biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 45. hét

2013 november 12. - 22:30 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Törökország és az Európai Unió három és fél év után újrakezdték a csatlakozási tárgyalásokat. A Brüsszelben, november 5-én tartott tárgyalások a regionális politikát helyezték a középpontba. Stefan Fuele, a bővítésékért felelős biztos kijelentette, hogy a következő időszakban további három témával kapcsolatban fognak tárgyalások folyni: közbeszerzés, versenypolitika, és szociális politika. A csatlakozási tárgyalások újraindításának jelentőségét növeli, hogy mindössze öt hónap telt el a törökországi tüntetések óta.
 
Az Európai Unió igazságügyi biztosa Viviane Reding véleménye szerint az Uniónak 2020-ig önálló hírszerző szolgálatot kellene felállítania. Az Európai Hírszerző Szolgálat felállításához meg kell változtatni a szerződéseket, így e szervezet létrehozására irányuló folyamatok valószínűleg csak a 2014-es választások után kezdődhetnek meg. Ugyanakkor egy európai hírszerző szolgálat felállítása már 2011-ben is felmerült.  Peter Gridling – aki a terror-elhárításért felelős – az Európai Parlamentben fogalmazta meg, hogy reálisnak tartja egy hírszerző szolgálat felállítását a jövőben.
 
Hosszú évek után talán végre megoldódhat az orosz-ukrán gázvita, miután Kijevben egy több milliárd dolláros szerződést kötött egymással a kelet-európai ország kormánya és a Chevron Corporation. A novemberi 5-ei megállapodás értelmében az amerikai energetikai vállalat 350 millió dollárt fizet csak azért, hogy kísérleti fúrásokat végezzen, a teljes beruházás összege akár elérheti a tíz milliárd dollárt. A cég úgy véli jelentős kőolaj valamint palagáz található az országban, mely Ukrajnát nem csak a szállítás, hanem immár a kitermelés szempontjából is jelentős tényezővé teheti a nemzetközi energetikai piacon. Hasonló véleményen van a helyi kormányfő is, Viktor Janukovics szerint ezzel, és a korábban a Royal Dutch Shell-el kötött szerződéseknek köszönhetően országa számára 2020-ra végét ér az Oroszországtól való nyersanyagfüggőség, és komoly kőolaj és földgáz exportőrré válnak. A szakértők is úgy vélik, hogy a következő években a palagáz térnyerésével jelentősen átrendeződhet a nemzetközi energetikai piac, és Nyugat-Európának sem kell majd elsősorban az orosz energiahordozókra támaszkodnia. Egyelőre azonban a technológia komoly geológiai kockázatai miatt több olyan országban is tiltják a fúrásokat, amelyek nagyobb készletekkel rendelkeznek, így az igazi áttörésre még valószínűleg hosszú évekig kell várni, melynek legnagyobb nyertesei az Oroszországhoz és Katarhoz hasonló hagyományos gáztermelő nemzetek.
 
Viktor Janukovics (háttérben jobboldalt) ukrán elnök elégedett lehet, kormánya idén két fontos lépést is tett az ország energiabiztonságának növelésének érdekében. (Forrás: rt.com)
 
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán bejelentette, hogy 2013 végére Oroszország Jarsz ballisztikus rakétarendszerekkel fegyverzi fel az orosz Hadászati Rakéta Erők két ezredét. Sojgu szerint fontos megőrizni az egyensúlyt a hadászati elrettentő rendszeren belül, mely a hadászati nukleáris erők fenntartását és időbeni újrafegyverezését a katonai fejlesztések kulcsterületévé teszi. A Hadászati Rakéta Erőknek két, a Jarsz rendszerekkel teljesen felszerelt ezrede van a Közép-Oroszországban található Tejikovo Rakéta Hadosztályban. A két ezred összesen 18 darab rakétarendszert és számos mobil parancsnoki állást foglal magába. A védelmi miniszter nem tett említést a rakéták telepítésének pontos helyéről, de annyit elmondott, hogy első tesztelésük a szibériai bázison található Novoszibirszk Rakéta Hadosztálynál került beütemezésre. Az orosz Védelmi Minisztérium egy korábbi bejelentése alapján kiderült, hogy várhatóan a Novoszibirszk Hadosztály gyarapodik majd mobilis Jarsz rendszerekkel, míg a Kozelszk Hadosztály (Közép-Oroszországban) az említett rakétarendszer siló-bázisú verziójával lesz felfegyverezve. A Jarsz rakétarendszerek RS-24 interkontinentális ballisztikus rakétával vannak felszerelve, amely nagyságrendekkel jobb harci és működési képességekkel bír, mint a Topol-M (SS-27 Sztálin). A tervek szerint a Topol-M és az RS-24 ballisztikus rakéták az orosz hadászati triád szárazföld-bázisú komponensének alapját képeznék, és 2016-ra a Hadászati Rakéta Erők arzenáljának 80%-át alkotnák.
 
Yars mobile ballistic missile system
Az orosz Hadászati Rakéta Erők két további ezredét Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétarendszerekkel fegyverzik fel (Forrás: en.rian.ru)
 
2014-ben Oroszország két Varsavjanka osztályú dízel-elektromos meghajtású tengeralattjárót tervez kézbesíteni Vietnamnak. A Varsavjanka osztály (Projekt 636) a Kilo osztályú tengeralattjárók továbbfejlesztett verzióját, fejlett lopakodó technológia és kiterjesztett hatótávolság jellemzi, valamint szárazföldi, vízfelszíni és víz alatti célpontok elleni csapásmérő képesség. 2009-ben Vietnam hat ezzel megegyező orosz gyártmányú tengeralattjárót rendelt. A Varsavjanka osztályú tengeralattjárókat az Egyesült Államok Haditengerészete a „óceán fekete lyukainak” nevezett el, mert merülésüket követően szinte észrevehetetlenné válnak. A szerződés - amely tartalmazza a vietnami tengeralattjáró személyzet Oroszországban történő kiképzését is - értelmében leszámítása kerülő termékek és egyéb szolgáltatások teljes összege bizonyos források szerint meghaladja a két milliárd dollárt. A tengeralattjárók a szentpétervári Admiraltij Hajógyárban épülnek, és 2016-ra leszállítják őket Vietnamnak. Az első tengeralattjáró, a Novorosszijiszk építése 2010 augusztusában kezdődött, utóbbit követte 2011 novemberében a Rosztov-on-Don, majd 2012 augusztusában elkezdődött a Szatrij Oszkol építése is. A Projekt 636-os osztályú tengeralattjárók vízkiszorítása 3100 tonna, 20 tengeri csomó sebességgel képesek haladni, 300 méteres merülési képességgel rendelkeznek; fedélzetük 52 fős személyzet befogadására elegendő. A tengeralattjárók 533 milliméteres torpedócsövekkel vannak ellátva, ám rendelkeznek még aknákkal és a Kalibr 3M54 (NATO nevén SS-N-27 Sizzler) cirkálórakétákkal, melyeket elsősorban – viszonylag sekély vizekben – hajóelhárító és tengeralattjáró-elhárító küldetésekben tudnak felhasználni.
 
The Varshavyanka class submarine
Oroszország 2016-ra hat darab Varsavjanka osztályú tengeralattjárót kézbesít Vietnamnak (Forrás: en.rian.ru)
 
A cseh katonai hírszerzés rendkívül aktív kínai kémtevékenységre hívta fel a figyelmet 2012-es évi értékelésében. A jelentés szerint a kínai katonai hírszerzés (2PLA) és a civil hírszerzés (MSS) tevékenysége a cseh területeken a kínai nagykövetség diplomáciai fedezése alatt történik és első sorban nem a katonai, hanem a politikai és gazdasági szféra áll a fókuszban. Ugyanakkor a legveszélyesebb fenyegetésként az orosz kémtevékenységet emeli ki a dokumentum. Külső veszélyként első sorban Basar al-Aszad rezsiméjnek bukására tér ki, amely biztonsági vákuumot hozott létre Szíriában. Az afgán fegyveres erők minőségét alacsonynak értékeli és éppen ezért továbbra is szükségesnek tartja az ország támogatását a nemzetközi erők által. Az elemzés szerint az iraki katonai és rendőri erők nem fogják elérni a teljes műveleti készenlétet 2020 előtt. A jelentés semmiféle utalást nem tartalmaz az idei év legnagyobb botrányára, a Nagyova-ügyre vonatkozóan.
 
A titkosszolgálatokért felelős Brazil Biztonsági Kabinet elismerte, hogy 2003 és 2004 között lehallgattak több, az országban tartózkodó külföldi diplomatát. Az akciók azonban – a nyilatkozó szerv szerint – semmiben nem hasonlítanak az NSA közelmúltban kipattant lehallgatási botrányához. A brazil hatóságok törvényesen jártak el, amikor kémelhárítási céllal, megelőző jelleggel figyelték meg Oroszország, Irán, és az Egyesült Államok hivatalos delegáltjait. José Eduardo Cardozo igazságügyi miniszter szerint a brazil lehallgatások abban különböznek az amerikai eljárástól, hogy nem sértették civilek magán titkait, illetve egyetlen ország szuverenitását sem kérdőjelezték meg. Cardozo hozzátette, hogy ezek igen fontos különbségek – mivel a brazil kémügy kirobbanása előtt éppen ő támadta igen keményen az NSA-t.
 
Rivális líbiai milíciák csaptak össze a fővárosban, Tripoliban, ahol nehéz tüzérségi tüzet és gránátrobbanásokat is hallottak a város több részén. A beszámolók alapján legalább tíz ember megsérült, valamint egy meg nem erősített jelentés szerint egy ember életét vesztette. Az egyik nemzetőrcsapatot lazán összekapcsolják a Belügyminisztériummal. Csütörtökön a kisteherautókra szerelt légvédelmi ágyúk tüzet nyitottak, hogy megpróbálják megrohamozni Tripoli keleti kerületét, Szuq al-Dzsumát. „Nincs hadsereg, hogy megvédje az egyszerű embereket; golyók [vannak] a lakásokban, az épületekben, az otthonaikban,” nyilatkozta egy helyi lakos, Khalid Jusszef. A támadás arra ösztönözte a rivális nemzetőr gárdát, hogy rakéta-meghajtású gránátokkal tüzeljenek.  A líbiai kormány küzd azért, hogy kiterjessze a befolyását a különböző milícia csapatokra, akik az ország sok részét irányítják. Néhányuk kapcsolódik egy-egy minisztériumhoz, de gyakran cselekszenek önállóan és gyakran van egy felsőbb kéz a biztonsági erők fölött. Az elmúlt hónapban a miniszterelnököt, Ali Zeidant rövid ideig fogva tartotta egy nemzetőrcsapat.  Két évvel Moammer Kadhafi bukása után Líbiában még mindig nincs alkotmány és a megosztottság a világi és az iszlamista erők között megbénítja a parlamentet.
 
Pakisztán kifejezte együttműködési hajlandóságát Afganisztánnal – adta hírül az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma pénteken. Ennek ellenére a Pentagon fél éves jelentésében leszögezte, hogy a pakisztáni kooperációnak megvannak a maga nyilvánvaló korlátai. A Navaz Sharif vezette pakisztáni kormány Afganisztánhoz való közeledését mutatja Hamid Karzai afgán elnök látogatása, valamint Mullah Baradar kiadásának gesztusa. Úgy tűnik Pakisztán nyilvánosan elkötelezte magát egy afgán vezetés alatt megvalósuló megbékélési folyamat előmozdítása mellett a tálibokkal, amely elengedhetetlen előfeltétele lenne a  a – 2014-re tervezett – teljes nyugati kivonulás előkészítésének. A Pentagon kiemelte, hogy az afganisztáni felkelők támadásait részben továbbra is Pakisztánból koordinálják, beleértve a folyamatos csapatmozgást az afganisztáni-pakisztáni határon.  Az amerikai elemzők ezen túl úgy vélik, hogy a pakisztáni fenyegetés nagyban hozzájárul az improvizált robbanóeszközök (IED) okozta veszteségekhez. Pakisztán, bár tett lépéseket, hogy megzavarja az IED ellátási hálózatot, - olyan IED anyagok lefoglalása, mint a kálium-klorát, illetve egyéb kereskedelemben lévő robbanóanyagok - e területen Iszlámábádnak további erőfeszítéseket kellene tennie. A jelentés kiemelte, hogy a béketeremtés pusztán katonai eszközökkel Afganisztánban nem vezethet sikerre; a hosszú távú stabilitás eléréséhez az államépítési és gazdasági kihívásokra történő megfelelő lépések is szükségesek.  
 
http://www.pajhwok.com/affiles/imagecache/lead_l/photo/2013/1/%20%D8%AF%D9%81%D8%A7%D8%B9%20%D8%A7%D9%85%D8%B1%D9%8A%DA%A9%D8%A7.jpg
A Pentagon fél éves jelentésében Pakisztán Afganisztánnal való együttműködéséről számolt be (Forrás: pajhwok.com)
 
Szombaton Rijád egyik, főleg szegények lakta körzetében zavargások törtek ki. Az év elején a szaúdi kormány bejelentette, hogy hét hónapos moratóriumot ad a királyságban a megfelelő vízum nélkül dolgozó külföldi munkásoknak, hogy vagy rendezzék státuszukat, vagy hagyják el az országot. A határidő egy héttel ezelőtt járt le, azóta folyamatosan zajlanak a rendőri intézkedések. Szerdán egy etióp állampolgárt lelőttek, amikor egy rendőr fegyverét akarta elvenni. Pénteken szemtanúk szerint főleg afrikai származású férfiak vonultak az utcákra, hogy biztonsági erők fellépése ellen tiltakozzanak. Összecsapásokra került sor; legalább két ember meghalt, 68 megsérült és 561-et letartóztattak. A migránsok elleni kampány célja, hogy több magánszektorbeli állás szabaduljon fel szaúdi állampolgárok számára, csökkenjen a feketemunka, és a fizetéseket ne külföldre utalják a dolgozók. A bevándorlók szerint esélyük sem volt legálisan rendezni helyzetüket, mert az őket eredetileg szponzoráló cégek nem voltak együttműködőek, vagy a bürokrácia nehezítette meg az ügyintézést.

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem