biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 49. hét

2013 december 11. - 00:04 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Vadim Szerga, a flotta Nyugati Katonai Körzetének szóvivője elmondta, hogy az Oroszországi Föderáció haditengerészeti ereje prioritásként jelöli meg a sarkvidéki területet, melynek értelmében növelik a harci kiképzések számát, továbbá 2014-ben felderítik az említett terület kevésbé ismert vidékeit. Az Északi Flotta lesz a sarkvidéki expedíció vezetője, továbbá számos, a speciális körülményeknek megfelelő járőrhajót fejlesztenek ki, biztosítva az orosz érdekeket a régióban. Oroszország már elkezdte a légvédelmi egységek telepítését és a korai előrejelző radarrendszer megépítését az északi Vorkuta városának közelében. 2018-ra tervezik befejezni a rendszer kiépítését.
 
Az orosz Központi Katonai Körzet szóvivője bejelentette, hogy Oroszország és az Egyesült Államok közös katonai hadgyakorlatokat fognak tartani 2014 júliusában. Jaroszlav Roscsupkin tájékoztatása alapján az Atlas Vision 2014 nevű gyakorlatot az uráli hegyekben található cseljabinszki régióban fogják megtartani. A körzetbeli egységek a nyár folyamán pedig a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének békefenntartó erőivel együtt vesznek részt egy közös parancsnoki és törzsvezetési gyakorlaton Kirgizisztánban, valamint augusztusi ütemezéssel hasonló gyakorlatok végrehajtását tervezik kínai egységekkel. A katonai körzet egységei a 2013-as év alatt már több mint száz különböző szintű hadgyakorlatot vezényeltek le, beleértve az orosz-kínai Peace Mission 2013 elnevezésű parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatot.
 
Russia, US to Hold Joint Military Drill in July
2014 nyarán Oroszország és az Egyesült Államok közös hadgyakorlatot terveznek végrehajtani (Forrás: en.rian.ru)
 
Csütörtökön megöltek három líbiai katonát és egy amerikai tanárt, aki egy nemzetközi iskolában dolgozott Bengáziban. Ismeretlen fegyveresek agyonlőtték a pedagógust, miközben az reggeli rutinját végezte, számolt be az eseményekről egy szemtanú. Három katonát szintén megöltek az ismeretlen támadók a város különböző részein,  miközben munkájukat végezték, illetve munkába indultak. A történtekért senki sem vállalt felelősséget, mint az összes többi hasonló incidensért sem. Később egy másik líbiai katonát meglőttek és megsebesítettek, egy kollégája el tudott menekülni a merénylők elől, akik közül az egyiket sikerült megsebesítenie. Őt a hadsereg letartóztatta, ügyének vizsgálata már folyamatban van. 
 
Csütörtökön Etiópia külügyminisztériuma hírül adta, hogy eddig több mint 100.000 etióp állampolgár tért vissza hazájába Szaúd-Arábiából, amióta novemberben az ottani hatóságok elkezdtek erőszakosan fellépni a lejárt vízumú munkások ellen. Tedros Adhanom külügyminiszter szerint még legalább 50.000 ember deportálása várható. Etiópia szerint eddig három, a szaúdi intézkedések ellen demonstráló férfit öltek meg a biztonsági erők; a letartóztatottak számáról nem nyilatkoztak. A fokozott vízum-ellenőrzések nem csak az etióp dolgozókat érintették, Szudán irányába is legalább 10.000 migráns távozott önkéntesen vagy kényszer alatt.
A szaúdi kormány a külföldiek hazaküldésével saját stabilitását próbálja erősíteni. 2012 végén az állampolgárok között a munkanélküliség 12,1% volt, 2%-al több, mint 2009-ben. Az IMF szerint bár az Öböl-térségben 2000 és 2010 között hét millió új munkahely jött létre, ezek 88%-át külföldiek töltötték be. A következő években 1,6 millió fiatal akar majd munkát találni a régióban, de 2018-ig a magánszektorban csak 600 ezrer kaphat majd állást közülük az előrejelzések szerint. A szaúdi királyság törvénybe foglalta, hogy minden cégnél a munkaerő legalább 50%-a állampolgár kell, hogy legyen – de sok vállalkozó szerint a szaúdiak nem rendelkeznek megfelelő képzettséggel, és inkább kormányzati állásokra pályáznak.
 
Tüntetés az addisz-abebai szaúdi nagykövetség előtt. (Forrás: aljazeera.com)
 
Csütörtökön támadás érte a jemeni honvédelmi minisztériumot Szanaában: 56 ember életét vesztette, 215 megsebesült. 12, többségében állítólag Szaúd-Arábiából származó szélsőséges iszlamista katonai egyenruhában érkezett az épületegyütteshez, ahol a minisztérium mellett egy kórház is található. Először tüzet nyitottak az őrökre, majd egy fél tonna robbanóanyaggal megrakodott gépjárművet vezettek be, amely célja előtt, egy kapunál robbant fel. A fegyveresek válogatás nélkül lőttek a helyszínen tartózkodókra, köztük a kórház dolgozóira. A biztonsági erőknek 20 órájukba telt, amíg biztosítani tudták a helyszínt – a kormány szerint sikerült a támadók közül néhányat letartóztatni, a hadsereg szerint mindet megölték.  
Vannak, akik nem fogadják el Hádi elnök hivatalos verzióját, hogy a támadás az al-Kaidához köthető. A volt elnök, Száleh elleni felkelés egyik vezető aktivistája szerint az ex-kormányfő tervelte ki; a hozzá lojális média szerint viszont Ali Mohszen al-Ahmar, a felkelők oldalára átállt katonai tanácsadó és parancsnok áll a háttérben. Al-Ahmart Hádi elnök a hadsereg átszervezésekor távolította el posztjáról, anonim hírforrások szerint most puccsot készül végrehajtani.
 
A merénylet helyszíne. (Forrás: gulfnews.com)
 
Az afgán elnök szóvivője, Aimal Faizi pénteken tett közleményében azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy a Karzai-adminisztrációra próbál nyomást gyakorolni a biztonsági megállapodás elfogadása érdekében. Faizi a Reuters hírügynökségnek e-mail-ben adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: kétségtelen tény, hogy az afgán kormányra bizonyos szintű külső nyomás nehezedik a megállapodás tekintetében. A szóvivő hozzátette, amennyiben Washington azt hiszi, hogy Karzai enged a nyomásnak, akkor nagyot téved. Robert Hilton az amerikai nagykövetség szóvivője erre válaszul elutasította a vádakat, majd ismételten hangsúlyozta az USA azon álláspontját, hogy a megállapodás haladéktalan aláírása mindkét fél érdeke. Szerdán Karzai indulatosan reagált a NATO brüsszeli ülésén John Kerry amerikai külügyminiszter szavaira, amelyben a politikus azt fejtegette, hogy a dokumentumot Bismillah Khan Mohammadi védelmi miniszter is aláírhatná az elnök helyett. Csütörtökön Carl Lewin befolyásos demokrata szenátor Barack Obamához intézett levelében azt javasolta, hogy gondolják át, valóban Karzai a megfelelő személy a biztonsági megállapodás megkötésére, valamint álláspontja szerint érdemesebb lenne várni egy megbízhatóbb vezető megválasztásáig.
 
http://www.pajhwok.com/affiles/imagecache/lead_l/photo/2012/6/7354082320_b1efd4e4b5_z_0.jpg
Faizi afgán elnöki szóvivő szerint USA megpróbál nyomást gyakorolni a Karzai adminisztrációra (Forrás: pajhwok.com)

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem