biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 38. hét

2013 szeptember 25. - 02:01 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Szeptember 16-án az ENSZ nyilvánosságra hozta vizsgálóbizottságának jelentését, amelyben a szakértők szerint egyértelműen szarin gáz használtak Szíriában. Ezt követően az Egyesült Államok azonnali katonai beavatkozást sürgetett a Biztonsági Tanácsban, ám ettől Oroszország továbbra is élésen elhatárolódott és vétóval fenyegetett. A patthelyzet feloldására a kelet-európai ország egy köztes javaslatot terjesztett be, mely szerint a szíriai kormány minden vegyi fegyverét nemzetközi ellenőrzés alá helyezi, majd azokat megsemmisíti. Ezt Asszad elnök elfogadta azzal a kitétellel, hogy a költségeket a nemzetközi közösség fizeti ki. A pozitív fejlemények hatására az Egyesült Államok egyelőre elállt a fegyveres erő alkalmazásától. Szeptember 19-én Vlagyimir Putyin azonban kétségét fejezte ki az általa javasolt nemzetközi terv teljes sikerével kapcsolatban. Az orosz elnök a Valdai Club konferenciáján azt nyilatkozta, nem biztos – de reménykedik - benne, hogy sikerül az összes vegyi fegyvert a nemzetközi közösségnek megsemmisítenie a közel-keleti országban. Putyin rendkívül érdekesnek találta, hogy miért csak most lépett fel a nemzetközi közösség, hiszen korábban is érkeztek már hírek vegyifegyver-támadásokról, emellett az augusztus 21-i támadást az ellenzék ravasz, de ugyanakkor primitív provokációjának nevezte.
 
Vlagyimir Putyin a Valdai Club konferenciáján (Forrás: valdaiclub.com)
 
Szeptember 19-én, Brüsszelben találkozott egymással Milos Zeman cseh államfő és Anders Fogh Rasmussen NATO főtitkár.  Zeman emlékeztetett, hogy először miniszterelnökként járt a NATO központjában, 15 évvel ezelőtt. A szíriai konfliktus kapcsán rámutatott arra, hogy az al-Kaida terroristáinak részvétele az eseményekben nem teljesen tisztázott. Ezután a cseh védelmi költségvetés került terítékre. Rasmussen a találkozó után úgy látta, hogy megvan a politikai akarat arra, hogy megváltozzanak a védelmi büdzsé csökkentését célzó trendek a Cseh Köztársaságban. (A NATO tagországok ígéretet tettek arra, hogy legalább a GDP-jük 2%-át a védelmi kiadásokra fordítják. Ez az arány Csehországban jelenleg 1,1%, ám hasonló probléma szinte az összes érintett államban jelen van.) A főtitkár ezt követően megköszönte az ország közreműködését a koszovói és az afganisztáni műveletekben, majd kifejtette, hogy a NATO továbbra is számol a cseh részvétellel, első sorban az afgán erők kiképzése kapcsán.
 
Az afgán hírszerzés csütörtökön tett közleményében számolt be egy öngyilkos merénylő elleni sikeres letartóztatásról, melyet még a merénylet elkövetése előtt végre tudtak hajtani a keleti Kunar tartományban. A Nemzeti Biztonsági Igazgatóság nyilatkozatában szerepelt, hogy a körözött személyt egy katonai művelet közben fogták el a hírszerzéshez tartozó erők. További értesülések szerint a tervezett célpont egy, a Watahpur körzetében települt katonai bázis lehetett. A nyilatkozó tisztviselők elmondták: a merénylő bevallotta, hogy tálib csoporttól kapott terrortámadási kiképzést a határ túloldalán. Ehhez hasonló akció került végrehajtásra szerdán, Baghlan tartományban, amikor egy robbanószerkezettel felszerelt merénylő Pul-e-Khumri városában próbált helyi tisztviselőkre támadni.
 
CNSPhoto-Baron-AfghanDetainees
Több sikeres letartóztatásról számolt be az afgán Nemzeti Biztonsági Igazgatóság (Forrás: khaama.com)
 
Oroszország és a NATO közös hadgyakorlatot tervez végrehajtani szeptember végén - tájékoztatott közleményében a NATO-Oroszország Tanács (NRC). A sorra kerülő két gyakorlat célja, hogy ellenőrizzék a légiforgalmi megfigyelő rendszert, a Kooperatív Légtér Kezdeményezés (CAI) felkészültségét. A műveletek szeptember 23 és 27 között zajlanak majd le, az „Éber Égbolt” elnevezésű gyakorlat keretei között, melynek során szimulált repülőgép eltérítésre kell majd reagálniuk együttműködő feleknek.
Elsőként a lengyelek és az oroszok kezdik meg a gyakorlatot. Feladatuk, hogy egy Lengyelországból eltulajdonított repülőgépet, - amely Oroszország legnyugatibb enklávéja, Kalinyingrád felé tart - felderítsenek, majd vadászgépeikkel visszakísérjék a repülőtérre. A gyakorlat második része Törökországgal közösen fog megvalósulni a Fekete-tenger felett. A török és orosz légtérmegfigyelőknek illetve vadászgépeknek közös erővel kell felderíteni, beazonosítani, majd visszakísérni egy eltulajdonított repülőgépet a repülőtérre.
A Kooperatív Légtér Kezdeményezés három együttműködési területet fed le: Norvégia és Oroszország, Lengyelország és Oroszország illetve Törökország és Oroszország közötti földrajzi kiterjedést – utóbbi két országban működik a két központi koordinációs központ: egy Moszkvában, egy pedig Varsóban.
 
A NATO-Oroszország Tanács által használt közös jelkép (Forrás: en.rian.ru)
 
Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára megfogalmazta, hogy az Európai Uniónak növelnie kellene a drónok, a légi utántöltő repülőgépek, valamint a haditengerészeti radarok számát. Kijelentette továbbá, hogy az európai államok meg tudnak, ebből adódóan meg kell felelniük az Egyesült Államok azon elvárásainak, amelyek előirányoznák a NATO kiegyensúlyozását. A drónok számának növelésével az európai államok egyre nagyobb mértékben lennének képesek felügyeletet gyakorolni érdekeltségi területeiken. A stratégiai szállító kapacitás, illetve a légi utántöltő repülőgépek számának növelése következtében jelentősen javulna az Európai Unió logisztikai képessége. A haditengerészeti radarok fejlesztésére, illetve számuknak növelésére azért van szükség, mert ezek hasznos részei lehetnének a NATO rakétavédelmi rendszerének. A NATO főtitkára által megfogalmazattak abból a szempontból is lényegesek, hogy decemberben tartják az Európai Unió védelmi csúcstalálkozóját, ahol központi témaként jelenik meg az, hogy hogyan lehetne létrehozni egy rendkívül erős európai védelmi ipari bázist.
 
Szeptember 19-én került a Fehér Ház egy bizottsága elé az a figyelmeztető jelentés, melyet az Egyesült Államok fegyveres erőinek négy legfőbb vezetője terjesztett be. A jelentés a fegyveres erők költségvetésének megszorításairól szólt. A katonai bizottság szerint a hadsereget érintő megszorítások igen erős visszaesést eredményezhetnek az Egyesült Államok mind a négy haderőnemében. A haditengerészet parancsnoka, James Amos tábornok szerint: „Nem lehet félreértés abban, hogy az ilyen nagyságrendű megszorítások a haderőben jelentős hatást fognak gyakorolni a globális biztonság helyzetére, továbbá jelentősen átformálják majd az ellenségképet, valamint a szövetségesek közötti bizalom kérdését.” Véleménye szerint az amerikai haderőreform egyértelműen veszélyezteti az amerikai nemzeti biztonságot. A szárazföldi erők parancsnoka, Ray Odierno elmondása szerint: „Kevesebb harckocsi, kevesebb Bradley páncélos, kevesebb tüzérségi rendszer és folyamatosan csökkenő gépjárműpark mellett nem lehet fenntartani a hadsereg jelenlegi képességét.” Szintén azon az állásponton volt, hogy a jelenlegi trendek mellett a haderő túl kicsi ahhoz, hogy biztosítsa a globális biztonság mostani helyzetét. Az amerikai megszorítások 2011. március 1-jén léptek hatályba, amikor a költségvetés csökkentéséről szóló döntést megszavazta a kongresszus. Ennek értelmében a védelmi szférának a következő 10 évben 1,2 billió dollárt kell megtakarítania.
 
Növekvő megszorítások az amerikai haderőben (Forrás: defense-update.com)
 
Szeif al-Iszlám, Moammer Kadhafi néhai líbiai vezető fia megjelent a zintáni bíróságon, ahol a tárgyalását decemberig elhalasztották, közölte egy ügyvéd. „Szeif al-Iszlám Kadhafi a bíróság elé állt, ami úgy döntött, hogy elnapolja a tárgyalást december 12-re, hogy a többi vádlottnak is lehetősége legyen megjelenni,” nyilatkozta az ügyvéd, aki jelen volt a tárgyaláson. Szeif al-Iszlám csütörtökön egy másik, különálló előzetes perre is hivatalos volt a fővárosban, ahol a vádak összefüggtek a Kadhafit hatalomból elmozdító 2011-es eseményekkel, de kétségek merültek fel a felől, hogy az őt fogva tartó zintáni ex-lázadók engedélyezik-e ezt. Tisztviselők korábban azt mondták, hogy csatlakozhat 36 korábbi rezsimtaghoz egy előzetes tárgyaláson Tripoliban, akiket a 2011-es felkelés alkalmával elkövetett gyilkosságokkal vádolnak. Abd el-Qader Radwan, a legfőbb ügyész azt mondta, hogy Szeif al-Iszlám csütörtökön egy vádemelő kamarával néz majd szembe a Tripoli Büntetőbíróságon. Abdullah al-Szenusszi, Kadhafi egykori hírszerző főnöke is megjelenne a tárgyaláson, tette hozzá. A tárgyalás nem lesz nyilvános. „Ez a nyomozati szakasz, nem egy bírósági tárgyalás,” indokolta ezt a döntést.
 
Csuzda N
Moammer Kadhafi fia, Szeif al-Iszlám bíróság elé fog állni Tripoliban (Forrás: english.alarabiya.net)
 
Pénteken az al-Kaida arab félszigeti szárnya három támadást hajtott végre a biztonsági erők ellen, összesen 56 személy halálát okozva. Sabwa tartományban egy, az olajmezők biztonságáért felelős katonai támaszpont vált célponttá: az őröket a bejáratnál fegyveresek támadták meg, hogy bejuthasson egy öngyilkos merénylő egy robbanóanyaggal töltött teherautóval. Ugyanekkor egy másik öngyilkos támadó egy ellenőrzőpontnál robbantotta fel gépjárművét; 15 kilométerrel arrébb pedig a rendőrség különleges alakulatának táborát vették tűz alá. A 2012. júniusi dél-jemeni al-Kaida ellenes műveletek sikere óta ez volt a legjelentősebb összehangolt támadás a kormány biztonsági erői ellen. A hét elején folytatódott a magas rangú tisztek elleni gyilkosságsorozat is: hétfőn és kedden a légierő egy-egy ezredesét lőtték le. Hivatalos információk szerint péntektől vasárnapig 12 személyt tartóztattak le a merényletekkel kapcsolatban.
 
Az ENSZ további 21 millió dollárral támogatja a kongói menekülteket Ugandában.  Az ENSZ Menekültügyi Szervezete szerint nem különít el elengedő összeget a világszervezet a Kongói Demokratikus Köztársaságból a szomszédos Ugandába menekülő civilek számára. Ezért az UNHCR további 21,4 millió dolláros támogatást kér, ami fedezné a térségben tevékenykedő humanitárius misszió költségeit az év végéig. Elsősorban az alapvető szükségletek biztosítására kell a többlet, mely a megnövekedett menekültlétszám végett nagyobb anyagi vonzatot jelent a misszió számára. „Július óta több tízezer ember kényszerült az ugandai Bundibugyo kerületbe a kongói Kamango térségből.”- nyilatkozta az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. A menekülthullám az Észak-Kiwu tartományban lévő kormányerők és lázadók közti összecsapás eredménye. „A helyzet valamelyest stabilizálódott, de így is mintegy 100 menekült lépi át az ugandai határt naponta.”- nyilatkozta Adrian Edwards az UNHCR szóvivője. A jelenlegi becslések szerint több mint 2,6 millió ember nem él állandó lakhelyen a Kongói DK-ban, közülük majd 290.000 ember menekült el az országból. Ugandában majd 170.000 ember kapott segítséget.
 
uganda.png
Kongói menekültek Ugandában (Forrás: ugandapicks.com)
 
Evo Morales, bolíviai elnök felhívta a közeli szövetségeseit tömörítő ALBA (Bolívári Alternatíva Amerika Számára) szervezet tagjait, hogy bojkottálják a jövő héten kezdődő ENSZ közgyűlést. Bolívia célja a kezdeményezéssel, hogy szolidaritását fejezze ki Nicolás Maduro venezuelai elnök felé, akinek Kínába tartó hivatalos diplomáciai gépét nem engedték be Puerto Rico légterébe. Puerto Rico légterét az Egyesült Államok ellenőrzi, ezért Morales sürgette, hogy a karibi és a latin amerikai országok üljenek össze egy vésztanácskozásra, ahol javasolni fogja, hogy tiltsák ki az USA diplomatáit a térség összes országából.
Morales szerint erre azért van szükség, hogy Barack Obama arrogáns adminisztrációja észrevegye, hogy nem sértheti meg bármikor, bárhogyan Latin-Amerika jogait. A bolíviai elnök szerint a döntéssel az USA nemcsak a diplomáciai jogról szóló bécsi konvenciót, de az egyetemes emberi jogokat is megsértette, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni.
Morales heves indulataiban ugyanakkor minden bizonnyal szerepet játszik saját júniusi esete, amikor is az ő diplomáciai repülőjét nem engedték az Európai Unió légterébe, mivel azon feltételezhetően körözött személyek is helyet kaptak.
 
Az Európai Unió és Szingapúr közötti kereskedelmi megállapodás újabb lépéssel került közelebb, miután mindkét fél bemutatta az egyezmény végleges szövegét szeptember 20-án. Rupert Schlegelmilch – aki a tárgyalásokat vezeti az Unió részéről – megfogalmazta, miszerint a szerződés megkötése az első lépés ahhoz, hogy e két szervezet a kereskedelmi kapcsolatait szorosabbra fűzze (EU, ASEAN). A dokumentum több mint ezer oldalas lett, amely tartalmazza a 2012 decemberében elkezdődött egyeztetések konklúzióit. Ez a megállapodás az első az Európai Unió és egy dél-keleti állam között, amely tagja az ASEAN-nak. Ugyanakkor az Európai Bizottság tárgyalásokat kezdeményezett Vietnámmal, Malajziával, valamint Thaifölddel is, melyeknek célja, hogy a teljes ASEAN-blokkal sikerüljön kereskedelmi megállapodásokat létrehozni. Annak ellenére, hogy Szingapúr az egyik legkisebb ország a régióban, az EU-ASEAN kereskedelem harminc, míg az uniós befektetések hatvan százalékban köthetőek a nevéhez. 

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem