biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 42. hét

2013 október 22. - 22:23 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Az ENSZ bejelentése szerint három szenegáli békefenntartót öltek meg azonosítatlan fegyveresek múlt hét vasárnap Darfúrban egy vízszállító teherautó-konvoj elleni támadásban. Ez év júliusában egy hasonló támadásban hét tanzániai ENSZ békefenntartó vesztette életét. Ban Ki Mun felszólította a szudáni kormányt, hogy kerítse elő a támadásért felelősöket. Az ENSZ békefenntartó missziója a kormányerők és a különböző lázadó csoportok által gyakori atrocitásoknak kitett szudáni területen 2007-ben kezdődött.
 
Az Amnesty International jelentése szerint közel 1.000 ember halt meg ebben az évben a nigériai börtönökben, akik többnyire a Boko Haram iszlamista terrorcsoport tagjai voltak. A nigériai tisztviselők tagadták a szervezet keddi jelentésében nyilvánosságra került vádakat, amelyek szerinte a nigériai hatóságok által biztosított feltételek mellett a börtönökben naponta több fogoly halt meg a túlzsúfoltság eredményeként jelentkező éhezésben és fulladásban. A korábbi rabokkal készített interjúk alapján többeket lelőttek, megvertek és hagytak elvérezni. A nigériai tisztviselők kitalációnak minősítették a nigériai fegyveres erők által fenntartott börtönlétesítményekkel kapcsolatos a jelentést. Az Amnesty sürgős felülvizsgálat szólította fel a kormányt a jelentés nyomán.
 
155 grúz katona tért haza Afganisztánból október 16-án (szerdán) – közölte a grúz védelmi minisztérium a Trend hírügynökséggel. A NATO vezetésű ISAF misszióba kiküldött Negyedik Lövészdandár 42. zászlóalj alegysége a hat hónapos szolgálat letelte után utazhatott vissza Grúziába. Repülőtérre érkezésükkor Irakli Alasania grúz védelmi miniszter üdvözölte a hazatérteket. A 42. zászlóalj teljes állománya a hét végéig befejezi külszolgálatát.
 
155 Georgian soldiers return from Afghanistan
A hét végére a teljes grúz állomány hazatér Afganisztánból (Forrás: en.trend.az)
 
Az Egyesült Államok kampalai nagykövetsége a héten figyelmeztetést adott ki az Ugandában tartózkodó amerikai állampolgárokra vonatkozóan egy olyan lehetséges támadással kapcsolatban, amilyen a kenyai bevásárlóközpont elleni merénylet volt. A nagykövetség figyelmeztetésében nem voltak részletek a „Westgate-stílusú támadás” várható helyszínéről vagy időpontjáról, és arról sem számolt be, hogy kitől származnak az óvatosságot indokoló információk. A követségi tisztviselők nyilatkozata szerint Washington nem gondolja azt, hogy a westgate-i terroristák vagy az al-Kaida lennének a potenciális támadók, de az Ugandába utazó amerikaiakat regisztrációra sürgeti a Külügyminisztérium.
 
Csütörtökön megválasztották az ENSZ BT új ideiglenes tagjait. Az öt, 2014. január elsejétől felszabaduló helyekre Csád, Chile, Litvánia, Nigéria és Szaúd-Arábia ülhettek volna – azonban pénteken a szaúdi királyság visszautasította részvételét. Az ország külügyminisztériuma szerint „a Biztonsági Tanács munkamechanizmusai és kettős mércéje megakadályozza abban, hogy feladatait végrehajtsa és a világ békéjét és biztonságát fenntartsa.” Ez alatt a szíriai polgárháborúra adott megfelelő válasz hiányát értik – Szaúd-Arábia az Aszad elnök eltávolítását célzó intézkedések híve. Eddig egyetlen állam sem utasította vissza a két éves mandátumot. Oroszország kritizálta a királyság „furcsa” viselkedését, de például Franciaország ENSZ-nagykövete megértően nyilatkozott. Az Öböl-menti Együttműködési Tanács dicsérte, hogy a szaúdiak kiállnak az ENSZ reformjának szükségessége mellett.
 
Az iraki kormány egyik magas rangú tisztviselője szerint Oroszország megkezdte egy több milliárd dollár értékű fegyverszállítási megállapodás végrehajtását. A két állam által kötött szerződés értelmében Oroszország tíz, teljesen felfegyverzett Mi-28NE „Night Hunter” típusú harci helikoptert szállít a közel-keleti ország számára, egyenként 4.3 milliárd dollár értékben. A szerződést még 2012-ben írták alá a két ország közötti védelmi és technológiai együttműködés keretén belül.
Az iraki miniszterelnök egyik tanácsadója, Ali Muszavi szerint kezdetben felmerültek aggályok a megállapodással kapcsolatban, de ezek alaptalannak bizonyultak, hiszen a benne foglaltak végrehajtása már megkezdődött. Muszavi hozzátette, hogy a harci helikoptereket főleg terroristaellenes műveletek végrehajtása során kívánják bevetni.
A szállításokért felelős állami fenntartású orosz cég, a Rozoboronexport főigazgatójának helyettese, Alexander Mikejev még júniusban arról tájékozatott, hogy a megállapodás részét képezi a technikai személyzet felkészítése, a pilóták kiképzése és a szükséges fegyverrendszerek leszállítása is.
 
162649786.jpg
Az Iraknak szánt orosz gyártmányú Mi-28NE „Night Hunter” típusú harci helikopter specifikációi
(Forrás: en.rian.ru)
 
Oroszország a következő hónapok során egy helikopter századdal erősíti meg légi kontingensét az Örményországban található erebuni repülőgépbázison,;ám a helikopterek típusait még nem hozták nyilvánosságra.  Az orosz 3624. Légi Bázis jelenleg legkevesebb 16 darab MiG-29 „Fulcrum” vadászgépet szolgál ki a FÁK országai között köttetett légvédelmi egyezmény keretén belül. Ezen felül a két ország megegyezett, hogy az orosz pilóták az örmény védelmi minisztérium fennhatósága alá tartozó Marshal Bagramjan kiképzőterület közelében gyakorolhatják majd éles lőszerrel a bombázást és a rakétakilövést. Az örmény-török határ közeli Gyumriban található erebuni légi bázis az orosz 102. katonai bázis része. A bázist egy kétoldalú szerződés alapján 1995-ben hozták létre, melyet 2010-től további negyvenkilenc évvel meghosszabbítottak, így az orosz hadsereg jövője Örményországban 2044-ig biztosítva van. Artur Bagdasarian, az örmény nemzetbiztonsági tanács elnöke júniusban elmondta, hogy az orosz katonai bázisok korszerűsítését is pár éven belül megkezdik Örményországban.
 
MiG-29
Az Örményországban található erebuni légi bázison körülbelül 16 darab MiG-29-es van szolgálatban (Forrás: en.rian.ru)
 
Az orosz Csendes-óceáni flotta egyik alkalmi harci köteléke két hónapos küldetéssorozatra indul. A harci kötelék az Udaloj-osztályú Admiral Vinogradov rombolóból, az Irkut tankerből és a Kalar vontatóhajóból tevődik össze. A kötelék október 19-én hagyja el Vlagyivosztokot – a Csendes-óceáni flotta fő bázisát -, hogy az ázsiai-csendes-óceáni régióban végrehajtsa kijelölt küldetéseit. Az említett hajók küldetésük során részt vesznek Busan kikötőjében található Kormarine 2013-as Nemzetközi Hajóépítő rendezvényen és a Haditengerészeti Kiállításon október 22-25. között.
Az Oroszországi Föderáció Csendes-óceáni Flottája jelenleg két másik harci köteléket telepített az Indiai-óceánra és a Földközi-tengerre. Az előbbit a Varjag rakétahordozó cirkáló vezeti, az utóbbi pedig rész vesz az Földközi-tengerre telepített orosz ideiglenes haditengerészeti csoportban, ahol a Csendes-óceáni flotta az Udaloj-osztályú Admiral Pantelejev rombolóval és két darab kétéltű hadviselésre alkalmas hajóval képviselteti magát.
 
Admiral Vinogradov
Az Admiral Vinogradov romboló vezeti a csendes-óceáni flotta egyik harci kötelékét, amely egy két hónapos küldetéssorozatra indul (Forrás: en.rian.ru)
 
Guido Westerwelle német külügyminiszter október 18-án, Berlinben találkozott Mahmud Abbasszal. A találkozó középpontjában a közel – keleti békefolyamat, valamint a palesztin területek helyzetének vizsgálata állt. Emellett a megbeszélésen olyan regionális kérdések is szóba kerültek, mint a szíriai konfliktus, az egyiptomi kérdés, illetve az Iránnal folytatott párbeszéd, melyek mindegyike meghatározó a Közel – Kelet szempontjából. Westerwelle kiemelte, hogy többször tett látogatást a régióban, mellyel kifejezte a problémák rendezésének szükségességét. A német külügyminiszter biztosította palesztin tárgyalópartnerét, hogy Németország elkötelezett támogatója a békefolyamatoknak. Miután Angela Merkel német kancellár is tárgyalt a palesztin elnökkel, megfogalmazta, hogy Németország mindig is hangsúlyozta, csak a tárgyalások képezik az egyetlen járható utat. A német állam elkötelezettségét jól mutatja, hogy a 2013-as esztendőben a támogatások összege meghaladta a százmillió eurót, így Németország minősül az egyik legnagyobb adományozónak a térségben.
 
A német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) a nagykövetség ellen irányuló terrortámadás kockázatára figyelmeztette az Afganisztánban működő kirendeltséget. Az akciót feltehetően október 18-án hajtanák végre, ezért a németek a bezárás mellett döntöttek. Egy afgán hírügynökség megkeresésére a Külügyminisztérium szóvivője megerősítette a Welt napilap német nagykövetség bezárásáról szóló közleményét, ám a hír tartalmának további elemeiről – mely szerint a BND iszlamista terroristák általi támadásra figyelmeztette a Kabulban működő nagykövetséget, - nem nyilatkozott.  A napilap ráadásul kiemelte, hogy a fenyegetés konkrét és komoly. Németország a maga 4.000 fős katonai állományával a NATO vezetésű ISAF misszió harmadik legnagyobb hozzájárulója a szerepvállaló országok sorában. Kivonásuk az ázsiai országból a következő évben kezdődik meg.
 
http://www.pajhwok.com/affiles/imagecache/lead_l/photo/2013/10/52457.jpg
Az afganisztáni német nagykövetség kapui bezárultak a német hírszerzés terrortámadási kísérletre valófigyelmeztetésére tekintettel (Forrás: pajhwok.com)
 
A katonai rendőrség egy magas rangú parancsnokát ismeretlen fegyveresek meggyilkolták a kelet líbiai városban, Bengáziban, nyilatkozta az ország hivatalos hírügynöksége. Ahmed al-Barghathi ezredes volt a katonai rendőrség igazgatója a líbiai hadseregben. Moammer Kadhafi 2011-es megbuktatása óta folyamatosan küzdenek az eluralkodó erőszak ellen. A líbiai titkosszolgálatok arra figyelmeztetnek, hogy az ország egyre inkább menedéket ad az al-Kaidának, hogy az újraszerveződjön és regenerálja magát. A néhai diktátor uralkodásának vége óta fegyveres milíciák járják az államot őrizetlenül. Kormányzati tisztviselők szerint, a bukás után számos fegyver maradt őrizetlenül, amelyekből különböző csoportok fegyverezhetik fel saját nemzetőr csapatukat.
 
Csuzda N
A líbiai hadsereg számos milíciával áll harcban (Forrás: bbc.co.uk)
 
Kokain termesztők ütöttek rajta a bolíviai biztonsági erőkön, miközben azok kokacserjék pusztítását végezték az ország északi, Apolo tartományában. A támadásban egy rendőr életét vesztette, 16 megsérült; a támadók túszokat is ejtettek, az ő számuk nem ismert. A kialakult tűzharcban esetlegesen megsérült drogtermelőkről nincs információ. Az eset után a kormány utasította a rendőrséget, hogy haladéktalanul küldjön erősítést a helyszínre.
Bolívia – Peru és Kolumbia után – a világ harmadik legnagyobb kokain termelője, azonban a kormány erőfeszítéseink köszönhetően az utóbbi két évben csökkent a drog előállításának mértéke. Jelenleg nagyjából 25.300 hektáron folyik kokacserje termesztés, ami 12%-os csökkenés a két évvel ezelőtti szinthez képest. A problémát nehezíti, hogy Bolíviában kulturális okok miatt nem illegális a kokacserje termesztése – csak a drog exportja. A hatóság így csak a feltehetően külföldi piacokra szánt ültetvények ellen léphetnek fel.
 

 


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem