biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

A Kalasnyikov - avagy a XX. század egy szimbólumának - gazdasági vetülete

2013 október 06. - 21:37 - Kancsó Péter

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Rég óta ismert tény, hogy a kézi- és könnyűfegyverek alkalmazása felelős a legtöbb áldozat haláláért az elmúlt évtizedek alacsony intenzitású konfliktusaiban. Ugyanakkor a kategóriát érintő kereskedelem – mind a legális, mind az illegális ágazatot tekintve – ellenőrzése rendkívül bonyolult feladat, miközben a kézifegyverek áldozatainak száma évente 400.000 főre tehető. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a kézi fegyverek, illetve a könnyűfegyverek meghatározására nincsen univerzálisan elfogadott fogalom.
Jelen cikkben annak járok utána, hogy a Kalasnyikov milyen szerepet játszik napjaink konfliktusaiban, valamint keresem azokat az okokat, melyek közkedveltsége mögött állnak.
 
Fejezetek:
 
  1. A kézi és könnyű fegyverekről általában: Ebben a részben a kézifegyverek osztályát mutatom be, illetve röviden elemzem azokat a teóriákat, amelyek meghatározzák a témakört.
  2. Miért épp a Kalasnyikov: A fejezetben vizsgálom a Kalasnyikov gépkarabély népszerűségének okait, valamint bemutatom a fegyver előnyeit és hátrányait.
  3. A kézi fegyverek piaca: Dolgozatom e részében a kézi fegyverek piacát elemzem egy speciális modell segítségével. Emellett nagy hangsúlyt fektetek a kereskedelmet befolyásoló tényezők analizálására.
  4. Olcsóbb fegyver, több háború?: Ebben a fejezetben vizsgálom azt a modellt, amely szerint a fegyverek beszerzési költsége és a konfliktus kialakulása között szoros kapcsolat van.  
 
I. A kézi és könnyű fegyverekről általában
 
A  UN Panel of Governmental Expert 1997-es határozata a hordozhatóság elve alapján rendszerezi a kategóriát.
A kézifegyverek osztályába a maroklőfegyverek, géppisztolyok, puskák, gépkarabélyok és a könnyűgéppuskák, míg a könnyűfegyverek kategóriájába a nehézgéppuskák, telepíthető légvédelmi és páncéltörő fegyverek, aknavetők tartoznak.
A kézi- és könnyűfegyverek kereskedelmének fő meghatározó eleme a gazdasági nyereség, mind a legális, mind az illegális piaci viszonyokat tekintve.
A fegyverkereskedelem piaca a vevők, ellátók és a szabályozó szervek által generált ösztönző és kényszerítő funkción keresztül vizsgálható. A konfliktusok dinamikáját vizsgálva, a gyűlölet kulcskomponensként jelenik meg.
A kézi- és könnyűfegyverek témaköre csak az elmúlt években kapott egyre nagyobb tudományos figyelmet. Brauer fogalmazta meg, hogy a kézi- és könnyűfegyverek kereskedelme sem teoretikus, sem empirikus szempontból nincsen megfelelő szinten vizsgálva. Az első kísérleti állomás ennek megfelelően egy általános modell létrehozására irányult, amely pótolja az addigi hiányosságokat.
Brauer és Muggah kifejlesztettek egy koncepcionális teóriát a kézifegyverekhez kötődően, amely tartalmazza az eszközök funkcióját, motivációját, valamint az általános tényezők adaptálását a neoklasszikus vásárlók által támasztott igények együtteséhez. Összességében ezt az elemet az árak, preferenciák és a bevételek összessége alkotja.
A kézifegyverek piacának lényeges eleme az ellátás kérdésköre. Ehhez kapcsolódóan March 2007-ben készített egy modellt, amely a kézifegyverek illegális beszerzését modellezi, szervezetek, csoportok szintjén.
A téma feldolgozottságában jelentkező hiányok nagy része abból adódik, hogy a fegyvertípusok relációit vizsgálva a kutatások elsősorban a kifinomultabb katonai technológiák (pl. nukleáris fegyverek) fejlődésére és hatásukra koncentráltak, hiszen e fegyverek rendelkeznek a legnagyobb pusztító erővel.
Ez azzal jár, hogy – ami a kézifegyverek alacsony intenzitású konfliktusaiban történő alkalmazását illeti – az eredményesen felhasználható adatokból nem áll rendelkezésre elegendő.
A XX. század során sok kézifegyvert alkalmaztak a világ csataterein, ám a Kalasnyikov- család vált a legelterjedtebbé, sok esetben szimbólummá, hiszen ismert tény, hogy számos alkalommal különböző országok – például Zimbabwe és Mozambik – zászlajára is felkerült, ezen túlmenően szerepel a Hezbollah jelképein, illetve Afrikában elterjedt a „Kalash”, mint férfinév.
Ennek a fegyverosztálynak a kulcstagjai az AK-47, az AKM, az AK-74, valamint az AK-101. A világon előforduló kézifegyverek közül több mint százmillió tartozik a Kalasnyikovok csoportjába, amelynek háromnegyede AK-47-es.
 
II. Miért épp a Kalasnyikov?
 
Az AK – 47-es hatékonysága legnagyobb mértékben egyszerűségével magyarázható. A fegyver megtervezésekor a könnyű alkalmazhatóságot és javítást tűzték ki célul. Az egyszerűség azt is jelenti, hogy nem képzett kombattánsok - például gyerekkatonák - is könnyedén tudják kezelni.
A Kalasnyikov egy olyan fegyver, amelyet mind az állami fegyveres erők, mind a nem állami szereplők is alkalmaznak. Több mint nyolcvan országban megtalálható a hadseregek és a különleges erők arzenáljában. Gyakorlatilag minden felkelő és gerilla csoport fegyverei között előfordul a Kalasnyikov. Az AK-47-es népszerűségének emelkedését nagyban elősegítette Ázsiában és Afrikában az a történelmi körülmény, hogy a dekolonizációs folyamat során a gyarmatosító erők ellen számtalan alkalommal vetették be.
Az AK – 47-es népszerűségét sajátosságai biztosítják, amelyek a következőek:
  • funkcionális karakterisztika;
  • rossz körülményeknek való ellenállás képessége;
  • elhanyagolható meghibásodási ráta;
  • egyszerű működtetés.
A fegyver gyengeségei:
  • pontatlanság;
  • a kisebb hatásos lőtávolság;
  • a kezelők által elszenvedett gyakori balesetek. 
A Kalasnyikov fegyverek elterjedése magyarázható az útfüggőségi teóriával. Ezen magyarázat szerint az AK -47-es korai előnyét a fegyver feltalálásának időpontja jelenti, ugyanakkor szabadalmaztatás nem történt, így szabadon lehetett másolatokat készíteni. Továbbá hatalmas számban adott át az egykori Szovjetunió olyan rezsimeknek, amelyek támogatása a szovjet vezetés számára indokolt volt. Ezeket többnyire ingyen szállították, így a gépkarabély hatalmas előnyre tett szert a hidegháború folyamán a kézifegyverek piacán.
A függőségi viszonyok értelmezése szerint a tartósan meghatározó szerepet betöltő eszközök használatban maradnak, mivel azok meghatározott árai csökkenő tendenciát mutattak. Ebbe beleszámít, hogy a gyártás, a lőszer, a kiképzés változékony költségei is alacsonyabbak voltak, mint esetlegesen a Kalasnyikovok egy új generációjára való átállás teljes költsége, még akkor is, ha azok jobb minőségűek. Fontos továbbá kiemelni, hogy az AK-47-es az elmúlt ötven évben domináns szerepet játszott a gépkarabélyok piacán, ezáltal a modern katonai technológia egyik legmeghatározóbb eszköze lett.
Amióta a technológia használatban van, az AK-47-es változatlan maradt. A beszerzési költségeket nagymértékben meghatározta az idő, illetve azok az államok, amelyek determinálják a kézifegyverek piacának kondícióit.
 
III. A kézifegyverek piaca
 
A kézifegyverek piacának vizsgálatára létrehoztak egy sablont, amely a kereslet – kínálat szimultán egyenletrendszeri modelljén alapul. E szerint a kézifegyverek kereslete függ a fegyverek relatív árától (P), a bevételtől (I), és a fegyver birtoklásának motivációjától (M).
A kínálati oldalon a kézifegyverek piacát meghatározza az ár (P), az uralkodó szabályok a kézifegyverek relációját tekintve (R), és a kínálati ár (S).
A strukturális kereslet és a kínálati egyenlet együttesen határozza meg azt a szimultán egyenletrendszeri modellt, amellyel vizsgálni lehet a piaci viszonyokat.
 
 
Abban az esetben, ha az (1) és a (2) egyenletet egyenlőnek tekintjük, akkor:
 
 
Az endogén árak (P) és a jövedelem mennyiségének egyensúlyi kondícióinak megoldása után a következő egyenletrendszer keletkezik:
 
 
Amíg a redukált formájú egyenletek becsült koefficiensének nagysága nem értelmezhető a normál keretek között, addig csak bepillantást nyerhetünk a kézifegyverek piacának természetébe.
A strukturális paraméterek (a…g) az (1) és a (2) egyenletből empirikusan nem becsülhetők meg. Az összegyűjtött fegyverár adatok hasznossága megkérdőjelezhetetlen, éppen emiatt fontos, hogy a redukált egyenletekkel meg tudjuk becsülni ezeket az árakat.
Az árak megállapításához az egyenletrendszerben lévő változó adatok használata szükséges, amelyek helyettesítik a kívánt fogalmakat (bevétel, motiváció, szabályzók, kínálati ár).
A bevételi változó megállapításához figyelembe kell venni, hogy az egy főre jutó nagyobb bevétel, magasabb fegyverárakat eredményez. A versenyképes nemzetközi kereskedelem modellje szerint a szabad kereskedelem kiegyenlíti az áruk költségeit, habár a nem állami fegyverkereskedelem országok között majdnem mindig tiltott. A fegyverek részleges eladhatatlanságának köszönhetően, elméletileg a bevétel mértékének javulása az egy főre jutó vásárlóerő-paritás feltétele. A bevételi változó másik alapvető szabálya a pozitív kapcsolat a bevételek és a fegyverek árai között.
A motivációt eredményesen helyettesítő, elégséges értéket – a gépkarabélyokat illetően – nehéz megállapítani. Az első esetben, a vásárlóerő növekedésének következtében a fegyvervásárlásra való ösztönzés mértéke egyre nagyobb lesz.
A bevételek negatív irányba történő változásának észlelése növeli az esélyét annak, hogy az adott országban konfliktus alakuljon ki, akkor is, ha a gazdasági endogén növekedés megállapítható a konfliktus kialakulása során. Emellett az erőszakos cselekmények számának emelkedése is megfigyelhető.
Összefoglalva: a fegyverárakat egyrészt alapvetően befolyásolja a bevételi tényező, másrészt a motiváció, amely számos elem együtteséből tevődik össze. A bevételek szorosan összefüggnek a konfliktus kialakulásával, ezáltal hatással vannak a kézi fegyverek beszerzési költségeire. A motiváció tulajdonképpen a fegyver birtoklására vonatkozó indíttatások összessége. 
Majdnem minden állam rendelkezik azzal a törvényhozói szándékkal, amely az általános kereskedelem vezérlését és a kézifegyverek birtoklását igyekszik szabályozni. Ebből adódik, hogy a fegyverkereskedelem kétszeresen is „terhelt” az állam részéről.
A kormányok képességei e jogszabályok végrehajtását illetően széles skálán mozognak. Ennek oka, hogy egyes államok elő akarják segíteni a fegyverek kereskedelmének belső- és világpiaci élénkülését, míg mások pedig meg akarják nehezíteni a kézi fegyverek értékesítését. A szabályzó változók azon szándékok összessége, melyek a kereskedelmi akadályok által generált rendellenességeket minimalizálják.. A szabályzók hatékonyságát a jogszabályok végrehajthatóságának növelésével lehet elősegíteni, amelynek következtében emelkedik a kézi fegyverek beszerzési költsége.
Ezeket el kell fogadni annak érdekében, hogy a fegyvereket el lehessen adni. A modellt tekintve a szabályzók célja tehát a kereskedelmi akadályok leküzdése, melynek velejárója a fegyverek eladása.
A változók sokaságának használata reprezentálja azokat a kulcs faktorokat, melyek hatással vannak a gépkarabélyok beszerzési árára.
A beszerzési ár változékony, amelyet erősen befolyásol a szomszédos államok átlagos katonai költségvetése, valamint költségei. Erre szolgál annak vizsgálata, hogy a katonai költségvetés hány százaléka az adott állam GDP-jének. A beszerzési ár kérdéskörét tovább árnyalják az illegális fegyverkereskedelem piaci viszonya.
A Kalasnyikov gépkarabélyok beszerzési költségei régiónként eltérőek lehetnek. Egyértelműen megfigyelhető, hogy a nyugat-európai országokban a legköltségesebb a gépkarabélyok beszerzése, ugyanakkor az afrikai, és közel-keleti országokban a 90-es évek elején harmadába, a 2000-es évek közepén pedig már csak negyedébe kerültek a Kalasnyikovok. Kelet-Európában és az amerikai kontinens országaiban közel megegyező áron lehetett beszerezni a gépkarabélyokat. 2005-ben a nyugat-európai ár közel feléért hozzá lehetett jutni a fegyverekhez a volt szovjet tagállamokban. Ez hatalmas változásnak tekinthető, hiszen a 90-es évek elején a kelet – európai országokban a Kalasnyikovok beszerzési költsége magasabb volt, mint a nyugati országokban. Ázsiában a 2000-ben tetőzött a gépkarabélyok ára. (1. ábra)
 
1. ábra: A Kalasnyikov gépkarabély árának régiók szerinti változása
(Forrás: Phillip Killicoat: Weaponomics: The Global Market for Assault Rifles)
 
Az illegális fegyvereladásokat általában a személyes haszon növelése, vagy a gazdasági körülmények romlása teszik szükségessé. Ahhoz, hogy az illegális fegyvereladások sikerrel járjanak három lépésnek kell teljesülnie.
  1. Az első lépésben a fegyvereket elő kell készíteni a szállításra. Fel kell térképezni az állami fegyverarzenálok biztonsági hézagait. Rendelkezni kell a megfelelő szállító kapacitással, amelyekkel illegális feladatokat is el lehet látni.
  2. A második lépésben az adott államból a célországba kell szállítani a fegyverszállítmányokat.
  3. A harmadik lépésben a célországnak be kell fogadni a fegyvereket, majd azokat megfelelő körülmények között összegyűjteni. Emellett jelentős eleme a folyamatnak a disztribúció, vagyis a megfelelő értékesítési csatorna megléte.
Abban az esetben, ha a komponensek közül valamelyik nem teljesül, az teljes egészében megakadályozza a transzfert.
A kézifegyverek kereskedelme lényegében egy gazdasági tranzakció, melyet gyakran a piaci erők és hatások irányítanak, mivel az államok szabályozó szerepe sokkal gyengébb. Az illegális kereskedelmet - a kínálati oldalról tekintve - mind gazdasági, mind politikai tényezők is befolyásolják.
Az illegális fegyvereladások nemzetközi trendjeit széles politikai, ideológiai és etnikai faktorok is meghatározzák, melyek a konfliktusok alapjául szolgálnak.
A piac egy transzferáló entitás, melyben az eladók és a vevők közötti tranzakciókat az ármechanizmusok határozzák meg. A szociális hálózatok koncepciója rendkívül hasznos a „fekete piaci” kapcsolatok elemzését illetően.
 
IV. Olcsóbb fegyver, több háború?
 
Az alacsony intenzitású modern konfliktusokban a gépkarabélyok elengedhetetlen elemei a katonai eszközrendszernek. Ebből adódik, hogy a beszerzett Kalasnyikov fegyverek költségei közvetlenül kapcsolódnak az adott konfliktushoz.
Fontos kérdésnek minősül még az is, hogy a kézifegyverekhez való hozzáférés lehetősége, milyen hatást gyakorol a gépkarabélyok áraira. Természetesen a fegyverek beszerzési költségei befolyásolják a konfliktus valószínűségét, illetve annak intenzitását.
A Collier-Hoeffler konfliktus kockázati modellje a fegyverárakkal kapcsolatban megállapítja, hogy a fegyverek alacsony beszerzési költségeinek következtében a konfliktus eszkalációjára nagyobb mértékben van lehetőség, függetlenül attól, milyen más tényezők jellemzőek az adott konfliktusra.
Érdekes kérdés, hogy a fegyverek alacsony beszerzési költségei a konfliktus kirobbanásának okai, vagy annak következményei. Különféle statisztikai technikák segítségével lehet kimutatni a fegyverek árainak változását a konfliktus kirobbanásával.
Figyelembe véve más faktorokat is, ha a fegyverek világpiaci ára tíz százalékkal emelkedik, abban az esetben a konfliktusok kialakulásának esélye fél százalékkal csökken. Természetesen ez a megfigyelés nem minden területre igaz, hiszen néhány régióban a fegyverek árait olyan hatások érik, amelyek következtében fogékonyabbak a változásokra. Ezeket a folyamatokat főleg az uralkodó trendek és a rizikófaktorok befolyásolják.
 
V. Következtetések
 
A kézifegyverek piacának alapvető kereslet – kínálat teóriájának modelljét négy fő faktor határozza meg: bevétel, motiváció, szabályzók, ellátási árak.
Az elemzés lényegében a makroszintet érinti, amelynek következtében az eredmények a politika következményei, melyek szükségszerűen általánosító jellegűek:
  • A szabályozási hatékonyság növelésének következtében a kereskedelmi korlátok mértéke is emelkedik, amely gátolja a fegyverkereskedelmet. Mind a csoportok, mind az egyének szintjén redukálja a fegyvereladások motivációit.
  • A nemzeti határok biztosítása, illetve az ellenőrzések megerősítése a kormányzati politika célja kell, hogy legyen, így csökkentve az illegális fegyverszállítások sikerességét.
  • A szomszédos államok katonai kiadásai erősen csökkenhetik a fegyverek beszerzési árait. Az esetleges leszerelések elősegítik a fegyverrel történő ellátás csökkentését. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a leszerelés gyakran az eszközök privatizációját jelenti, amelynek következtében valószínűsíthető a fegyverek megjelenése a kézi fegyverek piacán.
A motivációs változók a keresleti oldalon nem mutatnak szignifikáns eredményt az előzőekben felvázolt modell alapján. Lényeges elemnek minősül, hogy a vevők, milyen erős motivációkkal rendelkeznek; ennek mérhetővé tétele ugyancsak bonyolult feladat.
A fegyverek beszerzési költségei és a konfliktusok eszkalációja között felfedezhető kapcsolat, ugyanakkor ezt befolyásolja, hogy melyik régió vizsgálata történik.
A Kalasnyikovokat tekintve konkrét adatokat nehéz megállapítani a korábban felvázolt tényezők miatt, azonban az nem vitatható, hogy az illegális fegyvereladásokat tekintve az egyik legkeresettebb termék a „fekete piacon” -  különösen az afrikai országokat tekintve.
Összefoglalva: a kézifegyverek kereskedelmének piaci tényezői, illetve azok vizsgálata rendkívül összetett terület; a modell továbbfejlesztése rengeteg adatot igényel.
A fentiek fényében megállapítható, hogy a kézifegyverek tárgykörének kutatása a biztonságpolitika hangsúlyos részét kell képeznie, mivel számtalan olyan alterület van ezen a témán belül, mely feltérképezése komoly tudományos és politikai relevanciával bír.
 
 
 
 

 
 
Felhasznált források:
 
 
Phillip Killicoat: Weaponomics: The Global Market for Assault Rifle, Department of Economics Oxford University, 2007.
 
David Kinsella: Former Soviet Bloc Locales in Africa’s Illicit Arms Trade Network, Hatfield School of Government Portland State University, 2008.
 
Martina Fischer, Beatrix Schmelze: Berghof Handbook Dialogue Series: Transforming War Economics Dilemmas and Strategies, 2005.
 
Small Arms Survey 2007: Chapter 8, What Price the Kalashnikov? The Economics of small arms, 2007.
 
Small Arms Survey 2013: Chapter 11, Price Watch, Arms and Ammunition at illicit markts, 2013.

 

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2018 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem