biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 51. hét

2013 december 24. - 01:39 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter a Pentagon csütörtöki sajtókonferenciáján elmondta: az Afganisztánnal folyamatban lévő bilaterális biztonsági megállapodást azonnal alá kell írnia mindkét félnek. Beszédében hangoztatta, a megállapodás az afgán emberek megsegítését célozza; a dokumentum aláírásának halogatása viszont megnehezíti az Amerikai Egyesült Államok és szövetségeseinek poszt-2014-es jelenlétére vonatkozó terveik kialakítását, valamint lehetőségeik megőrzését is akadályozza a térségében. Hagel továbbá kifejtette, hogy jelenleg a személyzet és felszerelések Afganisztánból történő kivonása élvez prioritást, amely rendkívül összetett vállalkozás. Az afgán biztonsági erőkről elismerően nyilatkozott, azokat a tálib lázadók ellen hatékonyan fellépni képes szervezetként jelölte meg. Emellett kifejezte, hogy az afgán erők még nem állnak teljesen készen, hiszen alig egy éve működnek önállóan. Hagel felhívta a figyelmet a 2014 első felében várható politikai átmenettel járó nehézségekre is, amelyekkel szembe kell tudni majd néznie a közép-ázsiai országnak.
 
http://www.pajhwok.com/affiles/imagecache/lead_l_nowatermark/photo/2013/1/Chuck_Hagel_0.jpg
Az Amerikai Egyesült Államok és Afganisztán továbbra sem írták alá a bilaterális biztonsági megállapodást (Forrás: pajhwok.com)
 
Az indiai kormány afgán különleges erők kiképzésének végrehajtásába kezd 2014 beköszöntével. Megközelítőleg hatvan katona kap különleges felkészítést a Rajasthan sivatagban, hogy megfelelő felkészültséggel állhassanak a frontvonalra a terrorizmus és a felkelők ellni harcban, miután a NATO csapatok kivonása befejeződik. S.D. Goswani ezredes katonai szóvivő elmondása szerint a kiképzés hangsúlya a lázadók és terroristák elleni műveletek vezetésére helyeződne, különösen azok beépített, valamint vidéki területeken történő megvalósításában. Hamid Karzai afgán elnök múlt hét pénteken Új-Delhiben tett látogatása során Manmohan Singh indiai miniszterelnök az afgán katonai erők kiképzése és szükséges felfegyverzése melletti elköteleződésének adott hangot. Az elmúlt tizenkét évben India baráti viszonyt ápolt Afganisztán kormányával, jelenleg pedig Afganisztán egyik legnagyobb donor országát is képezi.
 
http://kcdn.khaamapress.netdna-cdn.com/wp-content/uploads/2013/12/Afghan-Special-Forces-Training-in-India.jpg
India afgán kommandósok kiképzésére tett ígéretet (Forrás: khaama.com)
 
Az Európai Tanács december 19-20-án Brüsszelben tartott csúcstalálkozója, a nagy várakozások ellenére, nem hozott igazi áttörést az Európai Unió Közös Biztonság- és Védelempolitikájával kapcsolatban. David Cameron brit miniszterelnök már elutazása előtt hangsúlyozta, hogy meg fog vétózni minden EU hadseregre vonatkozó javaslatot, mert az a CESDP eredeti koncepciójával ellentétben feleslegesen duplikálja, - nem pedig kiegészíti - a a NATO-val közös feladatokat. A találkozó végén Francois Hollande francia miniszterelnök „kissé szélhámosnak” nevezte angol kollégáját, miután az önálló katonai képességre vonatkozó terve mellett, Cameron – az első híradásoktól eltérően – megvétózta az uniós drón- állomány létrehozását is. A brit politikus visszautasította a vádakat, és azt mondta az EU-nak inkább azokon a területeken kellene aktívabbnak lennie, amelyeken már most is tevékenykedik, mint például a kalózok elleni küzdelem vagy a kibervédelem. Az ülésre külön meghívott Anders Fogh Rasmussen NATO főtitkár is az angolhoz közeli álláspontot fogalmazott meg: szükség van több európai drónra; légi utántöltő repülőgépre; és szállítórepülőre, de e képességekkel nem az uniónak kell rendelkeznie. A tagállamok vezetőinek a csúcstalálkozó eredményeként abban sikerült megállapodniuk, hogy törekedni fognak a védelmi költségvetésük növelésére.
 
Cameron továbbra is kitart a CESDP komplementer jellege mellett (Forrás: l.yimg.com)
 
Bronislaw Komorowski Lengyelország miniszterelnöke a lengyel katonai kontingens részvételi idejének meghosszabbítása mellett döntött az EUTM MALI kiképzőmisszió kapcsán. A bejelentés szerint a csapatok 2014. május 18-ig maradnak majd az országban és nem vehetnek részt harcoló műveletekben. Az összesen 20 főt számláló kontingens a helyi katonák logisztikai képzését segítené. Mindemellett a Miniszterek Tanácsa fontolgatja azt a javaslatot is, hogy Németország, Belgium, Spanyolország, Hollandia és az Egyesült Királyság mellett Lengyelország is támogassa a francia katonai műveleteket a Közép-Afrikai Köztársaság területén. Az elképzelések egyelőre 50 főről szólnak, akik a logisztikai támogatásért felelnének.
 
A Chilei Legfelsőbb Bíróság 105.000 USA dollár kártérítés megfizetésére kötelezte az államot, a 2010-es cunami kapcsán tanúsított felkészületlenségéért. A pénzt Mario Segundo Ovando Garcés családja részére ítélték meg, aki a kormány téves előrejelzésének és tájékoztatásának hibájából lelte halálát. A három évvel ezelőtti természeti csapásban több mint 500-an vesztették életüket, a sebesültek száma meghaladta a nyolcvanezret, az anyagi kár közel 30 milliárd dollárra becsülhető. A veszteségek súlyossága – a bíróság ítélete szerint – a kormányzat hibás tájékoztatásából fakad, a kommunikáció nagyon későn figyelmeztetett a veszélyre, sokáig azt hangoztatta, hogy a földrengés utáni cunaminak nem lesz hatása Chile partvidékén.
Az ügy precedens értékű lehet, mivel számos több éve húzódó bírósági eljárás van folyamatban az állam ellen. A Garcés család számára kifizetendő kártérítést nagy valószínűséggel több további hasonló ítélet fogja követni.
 
Washingtonban december 20-án újabb jogszabály került az elnöki asztalra, mivel szenátusi döntés született a 2014-es védelmi költségvetési terv elfogadásáról. A csütörtöki szavazáson 84 igen és 15 nem szavazat alapján elfogadták a 2014-es nemzeti védelmi felhatalmazási törvényt (NDAA), amely törli a Pentagon eddigi 2014-es védelmi költségvetés keretszámait. Az áprilisban beterjesztett költségvetési javaslat 527 milliárd dollárban határozta meg a Pentagon alapvető kiadásait, amihez még hozzáadódtak a 80 milliárd dolláros tengeren túli műveletek kiadásai, ezen tételek összesen 607 milliárd dolláros éves költségvetést jelentettek volna a Pentagon számára. Ezen összegek optimalizálását továbbra is folytatják, azonban az új védelmi felhatalmazási törvényjavaslat a katonai beszerzéseket 98 milliárd dollárban határozta meg, amely beruházások közül a legjelentősebb tétel kifizetések az amerikai légierőt és a haditengerészetet fogják érinteni.
 
John Kerry az Egyesült Államok különleges képviselőjét küldi Dél-Szudánba az országban kialakult konfliktusos helyzet fékezésének érdekében. Az USA külügyminisztere az erőszak véget vetésére és a kölcsönös párbeszéd erősítésére szólította fel a világ legfiatalabb országának vezetőit. Az ENSZ pénteki bejelentése szerint fegyveresek két indiai békefenntartót megöltek és egy továbbit megsebesítettek a belső konfliktusokba sodródott Dél-Szudánban. Az ENSZ akoboi bázisán menedéket kereső 30 civil személy közül legalább két embert megöltek, de a világszervezet szóvivője szerint akár húszan is meghalhattak a bázis elleni támadásban. A halálos áldozatokkal járó összecsapások folyamatosak az országban azóta, hogy a jelentések szerint a múlt hétvégén puccskísérlet történt a fővárosban, amivel kapcsolatban tizenegy embert vettek őrizetbe. Salva Kirr elnök idén júliusban a teljes kabinettel együtt leváltott nuer Riech Machar alelnökhöz hű katonákat okolta az erőszak kibontakozásáért, amely következtében a sebesültek száma mára már több száz főt tesz ki. A szomszédos Kenya elnöki szóvivője szerint Nairobi fegyveres erőket küld Dél-Szudánba annak érdekében, hogy segítsék az országban rekedt közel 1.600 kenyai állampolgár evakuálását.
Nairobiban a héten öten meghaltak, és többen megsebesültek egy minibusz ellen elkövetett öngyilkos pokolgépes merényletben. A belügyminiszter Twitteren közzétett nyilatkozata szerint a robbantás a nagyobbrészt szomáli lakosságú Pangani kerületben történt. Kenyában ez minősül a legvéresebb merényletnek a szeptemberben az Al-Shabab által elkövetett robbantást követően, amelyben 67 ember veszítette életét.
 
Autóba rejtett pokolgép robbant fel egy katonai bázisnál a líbiai Bengáziban. A detonáció következtében legalább hét ember meghalt és több mint egy tucat megsebesült. A bombát egy ismeretlen támadó robbantotta fel egy biztonsági ellenőrzőpont előtt, a Barszisz bázison 50 km-re Bengázitól, megölve magát és hat katonát. A támadás után a hatóságok nehezen tudták azonosítani az elhunytakat, nyilatkozta Moetez al-Agúri rendőrtiszt. „Hét személyt azonosítottak az áldozatok közül, de néhány másik testet darabokra szakított a detonáció,” tette hozzá. Az egyik szemtanú szerint a robbanás egy jókora krátert hagyott maga után a földben. Az ellenőrzőpont főnöke, Fradzs al-Abdelli, aki megsebesült a támadásban elmondta, hogy több fenyegetést kaptak, amióta négy embert letartóztattak novemberben, akik fegyvereket, robbanóanyagot, pénzt és egy listát szállítottak, amelyen lehetséges célszemélyek nevei voltak. Az incidens vasárnap történt, néhány nappal azután, hogy  Fethallah al-Gaziri ezredest az újonnan kinevezett katonai hírszerzés főnökét meggyilkolták, miközben meglátogatta családját Dernában. Az elmúlt hónapokban romlott a biztonsági helyzet Bengáziban, sok országot arra ösztönöznek, hogy zárják be konzulátusaikat.
 
Szombaton az al-Kaida jemeni szárnyának parancsnoka, Kászim al-Rajmi videóüzenetben elismerte, hogy a szervezet fegyveresei követték el a védelmi minisztérium elleni, december eleji támadást. Emellett bocsánatot kért azért, hogy a komplexumban található kórházban 52 civilt is megöltek – állítása szerint a kilenc elkövetőnek adott parancsában csak katonai célpontok szerepeltek, és figyelmeztette őket, hogy a területen kórház és imahely is található. Felajánlotta, hogy az áldozatok hozzátartozóit pénzzel kárpótolja.
Szaíd Obaid al-Dzsumahi elemző szerint a támadás mutatja, hogy a helyi al-Kaida alacsonyabb rangú tagjai radikálisabbak is lehetnek, mint vezetőik. A késői nyilatkozatból arra is következtet, hogy nem sikerült a szervezeten belül egyezségre jutni a felől, miként kezeljék a közvélemény szerint elfogadhatatlan akciót.
 
A második Borej osztályú atommeghajtású – ballisztikus rakéta hordozó –, Alekszander Nevszkij nevet viselő tengeralattjáró, a Szevmas hajógyárban megtartandó, december 23-i hivatalos ceremónián csatlakozok az Oroszországi Föderáció haditengerészetéhez. Korábbi hírek még a december 21-i napról számoltak be, de az orosz védelmi minisztérium múlt hónapban úgy döntött, hogy késlelteti a hajó átadását, amelyre azért volt szükség, mert egy szeptemberben végrehajtott gyakorlat során  a fedélzeti rakétarendszer meghibásodott. A szóban forgó tengeralattjáró összesen 16 darab Bulava rakéta hordozására képes; mindegyik rakéta egyenként tíz darab független célba irányítható robbanófejjel lesz ellátva. A sorozat első vízi járműje, a Jurij Dolgorukij idén januárba lépett szolgálatba. A ballisztikus rakétahordozó tengeralattjárók adják – a szárazföldi telepítésű interkontinentális ballisztikus rakétákkal és a bombázó repülőgép erőkkel együtt – Oroszország hadászati erőinek alapjait. A Borej osztályú tengeralattjárók az első orosz építésű (szovjet rendszer után épült) rakétahordozók és a korosodó Typhoon, Delta-3 és Delta-4 osztályú tengeralattjárókat felváltva az orosz hadászati tengeralattjáró flotta magját hivatottak képezni. Oroszország 2020-ig várhatóan nyolc Borej osztályú tengeralattjárót tervez szolgálatba állítani.
 
The second Borey-class nuclear-powered ballistic missile submarine Alexander Nevsky
Az orosz Alekszander Nevszkij ballisztikus rakétahordozó tengeralattjáró december 23-án csatlakozik az Oroszországi Föderáció flottájához (Forrás: en.ria.ru)

 


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem