biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 4. hét

2014 január 29. - 13:47 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Január 20-án Brüsszelben az Európai Unió külügyminiszterei megállapodtak, hogy a Közös Kül- és Biztonságpolitika keretein belül békefenntartókat küldenek a Közép-afrikai Köztársaságba. A csapatok a már futó francia és Afrikai Uniós misszióval együttműködve fognak tevékenykedni. A küldetés központja az ország fővárosában, Banguiban lesz, elsődleges célja pedig a civilek védelme valamint a humanitárius segélyszállítmányok célba jutatása. Nyilatkozatában az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Lady Cathrine Ashton kifejtette, a szakértők a lehető leghamarabb az afrikai országba indulnak, hogy megkezdjék a helyzet feltérképezését továbbá a kapcsolatok kiépítését a már ott lévő partnerekkel. Az Unió nem zárkózik el, hogy a későbbiekben a missziók esetleg átkerüljenek az ENSZ irányítása alá. A Közép-afrikai Köztársaságban tavaly december eleje óta zajlanak polgárháborús események, attól kezdve, hogy a korábbi elnökhöz, Francis Bozizéhez hű fegyveresek betörtek a fővárosba.
Ugyanezen a napon a Nemzeti Átmeneti Tanács Catherine Samba-Panzát választotta az ország új elnökének, miután a puccsal hatalomra került Michael Djotodia egy hete lemondott. Samba-Panza minden harcoló csoportot felszólított, hogy tegyék le a fegyvereiket, és hangsúlyozta, hogy ő „kivétel nélkül minden közép-afrikai elnöke.” A Tanács nyolc olyan jelölt közül választhatott, akiknek be kellett bizonyítaniuk, hogy sem a Seleka lázadó-szövetséghez, sem a volt kormányhoz hű Anti-balaka csoportokhoz nem tartoznak.
 
Catherine Samba-Panza. (Forrás: theguardian.com)
 
Csütörtökön tűzszünetről szóló egyezményt írtak alá a dél-szudáni konfliktus felei Etiópiában, amely péntek délutántól lépett életbe. A tűzszünet ellenére szórványosan előfordultak kisebb összecsapások még a tűzszünet beállta után is – jelentette az ENSZ helyettes szóvivője, Farhan Haq. A közel egy hónapos konfliktus következtében több mint 500.000 ember kényszerült elhagyni otthonát a szubszaharai országban. A jelentések szerint a tűzszünet fenntartása érdekében a térségben folyó tevékenységek hatékony figyelemmel kísérése elengedhetetlen mivel a két oldal között feszültségek továbbra is nagyon magasak. A megkezdett tárgyalások további folytatása várható Február 7-től.
 
Tripoliban az egyiptomi nagykövetség négy munkatársát - közöttük az egyiptomi kulturális attasét - rabolták el ismeretlenek a líbiai külügyminisztérium bejelentése szerint. Az elmúlt időszakban tisztviselők elrablásával a líbiai vezetés a különböző milíciákat vádolta, ugyanakkor gyakran a kormány fizeti őket, vezetőinek kiléte és kötődésük a líbiai szervezetekhez és hatóságokhoz nem tisztázott. A héten korábban Sabán Hadiját, a Revolutionaries' Operation Room líbiai fegyveres csoport parancsnokát tartóztatták le Egyiptomban, akit egyes líbiai tisztviselők Ali Zeidan korábbi miniszterelnök 2013. októberi erőszakos elrablásával vádolnak. Egy további adminisztratív tanácsadó munkát végző egyiptomi diplomatát pénteken szintén elraboltak, aki később tájékoztatni tudta a hátra maradt nagykövetségi személyzetet arról, hogy életben van, és megfelelő bánásmódban részesül. Időközben a líbiai Nemzeti Kongresszus kairói nagykövetén keresztül magyarázatot követel Egyiptomtól Sabán Hadija letartóztatása ügyében, valamint a Reuters hírügynökség jelentése alapján az Operation Room csoport egy magas rangú tagja tagadta, hogy bármilyen köze lenne a szervezetüknek az emberrablásokhoz.
 
Az orosz légierő nagy hatótávolságú flottájának parancsnoka szerdán bejelentette, hogy Oroszország új cirkálórakéta-tesztsorozatokat indít, valamint hadászati bombázó őrjáratot hajt végre. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter múlt nyáron arról számolt be, hogy Oroszország 2020-ig harmincszorosára akarja növelni a cirkálórakéta-állományát. A fegyverkezési tervek között szerepel az új Raduga Kh-101 cirkálórakéta, amely 400 kilogrammos töltet hordozására képes, legfeljebb 9.600 km-ig. A parancsnok szintén elmondta, hogy az orosz nagy hatótávolságú légiflotta idén őrjáratot indítana, amelynek végrehajtása során több külföldi ország légi bázisán történő megállást is közbeiktatnának.
Tavaly októberben egy Tu-160 Blackjack hadászati bombázó (amelyet arra terveztek, hogy nukleáris, vagy hagyományos fegyverrel hatástalanítson célpontokat) géppár ellátogatott Venezuelába és Nicaraguába, amíg a Karib-térség felett hajtották végre őrjáratukat. Kolumbia tiltakozott a repülések ellen, mondván megsértették a légterét. Ezt nyomatékosítva válaszként vadászgépeket küldött fel, hogy az orosz bombázó repülőgépeket kikísérjék az ország légteréből.
 
Tu-160
Orosz hadászati bombázó repülőgépek több külföldi országot érintve hajtanának végre őrjáratokat (Forrás: en.ria.ru)
 
Konstantyin Sivkov orosz geopolitikai szakértő szerint az Északi-sarkról kellene védelmezni Oroszországot a potenciálisan fenyegető rakétatámadásoktól, ugyanakkor ez a lépés növelné a térségben az orosz katonai jelenlétet is. A szakértő elmondta, hogy az Oroszország ellen indított nagypontosságú cirkálórakéták csapásai abban az esetben válnának hatékonnyá, ha az Északi-sarkra telepített rakétakilövőkből kerülnének a légkörbe. Sivkov úgy látja, hogy más területekről kilőtt cirkálórakéták a korlátolt repülési hatótávolság miatt csak Oroszország bizonyos részein lévő célpontokat képesek megsemmisíteni, ám egy Északi-sarkon kiépített alacsony magasságú radarpajzs biztosítani tudná Oroszország védelmét az északnyugatról érkező rakéták támadásaitól. A szakértő ezen felül fontosnak tartja az Oroszországi Föderáció haditengerészetének és légi kontingensének megerősítését a térségben, hogy biztosítsák az ország határainak védelmét.
Vlagyimir Putyin orosz államfő decemberben elrendelte az orosz hadsereg jelenlétének növelését az Északi-sarkon és végrehajtatta a katonai infrastruktúra fejlesztéseit a régióban. A katonaság már telepített egy légvédelmi egységet a sarkvidékre, valamint korai rakétajelző radarrendszer kiépítésébe kezdtek az ország északi részén. Az orosz védelmi minisztérium szintén bejelentette azt a tervét, hogy az Újszibériai Szigeteken és a Franz Josef-szigetcsoporton lévő reptereket és kikötőket újra megnyitják.
Valószínűleg az Északi sarkon nagy, érintetlen olaj- és földgázmezők találhatók, melyeknek birtoklási joga komoly vitákat eredményez az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Norvégia és Dánia között. A fent említett problémán túl ez utóbbi tény is arra késztetheti Oroszországot, hogy még több katonai intézkedést tegyen a térségben.
 
Russia Must Protect Arctic Border From Missile Threats – Expert
Egy geopolitikai szakértő szerint Oroszországot az Északi-sarkról kellene védelmezni (Forrás: en.ria.ru)
 
Január 22-én, telefonon egyeztetett egymással Lengyelország és Ukrajna külügyminisztere, az eszkalálódó kijevi zavargások kapcsán. Az ukrán fél a beszélgetés alatt elmondta, hogy készek megkezdeni a párbeszédet az ellenzékkel és megtették a szükséges lépéseket a helyzet kontrollálása és a feszültség csökkentése érdekében. A lengyel külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Ukrajna függetlenségének és jövőbeli fejlődésének kulcsa az Unió által kínált Társulási Egyezmény aláírása lenne. Egy nappal a telefonbeszélgetés után a Visegrádi Négyek külügyminiszterei közös nyilatkozatban fejezték ki aggodalmukat keleti szomszédjukkal kapcsolatban. A nyilatkozat teljes mértékben elítéli – és semmilyen esetben nem tartja igazolhatónak – a tüntetők meggyilkolását, valamint hangsúlyozza, hogy az erőszak használata csak tovább súlyosbítja a már amúgy is bonyolult és veszélyes politikai krízishelyzetet. Mindemellett pedig a négy ország mély részvétét fejezte ki az elhunytak hozzátartozói felé.
 
Csütörtökön nyilatkozó magas rangú amerikai katonai parancsnok összegezte az elmúlt időszak eseményeit Afganisztánban. Véleményében kifejtette, hogy a tálibok 2013 nyarán elvesztették a harcot; amely többek között annak is köszönhető, hogy az Afgán Nemzeti Biztonsági Erők rendkívüli módon kitettek magukért, továbbá megjegyezte, hogy a háború hulláma nem a tálibokkal van. Mark Milley altábornagy a Nemzetközi Biztonsági és Közreműködő Erők (ISAF) parancsnoka a Pentagon újságíróinak Kabulból adott videókonferencián többek között azt is elmondta, a tálibok tudják, hogy stratégiai vereségük szélén állnak. Bár próbálják megzavarni a közelgő elnökválasztást, és megakadályozni a kétoldalú biztonsági megállapodás aláírását, szintúgy a NATO haderejének jogállására vonatkozó szerződés (SOFA) létrehozását; a stratégiai kezdeményezés jelenleg a kormány kezében összpontosul. A parancsnok elismerően nyilatkozott az afgán biztonsági erők munkájáról, taktikai teljesítményéről, amely főként a nyári időszak után egyre csökkenő nemzetközi segítség ellenére is fenntarthatónak bizonyul.
 
http://www.pajhwok.com/affiles/imagecache/lead_l/photo/2013/9/LTGMilley.png
Mark Milley altábornagy a tálibok stratégiai vereségéről nyilatkozott (Forrás: pajhwok.com)
 
Január 23-án véget ért a brit fegyveres erők 2010-ben megkezdett létszámcsökkentési programja, miután Phil Hammond védelmi miniszter kihirdette a megszűntetésre jelölt munkahelyek utolsó adagját. A hadseregtől 1.425 katonát, a haditengerészettől és a légierőtől pedig tíz- illetve hetvenfős egészségügyi személyzetet bocsájtanak el. Ezzel végérvényesen kialakult a 2010-es Stratégiai Védelmi és Biztonsági Felülvizsgálatban megállapított új, 82.500 főre csökkentett szárazföldi haderő, amely komoly bizonytalanságérzetet keltett az állományban. A védelmi miniszter nyilatkozatában szintén a bizonytalanság megszűnését hangsúlyozta, valamint kiemelte, hogy a jövőben a létszámmal összhangba kerülő költségvetésnek köszönhetően jóval előnyösebb körülmények között dolgozhatnak a hadseregben szolgálók. A minisztérium azt nem közölte pontosan mely alakulatokat érinti a létszámcsökkentés, de a brit médiumok értesülése szerint a Gurkha csapatok 1.500 tagját fogják elbocsájtani a közeljövőben.
 
Valószínűleg 1.500, a különleges műveletekben igen tapasztalt nepáli katonától válik meg a brit hadsereg. (Forrás: i1.mirror.co.uk)
 
A mexikói hadsereg a héten tovább folytatta műveleteit Nyugat-Michocan tartományban, ahol a Templomos Lovagok drogkartell fegyveresei, és önvédelmi civil milíciák között robbant ki konfliktus január elején. Hivatalos források megerősítették, hogy a kormányerők fogságába esett Dionicio Loya Placente, ismertebb nevén „El Tio - a nagybácsi”, aki drogkartell négy csúcsvezetőjének egyike volt. Elfogása előtt a hatóságok által rá kiszabott nyomravezetői díj meghaladta a harminc millió pesót (2,2 millió USA dollár), aminek kifizetésére végül nem kerül sor, hiszen elfogását a titkosszolgálat bonyolította.
Migel Angel Osorio Chong, Mexikó belügyminisztere személyesen jelentette be az ismert bandavezér letartóztatását. Megköszönte a titkosszolgálatok, a helyi rendőrség, és a szövetségi hatóságok áldozatos munkáját. Chong az önvédelmi csoportokról is beszélt, amelyek szerinte erőszakosak, ezért nem megfelelőek arra, hogy helyreállítsák a békét. Ezt csak a szervezetten működő állami hatóságok tehetik meg. Hozzátette, hogy az önvédelmi csoportokkal csakis ideiglenes jelleggel számol, lefegyverzésükről már megkezdte a tárgyalást vezetőikkel.

 


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem