biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 40. hét

2013 október 08. - 13:38 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Fegyveresek az éjszak leple alatt nyitottak tüzet alvó diákokra egy nigériai mezőgazdasági főiskola kollégiumában. A támadásban a helyi hírügynökség szerint legalább 40 diák vesztette életét. „A fegyveresek válogatás nélkül lőttek a fiúkollégium lakóira” – nyilatkozta a Lazarus Eli katonai szóvivő, aki szerint a tapasztalatok a Boko Haramra utalnak, mivel a szervezet eddig gyakran templomokkal és iskolákkal szemben követte el merényleteit, de a támadásért még semmilyen fegyveres csoport sem vállalta a felelősséget. Goodluck Jonathan nigériai elnök korábban egy új katonai egység felállítását kezdeményezte a probléma megoldása érdekében, és az ország három északi államában szükségállapotot rendelt el. A vasárnapi támadás négy hónapon belül a harmadik ilyen, oktatási intézmény ellen intézett támadás volt az északon található ipari kisváros, Yobe területén.
 
A 2013. szeptember 25-i videofelvételen látható Abubakhar Sekau saját állítása szerint a nigériai iszlamista terrorszervezet, a Boko Haram vezetője (Forrás: cnn.com)
 
Legalább 30 ember meghalt és 42 megsérült Irakban abban az öngyilkos merényletben, amely szeptember 29-én, vasárnap történt al-Musayabban (70 kilométerre délre Bagdadtól) egy mecset mellett. A támadás újabb példája az iraki síiták és szunniták között egyre élesedő ellentéteknek. Az áldozatok nagy része abból a gyászoló síita tömegből való, amely egy temetés miatt gyűlt össze a mecsetnél.
Ugyancsak vasárnap egy másik merényletben, Irak északi részén 12-en vesztették életüket. Egy kisteherautó a regionális kurd kormány biztonsági főhadiszállására akart behajtani, amikor a biztonsági erők tüzet nyitottak rá és az felrobbant, ezzel egy időben a többi támadó tüzet nyitott a katonákra. Az áldozatok fele terrorista, fele pedig a biztonsági erők tagja volt, ezen felül több mint negyvenen megsérültek az incidensben.
Másnap, szeptember 30-án a fővárosban, Bagdadban 37 ember meghalt és 155 megsérült abban a robbantás-sorozatban, amely főleg síiták által lakott területeket érintett. 2013-ban eddig mintegy 5.000 civil áldozatot követelt és 12 ezren sebesültek meg a vallási-etnikai ellentéteken alapuló belső konfliktusban, mely polgárháborúba húzhatja vissza az országot. A belső feszültség annak a következménye, hogy az újjáépülő állam nehezen határozza meg saját identitását, melynek magába kéne foglalnia a területen élő síitákat és szunnitákat, arabokat és kurdokat egyaránt.
 
Legkevesebb negyven ember vesztette életét és száz másik sebesült meg a pakisztáni Pesavarban, miután bomba robbant a város történelmi bazárjában, a Qissa Khawani-ban.
A merényletet az utcán parkoló gépjárműbe rejtett pokolgéppel hajtották végre. A 220 kilogramm tömegű robbanóanyag detonációja következtében legalább tíz üzlet és számos gépjármű semmisült vagy rongálódott meg.
A pakisztáni tálib szervezet, a Tehrik-i Taliban elítélte a támadást és tagadták, hogy részt vettek volna a merénylet végrehajtásában. A halálos áldozatok száma valószínűleg növekedni fog, mivel a robbanásban érintettek súlyos sérüléseket szenvedtek.
 
A merénylet során megsérült embereket próbálják kimenekíteni a robbanás helyszínéről
(Forrás: edition.cnn.com)
 
A pakisztáni tálib szervezet csütörtöki öngyilkos akciója során legkevesebb tizenhét ember vesztette életét és huszonkettő megsebesült. A merénylet célpontja Mullah Nabi Hanfi volt, aki a kormányerők egyik támogatója a tálibok elleni harcban. Hanfi az afgán határ mellett lévő hét, félig autonóm törzsi körzetének egyikét, Orakzai-t igazgatja.
A helyi rendőri erők jelentése szerint egy robbanószerrel megrakott járművel hajtottak be a területre, amely utána felrobbant. Egyelőre tisztázatlan, hogy Hanfi megsérült-e, illetve hány fegyveres vesztette életét, de megerősített információk szerint egy nő és egy gyermek biztosan szerepel a halálos áldozatok listáján. A támadás után a biztonsági erők lezárták az érintett körzetet, a sebesülteket pedig kórházba szállították.
 
Nicolas Maduro venezuelai elnök hétfőn kiutasította országából az Egyesült Államok három magas rangú diplomatáját. Az elnök szerint a lépésre azért volt szükség, mert a szóban forgó amerikai tisztviselők több szabotázs-akcióban is részt vettek, amelyekkel céljuk volt országának destabilizálása. Maduro – stílusához hűen – kifejezetten nyers szavakat használva adta az amerikaiak tudtára döntését: „Yankee go home” („Jenkik menjetek haza”). Érdekesség, hogy a megnevezett három diplomata között van Kelly Keiderling, aki az Egyesült Államok legmagasabb rangú tisztviselője a caracasi nagykövetségen.
Amerikai források szerint az Egyesült Államok diplomáciai képviselete is csak a hírekből értesült Maduro döntéséről, hivatalos megkeresést nem kaptak az üggyel kapcsolatosan. Ugyanakkor visszautasítanak minden olyan kijelentést, amely szerint az USA beleavatkozna Venezuela belügyeibe, vagy kormányellenes konspirációkban venne részt. Patrick Ventrell a Külügyminisztérium szóvivője úgy nyilatkozott, hogy „Venezuela elhibázott döntése sajnos arra enged következtetni, hogy az ország vezetése nem érdekelt az USA-val baráti viszony fenntartásában”. Az Egyesült Államok az ügyre válaszul a hét közepén kiutasított területéről két venezuelai diplomatát.
 
A szudáni kormány ellen kedden Kartúmban újabb demonstrációkra került sor, annak ellenére, hogy az előző napokon a tüntetőkkel szemben könnygázt használtak a hatóságok.
 Az Ahfad Női Egyetem diákjai a kormány eltávolítása és Omar al-Basir lemondása érdekében tüntettek, azt skandálva, hogy a nép meg kívánja dönteni a jelenlegi rendszert. A hatóságok öt aktivistát tartóztattak le. A többnyire ifjúsági csoportok, a civil társadalom szerveződései, a szakszervezetek és az ellenzéki politikai pártok tagjaiból álló tüntetők egy átmeneti kormány felállítását követelik.  Az erőszakos tüntetések a kormány gázáremelésével kezdődtek, a gázolajár közel duplára emelkedésével a tüntetések a múlt héten Wad Medani kisvárosából terjedtek át a fővárosra. A kormány nyilatkozata szerint az eddigi tiltakozásokban 34 ember halt meg és 700 tüntetőt tartóztattak le, de az aktivisták és emberi jogi szervezetek szerint a halálos áldozatok száma ennél magasabb, egyes csoportok 200 fölötti számról beszélnek.
 
Szeptember 30-án az amerikai védelmi miniszter Chuck Hagel Szöulba látogatott, hogy tárgyalhasson Pak Gun Hje elnökkel, Dél-Korea vezetőjével az amerikai jelenlétről. A tárgyaláson az amerikai hadsereg dél-koreai kivonulásáról eset szó. A Dél-Koreai Hadsereg vezetését jelenleg az amerikai hadsereg látja el, illetve több amerikai haditengerészeti bázis is jelen van a térségben. A katonai jelenlét az 1950-53-as koreai háború miatt szükséges, mely konfliktus után máig tartó fegyverszünet van csak jelen a félszigeten. Észak-Korea fegyverkezése és politikai ellentétének radikalizálódása végett folyamatos fenyegetés övezi Szöult. Észak-Korea rakéta rendszerei komoly veszélyt jelentenek a dél koreai fővárosra nézve. A feszültség a két ország között szintén emelkedett elég, ha az év elején indított sikertelen rakétakilövésre, vagy a nukleáris fegyverek bevetésének kinyilvánítására gondolunk. A hónap elején amerikai műhold felvételek alapján pedig szintén kitűnik, hogy az észak-koreai vezetés továbbra sem változtatott politikáján, mivel az észak-koreai jongbjoni nukleáris létesítményében újabb rakéta tesztek folynak. Az amerikai katonák hazamenetele továbbra sem megoldható a térségben, annak ellenére, hogy feszült a helyzet. A beszélgetés során szóeset egy független dél-koreai haderőről, azonban ennek konkretizálásáról nem esett szó. Továbbá szintén megvitatták Dél-Korea védelmi stratégiáját. Hagel-nek ez volt a harmadik útja Ázsiába, mely során Dél-Korea után Japánt is meglátogatta.
 
Chuck Hagel, az Egyesült Államok védelmi miniszterre valamint Kim Kwan Jin, Dél Korea védelmi minisztere, tiszteletüket fejezik ki Szöulban egy katonai zászlófelhúzás során. (Forrás: nytimes.com)
 
A csehek többsége szerint az Európai Unió fenyegeti a cseh nemzeti érdekeket, derült ki a STEM ügynökség által végzett felmérésből, amelyen a megkérdezettek 55 százaléka euroszkeptikusnak mutatkozott. Mindez jelentős változás a 2011-es évhez képest, amikor a lakosság többsége még úgy gondolta, hogy jó irányba halad az Unió. (Ugyanakkor egy évvel korábban még a mostaninál is kevesebben vélekedtek így.) Jelenleg a válaszadóknak körülbelül a fele (49%) osztotta azt a nézetet, hogy a cseh érdekek ütköznek az EU érdekeivel, mindemellett azonban kétharmaduk európaiként tekint önmagára. A tagságot támogatók száma –csakúgy, mint korábban, 2012 áprilisában – körülbelül 41%, ami a legalacsonyabb mutató az ország 2004-es csatlakozása óta. Az augusztus végén és szeptember elején végzett felmérésből kiderült továbbá, hogy a diplomások, diákok, vállalkozók és a jobboldali szavazók elégedettebben, míg a baloldali szavazók sokkal kritikusabban viszonyulnak a tagsághoz.
 
Legalább öten - köztük három gyermek – vesztette életét a NATO október 4-i légi támadásának következtében a kelet-afganisztáni Nangarhar tartományban, tájékoztatott a helyi kormányzat. A 12 és 20 év közötti fiatalok éppen madárra vadásztak a tartomány fővárosa, Jalalabad közelében. Az akciót az Egyesült Államok vezette, ám az amerikai katonai vezetés tagadta, hogy lettek volna civil áldozatai is a támadásnak, szerintük csak lázadó harcosok vesztették életüket a jól megtervezett, és kiválóan végrehajtott művelet során. Az afgán kormány és a NATO között egyre nagyobb konfliktusforrást jelent a civil áldozatok számának folyamatos növekedése. A múlt hónapban legalább 16 afganisztáni civil vesztette életét egy amerikai légitámadás során a szintén kelet-afganisztáni Kunar tartományban, melyet az amerikaiak a mostanihoz hasonlóan tagadtak. Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint 2013-as év első felében legalább 1.000 civil halt meg és még 2.000-en sebesültek meg a NATO támadásai során, mely 23%-os növekedés az előző évi adatokkal szemben. A keleti régió biztonsági helyzete ezen kívül is folyamatosan romlik, mióta az afgán fegyveres erők átvették az ellenőrzést a szövetséges csapatoktól.
 
A keleti régióban folyamatosan nő a légi támadások civil áldozatainak száma (Forrás: aljazeera.com)
 
Afganisztánban gőzerővel zajlik az elnökválasztási verseny, melynek során a szombati napon több jelölt nyújtotta be hivatalos formában nevezési szándékát a Független Választási Bizottságnak (IEC). A három hetes regisztrációs folyamat utolsó előtti napján az elnöki aspiránsok száma kilenc főre emelkedett. Ez a szám holnap várhatóan tovább növekszik majd.  Hashmat Ghani Ahmadzai, a volt pénzügyminiszter testvére és Qutbuddin Hilal a Gulbadin Hekmatyar vezette Hezb-i-iszlami Afganisztán (HIA) is regisztráltatta magát. A HIA-hoz több frakció is tartozik, melyek közül a Hekmatyar vezette máig fegyveres harcot folytat a jelenlegi afgán kormánnyal és a NATO vezette külföldi csapatokkal szemben. Ahmadzai programjában elsősorban az igazságügy reformját kívánja végrehajtani, valamint az egészségügy, a gazdaság, a mezőgazdaság és a biztonság megerősítését. Egy váratlan fordulattal, szintén a szombati napon, Abdul Rahim Wardak (a védelmi miniszter korábbi tanácsadója) is csatlakozott az elnökválasztási versenyhez, akit több száz híve – köztük parlamenti képviselők, - kísértek. (Wardak egyébként a múlt héten mondott le korábbi pozíciójáról.) A jelöltek között van továbbá Dr. Abdullah Abdul Rab Rasul Sayyaf, Bismillah Sher, Ashraf Ghani Ahmadzai, Syed Eshaq Gilani és Fazal Karim Najimi.
 
http://www.pajhwok.com/affiles/imagecache/lead_l/photo/2013/10/Candidates%20new%20edited.jpg
Az elnökválasztás regisztrációs időszaka szeptember 16-án kezdődött. (Forrás: pajhwok.com)
 
Az új Projekt 21630 (Bujan osztályú) korvett megérkezett egy kaszpi-tengeri haditengerészeti bázisra, hogy  az orosz Kaszpi Flottillához csatlakozva megnövelje Oroszország haditengerészeti védelmét a régióban. Alekszej Rulav, a flottilla szóvivője elmondta, hogy a Mahaklava korvett sikeresen átment a teszteken és – immár a flottilla részeként –kezdheti meg a műveleti feladatok végrehajtását. A Mahaklava a harmadik Bujan osztályú hajó, amelyet a Kaszpi Flottillánál állítottak szolgálatba. A Bujan osztályú korvetteket különösen arra tervezték, hogy sekély vizeken tudjanak működni és hogy a Kaszpi-tenger, valamint a szomszédos folyó deltájában hajtsanak végre széleskörű küldetéseket. A hajókat csökkentett radar jel és jó manőverező képesség jellemzi. A szentpétervári-bázisú Almaz Hajógyárban épült hajók egy A-190 tüzérségi rendszerrel, két AK-306-os 30 milliméteres hatcsövű géppuskával, továbbá egy Grad-M 122 milliméteres rakétakilövő rendszerrel vannak felszerelve.
 
The Makhachkala corvette (archive)
A Mahaklava korvett a Kaszpi Flottilla részeként hamarosan megkezdi műveleti feladatainak végrehajtását (Forrás: en.rian.ru)
                                                                                         
60 szíriai menekült próbált bejutni az Egyesült Királyság területére Franciaországból, Calais kikötőjéből, de a brit határrendészet emberei nem engedték át őket október 4-én, pénteken. A brit tisztviselők azt mondják, kizárt, hogy az egész csoportot beengedik vizsgálatok és ellenőrzések nélkül. Minden egyes esetet külön fognak elemezni, és ezek alapján léphetnek be az országba. A kikötőváros polgármestere felhívta a figyelmet arra, hogy pont az ilyen esetek miatt lenne szükség egy összehangolt európai stratégiára. A menekültek közül néhányan éhségsztrájkba kezdtek, illetve öngyilkossággal is fenyegetőztek. A francia kormánytisztviselő, Denis Robin nyilatkozata szerint, ők annyit tehetnek, hogy menedékjogot biztosítanak francia területen. Laurent Fabius francia külügyminiszter pedig gyorsított eljárást ígért a szír bevándorlóknak. A tiltakozó tömeg azonban a franciákkal szembeni csalódottságukat hangoztatták a nem megfelelő bánásmód miatt. Az ENSZ menekültügyi hivatala szerint 17 ország, beleértve Franciaországot, vállalta a menekültek befogadását. Franciaország eddig 850 menedékjogi kérelmet kapott.
 
Legalább tizenöt líbiai katonát megöltek és további ötöt megsebesítettek egy helyőrség elleni támadás alkalmával szombat reggel a Bani Walid és Tarhuna közötti úton, közölte a líbiai állami hírügynökség. A katonai erők teljesen lezárták a területet a támadást követően, amit egy csoport ismeretlen fegyveres követtek el.  Bani Walidot Moammer Kadhafi, korábbi vezető rezsimjének egyik utolsó erődjeként ismerték. A városban, amely Miszrátától délnyugatra fekszik a sivatagban egy hónapig tartó ostrom zajlott a líbiai hadsereg és a kormánypárti milíciák között egy évvel ezelőtt, ahol állítólag több tucat ember vesztette életét. Kadhafit 2011 októberében több mint negyven éves uralkodása után elfogták és megölték. Az ország azóta küzd, hogy bevezesse a rendet és a jogállamiságot.
 
Az  Amerikai Egyesült Államokban a lakosságot a közeledő Karen nevű trópusi hurrikán fenyegeti. A mexikói-öbölbeli olaj platformok is megkezdték a termelés leállítását. Karen az előrejelzések szerint hétvégén éri el az északi öböl partját. A hurrikánban uralkodó szelek sebessége elérheti a 119 km/h-t is. A Mexikói-öbölben koncentrálódik az amerikai olajfinomítók nagy része, valamint ide fut be az olaj és gázszállítmányok jelentős része. A késő őszig tartó vihar pedig befolyásolhatja az olaj világpiaci árát. A helyzetet súlyosbítja, hogy az amerikai kormányzat leállása miatt a katasztrófa-helyzetekkel foglalkozó kormányügynökség (Federal Emergency Management Agency – FEMA) hazaküldte munkatársait. Az olajpiacon csak a legritkább esetben okoz tartós áremelkedést a hurrikánszezon. Mindemellett jellemzően egy tartósabb emelkedő időszak kezdete, ugyanis a szezon végével, vagyis a tél kezdetével indul az észak-amerikai kontinensen a fűtési szezon, ez pedig nagyon fontos időszak a feldolgozott olajtermékek szempontjából, mivel ez a világ legnagyobb fűtőolaj felhasználó térsége. Hurrikánok idején elsősorban az amerikai olajtartalék-adatokból tűnik ki a kiesés.
 
karen.jpg
A Karen hurrikán a Mexikói-öböl délkeleti részén. (Forrás:bbc.co.uk)

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem