biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 44. hét

2013 november 05. - 21:52 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Négy hónap fogság után a FARC kolumbiai milícia szabadon engedte Kevin Scott Sutay amerikai állampolgárt, az Egyesült Államok hadseregének korábbi tagját. Sutay márciusi leszerelése után utazott dél-amerikai körútra, a lázadók túrázás közben fogták el. A FARC az amerikai kontinens legrégebbi – 1960-óta – működő milíciája, az akkori baloldali felkelők célja volt, hogy az országot a szovjet blokkhoz kapcsolják. A FARC jelenleg béketárgyalást folytat a kormánnyal, a milícia egy vezetőjének bevallása szerint Sutay szabadon engedésével gesztust kívántak gyakorolni a kormányzat felé, melyjel jobb helyzetbe kívánták hozni magukat a tárgyaláson.
A volt katona szabadon engedéséért a Nemzetközi Vöröskereszt, valamint a kubai és a norvég kormány is közvetítőként segítette a tárgyalást a FARC és a Kolumbiai kormányzat között. John Kerry amerikai külügyminiszter külön megköszönte a közvetítők támogatását, illetve méltatta a kolumbiaiak professzionalistását, amivel a túsz átvételét kezelték.
 
Megöltek egy tanzániai ENSZ békefenntartót a Kongói Demokratikus Köztársaságban a héten történt összecsapásokban. Az ENSZ Szervezeti Stabilizációs Missziójának (UN Organization Stabilization Mission) résztvevőjeként tevékenykedő katona az ország instabil, keleti részén teljesített szolgálatot, amely misszióban a kongói hadsereggel együtt a civil lakosság védelme a kijelölt cél. A misszió „magas készültségben” figyelte a kongói hadsereg és az M23 milícia erői közötti összecsapásokat pénteken, amikor közel 5.000 civil hagyta el Kibumba városát és kelt át a határon Ruanda felé. Az ENSZ az incidenst követő nyilatkozata szerint „továbbra is elkötelezett marad a Biztonsági Tanács határozata (2098) szerint a civil lakosság védelmében szükséges tevékenységek elvégzésére”.
 
A Kongói Demokratikus Köztársaság hadseregének katonája őrjártban Goma városa közelében, abban a régióban, ahol a kormányerők és az M23 milícia közötti összecsapások a legintenzívebbek. (Forrás: cnn.com)
 
Az izraeli hadsereg bejelentése szerint rakétatejelentése szerint alálat ért a Gázai övezetbe két bebetonozott rakétaindító állomást. A palesztin biztonsági források megerősítették, hogy Gázaváros nyugati részében egy kiképző tábort találat ért, a támadásban személyi sérülés nem történt. Az izraeli hadsereg szerint a légicsapásra azután került sor, hogy a Vaskupola (Iron Dome) légvédelmi rendszerük Ashkelon felett elfogott egy Gázai-övezetből kilőtt rakétát, egy másik azonban a város közelében csapódott be, de ennek pontos  helyét nem azonosították. Izrael a héten 26 korábban bebörtönzött palesztin foglyot engedett szabadon, részben egy, a béketárgyalásokat felújító egyezmény részeként. A Palesztin Börtön Hatóság megerősítette a foglyok szabadon bocsátásának hírét, amit az izraeli tisztviselők többsége - beleértve a védelmi minisztert is - hosszú távú biztonsági stratégiai döntésként értékelik, azonban a terrorcselekményekért és gyilkosságokért bebörtönzött foglyok szabadon bocsátásának hírére a ciszjordániai börtön előtt tüntetések kezdődtek az áldozatok rokonainak vezetésével. Izraeli bejelentés szerint a héten két az övezet és Izrael közötti titkos átjáróként szolgáló alagutat rombolt le az IDF, mely támadásban a Kasszám Brigádok, a Hamasz katonai szárnyának négy tagja vesztette életét. Az összecsapásban további öt izraeli katona megsebesült.
 
Három év után kiszabadult az a négy túsz, akit az al-Kaida rabolt el 2010-ben. A francia kormány 25 millió eurót fizetett az túszejtőknek. A szélsőséges csoport eredetileg 90 millió eurót követelt, de Franciaország eleinte visszautasította a váltságdíj kifizetését, azonban a szakértők szerint nem volt más lehetőség. Serge Lazarevic, az ötödik túsz még mindig Észak-Maliban raboskodik. Lánya igen dühös a kormányra, mert az megígérte neki, hogy mind az öt fogolyról tárgyalnak majd. Nagy-Britannia az idei G8 találkozón azt szeretné elérni, hogy betiltsák a hasonló kifizetéseket, mert véleményük szerint ezek további emberrablásokra bátorítják a militáns csoportokat.
 
http://news.bbcimg.co.uk/media/images/70797000/jpg/_70797104_70797103.jpg
A túszok és családjaik (Forrás: bbc.co.uk)
 
Hollandia belép az ENSZ mali-i missziójába.  Mark Rutte holland miniszterelnök bejelentette, hogy 368 fős különítménnyel kíván szerepet vállalni Hollandia a mali-i stabilizációs békefenntartó misszióban. A holland külügyminisztérium közlése szerint csapataik hírszerzési feladatokat fognak ellátni a térség stabilitásának elősegítése érdekében. Franciaország továbbra is kitart azon álláspontja mellett, miszerint folyamatosan csökkenti és kivonja erőit a régióból. A francia csapatok év elején kezdték meg feladatuk ellátását a térségben és néhány hét leforgása alatt sikeresen felszabadították a radikális iszlamisták által ellenőrzött területeket.
 
zászló.jpg
ENSZ zászló Maliban (Forrás: armyrecognition.com)
 
Szerdán ismét kiújultak a harcok Jemen északi részében szalafista és Houthi fegyveresek között. A síita Houthi felkelők azzal vádolták meg a Dammádzs városában központot fenntartó szunnita iszlamistákat, hogy külföldi harcosokat rejtegetnek, és támadást készítenek elő. A szalafisták ezt tagadták, szóvivőjük szerint a külföldiek csak diákok, akik az iszlámról akarnak tanulni Jemenben. A Houthi támadásokban hétfőig becslések szerint száz ember vesztette életét. A Nemzetközi Vöröskereszt szombatra elérte, hogy a felek tűzszünetet kössenek, hogy ez alatt sérülteket menekíthessen ki – viszont később egy tolmácsuk egy mesterlövész áldozatává vált, és a Houthik folytatták a város lövetését.
Tavaly a Houthik, akik Szaada tartomány nagy részét ellenőrzik, több hétig blokád alatt tartották Dammádzsot. A régióban élő szunniták félnek attól, hogy a felkelők megpróbálják visszaállítani a 1962-ben katonai puccsal megdöntött imamátust.
 
A Dammádzsot ért támadásokat elítélő szalafisták szombaton Jemen fővárosában tüntettek (Forrás: gulfnews.com)
 
Kétnapos egyeztetésen (október 30-31.) vettek részt a visegrádi országok képviselői Gödöllőn, Magyarországon. A tradicionálisan ősszel tartott külügyminiszteri találkozó (a magyar elnökség ideje alatt az első) témája a nyugat-balkáni kapcsolatok fejlesztése volt. A V4-eken kívül az eseményen megjelent Albánia, Bosznia, Montenegró, Koszovó, Macedónia és Szerbia diplomáciai képviselője, továbbá  Linas Linkevičius litván és Ahmet Davutoğlu török külügyminiszter, Reinhold Lopatka osztrák miniszterhelyettes és Štefan Füle, az Európai Bizottság bővítésért és európai szomszédságpolitikáért felelős biztosa. A miniszterek kiemelték annak fontosságát, hogy a visegrádi országok továbbra is támogassák az EU nyugat-balkáni bővítését, ám hangsúlyozták annak jelentőségét, hogy az érintett országoknak be kell vezetniük az ehhez szükséges reformokat. A két térség közötti kooperációt egy közös nyilatkozattal is alátámasztották a felek. Az esemény további fontos napirendi pontjai voltak az októberi V4 csúcs következtetéseinek értékelése, valamint egy a térség államai, és Törökország közötti egyeztetés.
 
Eseménydús hetet zártak a brit fegyveres erők. Elsőként október 31-én érkezett haza kéthetes spanyolországi gyakorlatáról a hadsereg két észak-írországi tartalékos zászlóalja. A gyakorlat kiemelt fontosságú volt ezen alakulatok számára, ugyanis nagyon ritkán adatik meg számukra, hogy más nemzetek katonáival együtt végezhessenek szimulációs feladatokat. A brit és a spanyol parancsnokok is hangsúlyozták, hogy rendkívül hasznos műveleti tapasztalatokkal gazdagodtak az elmúlt napokban a San Gregaria-i bázison. November 1-én pedig Hamid Karzai afganisztáni elnök a Londonban tartott Nemzetközi Iszlám Gazdasági Fórum és az Egyesült Királyság, Pakisztán illetve Afganisztán között zajló trilaterális tárgyalások befejezése után meglátogatta a sandhursti Királyi Katonai Akadémiát. Karzai első kézből tapasztalhatta meg, milyen erkölcsi és szakmai képzés folyik az intézményben, s ezáltal meggyőződhetett arról is, hogy a nemrégiben alakult Afgán Nemzeti Katonai Tisztképző Akadémia kadétjai valóban magas szintű tudáshoz juthatnak majd, ugyanis Nagy-Britannia jelentős számú kiképzővel járult hozzá a kabuli intézet megalakításához. A látogatás után az afgán elnök tárgyalóasztalhoz ült Phil Halmond brit védelmi miniszterrel, ahol a felek egyeztették az Egyesült Királyság további afganisztáni szerepvállalásának részleteit. A szigetország már korábban megígérte, hogy kiképzők biztosításával a 2014-es kivonulás után is segíteni fogják a szövetséges erőktől történő hatalomátvételt Afganisztánban.
 
Hamid Karzai afgán elnök a brit tisztjelölteken kívül találkozott az intézményben tanuló öt afgán kadéttal is. (Forrás: assets.digital.cabinet-office.gov.uk)
 
Ali Zeidan, Líbia miniszterelnöke egy szerdai sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a líbiai hadsereg tagjainak képzése hamarosan elkezdődik Olaszországban. Zeidan azt nyilatkozta, hogy a gyakorlaton a legtöbben a korábbi forradalmárok közül fognak részt venni, akik már korábban átestek az alapkiképzésen Tripoliban. A miniszterelnök szerint a kiképzés Olaszországban egy-két héten belül elkezdődhet. A kiutazó katonák konkrét számát nem adták meg, minthogy azt sem, hogy mennyi ideg fognak tartózkodni Európában. Zeidan szeptemberben bejelentette, hogy egy hónapon belül 1.600 katonát kell küldeni külföldi képzésekre Törökországba, Olaszországba és az Egyesült Királyságba. Egy másik, 8.000 fős csoportot az Amerikai Egyesült Államok képzett ki bulgáriai bázisokon. Az Egyesült Királyság már beleegyezett abba, hogy 2.000 líbiai katonát képezzen ki határain belül egy nagyobb kezdeményezés részeként, amely összesen 8.000 főre terjed ki egy program keretében, amelyet a nyári G8-as csúcstalálkozó után indítottak el.
 
Jelentések szerint tárgyalások kezdődtek annak az orosz pilótának az ügyében, akit tálib fegyveresek ejtettek túszul Afganisztánban, a keleti Logar tartomány területén még április 21-én. A tartomány felett átrepülő Mi-8-as helikopter több civil utast szállított, melyre azt követően támadtak rá, hogy az kényszerleszállást hajtott végre. Májusban a tálibok elengedték az összes török túszt, hogy kinyilvánítsák a Törökországban élő muszlimok iránti jó szándékukat.  Az orosz és kirgiz pilótákról, valamint egy afgán állampolgárról azonban ez idáig nem érkeztek információk. Pénteken egy magas rangú tálib tisztviselő „The Associated Press” hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a volt orosz afganisztáni nagykövet felvette a kapcsolatot az ügyben érintett vallási mozgalom tagjaival az orosz túsz szabadon bocsátása érdekében.
 
Az Egyesült Államok és európai szövetségesei szombaton megkezdték az orosz nyugati határ mentén hadgyakorlatuk végrehajtását, melyet az orosz védelmi minisztérium által küldött delegáció folyamatos megfigyelése alatt tart. Az elsődlegesen Lengyelországban, majd a volt szovjet tagköztársaságban, Litvániában megtartandó „Steadfast Jazz 2013” elnevezésű hadgyakorlaton körülbelül 6.000 főnyi katona vesz részt a NATO tagországok és partnernemzeteik jóvoltából. Ez a legnagyobb NATO hadgyakorlat 2006 óta, amely „egy fiktív országban történő fiktív forgatókönyv” alapján kerül levezénylésre, felhasználva légi-, haditengerészeti-, illetve különleges erőket. A NATO orosz megfigyelőket hívott a gyakorlatokra, mellyel kapcsolatban Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a múlt héten ki is fejezte részvételi szándékát, megjegyezve, hogy a korábbi orosz-fehérorosz „Zapad (Nyugat) 2013” hadgyakorlatokon kialakult átláthatóságra a jövőben is törekedni szeretnének. (Akkor több mint nyolcvan katonai attasé figyelte meg az eseményeket.) Több tisztviselő Moszkvában már rég óta hangot ad a NATO keleti bővítésével kapcsolatos ellenszenvüknek, amely az egykori Varsói Szerződéshez tartozó balti köztársaságokat, tehát Litvániát, Lettországot és Észtországot is érinti. Július végén Anatolij Antonov orosz védelmi miniszter-helyettes ennek folyamataként kritizálta a „NATO gyakorlatok hidegháborús szellemiségét”.
 
NATO to Kick Off Military Exercise Near Russia
A NATO megkezdi az orosz határokhoz közel eső hadgyakorlatok végrehajtását (Forrás: en.rian.ru)

 


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem