A hivatalnok azokat a milicistákat hibáztatja, akik korábban megtámadták Zintánt. Múlthét szerdán fegyveresek próbálták kiszabadítani öt társukat Zintánból, akiket korábban a lázadók fogtak el. Szintén az előző héten egy katonatisztet öltek meg, akinek a saját járművébe helyeztek el robbanószerkezetet. A líbiai hatóságok azért küzdenek, hogy a lázadók csatlakozzanak a hivatásos hadsereghez vagy a rendőrséghez, ahol biztosítani tudják majd a határokat, valamint a törzsi konfliktusokba is be tudnak avatkozni. A kormány képtelen volt leszerelni és feloszlatni azokat felkelő csoportokat, amelyek most az ország egyes részeiben gyakorolják a hatalmat.
 
Bámészkodók állják körbe azt a kocsit, amely felrobbant a különleges erők alakulata mellett (Forrás: english.alarabiya.net)
 
Július 4-én, csütörtökön jelent meg a hír, hogy a francia hírszerzés információk megszerzése céljából egy hatalmas elektronikus hálózatot működtet. Az ország hírszerző ügynöksége folyamatosan gyűjt be minden elektronikus adatot telefonokról, internetről, e-mailekből. Minden megszerzett információt egy háromemeletes, földalatti bunkerben tárolnak Párizsban. Ez a hálózat a metaadatok begyűjtésére alkalmas, vagyis nem az információ tartalmát szerzi meg, hanem a küldés mikéntjét, és hogy ki, mikor, vagy honnan küldte. A hatalmas archívum, mely a források szerint nagyobb tíz millió gigabájtnál, hozzáférhető más ügynökségek számára is, beleértve a katonai hírszerzést, a belső hírszerzést vagy a rendőrséget. A program kémműholdakkal együtt dolgozik, illetve a tengeren túli francia állomásokat hallgatja. Az információk tengeralatti kábeleken érkeznek. Patricia Adam jogalkotó, aki az előző évig a hírszerzési bizottság vezetője volt, azt mondja, a francia kémek nem halásznak, hanem horgásznak az adatok óceánjában.
 
A brit kormányzat és a magánszektor közösen lépnek fel a kiberbiztonság növelésének érdekében. A július 5-én bejelentett „kibervédelmi együttműködés” (Defence Cyber Protection Partnership) célja, hogy az állami szervek és privát vállalatok közötti információcserével, valamint a kibervédelemben a kockázat alapú megközelítés meghonosításával közösen növeljék az ország kritikus infrastruktúráinak biztonságát. A megállapodást három kormányzati szerv, a Nemzeti Infrastruktúravédelmi Központ, a Kormányzati Kommunikációs Központ, a Brit Védelmi Minisztérium, illetve kilenc magáncég (BAE Systems, BT, Cassidian, CGI, Hewlett Packard, Lockheed Martin, Rolls-Royce, Selex ES, Thales UK) írta alá. Philip Dunne, a védelmi minisztérium államtitkára elégedetten nyilatkozott a bejelentés után, és értékelése szerint ez a partnerségi megállapodás kiválóan bizonyítja, hogy az állam és az ipar képes eredményesen együttműködni. A jelenlegi brit kormányzatnak a kezdetektől fogva kiemelten fontos a kiberbiztonság megteremtése, melyet jól jelez, hogy a 2010-es Nemzeti Biztonsági Stratégiában a kiemelt fenyegetések közé emelte a számítógép-hálózatok elleni támadásokat.
 
A kormány tájékoztatása szerint az állami informatikai rendszert több mint 70 szofisztikált támadás éri havonta. (Forrás: assets.digital.cabinet-office.gov.uk)
 
Észak-és Dél-Korea elvben megállapodott a Kaesong ipari komplexum újranyitásáról. A maratoni találkozókat követő egyezséget a demilitarizált zóna Panmunjom falujában kötötték meg. Az ipari park munkája idén áprilisban állt le a két állam között megnövekedett feszültségek miatt; a tudósítók szerint a leállás jelezte a két Korea közötti konfliktus komolyságát. A komplexum termelése Észak-Korea bevételének igen jelentős részét adja. A megállapodásra Suh Ho, a déli delegáció vezetőjének beszámolója szerint az északi fél nagyon törekedett, és jelentős erőfeszítéseket tett a kaesongi ügy megoldására. Az egyezség szerint mindkét fél beleegyezett, hogy a dél-koreai cégek vezetői megvizsgálják gyáraikat, valamint helyreállítsák a kész termékeik és nyersanyagaik raktárait. A közel 120 dél-koreai vállalat a működés felfüggesztése miatt három hónapon keresztül képtelen volt elérni készleteit.
 
Az északi és a déli delegáció vezetői 15 órás tárgyalás után jutottak megállapodásra Kaesong ügyében. (Forrás: bbc.co.uk)
 
Július 4-én a magyar, a cseh és a lengyel külügyminisztérium is közleményt adott ki az Egyiptomban zajló események hatására. Mindhárom nyilatkozat egyetért abban, hogy jelen helyzetben a legfontosabb dolog az erőszak elkerülése és a békés, demokratikus átalakulás előmozdítása. Az országok kifejezték abbéli reményüket is, hogy a hadsereg végig partnere lesz ebben az egyiptomi népnek.
Martonyi János magyar külügyminiszter találkozott Asraf Mohszennel, Egyiptom magyarországi nagykövetével, aki elmondta, hogy a helyzet Kairóban nyugodt és, hogy a legfontosabb cél jelenleg a nemzeti konszenzus megszületése valamint a parlamenti választások megtartása. Lengyelország közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az új vezetőség által meghozott intézkedések minden politikai párttal és a társadalom lehető legszélésebb spektrumával kapcsolatban kell, hogy legyenek.
Az egyiptomi hadsereg átvette az irányítást a demokratikusan megválasztott Mohammed Murszitól és ideiglenes kormányzást vezetett be. „Az egyetlen módja, hogy elkerüljük a belföldi konfliktus súlyosbodását az, hogy egy különleges, „lakossági párbeszéd” formájában kezelik a helyzetet.” – mondta a lengyel külügyminisztérium szóvivője, Marcin Bosacki. „Ha visszaemlékezünk a saját demokratikus rendszerváltásunkra, melyet vérontás nélkül vittünk végig, akkor azt kell, hogy kérjük az egyiptomi felektől is, hogy ragaszkodjanak a tárgyalásos úton való válságkezeléshez és ne folyamodjanak erőszakos eszközökhöz és katonai beavatkozáshoz.”
Óriási tömegek gyűltek össze a kairói Tahrir téren csütörtökön, 2013. július 4-én a „második forradalom” hírére, hogy Hoszni Mubarak elnökhöz hasonlóan Mohammed Murszit is megbuktassák. Most ideiglenesen az egyiptomi alkotmánybíróság vezetőjét Adli Manszúrt választották meg. A Muszlim Testvériséggel szimpatizáló televízióadókat levették a műsorról, amikor a volt elnököt, Murszit a védelmi minisztériumba szállították – mondta el a párt szóvivője, Gehad el-Haddad a Reuters hírügynökségnek. Biztonsági erők is megrohanták az Al Jazeera hírcsatorna egyiptomi épületét és legalább öt főt őrizetbe vettek a személyzet tagjai közül, de négyüket már elengedték. A Muszlim Testvériség szóvivője szerint a párt támogatói hajlandóak mártírrá válni, hogy megvédjék Murszit. „Egy dolgot tehetünk csupán, hogy a harckocsik és az elnök közé állunk,” – mondta Gehad el-Haddad. Számos nemzetközi vélemény elcsitult, miután egyesek szerint egy „katonai puccs” vette kezdetét az országban. Azonban Murszi opponensei szerint az elnök egy erősödő autoritárius rendszert épített ki az elmúlt időszakban. „Nem állunk senki pártjára,” mondta Jen Psaki az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője. „Annak ellenére, hogy a főszerepet a haderő játssza most Egyiptomban, nem gondolom, hogy ez egy katonai puccs lenne” – mondta a korábbi lengyel-egyiptomi nagykövet, Jan Natkański. „A utcán tüntető emberek azt mondják, hogy Murszi inkább a Muszlim Testvériség elnöke volt, mint az országé.” tette hozzá.
Péntek éjszaka a Sínai-félszigeten fekvő el-Arís városban több száz fegyveres iszlamista foglalta el a kormányzó székhelyét, miután tűzharcban előtte öt rendőrt megöltek. Közülük több tucat még másnap is ellenőrzése alatt tartotta az épületet. Szombaton felrobbantottak egy közeli, Jordániába vezető gázvezetéket – a lángokat 50 km távolságból is lehetett látni. Összesen ez a tízedik alkalom, hogy ez a vezeték Mubarak bukása óta merénylet célpontjává vált. Eközben a városban ismeretlenek lelőttek egy kopt papot. Luxorban is vallási alapú összetűzésre került sor, egy muszlim és négy keresztény meghalt.
Szombaton úgy tűnt, hogy a Nobel-díjas Mohamed el-Baradei lesz az ideiglenes kormány elnöke. A szalafista Núr párt viszont ezt a tervet bojkottálta; egy magas rangú tisztviselője szerint „nem beszélhetünk nemzeti megbékélésről, hogy utána Murszi legnagyobb ellenfelét elnökké tegyük,” és kritizálta azt is, hogy Baradei nem elég vallásos, és nem osztja az iszlámon alapuló kormányzásról szóló elképzeléseiket. Bár az előző választásokon a voksok negyedét elnyerő párt korábban a Muszlim Testvériség oldalára állt, az utóbbi héten a Murszi-ellenes szekuláris ellenzéki koalíció mellett szólalt fel. Manszúr következő javaslata Ziad Bahaa al-Din, a szociáldemokrata párt tagja – Baradei az ő helyettese lenne. Al-Din, aki az Egyesült Királyságban tanult gazdasági jogot, Mubarak alatt a befektetési ügynökség vezetője volt, de a diktátor bukása előtt lemondott. 2011-ben parlamenti képviselővé is választották.
 
Az egyiptomi kormányellenes felkelés az elnöki palota előtt a Tahrir téren július 3-án Kairóban. A téren összegyűlt emberek örömujjongásban törtek ki, amikor a fegyveres erők bejelentették, hogy Mohammed Murszi elnököt elűzték a több napja tartó tüntetéssorozat eredményeként. (Forrás: thenews.pl)
 
 
Az orosz Szevmas hajógyár pénteken megerősítette azt a korábban bejelentett tervet, hogy 2013 végéig három – egy Jasen-osztályú és két Borej-osztályú – atommeghajtású tengeralattjárót szállít le az orosz haditengerészet részére. A Borej-osztályú ballisztikus rakétákkal ellátott tengeralattjáró adja az orosz haditengerészet stratégiai nukleáris elrettentő képességének fő pillérét, amely a Typhoon-osztályú és a Delta-3 és 4 tengeralattjárókat hivatott helyettesíteni. A Borej-osztályú Alekszander Nevszkij tengeralattjáró várhatóan november 15-én kerül a haditengerészethez, míg a Vlagyimir Monomah december közepén csatlakozik a flottához. Várhatóan összesen nyolc darab Borej-osztályú tengeralattjáró készül el 2020-ig; az elsőt, a Jurij Dolgorukijt ez év januárjában már átadták. A Szevmas hajógyár a fent említett haditengerészeti eszközök mellett 2013-ban tervezi leszállítani az első Jasen-osztályú Szeverodvinszk elnevezésű atommeghajtású, támadó tengeralattjárót is. A Szeverodvinszk jelenleg az utolsó tengeri gyakorlatait végzi a Fehér-tengeren. Oroszország tervei közt szerepel, hogy legkevesebb nyolc darab Jasen-osztályú tengeralattjárót épít, amelyek az orosz haditengerészet víz alatti támadó flotta magját képeznék.
 
Severodvinsk submarine
Az első Jasen-osztályú tengeralattjáró, a Szeverodvinszk 2013-ban fog csatlakozni az orosz haditengerészethez (Forrás: en.rian.ru)
 
Oroszország új szoftverekkel szeretné fejleszteni fegyveres erőit, ezért a Védelmi Minisztérium széleskörű „fejvadászatba” kezdett fiatal programozók körében.
Az orosz védelmi miniszter, Szergei Sojgu szerint a fiatalok a felsőfokú tanulmányaik elvégzése után rögtön „tudományos kutatócsoportokba” kerülnének az Orosz Fegyveres Erők keretén belül. A miniszter tájékoztatása szerint feladatuk olyan új szoftverek fejlesztése lesz, amelyeket a hadsereg az elkövetkezendő öt évben nem fog tudni nélkülözni, ám azok célját nem részletezte. A bejelentésre az intézményi rektorokkal való egyeztetés után került sor.
Sojgu szerint a kutatócsoportok egy olyan új generáció megjelenését eredményezik majd, amelynek tagjai nagyot lendíthetnek a katonai technológia területén. A koncepció először márciusban merült fel, az akkor kiadott részletek szerint a programozók már hallgatói időszakuk alatt is részt vennének a védelmi szféra kutatás-fejlesztési projektjeiben, ráadásul a részvétel időtartamát beleszámolnák a kötelező egy éves katonai szolgálatba is.
Vlagyimir Putyin orosz elnök még februárban személyesen utasította a Szövetségi Biztonsági Szolgálatot (FSB), hogy állítsanak fel egy olyan egységes rendszert, amely képes időben kiszűrni az orosz informatikai hálózat ellen intézett támadásokat. A döntésre egy héttel az után került sor, hogy egy orosz informatikai biztonsági cég, a Kaspersky Lab bejelentette, hogy egy igen kifinomult malware-t fedezett fel, amelyre a Vörös Október nevet aggatták. A rosszindulatú szoftver diplomáciai, kormányzati és tudományos kutatási központokat támadott meg Kelet-Európában és a posztszovjet térségben.
Az Orosz Fegyveres Erők napjainkban sorozatos reformokon mennek át, melyek közt szerepel a fokozatos áttérés egy teljesen önkéntes haderőre, a szervezeti átalakítás és a haderő modern fegyverekkel, eszközökkel történő felszerelése.
 
Nagy lehetőség előtt állnak az informatikai területen elhelyezkedni vágyó orosz fiatalok
(Forrás: en.rian.ru)
 
Kisiklott és felrobbant egy petrolkémiai anyagokat tartalmazó teherszállító vonat egy kanadai városban, ahol akár ezer főt is ki kell telepíteni a baleset miatt. A tóparti város, Lac-Megantic mintegy 6.000 embernek ad otthont. A település Québec-ben található, Montrealtól mintegy 155 mérföldre (250 km), közel államhatárhoz. A robbanás következtében több tucat épület pusztult el, illetve fekete füsttel telítődött a levegő. A vonat szombat hajnalban siklott ki, 80 áldozat még nem került elő. Mind a rendőrség, mind a tűzoltóság dolgozik a károk elhárításán. Az Amerikai Egyesült Államokból is érkeztek tűzoltók a katasztrófa helyszínére. A vonat több mint 70, kőolajjal teli vagont szállított, amelyek közül a baleset következtében több felrobbant, felgyújtva a közeli épületeket. A kisiklott vonat körül egy kilométeres veszélyzónát hoztak létre, mert több konténer is felrobbant a lángok közepette. „Még túl korai meghatározni a lángok okát.” - mondta a BBC-nek Gregory Gomez del Prado őrmester, Québec rendőrség szóvivője. „Néhány vonat rakomány ömlött a közeli Chaudiere folyóba” - mondta Québec környezetvédelmi szóvivője, Christian Blanchette, és hozzátette, hogy mozgó laboratóriumot hoztak létre, amely figyelemmel kíséri a levegő minőségét.
 
Veszélyes anyagot szállító vonat robbant fel Québecben, Lac-Megantic városában. (Forrás: ctvnews.ca)

 


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem