biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

NATO JFTC - interjú a parancsnok-helyettessel

2013 november 20. - 23:50 - Szijj Dóra

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

  1. A NATO JFTC munkájáról a magyar sajtóban, még a katonai-biztonságpolitikai tematika köré épülő portálokon sem lehet olvasni. Mit érdemes mindenképpen tudni a NATO bydgoszczi bázisáról? Miért nem hallani többet a központról?

A NATO Összhaderőnemi Kiképző Központ létrejötte 2004-ben történt. Azért hozták létre ezt a központot, hogy a NATO fogalmak szerinti harcászati szinten dolgozó, illetve harcászati szinten lévő erők, parancsnokságok tisztjeinek, tiszthelyetteseinek felkészítését, kiképzését segítse, szervezze és tervezze, valamint az ISAF műveletben résztvevő csapatok kitelepítés előtti felkészítését, tervező-szervező munkáit összefogja, és tulajdonképpen felkészítse a kulcsbeosztásban lévő személyeket a kinti, műveleti tevékenységre. Nem tudom, hogy miért nem hallani többet az itt folyó munkáról, mert elég régóta vesznek részt magyar tisztek és tiszthelyettesek a felkészítéseken; főleg az Afganisztán északi régióba készülők azok, akik itt megfordulnak. Illetve már a kiképzőközpont megalakulásának kezdeti éveitől szolgálnak itt magyar tisztek, tiszthelyettesek (Az első Korcsák Tibor alezredes volt, őt követte Örley György alezredes. Jelenleg mindketten az MH ÖHP-n szolgálnak). Jelenleg is három tisztünk készül fel az elkövetkezendő afganisztáni feladatokra. Valószínű, hogy magának a kiképző központnak a jelenléte, tevékenysége nem bír akkora jelentőséggel magyar vonatkozásban, vagy nincs olyan kapcsolata a Magyar Honvédséggel, hogy a munkánk ezáltal heti-napi szinten megjelenjen a sajtóban.

 

  1. Mi a fő profilja a JFTC-nek, és hogyan illeszkedik a NATO struktúrájába?

A központ a NATO parancsnoki struktúrájába (NATO MILITARY COMMAND STRUCTURE-NCS) szerveződött, közvetlenül a norfolki Transzformációs Parancsnokság (ACT) vezetése alá, együttműködve a Norvégiában, Stavangerben lévő kiképző központtal (JOINT WARFARE CENTRE-JWC) – amely egy szinttel feljebb, tehát a hadműveleti és hadműveleti-stratégiai szinten lévő felkészítésekkel és kiképzésekkel foglalkozik –, és szintén kapcsolódik az együttműködési területhez a Lisszabonban lévő központ, a JALLC (JOINT ANALYSIS AND LESSONS LEARNED CENTRE) elemző-értékelő központ, ahonnan rendszeresen küldenek megfigyelőket, elemzőket a különböző kiképzési, felkészítési rendezvényekre.

 

  1. Miért éppen Bydgoszcz városába telepítették a kiképző bázist? Bydgoszcz lassan egyfajta regionális NATO-központtá válik Közép-Európában, ez tudatos a NATO részéről? Hogyan fogadja ezt a lengyel politika?

A központ helyét nem a szövetség választotta ki, hanem a lengyel katonai vezetés – ennek valódi hátterét a lengyel védelmi minisztérium vagy a külügyminisztérium tudná valóban megmondani. Biztosan figyelembe vették Bydgoszcz elhelyezkedését, geostratégiai helyzetét, elérhetőségét a közlekedés szempontjából, illetve a katonai jelentőségét is a városnak.

 

  1.  A fontos NATO-pozícióban lévő magyar katonák karrierútja tanulságul szolgálhat a fiatalabb generációk számára. Megtenné, hogy mesél életpályájáról, és arról, hogyan lett a NATO JFTC parancsnok-helyettese?

1985 augusztusában végeztem a Kossuth Lajos Katonai Főiskola harckocsizó parancsnoki szakán. Néhány helyőrségben szolgáltam – szerencsés voltam, nem kellett nagyon sokszor helyőrséget váltanom –, Nagyatádon kezdtem harckocsizóként, aztán Nagykanizsára kerültem, majd néhány év iskola után Szentkirályszabadján volt egy rövid kitérő a harci helikopter ezrednél. 1996. március 1-jétől Székesfehérváron különböző törzstiszti beosztásokban dolgoztam. 2010-ben úgy gondolták, hogy a Honvéd Vezérkarnál kell folytatnom a pályafutásomat. A jelenlegi beosztás kapcsán a politikai-katonapolitikai felső vezetés gondolta úgy, hogy képviseljem a Magyar Honvédséget mint magyar tábornok az Összhaderőnemi Kiképző Központban. Szakmailag is ide mutatott kicsit az utam, mivel a mostani beosztásomat megelőzően a Honvéd Vezérkar Kiképzési Csoportfőnökség csoportfőnöki beosztását láttam el.

Szabó László dandártábornok - JFTC

 

  1. Hogyan néz ki egy parancsnok-helyettes/törzsfőnök átlagos munkanapja? Mik az Ön legfontosabb feladatai és felelősségi területei a munkája során?

Ez eléggé komplex, mivel a kiképző központ vezetése kettő főből, egy parancsnokból, és a parancsnokhelyettes/törzsfőnökből áll. Így személyem két beosztást lát el, mert a parancsnok-helyettesi és a törzsfőnöki feladatokat is végzem. Két teljes beosztás összemosásáról van szó, amit tavaly decemberben hajtottak végre. Ez kicsit eltér attól a klasszikus felállástól, amit Magyarországon megszokhattunk, vagyis hogy a törzsfőnök zárójelben parancsok-helyettes is – ebben az esetben két teljesen különálló beosztás együttes ellátásáról van szó. A napi munka – ha a normál munkarendet nézzük – 7.30-tól 15.30-ig tart mindennap, hétfőtől péntekig, de valójában a kiképző központ specifikus tevékenységét figyelembe véve a különböző gyakorlatok és felkészítési rendezvények támogatása, megtervezése, illetve magában a központban végrehajtásra kerülő különböző kiképzési feladatok, felkészítési rendezvények megtervezése és végrehajtása túlmutat a normál munkaidőn, ami azt jelenti, hogy nap mint nap legalább fél-egy órával korábban kell beérkezni, és sosem fejeződik be a nap 15.30-kor – általában 18-18.30-ig eltart a tevékenység. Amikor kiképzési tevékenység zajlik, mint most is, és a kiképző központban az Afganisztánba készülő zászlóalj- és magasabb mentorcsoportok felkészítése van, akkor reggel 7 órától este 8 óráig tart a munkaidő. Sokrétű a munka: a belső koordinációtól kezdve a napi élet megszervezésén keresztül a következő évi és az azt követő évi tervezésig bezárólag vannak feladatok – a központ 2-3 évre előre tervez mindig. A kiképző központ állományának (nemzetek) ügyes-bajos dolgait is szem előtt kell tartani, hiszen 16 nemzet katonái képviselik országukat, tehát ebből fakadóan a nemzeti ünnepekkel, a nemzeti rangidősökkel és egyéb nemzeti napokkal kapcsolatos rendezvényekkel is foglalkoznunk kell. 

 

  1.  A NATO JFTC nemzetközi kiképző központ. Hány főből áll a szervezet, és milyen a katona-civil arány a struktúrában? NATO partner-országok katonái is részt vehetnek a tanfolyamokon, esetleg civil szakértők számára is indulnak kurzusok? Egyáltalán, hogyan szervezik a képzéseket, gyakorlatokat a központban: gondos többnemzeti javaslattétel előzi meg a tananyagok összeállítását, vagy az ACT által javasolt kiképzési tematikák alapján dől el, hogy mikor és milyen témában történjék a képzés?

A kiképző központban 16 ország képviselői teljesítenek szolgálatot. 107 fő a létszám, ebből 105 fő NATO-tagország képviselője, és 2 fő PfP-országból érkezett – tehát nem csak NATO tagországok tagjai dolgoznak itt. A 107 főből megközelítőleg 16-17 fő az, aki NATO civil beosztásban van. A kiképző központ nem szervez konkrét tanfolyamokat; ez a NATO iskolák dolga, de felkérés alapján a kiképző központ természetesen – a szabad kapacitást figyelembe véve – helyet tud adni bizonyos tanfolyamoknak, amennyiben szükséges, hiszen a központnak közvetlen kapcsolata van a NATO kiválósági központokkal. Továbbá ha azt figyelembe vesszük, hogy a kiképző központ egy nagyon jól felszerelt központ modern számítógépekkel, szimulációs rendszerekkel, akkor bizony jó lehetőség igénybe venni a JFTC helyeit, termeit tanfolyamok megtartása végett. De mint mondtam, a kiképző központ önállóan nem szervez, nem indít tanfolyamokat, iskolarendszerű kurzusokat.

A gyakorlatok szcenáriójának kidolgozása mindig a megrendelőtől függ. Azaz a szárazföldi komponens, a különleges műveleti parancsnokságok, vagy akár az NRF-be felajánlott csapatok esetében is mindig felmerül egy igény, hogy mit szeretnének elérni a kiképzendő állománnyal, milyen képességekre tegyenek szert a gyakorlat végére, milyen szituációkra készítsük fel őket. Ennek megfelelően állítjuk össze, illetve használjuk és vesszük igénybe a korábban kidolgozott helyzeteket. Ez lehet békefenntartó művelet, lehet V. cikkely szerinti művelet – teljes spektrumra tudunk képezni embereket. Alapvetően számítógéppel támogatott parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatokat tudunk levezetni, de természetesen részt tudunk venni a „rendes”, telepített gyakorlatok szervezésében és levezetésében is. Jelen pillanatban az NRF és az ISAF az, ami a képzések fókuszában van, de természetesen bármilyen más terület vonatkozásában is tudunk segítséget adni.

 

  1. A NATO chicagoi csúcsán elfogadott Connected Forces Initiative (CFI) kiemelt területei lehetnek a kiképzés és a többnemzeti gyakorlatok. Hogyan segíti elő ezt a folyamatot a JFTC?

A központ részt vesz a CFI koncepció megvalósításában, de magában a koncepció kidolgozásában nem vállalt szerepet. Valójában mi megkapjuk az elöljáró parancsnokságtól azokat az instrukciókat, amelyek kapcsolódnak a CFI koncepcióhoz, és a rendelkezésünkre álló, egyrészt elöljárói intézkedéseknek megfelelően, illetve a saját forrásainkra és tapasztalatainkra támaszkodva próbáljuk a CFI-hoz kapcsolódó kiképzési rendezvényeket harmonizálni a nemzetek és a nemzetek által alkotott szövetség, a NATO elképzeléseivel.   

 

  1. Ha a regionális együttműködési formákat nézzük, a Visegrádi Együttműködésnek például kiemelt célja, hogy a négy nemzet munkáját összehangolva szorosabb kooperáció alakuljon ki a NATO-n belül is, közvetetten hozzájárulva így a NATO erősítéséhez. Ez a szándék mennyiben nyilvánul meg a JFTC gyakorlati működése során, vannak V4-keretű képzések, programok? Ön szerint miként teheti hatékonyabbá a regionális védelmi együttműködéseket az itt folyó képzés?

A központ által szervezett felkészítéseknek, kiképzéseknek és rendezvényeknek semmilyen kapcsolata nincs a V4-el, hacsak azt nem vesszük figyelembe, hogy a parancsnoki beosztást rotációban a lengyel és a német fél adja, a parancsnok-helyettesi/törzsfőnöki beosztást pedig rotációban a cseh és a magyar felek látják el, vagyis a V4-ből három ország reprezentálja magát vezetői, parancsnoki, parancsnok-helyettesi szinten. Alacsonyabb szinten, ezredesi szinten magyar kivétellel megtalálható a másik három nemzet katonai vezetője. Tehát tulajdonképpen inkább a kiképző központ állománya, az állomány összetétele az, amely valamilyen szinten kapcsolatba hozható a V4 csoporttal. 

 

  1. A JFTC honlapján említik, hogy munkájuk fontos eleme a NATO Kiválósági Központjaival való együttműködés, a tapasztalatok kölcsönös feldolgozása. A szintén Bydgoszcz-ban található Katonai Rendészeti Kiválósági Központ a legfontosabb partner?

A kiválósági központokkal nagyon jó a kapcsolat. Nem teszünk különbséget fontossági sorrend alapján, minden kiválósági központ egyaránt fontos számunkra, bármelyik munkáját támogatjuk és mindegyikkel szeretnénk együttműködni. Legutóbb a helyi, bydgoszczi székhelyű katonai rendőri kiválósági központ egy tanfolyamát láttuk vendégül; ők kértek meg bennünket arra, hogy a tanfolyamuk nálunk kerüljön levezetésre, mert a mi kondícióink – számítógépes hálózataink, tantermeink – érdemben segítették a tanfolyam hatékonyságát. A korábbi években a madridi improvizált robbanóeszközök elleni kiválósági központ (C-IED COE) szervezett egy C-IED tanfolyamot, amelynek a JFTC adott otthont. Idén augusztusban a kiválósági központok képviselői látogattak meg bennünket, és a kölcsönös információcsere, tájékoztatás során a kiképző központ munkájában rejlő egyéni lehetőségekről is beszéltünk. Reméljük, hogy ki fogják használni ezt, függetlenül a kiválósági központok elhelyezkedésétől, földrajzi távolságától, és megpróbálnak ide szervezni néhány tanfolyamot. 

JFTC logo

 

  1.  Milyen gyakorlati eredményeket érdemes megemlíteni a JFTC történetéből? Volt olyan kiemelkedő, később akár stratégiai szintre emelt ötlet, kezdeményezés, amelynek alapgondolata Bydgoszcz-ban fogant? A JFTC képzései során megosztott tagállami „lessons learned” hogyan lesz becsatornázva a legfelsőbb szinteken, és hogyan jut el a tagállamokhoz egy itt kiértékelt tapasztalatra épülő javaslat?

A tapasztalatok feldolgozása alapvetően két csatornán történik. Az egyik a Lisszabonban lévő tapasztalat-feldolgozó központ, amely magán az ACT-n keresztül oldja meg a feldolgozott tapasztalatok eljuttatását a nemzetek felé, illetve úgy tudom, hogy van közvetlen kapcsolatuk is a nemzetekkel, az adott nemzeti tapasztalat-feldolgozó intézményekkel. A másik csatorna pedig közvetlenül a JFTC és az elöljáró szerve, a Transzformációs Parancsnokság. A nemzetek irányába az Összehaderőnemi Kiképző Központ nem továbbít információkat közvetlen módon, közvetve viszont az itt megforduló tiszti, tiszthelyettesi állomány a rendezvények után a saját nemzeteik által használt formanyomtatványokon, tapasztalat-feldolgozási metódusokon keresztül megküldi, becsatornázza az itt szerzett tapasztalatokat.

Meg kell említenem, hogy jelen pillanatban folyik egy kezdeményezés, éppen a CFI-hoz kapcsolódóan. Az Összhaderőnemi Kiképző Központ szeretné, ha a nemzetek kiképző központjaival nem csak a levelezéseken keresztül valósulna meg a kapcsolat, hanem a szimulációs rendszereket is össze tudnánk kötni, és így tudnánk hatékonyabbá tenni az együttműködést a tagállamokkal. Ez a JFTC egyik legnagyobb ívű kezdeményezése, amely úgy gondolom, hogy NATO szinten is pozitív elfogadtatásra talált. Éppen a CFI koncepció kapcsán merült fel, hogy amennyiben a JFTC-nél olyan jellegű számítógéppel támogatott parancsnok- és törzsvezetési gyakorlatot hajtanak végre, amely esetén érdeklődésre számíthatunk bármely nemzet részéről, akkor az adott nemzetnek a kiképző központja vagy szimulációs központja elektornikusan rá tud csatlakozni a JFTC szimulációs rendszerére, s így tulajdonképpen egyidőben bármelyik nemzet egy saját, számítógéppel támogatott parancsnoki- és törzsvezetési gyakorlatot is végre tudna hajtani, alapozva az itteni tudásra és az általunk kidolgozott szcenárióra. Tehát a nemzetek részére az előny az lenne, hogy nem kellene nekik saját szcenáriót, helyzetet kidolgozniuk, hiszen az nálunk rendelkezésre áll, csak a kapcsolatot kell felvenni és biztosítani a nemzeti és a NATO kiképző központ között. A technikai problémák áthidalása végett néhány konferencián kellene csak részt venniük a nemzetek képviselőinek, ahol a gyakorlatokba történő bekapcsolódás mértékéről, az alájátszás jellegéről is szó esne, így tulajdonképpen közösen lehetne végrehajtani gyakorlatokat. Még egy nagy előnye lenne e koncepció megvalósításának, mégpedig az, hogy elviekben további NATO parancsnokságok szimulációs gyakorlataihoz is hozzá tudnának férni a tagállamok, és a JFTC-n keresztül rá tudnának kapcsolódni a magasabb szintű szimulációs rendszerekhez. Így akár egy hadtest jellegű vagy NRF gyakorlatba is be tudnának kapcsolódni a nemzetek, függetlenül a gyakorlat helyszínétől, legyen akár az Törökországban, Olaszországban, Görögországban, vagy másutt. Vagyis rajtunk keresztül, a JFTC szimulációs rendszerét használva az oda felajánlott alacsonyabb szintű erőik révén számítógéppel támogatott parancsnoki- és törzsvezetői gyakorlatát is végre tudnák hajtani – odahaza. Magyarán kevesebb lenne az utazási költség, nőne a költséghatékonyság is.

 

  1. Feltételezem, a 2014 utáni időszakra, az esetleges új típusú műveletekre már most készülnek a központban. Milyen új megközelítés várható a NATO válságreagáló műveleteiben, és hogyan változik ennek megfelelően a kiképzés? Hangsúlyosabban előtérbe kerülnek a műveletek során is a többnemzeti megoldások?

Tudatosan készülünk a 2014 utáni időszak műveleteire. A 2014-2015-2016. évi terveink már alapvetően tükrözik az ISAF szerepvállalás csökkenését, módosulását, tehát kevesebb olyan jellegű felkészítésünk, rendezvényünk van már, amely az ISAF-re fókuszál. Eddig lehetett azt mondani, hogy a különböző típusokból évente általában 2-4 – az északi régióban a váltástól függően kettő – felkészítés zajlott. A zászlóalj feletti mentorálócsoport felkészítő rendezvényeiből volt évi négy, a zászlóalj szint, illetve zászlóalj alatti szint képzéseiből pedig ugyancsak négyet szerveztünk az elmúlt években (ebből kettő itt, Bydgoszczban került végrehajtásra, kettő pedig Németországban). Napjainkra ez megváltozott, a következő időszak terveiben látszik, hogy már csak egy rendezvény van kimondottan az RC North-hoz kapcsolódóan tervezve, és kettő egyéb, ISAF-hez kapcsolódó rendezvény várható. Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a NATO aktuális, folyó műveleteire történő felkészítések, illetve az NRF erők felkészítése a prioritás. Már most készülünk például az izmiri szárazföldi komponens-parancsnokság felkészítésére, amire minket kértek fel; idén novemberben lesz egy törzsgyakorlat számukra itt Bydgoszczban, és utána majd Izmirben zajlanak a további képzések, utófeladatok. 2014-ben pedig sor kerül a nagy gyakorlat végrehajtására, amiben már a Norvégiában lévő kiképző központ is aktívan részt vesz, hiszen ott már nemcsak harcászati szintről lesz szó, hanem hadműveleti feladatok megoldására készülnek. Elmondható az is, hogy a gyakorlatokban egyre nagyobb szerepet kapnak az NRF-be kijelölt erők és az ő felkészítésük. Az NRF erők és törzsek felkészítése fokozatosan előtérbe kerül az ACT és maga a NATO elgondolásának megfelelően.

 

  1.  A novemberi Steadfast Jazz 2013 gyakorlat tervezésében kaptak valamilyen feladatot, vagy majd a gyakorlat utáni tapasztalatok feldolgozásában segítenek? Az NRF vonatkozásában milyen feladat hárul központjukra?

Igen, volt feladatunk. Nagyjából tízes nagyságrendről lehet beszélni azon törzstisztek vonatkozásában, akiket bevontak a Steadfast Jazz gyakorlat megtervezésébe, végrehajtásának segítésébe, és ők természetesen részt is vesznek novemberben a gyakorlat különböző helyszínein. Ezek a tisztek alapvetően részt vettek majdnem az egész tervezési folyamatban, pontosabban ott és akkor, ahol ezt igényelték – konkrétan a gyakorlat nagy, végső szcenárió tervezésébe nem kapcsolódtak be, de a részfeladatok kidolgozásába igen.

JFTC épület

 

  1. A Magyar Honvédségre terelve a szót, milyen gyakorisággal fordulnak meg magyar katonák a JFTC-ben? Ön szerint mi az a plusz tudás, amit itt kaphat egy tanfolyamon részt vevő magyar katona? Továbbá milyen típusú képzésekhez tudunk mi, magyarok a NATO-n belül unikálisnak számító szaktudással hozzájárulni?

Jelen pillanatban három magyar katona teljesít szolgálatot a kiképző központban, egyikük a kiképzési osztályon tervezőtiszti beosztásban van alezredesi rendfokozatban, a parancsnoki csoportban információ-menedzsment részlegen képviseli hazánkat egy főtörzszászlós, személyemben pedig a parancsnok-helyettes és törzsfőnök munkakör feladatai kerülnek ellátásra. A különböző tanfolyamok végrehajtásának lehetőségeiről: mindenre van lehetőség. Akarat kérdése – és nem a JFTC akaratán múlik –, hogy a megrendelő kívánja-e használni az itteni lehetőségeket. A másik szempont, hogy tudja-e, hogy itt Bydgoszczban milyen lehetőségek vannak egyáltalán. Ennek kapcsán most október végén a Honvéd Vezérkar Kiképzési Csoportfőnökség delegációja tervezi meglátogatni a kiképző központot. Ez már a második munkalátogatás lesz, az első munkalátogatást a MH Bakony Harckiképző Központ hajtotta végre még a korábbi években. Tehát úgy gondolom, hogy elindult egy olyan kapcsolatfelvétel és gondolkodás magyar részről, hogy miként lehetne a kiképző központ adta lehetőségeket kihasználni, ha már fontosnak tartották odahaza felsővezetői szinten azt, hogy tábornoki helyet akartak és nyertek ebben a kiképző központban. Úgy gondolom, hogy ez egy jó irány arra, hogy megjelenjenek magyar katonák felkészítésre, vagy igénybe vegyék azokat a lehetőségeket, amelyek itt rendelkezésre állnak.

            Hogy mi, magyarok mit tudunk itt adni? Saját tapasztalatainkat, mert azokból van mindenkinek, de azért mi inkább tanulunk a JFTC munkája által. Ez már egy olyan szint, amit otthonról nehéz elképzelni amikor kiképzés tervezésével, szervezésével kell foglalkozni, és példának okáért nem 25 magyar anyanyelvű kollégából álló szervezetről, illetve zászlóaljakról, dandárokról beszélünk, hanem 28 nemzetről és különböző nyelvekről. Tehát amikor ennyi nemzet között kell koordinálni, illetve a NATO parancsnokságokkal is harmonizálni kell a működést, az olyan jellegű tapasztalatot, ismeretet ad az itt dolgozó katonáknak, amit ha odahaza a saját nyelvükre és szintjükre képesek átfordítani, alkalmazni, akkor az nagy előny a felkészítések és azok tervezése terén.

 

  1. Zárszóként: mi az, amit Ön parancsnok-helyettesi minőségében szívügyének tekint, amit mindenképpen el szeretne érni kiküldetése során?

Azt szeretném elérni, hogy a három év szolgálati időm után is emlékezzenek arra, hogy itt volt egy magyar tábornok, és a következő magyar tábornokot, aki majd szolgálatot teljesít a JFTC-ben, lehetőség szerint jó érzésekkel fogadják. Megpróbálom az általunk, magyarok által és a magyar iskolák által – nagyon jó magyar iskolák voltak-vannak – összegyűjtött tapasztalatokat itt is érvényesíteni, természetesen figyelembe véve azokat az eljárásrendeket, amelyeket a szövetségben kialakítottak, illetve azon írott és íratlan szabályokat, amelyeket egy nemzetközi szervezet élén képviselni kell. Mindenféleképpen szeretném a Magyar Honvédséget, és tulajdonképpen Magyarországot úgy reprezentálni, hogy pozitívan emlékezzenek és beszéljenek majd arról, hogy egy magyar tábornok volt itt, vezető beosztásban egy NATO szervezetnél.

 

Ehhez kívánunk Önnek sok sikert és szerencsét a biztonságpolitika.hu és a Biztonságpolitikai Szakkollégium nevében! Köszönöm szépen az interjút!


Transcript:
NATO Tükör - A világgazdaság 2011-ben: fel vagy le?Biztonság a számokban? A NATO és partnereiPolitikai változás: mire képes, és mire nem a közösségi média?


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2018 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem