biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 1. hét

2014 január 07. - 23:17 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

2013. december 30-án, hétfő hajnalban automata lőfegyverrel leadott lövések érték a görögországi német nagykövet, Wolfgang Dold lakóhelyét. A támadásban senki nem sérült meg, de a terrorelhárításért felelős rendőrségi alakulatok lezárták a környéken lévő utcákat, köztük a görög főváros Halandri körzetében lévő egyik legforgalmasabb útját is. Eddig egyetlen csoport sem vállalta a felelősséget az akcióért. A rendőrség hat embert ideiglenesen őrizetbe vett, de kihallgatásukat követően elengedték őket, mialatt a nyomozók a környék biztonsági kameráinak felvételeit vizsgálták. A támadás helyszínén több mint 60 lövedéket és egy lopott személygépkocsit is találtak, nyilatkozta a rendőrség. A már hat éve súlyos gazdasági recesszióval küzdő Görögországban, ahol számos komoly megszorító intézkedést vezettek be a kedvezőbb hitelminősítési besorolásba kerüléshez, Németország - mint a görög gazdaságot életben tartó mentőcsomag elsődleges hitelezője - gyakran válik a görög közvélemény kritikáinak alanyává. A görög miniszterelnök és a külügyminiszter még a hétfői napon telefonon beszélt a német nagykövettel, amely során kifejezték terrorista támadással kapcsolatos felháborodásukat és annak határozott elítélését. A kormány állítása szerint az elkövetők célja a támadással kétségtelenül az volt, hogy rontsák a Görögországról alkotott külföldi képet közvetlenül a görög EU elnökségi periódus előtt, mely január elsején vette kezdetét.
 
A Csehországba delegált palesztin nagykövet Dzsamal al-Dzsamal robbanás következtében vesztette életét  január elsején. Az első hírek azonnal cáfolták, hogy a detonáció terrorista támadás eredménye lett volna, akadnak azonban ezzel kapcsolatban kételkedők is. A rendőrségi jelentések alapján könnyen lehet, hogy a robbanóeszköz egy beépített biztonsági mechanizmus részeként szolgált és ebből kifolyólag a baleset gondatlanság következménye volt. Mindazonáltal szakértők szerint ezt a védelmi módszert már a Második Világháború óta nem alkalmazzák széfeknél. A cseh rendőrség fegyvereket is talált a nagykövetség épületében, ám ezek pontos típusa és mennyisége egyelőre nem nyilvános adat. A palesztin külügyminisztérium azonnal jelezte, hogy egy csapatot kíván Prágába küldeni a nyomozás segítése érdekében és közleményben erősítette meg, hogy a múltban történt mindennemű palesztin cselekedet összhangban volt a cseh jogrendszer elvárásaival. A robbanásban a nagyköveten kívül más nem sérült meg és károk az épület falain sem láthatóak kívülről.
 
Líbiai katonák egy brit férfi és egy új-zélandi nő holttestére bukkantak csütörtökön Nyugat-Líbiában, nyilatkozták a biztonsági tisztviselők. A két Tripoliban tanító tanár maradványaira egy Zuwarah melletti olaj-gáz komplexum közelében találtak rá, 100 km-re a fővárostól. A poggyászaikat mellettük találták meg, amelyekből nem hiányzott semmi, így a gyilkosság indítéka sem világos a hatóságok előtt. Az áldozatok holttesteit már visszaszállították Tripoliba. A brit külügyminisztérium szóvivője Londonban azt nyilatkozta, hogy a diplomaták tisztában voltak vele, hogy két külföldi állampolgárt találtak holtan Líbiában. Egy másik eset alkalmával két amerikait letartóztattak a Bengázi Egyetem kampuszán. Őrizetbe vették őket, majd a különleges erők egy laktanyába szállították őket, nyilatkozta a hadsereg egyik szóvivője.
 
A héten John Kerry amerikai külügyminiszter Jordániába, Szaúd-Arábiába, Izraelbe és Palesztinába látogatott, hogy tárgyalásokat folytasson az országok vezetőivel a térség konfliktusainak békés megoldásával kapcsolatban.
December utolsó hetében az izraeli kabinet nyolc-három arányban elfogadta a javaslatot, hogy a Jordán-völgyében található településeket Izraelhez csatolják. Ez azt jelenti, hogy a településeken és az összekötő utakon csak az izraeli jog lenne érvényben; új települések építését sem korlátoznák. Miri Regev, a Knesszet egy tagja fogalmazta meg a beadványt, szerinte a völgy „stratégiai és biztonsági vagyont" képvisel az országnak. Cipi Livni igazságügy-miniszter szerint viszont az annektálás „felelőtlen és populista lépés.” A palesztinok nemzetközi erők küldését javasolták a térségbe. Kerry mostani látogatása alatt ez ügyben is kompromisszumra törekedett: a palesztinoknak és izraelieknek közösen kellene ellenőrizniük a völgyet. A minisztert Rámalláhban tüntető tömeg fogadta; Mahmúd Abbasznak megígérte, hogy igazságos megoldásra fog törekedni az ügyben. A Maariv izraeli hírlap szerint Kerry, miután több tucat palesztin fogoly szabadon engedését már korábban elérte, most arra törekszik, hogy Izraelt meggyőzze, engedjen haza korlátozott számú, 1948-ban elűzött menekültet. Jordániától és Szaúd-Arábiától, az Egyesült Államok szövetségeseitől azt várja, hogy támogassák a békefolyamatot.
 
Benjamin Netanjahu és John Kerry. (Forrás: aljazeera.com)
 
Az Oroszországi Föderáció haditengerészete 2014-ben várhatóan 40 új hadihajóval és segédhajóval gyarapodhat. A felszíni hajók mellett a haditengerészet üzembe helyezte a harmadik Borej osztályú atommeghajtású tengeralattjárót, a Vlagyimir Monomahot és a Varsavjanka osztályú dízel elektromos meghajtású tengeralattjárót.
Oroszország továbbá folytatja az Admiral Nakimov rakétahordozó atomtengeralattjáró és három atommeghajtású támadó tengeralattjáró javítását és felújítását is. Az Admiral Nakimov várhatóan 2018-ban csatlakozik újra az orosz flottához, felszerelve a legtöbb olyan fejlett fegyverrendszerrel, amelyek ezzel a típussal kompatibilisek.
A Kirov osztályú cirkálót 1989-ben helyezték üzembe, majd 1999-ben leállították. Azóta az észak-oroszországi Szeverodvinszk városában található Szevmas hajógyárban áll fejlesztések alatt.
Az Igor Belouszov egy fejlett kutató-mentő segédhajó, amelyet arra terveztek, hogy kiterjessze a haditengerészet képességeit azon keresztül, hogy növeli a szorult helyzetben lévő tengeralattjárók és hajók kimentésének hatékonyságát. A segédhajókat a 2014-es év végén helyezik üzembe.
 
Launch of nuclear powered ballistic missile submarine Vladimir Monomakh in Severodvinsk, December 30, 2012
A Vlagyimir Monomah atommeghajtású tengeralattjárót 2013. december 30-án helyezték üzembe (Forrás: en.ria.ru)
 
A nicaraguai csatorna építésének 2014 elejére tervezett kezdése előreláthatólag egy évvel későbbre – 2015 januárjára helyeződik át. Manuel Coronel Krautz, az óriásprojekttel foglalkozó hatóság vezetője szerint a csúszás oka, hogy részletesebb tervekre, és hatástanulmányokra van szükség a nagyszabású építkezés megkezdése előtt. A csatorna az Atlanti-óceánt kötné össze a Csendes-óceánnal, építésének összköltsége előreláthatólag negyven milliárd dollárra fog rúgni (az 5,5 millió lélekszámú ország 2012-es GDP-je a CIA Factbook alapján 27,1 milliárd dollár).
Az ország elnöke, Daniel Ortega évszázados vágy beteljesüléseként tekint a csatorna építésére, amely szerinte elhozhatja országa gazdasági függetlenségét. A projekt kivitelezését még 2013 júniusában el is nyerte egy hongkongi központú befektetési csoport, a HKND. A cég vállalta, hogy az építkezést kevesebb, mint hat év leforgása alatt megvalósítja, míg a nem messze található Panama-csatorna építésekor mindez tíz évet vett igénybe.
A projektnek komoly környezeti hatásai lehetnek, hiszen a megálmodott útvonal keresztülfut a Nicaragua-tavon is, amely Közép-Amerika legnagyobb édesvizű tava. A teherszállító hajók, és a sós víz beengedése nyilvánvalóan jelentős ökológiai vonatkozásokkal járna.
 

A Nicaragua-tó elhelyezkedése. (Forrás: bbc.co.uk)
 
Legkevesebb öt – a gyanú szerint - felkelőt és további három improvizált robbanószerkezettel (IED) felszerelt motorkerékpárost tartóztattak le Afganisztán déli Helmand tartományában. Az Afgán Hírszerzés képviselője úgy nyilatkozott, hogy a fegyveresek összehangolt támadásokra készültek a tartomány Khanshin járásában. A vasárnap közzé tett információk szerint az intézkedések során három motorkerékpárt (azokra felerősített IED-kal együtt) foglaltak le, valamint egy RPG-t, egy nehéz géppuskát, kilenc darab AK-47-es gépkarabélyt, továbbá huszonöt darab IED-t és kettő kommunikációs eszközt. A felkelők a Nemzeti Biztonsági Igazgatóságnak már beismerték, hogy kaptak terrortámadásra felkészítő kiképzést a határ túloldalán.
 
Fegyveres felkelőket és terrortámadások végrehatására kiképzett militánsokat sikerült letartóztatni Afganisztánban (Forrás: khaama.com)

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem