biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 37. hét

2013 szeptember 18. - 02:48 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Észak- és Dél-Korea megegyezett, hogy újra megnyitják a közösen működtetett ipari parkjukat, mely az elmúlt időszakban fellépő feszültségek miatt lassan öt hónapja nem üzemel. A megállapodás értelmében a Kaesong Ipari Komplexum szeptember 16-án nyitja meg újra kapuit – működése egyelőre próbaidős jelleggel valósul meg.
A gazdasági kapcsolatok újraélesztése hosszas tárgyalások eredménye, melyek záróakkordjaként a két fél között egy öt pontos megállapodás köttetett. Ebben került rögzítésre az a szándék, hogy az ipari parkot újból megnyitják, valamint hogy kompenzációt nyújtanak a bezárás következményeként károsodott dél-koreai cégeknek. Ezen kívül kifejezésre került az a szándék is, hogy a mindenkori politikai helyzet nem lesz hatással a komplexum működésére.
A Kaesong Ipari Komplexum kilenc év óta tartó fennállása alatt fontos bevételi forrásként szolgált az észak-koreai rezsim számára, tekintve, hogy bezárása előtt körülbelül 53.000 északit tudott foglalkoztatni, a több mint 120, a komplexumhoz tartozó dél-koreai cégnél.
 
A teljes Euró-övezetet tekintve több mint 150 bank lesz érintett a változásokban. Az informális megállapodás lehetővé tette, hogy szeptember 12-én az Európai Parlament szavazhasson a kérdésről. Első lépésben egy új mechanizmus létrehozását, az úgynevezett Single Supervisory Mechanism (SSM) bevezetését tűzték ki célul. A dél-európai államok támogatják az új felügyelő testület mielőbbi felállítását, mert a dél-európai országok bankjai vannak a legnehezebb helyzetben, és Németország a segítség előfeltételként határozta meg, hogy támogassák a kezdeményezést.
 
Az Európai Parlament szeptember 10-én indította meg a 16 millió euróba kerülő kampányát, melynek célja, hogy a 2014-es uniós választásokon megállítása a részvételben tapasztalható negatív tendenciát. A népszerűsítés egy évig fog tartani, középpontjában az emberek tájékoztatása áll. A friss közvélemény-kutatások szerint jelenleg tíz uniós állampolgárból mindössze négy venne részt a választásokon.  A kampányt összesen négy szakaszra lehet felosztani. Az első fázisban bemutatják az EP képviselők törvényhozásban betöltött szerepét. A második szakasz októberben veszi kezdetét és olyan kulcskérdéseket vizsgálnak, mint a munkalehetőségek, valamint a gazdaság helyzete. A harmadik részben érkezik el a „go and vote” pillanat, majd az utolsó fázisban az Európai Bizottság újonnan megválasztott elnökének személyére helyezik a hangsúlyt.
 
Szeptember 11-én a NATO a nagyközönség számára egy olyan eszközt mutatott be, amelynek köszönhetően a jövőben a szervezet csapatai képesek lesznek az öngyilkos merénylők gépjárműveinek megállítására, mielőtt azok elérhetnék célpontjaikat. A szervezet egy videót is közölt, melyben a fejlesztők Norvégiában demonstrálják az eszköz hatékonyságát. A szerkezet magas intenzitású elektromágneses sugár segítségével először zavart okoz a gépjármű műszereiben, majd leállítja annak motorját. Az eszközt a videó tanúsága szerint rádiózavaró képességének köszönhetően sikeresen lehet majd alkalmazni távolról irányított robbanóeszközök hatástalanítására is. Az elkövetkező két évben további tesztek sorozatát tervezi a NATO, mielőtt élesben alkalmaznák. A szakértők azonban fenntartásokat fogalmaztak meg a technológia hatékonyságával kapcsolatban, ugyanis azzal, hogy ha rossz gépjárművet állítanak meg a városi forgalom közepén, komoly közlekedési zavarokat, valamint komoly veszélyhelyzetet teremthetnek a civil lakosság számára. Ugyanakkor kihangsúlyozzák, hogy az utóbbi idők elkeseredett próbálkozásai után ez egy jelentős lépés az öngyilkos merénylők elleni harcban.
 
Szerdán egy öngyilkos merénylő felrobbantotta magát Bagdad egy síita mecsetében, megölve 30 embert, 55 személyt pedig megsebesítve. A robbanóövet viselő merénylő a rendőrségi beszámolók szerint az esti órákban robbantotta fel szerkezetét az északnyugati al-Kasszra szomszédságában. A lökéshullám ereje nemcsak a mecsetben, hanem számos környező épületben is kárt tett. A korai beszámolók szerint a robbanás a mecset előtt várakozó tömeg között történt, a későbbi riportok szerint azonban detonációra az épületen belül került sor. A kiérkező rendőrség egy másik, szintén robbanóövet viselő férfit tartóztatott le a helyszínen, aki a hírek szerint a rendőrséget tervezte megtámadni. Irakban a síiták és szunniták közötti ellentét április óta egyre erősödött. Az ENSZ adatai szerint idén csak Augusztusban több mint 800 iraki halt meg, és további 2.030 sebesült meg az erőszakos cselekményekben. 
 
Újabb 14 évvel hosszabbítaná meg Csehország Gripen bérlési szerződését. Vlastimil Picek – az ország védelmi minisztere – elmondta, hogy a mostani szerződés az eredeti harmadával olcsóbb lesz. A vadászgépek fokozatosan lesznek fejlesztve annak érdekében, hogy megfeleljenek a NATO szabványoknak és nem csak légi, hanem földi célpontok ellen is bevethetőek legyenek. A tervezett modernizációk lehetővé tennék, hogy a gépek olyan műveletekbe kapcsolódjanak be, mint például a líbiai légtérellenőrzés. A jelenlegi svéd ajánlat október végéig érvényes. Bár a leköszönőben lévő Jiri Rusnok kabinet kidolgozza a megállapodás részleteit, azonban az október 25-26-án megrendezésre kerülő előrehozott választásokat megnyerő kormányra hagyja majd a szerződés végleges megerősítését. Mindemellett szeptember 12-én a Svéd Biztonság és Védelmi Export Ügynökség honlapján közölte, hogy a Cseh Köztársaság döntött a bérlés meghosszabbításáról.
 
Szeptember 12-én Adli Manszúr, Egyiptom ideiglenes miniszterelnöke bejelentette, hogy a rossz biztonsági helyzet miatt a kormány két hónappal meghosszabbítja az egy hónapja fennálló szükségállapotot.  Arról, hogy az esti kijárási tilalmat is meg fogják-e hosszabbítani, egy későbbi időpontban döntik el. Az alkotmány csak három hónapra engedélyezi a szükségállapot fenntartását, utána népszavazásra kell bocsájtani az intézkedést.
Az országban mindennaposak a tüntetések, amelyek a kormány szerint egy szervezett, erőszakos kampány részei, amellyel a volt elnök hívei Egyiptomot akarják destabilizálni. A héten több támadás történt rendőrőrsök, kormányirodák és templomok ellen. Szerdán például egy katonai támaszpontot robbantottak fel öngyilkos merénylők a Sínai-félszigeten, kilenc katona halálát okozva. Folytatódott a Muszlim testvériség tagjainak letartóztatása, biztonsági források szerint már legalább 2.000 iszlamista került börtönbe.
 
Adli Manszúr. (Forrás: aljazeera.com)
 
Az izlandi kormány lezárta az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatot. Az egyeztetések végére már az áprilisi izlandi választások óta lehetett számítani, hiszen a Sveinsson vezette jobbközép és euroszkeptikus koalíció szerezte meg a többséget, akik megígérték, hogy pontot tesznek a csatlakozási folyamat végére. 
Izland a csatlakozási eljárást a 2009 után elszenvedett pénzügyi összeomlás után indította meg, de az ország gazdasága később helyreállt, és a közvélemény fokozatosan az EU ellen fordult. Ugyanakkor az Európai Bizottság bízott benne, hogy az izlandi kormány meg fogja változtatni az álláspontját. José Manuel Barroso júliusban úgy fogalmazott, hogy az ajtó még mindig nyitva áll, azonban az „óra ketyeg”. 
A két fél viszonyában a legkényesebb pontnak a halászat tekinthető, amelyben a kvóták kérdésében nem alakult ki közös álláspont. A kérdéssel kapcsolatban az utolsó tárgyalást Reykjavikban tartották meg, amelyben nem sikerült kompromisszumra jutnia a feleknek. 
 
Az Orosz Haditengerészet a földközi-tengeri hadihajó állományának megerősítéséről döntött. A harci kötelék a Moszkva nevű irányított rakétahordozó cirkálóval, a Szmetlivij rombolóval és a Nyikolaj Filcsenkov támadó-partraszálló hajóval egészül ki, mellyel a korábbi hétről tíz darabra nő a térségben tevékenykedő orosz hadihajók száma. Viktor Csirkov, a haditengerészet főparancsnoka bejelentette: a fent említett három hajó már úton van, hogy csatlakozzon a Földközi-tengeren lévő orosz flottához. A kötelék feladata, hogy a szíriai határ mentén felmerülő és a nemzetbiztonságot közvetlenül veszélyeztető legkisebb fenyegetést is akadályozza meg. Oroszország 2012-ben kezdte el a Földközi-tengerre való katonai eszközök telepítését. A Szíriában történő polgárháború miatt fokozatosan növekszik a térségben tapasztalható feszültség, melyre reagálva múlt év decemberétől az orosz haditengerészet a Földközi-tenger keleti részére egy harci köteléket telepített. A kötelék irányítását május 1-től egy különleges part menti műveleti parancsnokság látja el. Az orosz haditengerészeti kötelék a Földközi-tenger keleti részén jelenleg hét hadihajóból áll, amelyek a következők: Pereszvijet támadó-partraszálló hajó, Admiral Nevelszkoji, Minszk, Novocserkasszk, Alekszander Szabalin, Admiral Pantelejev tengeralattjáró elhárító romboló, Neusztrasimij fregatt. Az Orosz Haditengerészet egy korábbi nyilatkozatában közölte, hogy a Moszkva irányított rakétahordozó cirkáló szeptember 10-én elhagyta a Gibraltári szorost. A három orosz hadihajó várhatóan szeptember 15-16-án csatlakozik a Földközi-tengeren lévő orosz flottához.
 
"Neustrashimy"
A képen látható Neusztrasimij fregatt már a Földközi-tenger keleti részén hajtja végre a küldetéseket (Forrás: en.rian.ru)
                                                                                                              
Lengyelország külügyminisztere óvatosságra intette az államokat a szíriai katonai beavatkozás kapcsán, melyet főként az Egyesült Államok és Franciaország támogat. „[…] gondoljunk a következményekre, mielőtt belevágnánk. Szeretnénk még egy Irakot? Valóban annyira jó ötlet volt?” – mondta Radoslaw Sikorski egy regionális NATO konferencián Rigában, Lettországban. Lengyelország korábban már részt vett egy közel-keleti katonai beavatkozásban az Egyesült Államok oldalán Irak esetében, azonban Szíria kapcsán elhatárolódott ettől a megoldástól. „Megérte mind a vér- és az anyagi áldozat?” – tette fel a kérdést Sikorski. A lengyel külügyminiszter továbbá kifejtette véleményét az ENSZ Biztonsági Tanácsával kapcsolatban is, és arra kérte Kínát és Oroszországot, hogy ne akadályozzák meg a Tanácsot abban, hogy megoldást nyújtson a problémára: „A Biztonsági Tanács egyszerűen nem azt teszi, amire hivatott, vagyis nem lehet eszköze önző államok egyéni akaratérvényesítésének. […] Nem tudom elképzelni, hogy az emberiség hangja most ne a vegyi fegyverek használata ellen szólaljon föl.” mondta a NATO konferencián, utalva a Damaszkusz melletti támadásra. A francia elnök, Francois Hollande azt javasolta szeptember 7-én, szombaton, hogy a BT valamilyen formában találjon megoldást a konfliktusra annak ellenére, hogy Oroszország és Kína korábban ez ellen szavazott. Azonban úgy tűnik, hogy az augusztus végén Franciaország és Nagy-Britannia által közösen megalkotott javaslatot a két keleti állam el sem olvasta. Az ENSZ által delegált ellenőrök hamarosan átnyújtják a vizsgálatok eredményeit, melyben megállapítható a vegyi fegyverek alkalmazásának háttere – az Egyesült Államok Kongresszusa addig is komoly vitákat folytat egy korlátozott beavatkozásról.
 
Radoslaw Sikorski. (Forrás: thenews.pl)
 
Franciaország külügyminisztere, Laurent Fabius 2013. szeptember 10-én, kedden azt nyilatkozta, hogy tanácsolni fogják az ENSZ Biztonsági Tanácsának, hogy hozzon egy határozatot a szíriai ügy kapcsán. A határozatnak olyan feltételeket kellene tartalmaznia, mint, hogy Szíria nemzetközi ellenőrzés alá helyezi vegyi fegyvereit, és elfogadja, hogy azokat megsemmisítik. Fabius hozzátette, hogy a határozat arra is figyelmeztetné az országot, milyen súlyos következményekkel kellene szembenézniük, ha megszegnék a feltételeket. Fabius szerint Szíriának igen komoly készlete van, ami körülbelül 1.000 tonna vegyi fegyvert jelent. A miniszter hozzáfűzte továbbá, hogy Franciaországnak az a célja, hogy megszüntesse a vegyi fegyverek okozta fenyegetést, és megvédje a Szíria népét. Oroszország szerint a francia javaslat elfogadhatatlan. Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov Nyilatkozatában kijelentette, hogy ők is benyújtanak egy saját tervezetet az ENSZ Biztonsági Tanácsának.
 
Laurent Fabius francia külügyminiszter (Forrás: telegraph.co.uk)
 
Hamid Karzai Afganisztán elnöke vasárnap megerősítette elkötelezettségét a 2014-ben megtartandó elnöki- és tartományi tanácsi választásokra vonatkozóan. Egy, a Zabul és Helmand tartományok törzsi vezetőivel tartott találkozó alkalmával kategorikusan kijelentette: kizártnak tart bárminemű késedelmet a választások lebonyolítását illetően. Karzai sajtóirodája közlése szerint az elnök sürgeti partnereit, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket az afgán nép szavazásra való ösztönzése érdekében. Az Elnöki Palotában megtartott már említett találkozón a két érintett tartomány kormányzói is megjelentek, akik felhívták a figyelmet arra, hogy a regisztrációs központok körül szigorú biztonsági intézkedések bevezetésére lesz szükség. A hét elején az elnök, hasonló biztosítékról számolt be egy interjúban; kiemelve, hogy a választásokon előforduló esetleges menetrendi változások az ő személyén kívül, a Független Választási Bizottság és a Béketanács egyes intézkedései nyomán következhetnek csak be.
 
http://www.pajhwok.com/affiles/imagecache/lead_l/photo/2013/9/1277536_520070788069168_1819178073_o.jpg
A 2014-es választások meghatározóak lesznek Afganisztán jövőjére (Forrás: pajhwok.com)

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem