biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 46. hét

2013 november 19. - 23:40 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Lengyelország kifejezte mélységes sajnálatát az Oroszországi Föderáció számára, miután lengyel tüntetők megtámadták az orosz nagykövetséget Varsóban, november 11-én, a lengyel Függetlenség Napján. A varsói rendőrség elmondta, hogy a résztvevők egy nacionalista „függetlenségi menetben” felgyújtották a nagykövetség őrállomását és megpróbálták megrohamozni annak kapuit. A menetelők köveket és pirotechnikai eszközöket dobáltak a rendőrség tagjaira, akik megpróbálták helyreállítani a nyugalmat a városban.  A rendvédelmi szervek tagjai közül tizenkét személyt kórházba szállítottak. A nyugtalanságot keltők közül összesen hetvenkét embert tartóztattak le, közülük három személyt gyanúsítanak a nagykövetség ellen fellépőkként.  Oroszország teljes mértékben elítéli a huligánok támadását.
 
Vlagyimir Putyin egy, a szöuli látogatása előtt adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a két Korea egyesülése egy természetes folyamat, aminek békésen kell lezajlania a félszigeten lévő felek érdekeit szem előtt tartva. Oroszország támogatja a két állam vágyát az egyesülésre és reméli, hogy az együttműködés a majdani nagy Koreával mindenkinek a hasznára fog majd válni, mivel a politikai korlátok megszűntével a kapcsolatok egy teljesen új lendületet vehetnek. Egy ilyen fúzió alapjaiban változtatná meg, többek között, a térségben zajló infrastrukturális beruházásokat. Oroszország jelenleg a transzszibériai vasútvonal és a koreai vasútvonalak összekötését kívánja megvalósítani. A terv kivitelezését követően egy gyors és olcsó szállítási útvonal jöhetne létre Európa és Ázsia között. A projekt első fázisa már ezen év októberében életbe lépett. Az építkezések megkezdődtek az oroszországi Haszan és az észak koreai Raszon városok között.  Továbbá az orosz elnök november 12-én tárgyalásokat folytatott Szöulban, a dél koreai elnökkel, Pak Kunhje-val. A csúcstalálkozó alatt a két államfő számos bilaterális együttműködési megállapodást írt alá, többek között a vízumkényszer eltörlését a két állam között, egy kulturális együttműködésről szóló megállapodást, illetve az orosz-koreai vasútra vonatkozó egyezményt. Egy esetlegesen egyesült Korea azonban, a térségben a komoly érdekeltséggel rendelkező és aktív szerepet betöltő Egyesült Államokat is érintené, hiszen a dél Koreában állomásozó 28.500 amerikai katona többek között az észak általi fenyegetés miatt tartózkodik a félszigeten.
 
Az orosz Almaz-Antej védelmi-ipari cég csütörtökön adott tájékoztatást arról, hogy kifejlesztették a Tor-M2 légvédelmi rendszer újabb verzióját, amelyet kiterjesztett tűztávolság, nagyobb pontosság és jobb lőszer-teherbíró képesség jellemez. A Tor rendszer az alacsonytól a közepes magasságig hatékony, valamint rövid hatótávolságon használható „felszín-levegő” rakétarendszer, amelyet arra terveztek, hogy repülőgépeket, cirkálórakétákat, precíziós irányított lövedékeket, pilóta nélküli robotrepülőgépeket és ballisztikai célpontokat fogjon el és semmisítsen meg. A Tor-M1 és Tor-M2U verziók, a 9M331 rakétákkal felfegyverezve jelenleg az orosz hadsereg szolgálatában állnak. Az új rendszer az új 9M338 rakétákkal felszerelve sikeres teszten esett át október végén. A kisebb méretű 9M338, az elődtől eltérően, lehetővé teszi a hordozhatósági kapacitás dupláját, azaz nyolcról tizenhatra nőtt a kilőhető rakéták száma. Szergej Druzin, az Almaz-Antej kutatás-fejlesztés vezetője elmondta, hogy a Tor-M2 rendszerek és a 9M338 rakéták korszerűsítését, illetve annak sorozatgyártását az orosz kormány jóváhagyta.
 
Tor-M2
Az Almaz-Antej orosz védelmi-ipari cég kifejlesztett egy modernebb légvédelmi rendszert (Forrás: en.rain.ru)
 
Viktor Csirkov tengernagy beszámolója szerint az ötödik Borej osztályú atommeghajtású ballisztikus-rakétahordozó tengeralattjáró építése várhatóan 2014 végén kezdődik meg. Csirkov hozzátette, hogy az említett tengeralattjárók megépítése a Nemzetvédelmi Közbeszerzési program részét képezik. Az első Borej osztályú tengeralattjárót, a Jurij Dolgorukijt, 2013 januárjában bocsátották vízre az orosz Északi Flotta kötelékében. A másodikat, az Alekszander Nevszkij-t, az Egyesült Orosz Hajógyár Vállalat szerint várhatóan a novemberi hónap végén, vagy december elején szállítják le Oroszországnak, a harmadik tengeralattjáró, a Vlagyimir Monomah, jelenleg még tengeri és állami vizsgálatok alatt áll, míg a negyedik Borej-osztályú tengeralattjáró, a Knijaz Vlagyimir 2012 júliusa óta a Szevmas hajógyárban építés alatt áll. A Borej osztályú tengeralattjárók a haditengerészet hadászati nukleáris elrettentés pilléreivé válnak, felváltva a korosodó Projekt 941 (NATO megnevezés szerint Typhoon osztályú) és a Projekt 667 (Delta-3 és Delta-4) tengeralattjárókat. Az Oroszországi Föderáció Haditengerészete előreláthatólag nyolc darab Borej osztályú tengeralattjáróval fog gyarapodni, legkésőbb 2020-ig.
 
The first Borey-class submarine, the Yury Dolgoruky (photo), was commissioned into the Northern Fleet in January
Az első Borej osztályú tengeralattjárót, a Jurij Dolgorukijt januárba vízre bocsátottak, jelenleg az orosz Északi Flotta kötelékében szolgál (Forrás: en.rian.ru)
 
Gareth Williamst, az MI6 kódfejtőjét holtan találták meg egy kívülről lezárt zsákban a lakásán 2010-ben. A londoni Metropolitan Police szerdán elmondta, hogy valószínűleg nem gyilkosság történt, mint korábban gondolták. A halottkém korábbi jelentése alapján Gareth Williams gyilkosság áldozata lett, ám a londoni Metropolitan Police három éve tartó nyomozása alapján egyre valószínűbbnek tartják, miszerint Williams önmagát zárta a zsákba.
„Úgy gondoljuk, sokkal valószínűbb következtetés az, hogy nem volt más személy jelen Gareth halálánál.”- mondta Martin Hewitt, a főosztályvezető helyettese. „Vannak fekete foltok, amelyek segítenének megérteni Gareth halálát,” mondta Hewitt, elismerve, hogy néhány bizonyíték meglehetősen ”furcsa”.
„Gareth halálának körülményeit még felül kell vizsgálni és minden új, jelentős információ, bármilyen bizonyíték merőben befolyásolhatja a nyomozást. Ha lehetőségünk lesz válaszokat adni a családjának, így fogunk cselekedni.”- nyilatkozta Hewitt.
 
Vilniusban tartotta ülését a lengyel-litván Kül- és Biztonságpolitikai Bizottság november 14-én. A találkozón részt vett Henryka Mościcka-Dendys lengyel és Neris Germanas litván külügyminiszter-helyettes is. A legjelentősebb téma a hamarosan esedékes Keleti Partnerségi csúcstalálkozó volt, ami Ukrajna társulási szerződésének aláírását hozhatja majd magával. Mindemellett napirendre került a két ország kapcsolata Oroszországgal és további kulcsfontosságú biztonsági kérdések, például a NATO nagyszabású Steadfast Jazz gyakorlata is. Szó esett ugyanakkor a Litvániában élő lengyel kisebbség helyzetéről. Henryka Mościcka-Dendys ennek kapcsán abbéli véleményének adott hangot, hogy Lengyelország számára kiemelten fontos, hogy Litvánia új etnikai kisebbségi törvényt fogadjon el, amely kitér, a lengyel oktatás és a nevek helyesírásának szabályaira is.
 
A november 15-i héten a brüsszeli kereskedelmi tárgyalások közelebb hozták az alkuhoz az Európai Uniót és az Egyesült Államokat. Az Európai Uniós tisztviselők állátásai szerint az Egyesült Államokkal való kereskedelmi kapcsolat már így is a legnagyobb a világon, ami naponta több mint két milliárd eurós tranzakciót jelent a két partner között. A kereskedelmi tárgyalások azonban sosem zajlanak le egyszerűen és gyorsan, sőt technikai értelemben igen lassú folyamat árán valósulhatnak csak meg előrelépések. Ezért még számos olyan akadály létezik, amelyek megnehezítik a nagyobb kereskedelemi bővítés lehetőségeit. A tárgyaláson résztvevő mindkét fél úgy gondolja, hogy jelentős gazdasági nyereség származhat a kereskedelmi akadályok csökkentéséből. Az Európai Bizottság szerint a kereskedelmi megállapodás az Európai Uniónak közel évi 300 milliárd euró nyereséget hozhatna. A tárgyalások középpontjában tehát jelenleg a kereskedelmi akadályok, és azok megszűntetését elősegítő politikai megállapodások állnak.
 
Hamdi Karzai Afganisztán elnöke felszólította a tálibokat és azok szövetségeseit, hogy vegyenek részt a Loya Jirga jövő hét csütörtöki ülésén, ezen kívül megismételte kormánya azon álláspontját, hogy a Közgyűlés kizárólag a biztonsági paktum tekintetében tárgyal az Egyesült Államokkal. A hagyományos összejövetelre több mint 3000 törzsi vezető és civil szerezetek képviselői hivatalosak. Egyes hírek szerint az USA-val kötött biztonsági megállapodáson túl napirendre kerül, a 2014. évi választások időpontjának késleltetése is, - utóbbira az elnökválasztások okén egyre növekvő biztonsági kockázatok miatt lehet szükség. A biztonsági megállapodás elfogadása a 2014-es csapatkivonásokat követő időszakra vonatkozóan 10.000 amerikai katona afganisztáni állomásoztatását jelentené. Múlt héten több hír érkezett arról, hogy a HIA (Hezb-i-Islami) visszavonta korábban tett beleegyezését a gyűlésre való delegálásáról, melyet azzal indokolt, hogy nem kívánnak részt venni azon a közgyűlésen, amelynek célja az Egyesült Államok afganisztáni jelenlétének jogszerűvé tétele.
 
http://www.pajhwok.com/affiles/imagecache/lead_l/photo/2013/10/4444_0.jpg
Hamid Karzai parlamenti ülésre hívja a tálibokat és szövetségeseiket (Forrás: pajhwok.com)
 
Pénteken és szombaton legalább 45 ember vesztette életét és 450 sebesült meg a Líbia fővárosában, Tripoliban zajló harcokban. Pénteken miszrátai milicisták támadták meg egy, a nem-kormányzati fegyveres csoportok felszámolását követelő tüntetést. Később egy katonai bázist is tűz alá vettek, és összecsaptak a hivatalos hadsereg és a kormány-közeli milíciák tagjaival. Vasárnap Tripoli városi tanácsának vezetője három napos sztrájkot hirdetett, hogy nyomást gyakoroljon a kormányra a milíciák betiltásának ügyében - kezdeményezéséhez a privát- és közszféra többsége csatlakozott. Ugyanezen a napon az Egyesült Államok bejelentette, hogy 5.000-7.000 katona kiképzésében fog a hadsereg segíteni, de részletekkel még nem szolgált. A líbiai kaotikus állapotokat az is mutatja, hogy a héten újfent elraboltak, majd egy nap múlva szabadon engedtek egy magas rangú hírszerző-tisztet; hétfőn pedig Bengázi katonai kormányzóját próbálták meg ismeretlenek megölni.
 
Milíciaellenes tüntetők Tripoliban (Forrás: aljazeera.com)

 


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem