biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 36. hét

2013 szeptember 11. - 03:14 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Szeptember 2-án, hétfőn szabadult ki az a két francia állampolgár, akiket egy nappal korábban Niamey lakosai fogtak el. Mindez azért történt, mert a helyieket feldühítették a fokozott biztonsági intézkedések, amelyeket a májusi észak-nigeri terrortámadás következtében vezettek be. A túszokat azért fogták el, hogy tárgyalást kezdeményezhessenek, és így kiszabadítsanak számos tüntetőt. A biztonsági erőkkel történt vasárnapi összecsapás során 37-en megsérültek, és 16 demonstrálót letartóztattak. A lázadók felgyújtottak egy ellenőrző pontot, és kővel dobálták a nigériai nagykövetséget. Már hónapok óta folynak a tiltakozások, mert a helybéliek azt mondják, az új intézkedések nagyban megnehezítik az életüket. A fokozott biztonságot a május 23-ai dupla terrortámadás után vezették be, amelynek célpontjai egy katonai bázis és egy francia cég által működtetett uránbánya voltak.
 
Two French nationals freed by Niger protesters
Biztonsági zóna Niameyben (Forrás: france24.com)
 
Legalább 27 ember meghalt és további 50 megsebesült szeptember 3-án, kedden, amikor kilenc autóba rejtett pokolgép robbant Bagdad síita lakosságú kerületeiben. A támadásra a helyi rendőrség szerint napnyugta előtt egy órával került sor, a robbanások a Karrada, al-Alam, Talbija, Abu Dseer, al-Maamil, Zafaranija, al-Surta Rabaa és Szkanija negyedekben történtek. Hajnalban az Arab-Dzsabúr kerületben egy fegyveres további támadást intézett egy szunnita családi ház ellen, megölve az ott lakó öt személyt. A szunnita- síita ellentét idén április óta éleződött ki ismét, amikor is az észak-iraki Hawidzsában az iraki biztonsági erők erőszakkal levertek egy tüntetést, amelyben a szunniták a jelenleg kormányzó síita hatalom ellen tiltakoztak. A szunniták a politikai életből kiszorítva érzik magukat a jelenlegi síita Núri al-Máliki elnöksége alatt, a kormány viszont attól fél, hogy a szunnita hívők, akik a szomszédos szíriai harcokban is részt vettek, az iraki hatalom ellen fordulhatnak.
 
Az egyik líbiai börtön igazgatója azt nyilatkozta, hogy a hírszerzés egykori vezetőjének lányát elrabolták, miután szabadon engedték a fővárosi fegyintézetből. Anúdot, Moammer Kadhafi egykori hírszerző főnökének és szárnysegédének, Abdullah el-Szenusszinak a lányát az után rabolták el, hogy hétfőn elhagyta az al-Rajúmi börtönt Tripoliban. Az igazgató közölte, hogy a biztonsági erők nyomozást indítottak. Anúdot közel tíz hónapig tartották fogva, miután bejutott az ország területére. A hatóságok azt nyilatkozták, hogy hamis útlevéllel lépte át a líbiai határt. Azért utazott, hogy meglátogassa raboskodó édesapját, akit az után a 2011-es polgárháború után ítéltek el bűnei miatt. Kadhafi fiát, Szeif al-Iszlámot is elítélték a polgárháborúban elkövetett bűnei miatt, és ebben a hónapban fogják bíróság elé állítani. Az hatalmon lévő kormány nagyrészt megbukott abban, hogy uralkodjon a fegyveres csoportokon, valamint abban, hogy biztosítsa a közrendet az országban.
 
Szenusszi, Moammer Kadhafi egykori tanácsadója ebben a hónapban kerül bíróság elé gyilkosság vádjával (Forrás: aljazeera.com)
 
Robert Mugabe zimbabwei elnök újabb terminusra esküdött fel szeptember 5-én, csütörtökön, a vitatott választási folyamatot követően. Az ünneplő tömeg éljenzésével együtt járó ceremónia napokat késett, ugyanis Morgan Tsvangiral ellenzéki vezető, aki petíciójában megkérdőjelezte a választások tisztaságát, csak a múlt héten vonta vissza az ügyben a keresetét. A nemzeti választási bizottság szerint Mugabe 61%-os győzelmet aratott a korábbi miniszterelnökkel (34%) szemben. Az elnök az elmúlt héten kritikusainak azt felelte, „kövessenek el öngyilkosságot” ha nem tudják elfogadni az ő újraválasztását. A 89 éves Mugabe Afrika legidősebb vezetője, országában a britektől történő függetlenség elnyerése óta ő van hatalmon. Az öt évvel ezelőtti választásokat követő zavargásokban 200 ember halt meg és több ezer megsebesült, a jogvédő szervezetek szerint pedig az ellenzéki pártok támogatói közül sokakat megvertek, megkínoztak vagy megöltek. Miután a regionális vezetők hiányolták a szabad választásokat, arra kényszerítették a két oldalt, hogy megegyezzenek a hatalommegosztásról, így a korábban Mugabe fő ellenzéki kihívója lett a miniszterelnök, de az idei választási fordulattal a törékeny hatalommegosztás a végére ért.
 
Robert Mugabe 2013 januárjában, Harareban. (Forrás: cnn.com)
 
Szeptember harmadikán éjjel 1.000 ember gyűlt össze Bukarest utcáin, hogy kifejezze ellenérzését Európa legnagyobb külszíni aranybányájának tervezett megépítése kapcsán. Három nappal korábban több ezren tiltakoztak országszerte a román kormány törvénytervezete miatt, amely engedélyezné a Gabriel Resources nevű kanadai vállalatnak, hogy aranyat és ezüstöt bányásszon a Kárpátokban fekvő Verespatak (Rosia Montana) területén. A demonstrálók kritizálták, hogy a tervezet speciális nemzeti státusszal ruházná fel a bányát és így lehetővé tenné a Gabriel Resources romániai csoportjának, hogy elköltöztesse a néhány megmaradt földtulajdonost a területről.
Az ügy miatt szimpátiatüntetésre került sor Románia londoni nagykövetsége előtt is, amelyen 150-200 romániai és külföldi környezetvédő aktivista vett részt.
A bánya támogatói között van ugyanakkor Victor Ponta miniszterelnök és Traian Basescu államfő is, akik szerint a projekt sok munkalehetőséget teremt majd a régióban, és euró-milliárdokat fog eredményezni adóbevételként.  A tervezetet két héten belül bocsátják vitára a román parlamentben.
 
romania_rosa_montatan_mine.png
Az „arany négyszög” térképe (Forrás: theguardian.com)
 
A szíriai polgárháború eseményeit követően az Amerikai Egyesült Államok is kész az Asszad-kormány elleni katonai csapásra. A szenátus döntését az ENSZ hágai fegyverzetellenőrző testületének hivatalos dekrétuma határozta meg - miszerint valóban vegyi fegyvert alkalmaztak Szíriában. A támadásnak több mint 1.500 civil áldozata volt. Ennek keretében került sor az amerikai haditengerészet négy rombolójának, valamint a USS San Antonio hadihajónak a Földközi-tengerre való átcsoportosítására. Továbbá, a Vörös-tenger partjainál szintén szolgálatát teljesíti a USS Nimitz legénysége is, melynek segítségével pedig alkalom nyílhat az amerikai légierő bevetésére is. Barack Obama amerikai elnök Jonathan Greenert admirálist, a Haditengerészet Műveleti Parancsnokát bízta meg a feladattal. A régióban fellelhető erők jelenleg képesek bármelyik pillanatban precíziós légi, illetve rakéta csapások kivitelezésére. Azonban ennek végrehajtására még nincsen kongresszusi felhatalmazás. Jelenleg vitatható az a kérdés, hogy melyik forgatókönyv lenne a jobb Szíriának, ugyanis fennáll a lehetősége, hogy egy esetleges amerikai műveletet követően megnövekedhet a szélsőséges iszlamista felkelők befolyása.
 
A képen látható az amerikai haditengerészet katonai jelenléte a szíriai térségben. (Forrás: military.com)
 
A brit miniszterelnök alsóházi veresége után lázasan keresi a módját, hogyan támogathatná a szíriai felkelőket Asszaddal szemben. A feszült hangulatú szentpétervári G20 csúcstalálkozón szeptember 6-án reggel David Cameron és Ban Ki-Mun ENSZ főtitkár egy külön értekezleten vett részt, ahol szakértők ismertették velük a vegyifegyver-támadással kapcsolatos legújabb bizonyítékokat. Ezután a brit kormányfő egy 52 millió fontos segélyt ígért a szíriai felkelők számára, melyet egészségügyi tréningek és vegyifegyver-támadás elleni védelem biztosítását elősegítő eszközök finanszírozására használhatnak fel. Az Egyesült Királyság szíriai adományai ezzel már elérik a 400 millió fontot. A csúcstalálkozón emellett Cameron mindent elkövetett, hogy meggyőzze a nemzetközi közösséget a közel-keleti ország rezsimje elleni támadás szükségszerűségéről. Az olasz és a kanadai miniszterelnök, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke részvételével tartott találkozón elkerülhetetlennek titulálta a katonai beavatkozást, mert csak így vethetnek véget az elmúlt évtized egyik legszörnyűbb konfliktusának.
 
David Cameron kemény héten van túl. A parlament alsóháza után a héten Vlagyimir Putyin orosz elnökkel került összetűzésbe (Forrás: static.guim.co.uk)
 
2013. szeptember 6-án, pénteken François Hollande francia köztársasági elnök azt nyilatkozta, hogy Franciaország az ENSZ vizsgálatait várja, mielőtt véglegesen döntene a Szíria területén történő beavatkozásról. A francia vezető elismerte, hogy az oroszországi találkozón a G20-as vezetők nem értettek egyet abban, hogy ki állhat az augusztus 21-i damaszkuszi vegyifegyver-támadás mögött, amely során Washington szerint 1.400 ember halt meg. Hollande szerint egy ENSZ művelet megoldhatná a problémát, de egyelőre úgy tűnik, Kína és Oroszország megvétózná a döntést. Hozzátette, hogy az ország mindent megtenne, amit csak tud, hogy a beavatkozás során elkerüljék a civil áldozatokat, illetve hogy ha nem tesznek semmit, az azt jelentené, hogy a diktátorok Szíriában és bárhol máshol továbbra is büntetlenül követhetnek el hasonló cselekményeket.
 
Az Egyesült Államok esetleges szíriai beavatkozásáról nem csak az európai hatalmak vélekednek különbözőképpen, a kérdés Latin-Amerikát, csak úgy, mint az egész világot jelentősen megosztja.  Közép- és Dél-Amerika esetében a kérdést érdekessé teszi, hogy az elmúlt években Washington jelentős befektetéseket eszközölt a térségben, amelyek rendszerint politikai elköteleződést is eredményeznek. Ez a mechanizmus jól látható az egyes országok retorikájában, Kolumbia, Panama, Mexikó és Chile – az USA legfontosabb térségbeli partnerei – visszafogott nyilatkozatokkal ugyan, de a probléma megoldását sürgetik. A térségre általában jellemző pacifizmust azonban ez a négy ország sem rúgja fel, elsősorban diplomáciai megoldást szeretnének elérni. José Antonio Meade Kuribreña, a mexikói külügyi államtitkár a szentpétervári G20 találkozón a katonai akcióval kapcsolatosan az ENSZ alapokmányát idézete, mint országa álláspontja: „erőt csak jogos védelem, vagy a BT felhatalmazása esetén lehet alkalmazni”.
A katonai intervenció leghangosabb ellenzője Nicolás Maduro, Venezuela kormányfője. Maduro szerint a beavatkozás akár a harmadik világháború kirobbanását eredményezheti, véleménye szerint butaság azt hinni, hogy a rakéták csak ott fejtik ki hatásukat, ahova becsapódnak. Venezuela az UNASUR (Dél-amerikai államok szövetsége) állam- és kormányfőinek értekezletén is támadta az agresszív amerikai külpolitikát. Argentína és Brazília, a térség meghatározó hatalmai az ENSZ-nek szánnak minél fontosabb szerepet a szíriai konfliktus megoldásában. A kilenctagú Karibi Közösség a héten elítélte a vegyi fegyverek használatát, azonban kérte a nemzetközi közösséget, hogy óvakodjon az erő alkalmazásától. A Nobel-Békedíjas Óscar Arias, Costa Rica korábbi államfője szerint úgy tűnik, a washingtoni adminisztráció nem tanult saját hibáiból, amelyeket a Közel-Keleten követett el az elmúlt évtizedben.
 
https://lh3.googleusercontent.com/-nHcJNDzPntc/UXGI5GYNWsI/AAAAAAAAC9A/lPV2DnDNXIg/w506-h750/0419_kerry_mexico_meade_3.jpg
José Meade és John Kerry Washingtonban. (Forrás: 4semanas.com)
 
Oroszország újabb hadihajót küld a Földközi-tengerre. A Szmetlivi névre keresztelt, Kashin-osztályú, rakétákkal felszerelt romboló szeptember 12-e és 14-e között hagyja el Szevasztopol kikötőjét, illetve a Fekete-tengeri Flottát. Az Orosz Haditengerészet egy magas rangú tisztviselője elmondta, hogy az érvényben lévő rotációs rendszer alapján kerül sor a romboló Földközi-tengeren állomásozó orosz hajóegységhez való csatlakozására.
Oroszország a héten már több hadihajóját, köztük kettő kétéltű partraszálló hajót, a Novocserkasszkot és a Minszket, illetve egy elektronikus felderítőhajót, a Prjázovjét küldött a Földközi-tengeri Flotta kötelékébe. Ugyanígy új feladattal tervezik kiküldeni a Moszkva névre keresztelt, Szlává osztályú, rakétás cirkálót, amely a Pantalejev Admirális rombolótól fogja átvenni a szolgálatot szeptember 17-én. A korábban kivezényelt Ivanovetcs és a Sztil rakétás hadihajók  szeptember 29-i határidőre érkeznek majd meg a szíriai partokhoz.
Vlagyimir Putyin egyik legközelebbi munkatársa, Szergej Ivanov tartalékos vezérezredes szerint a Földközi-tengeri Flotta megerősítésére azért van szükség, hogy egy esetleges veszélyhelyzet esetén evakuálni tudják a Szíriában tartózkodó orosz állampolgárokat.
Anatoli Antonov helyettes védelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy országa megnövekedett jelenléte a térségben egyértelműen és alaposan indokolt a most kialakult, illetve a várható helyzetre tekintettel. A védelmi miniszter helyettese azonban hangsúlyozta: a haditengerészet földközi-tengeri jelenléte semmiképp sem annak a jele, hogy Oroszország a kialakuló regionális konfliktusban aktív szerepet kíván vállalni.
 
A háttérben a jövő héten a Földközi-tengerre induló Szmetlivi romboló látható (Forrás: en.rian.ru)
 
Az egyiptomi hadsereg szeptember 7-én nagyszabású offenzívát indított el a Sínai-félszigeten állomásozó fegyveresek ellen. Szemtanúk mondták a BBC-nek, hogy harckocsik, páncélozott harci járművek és csapatok – amelyeket Apache helikopterek támogattak – támadták meg a határ mentén tevékenykedő iszlamista szélsőségeseket a Gázai övezetnél. A művelet vezetői azt nyilatkozták, hogy az utóbbi években a maga nemében ez volt a legkiterjedtebb akció a területen. Eközben egyiptomi katonák aknavetőket és robbanóanyagokat találtak egy, a Szuezi-csatornához közeli vasútvonal mellett.
Mubarak elnök 2011-es bukását követően gyakoriak voltak a támadások a csővezetékek és a biztonsági erők ellen, és amióta a hadsereg július 3-án puccsal eltávolította Mohamed Murszi elnököt, várható volt a kísérlet a félsziget helyzetének katonai erővel való rendezésének. Egy névtelenül nyilatkozó katonai tisztviselő elmondta, hogy a hadsereg azokat a területeket „tisztítja meg”, ahol az iszlamista militánsok működnek. Ez magában foglalta Rafah és Sejk Zuwejid városokat, valamint a környező falvakat.
Csütörtökön egy robbantás célpontja volt Mohamed Ibrahim belügyminiszter, amikor munkába indult kairói házából. A támadást ő sértetlenül élte túl, de egy másik személy meghalt.
 
egypttank.jpg
Egyiptomi harckocsi. (Forrás: bbc.co.uk)
 
Megközelítőleg 153 ember, köztük nők és gyermekek sérültek meg, valamint négy tisztviselő vesztette életét, amikor a felkelők autóba rejtett bombát hoztak működésbe az Afganisztáni Felderítő Hivatal közelében, a központi Wardak tartományban vasárnap. A tartomány közegészségügyi igazgatója a Pajhwok hírügynökségnek elmondta, összesen huszonhárom nő, két gyermek és 127 férfi szerzett különböző fokú sérüléseket, többségében a detonáció hatósugarán belül szétszóródó üvegtörmelékek következtében. A robbanás erőssége olyan mértékű volt, hogy a Közegészségügyi Minisztérium mellett más kormányzati épületben is súlyos károkat okozott. A támadók a robbanószerkezet alkalmazása után fegyverekkel indultak a Felderítő Hivatal felé, de a három elkövetőt rövid tűzharcot követően lelőtték a biztonságiak. A tartományi tanács vezetőjének helyettese, Hazrat Mohammad Janan elmondása szerint az összehangolt támadás főként civileket érintett: a környéken üzemeltett boltok dolgozóit, helyi árusokat, közalkalmazottakat és az éppen arra járó járművezetőket. A helyi biztonsági tisztviselő négy hivatalnok haláláról és tíz enyhébb sérüléseket elszenvedőről számolt be. A történteket a tálibok magukra vállalták; szóvivőjük azt állította, hogy a támadásban számos afgán és külföldi csapatoknál szolgáló katona vesztette életét.
 
http://www.pajhwok.com/affiles/imagecache/lead_l/photo/2013/9/_DSC0073.JPG
A vasárnapi támadás hatalmas erőssége több épületben károkat okozott (Forrás: pajhwok.com)

 


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem