biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal

2014 február 17. - 21:46 - Szabó Albert

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

I. Bevezetés
 
E cikk szerzőjének 2011 augusztusában, a zavargások idején Londonban, Tottenham városrészben lehetősége nyílt testközelből megtapasztalni a felhalmozódott társadalmi gyűlölet kirobbanását és következményeinek eszkalálódását, amely kísértetiesen hasonlított az akkori sajtóban megjelenő 2011-es tunéziai diáklázadásokhoz vagy más líbiai tüntetésekhez és zavargásokhoz, amelyek akkor már jelezték az Arab tavasz kezdetét. Azonban a média nem sokkal később már nem az arab tüntetésektől volt hangos, hanem a békésnek és stabilnak mondott nyugati világ Londonjától. A zavargásokat övező  erőszak gyorsan a média homlokterébe emelte az eseményt. Végül csakis az igen jól felszerelt és összevont Metropolitan Police volt elég ahhoz, hogy megfékezze a vérontást és a zavargások további elterjedését.
 
A jelen cikk első része a 2011. augusztusi nagy-britanniai zavargásokkal foglalkozik: az események eszkalálódásával, a feszültségek tetőzésével, valamint azok elfojtásával. A cikk a nemzetközi és a hazai hírügynökségek tudósításaira és különböző elemzők tanulmányaira épül, valamint azok hiányosságaival fogalakozik. E tanulmány célja a zavargások kirobbanása mögötti valós okok bemutatása. Ez utóbbi keretében világít rá az angol társadalomban meglévő törésvonalakra, amelyek a társadalmi szegregáció mechanizmusából, valamint a globalizáció negatív társadalmi környezetben gyakorolt hatásainak következményeiből fakad. Ez vezetett odáig, hogy komoly egyenlőtlenségek alakultak ki, ami gyűlöletkeltéshez és végső soron társadalmi zavargásokhoz, valamint fosztogatásokhoz vezetett. Annak a kérdésnek megválaszolására is törekszem, hogy vajon a migráció az elsődleges kiváltó oka ezeknek a folyamatoknak, avagy más tényezőkre vezethető vissza az ilyen zavargások kirobbanása. Annak érdekében, hogy minél mélyebb betekintést nyerhessünk a témába, két cikket szenteltem a kérdésnek.
 
Munkámat a következő fejezetekre osztottam:
 
II. A zavargások kirobbanása és lefolyása: Ebben a fejezetben a 2011-es londoni zavargások négy napját veszem górcső alá kronológia szerint, hogy szemléltessem az események kialakulását, terjedését, és a kialakult helyzet következményeit. Jelen fejezet a brit rendőrség és a zavargásokról készült elemzésekkel és adatokkal van kibővítve, hogy ismertetett adjak a történtekről.
III. A 2011-es londoni zavargások összehasonlítása más Európai zavargásokkal: E fejezet célja, hogy érzékeltesse a helyzet komplex jellegét úgy, hogy bemutatom a közös vonásokat a jelenleg tárgyalt és Európa más államaiban jelentkező zavargások között.
IV. Konklúzió: Végezetül összefoglalom, hogy e folyamatok milyen problémákra vezethetők vissza.
 
http://www.filmdetail.com/wp-content/uploads/2011/08/A-bus-burns-in-the-London-riots-of-2011.jpg
1. kép: A zavargások első mozzanatai
Forrás: http://www.filmdetail.com/2011/08/09/the-london-riots-of-2011/ Letöltés ideje:2013-05-11
 
II. A zavargások kirobbanása és lefolyása
 
A londoni zavargások kiindulópontja 2011. augusztus 4. csütörtök volt. 18:15 körül a rendőrség egy gyanúsított után kezdett nyomozni, akit Mark Duggan-nek hívtak. A londoni rendőrség Trident nevű csoportja, a CO19 épp egy fegyverrel való visszaélés ügyében nyomozott, amely oly elterjedt az alvilág szervezeteiben. A rendőri jelentések szerint egy előre megtervezett akción belül megkíséreltek letartóztatni egy gyanúsítottat, aki egy karibi származású 29 éves férfi volt. A gyanúsított a rendőri intézkedéssel szembeni ellenállás miatt életét vesztette, neve később derült ki. Duggant a Ferry Lane-i buszmegállótól nem messze a helyszínre kiérő orvosok megpróbálták újraéleszteni, viszont a vérveszteség és a súlyos sérülések miatt már nem tudták megmenteni. A szemtanúk elmondása és a szintén az akcióban résztvevő Metropolitan Police (az ottani területi rendőrség) nyilatkozata szerint az esetben egy rendőr is megsérült. A CO19 alakulat egyik rendőrtisztje meg akarta állítani a taxit, de ez sikertelen volt, és a gyanúsított ekkor rálőtt, mire a tiszt két lövéssel reagált. Az eseményeket minősített információként kezelték, ezért az áldozat hozzátartozói sem kaptak kellő tájékoztatást Duggan halálának körülményeiről. Augusztus 6-án 17:00-kor a család és a helyi közösség tagjai közel 300 főt számlálva a rendőrőrs előtt tiltakozásba kezdtek, igazságot követelve a rendőrségtől. Ekkor a tömeg még a szemtanúk szerint kifejezetten békés szándékú volt. A rendőrség kénytelen volt lezárni a High Road főutcát. 20:20-kor a békés tüntetés erőszakba csapódott át, mikor a tömegtől 200 méterre Molotov-koktélokat dobtak két autóra. Ezután a tiltakozók összecsaptak a helyszínre vezényelt rohamrendőrökkel, illetve a később kiérkező lovas rendőrökkel, Petárdákat és üvegpalackokat dobálva. A zavargók felgyújtottak két rendőrautót és egy emeletes buszt, illetve betörték a környékbeli üzletek kirakatait. A környék lakosai közül többen az utcára vonultak, mivel a zavargást élőben közvetítette a média, ami nagyban elősegítette a zavargás elterjedését.
 
Névtelen.png
1. ábra: A zavargások 1. napja
Forrás: http://www.bbc.co.uk/news/uk-10321233  Letöltés ideje: 2012-09-21
 
Egész éjszakán át folytak a lopások: fosztogatók tucatjai lepték el a környékbeli boltokat bevásárlókocsikkal felszerelkezve. Kiraboltak egy Vision Express-t, egy Argos-t és egy JD Sport Centert, ráadásul a felkelőknek sikerült egy Aldi szupermarketet is felgyújtania és rengeteg más környékbeli bolt égett le teljesen. A londoni tűzoltóság Tottenham területén közel 250 segélyhívást kapott, ebből 49 tűzesetet regisztráltak. A tűzoltókat környékről származó helyi felkelők randalírozása nagyban akadályozta az oltási feladatok közben, de a rendőrségnek és a tűzoltóságnak reggelre sikerült elhárítani a katasztrófát. Az első napon összesen 55 letartóztatást hajtottak végre Tottenham-nél, és Wood Green-nél, miközben 26 rendőr sebesült meg, két rendőr pedig kórházba került. David Lammy a Tottenhami polgármester esztelennek, értelmetlennek nevezte a zavargásokat.
 
Augusztus 7-én 18:28-kor újra rendőrségi hívások érkeztek Enfield-ből, ahol közel 100 csuklyás fiatal rongált meg kirakatokat és egy rendőrségi járművet is felgyújtottak. Szintén hívások érkeznek Dél-Londonból Brixton térségből, ahol rengeteg boltot raboltak végig, a Foot Lockeri raktár leégett miközben három rendőr is megsérült. Továbbá számos más városrészben (Pounders End-ben, Islington-ban, Walthamstow-ban, Chingford Mount-nál, az Oxford Circus-nél) szintén tömeges lopás volt megfigyelhető. A második nap már a fosztogatásokról szólt, ezt bizonyítja, hogy két belvárosi városnegyedben is elkezdtek fosztogatni a nagyobb értékű cikkek miatt. Walthamstow-ban mintegy 30 fiatal – akikből sokan maszkot viseltek - üzleteket rabolt végig szerte az utcákon. Ponders End-nél egy Tesco áruházat fosztottak ki. Peckham-ban Délkelet Londonban a Londoni Tömegközlekedési Vállalat szenvedett kárt egy újabb busz felgyújtásával. A rendőrség szerint Islingtonban további rendőrségi járműveket gyújtogattak fel, Chingford Mount-on három tiszt sérült meg miután egy jármű elütötte őket.
 
2 day.jpg
2. ábra: A zavargások 2. napja
Forrás: http://www.bbc.co.uk/news/uk-10321233 Letöltés ideje: 2012-09-21
 
A rendőrség szerint közel száz embert tartoztattak le, továbbá a tűzoltóság is túlságosan leterheltté vált a tűzesetek miatt. A Scotland Yard elmondása szerint a bűncselekmények területileg jól körülhatárolható övezetekben folytak: Észak-, Kelet-, és Dél-Londonban. Eközben a zavargás tovább zajlott Ealin-ben, Nyugat-Londonban is. Egy újabb Tesco-t fosztottak ki és gyújtottak fel. Nottingham környékén pedig körülbelül 40 jármű sérült meg azon az éjszakán. A rendőrség körülbelül három órán át folyamatos tömegoszlatással végül sikeresen meghiúsította a zavargásban résztvevők betörését a Victoria Centre-be, vagyis a belvárosba. A zavargások második napja abban jelentett változást, hogy a résztvevők sok esetben már nem voltak tisztában vele, hogy miért kezdődtek meg az események, ki az a Mark Duggan.
 
Augusztus 8-án a zavargások már nem csak Londonra korlátozottak, hanem más városokra is kiterjedtek. Kezdetben Birminghamben, Handsworth-ben a Holyhead Road utcában, majd a West Midlands-ben törtek ki újabb zavargások. Később Dél-Liverpoolban a Merseyside Police szintén kivonult az autókat gyújtogató randalírozók ellen. Eközben Londonban továbbra is folytatódtak az események: fiatalok százai dúlták fel a West Ealing-ben található Panasonic áruházat, miközben a rendőrség tehetetlennek mutatkozott. Hakney-ben 250-300 ember gyűlt össze házilag készült benzines bombákat dobálva autókra, épületekre; eközben megsérült három rendőrtiszt is. Bethnal Green-nél több mint 100 ember újabb Tesco szupermarketet rabolt ki, ami alatt ugyancsak két tiszt súlyosan megsérült. Croydon-nál egy kanapé-gyárat gyújtottak fel és okoztak hatalmas tűzesetet, de rengeteg helyen még folytak zavargások, illetve tűzoltási műveletek: Newham, Lewisham, Timber Yard, East Ham, Woolwich, Lavender Hill és Enfield városnegyedeiben.
 
3 day.jpg
3. ábra: A zavargások 3. napja
Forrás: http://www.bbc.co.uk/news/uk-10321233 Letöltés ideje: 2012-09-21
 
A londoni tűzoltóság elmondása szerint ez volt a legforgalmasabb éjszaka a közelmúltban: a telefonhívások arányát tekintve tizenötszöröse volt egy normál napi mennyiséghez képest. Reggelre a Labdarúgó Szövetség lefújta a Londonban szervezésre kerülő angol-holland barátságos mérkőzést a zavargások miatt. Az események okán David Cameron látogatásokat tett Croydon-nál, hogy megtekinthesse a pusztítások nyomait és ígéreteket tett a rendőrség állományának bővítésére. Addigra pedig a Scotland Yard adatai szerint 525 embert vettek őrizetbe, 69 ember ellen indult eljárás és 99 embert vádoltak meg a zavargásokkal kapcsolatban. Ennek eredményeként a brit kormányfő rendkívüli parlamenti ülést hívott össze nyolcadikán. A kormány rendkívüli helyzetekkel foglalkozó Cobra névre keresztelt bizottságának ülése után bejelentette, hogy 16 ezer rendőrt küldenek a londoni utcákra, hogy helyreállítsák a rendet. Minden londoni rendőrt visszahívtak a szabadságáról, és más szervezeti egységekből is áthelyeztek erőket. Boris Johnson, London polgármestere megköszönte a londoni önkéntes romeltakarítók munkáit, meghallgatta a vállalkozók problémáit, mely álláspont szerint a rendőrség nem tett meg mindent a boltok megvédéséért.
 
4 day.jpg
4. ábra: A zavargások 4. napja
Forrás: http://www.bbc.co.uk/news/uk-10321233 Letöltés ideje: 2012-09-21
 
A Metropolitan rendőrség Londonban 685 embert vett őrizetbe, 111 embert letartóztattak, akik közül 69-et betöréses ügyben vádoltak meg. A manchesteri rendőrség szerint 47 embert zártak börtönbe, a merseyside-i rendőrség pedig 35 embert, míg a West Midlands-i rendőrség Birminghamben, West Bromwichben és Wolverhamptonban 87 embert tartoztatott le augusztus 10-ig. Birminghamben gyilkossági nyomozás is indult, miután két férfit meggyilkoltak, egy harmadikat pedig életveszélyesen megsebesítettek. Utóbbi később belehalt sérüléseibe, az viszont nem derült ki, hogy a haláleset kapcsolódott-e a zavargásokhoz. A brit miniszterelnök, David Cameron nyilatkozatott tett a Downing Streeten, melyben értékelte a kialakult eseményeket. Figyelmeztetett, hogy egyre több ember kerül őrizetbe, és egyre több embert tartóztatnak le a zavargásokban. Továbbá elmondta, hogy „nem fogjuk megengedni ezeknek a szubkultúráknak, hogy félelemben, tartsák az utcáinkat”, valamint hogy szorgalmazza a vízágyúk bevetését. Az igazságügyi miniszter nyilatkozata szerint elég börtönhely állt rendelkezésre mindazok számára, akiket őrizetbe vettek.
 
Skócia első minisztere, Alex Salmond elmondása alapján 250 skót rendőrtisztet szállítottak Midlandsbe, akik szintén segítettek leküzdeni, vagy visszaszorítani a zavargások résztvevőit. A Scotland Yard szerint a londoni letartóztatottak száma 805-re emelkedett, továbbá 251-en kerültek őrizet alá. Az aktív résztvevők legtöbbje még fiatalkorú volt, de ennek ellenére csatlakoztak az erőszakhoz és a fosztogatásokhoz. A rendőrség hatáskörét kibővítik azzal, hogy bárkiről levehetik a sálat, vagy a maszkot és bárkit őrizetbe vehetnek, akiről feltételezhető, hogy bűncselekményt tervez. Birminghamben egy 21 éves fiatal vesztette életét, miután egy autó elütötte, illetve Bixtonban egy 26 éves férfit lőttek le autójában. Azonban augusztus tízedikén késő estére a West Midlands-i rendőrség nyilatkozata alapján a helyzet stabilizálódni kezdett, ennek fő okaként a megerősített rendőri jelenlétet nevezte meg. Augusztus 10-én megállapították, hogy a zavargásokban közel 100 család vált hajléktalanná lakhelyük lerombolása miatt. A lakásügyi és önkormányzati miniszter, Grant Shapps javasolta, hogy ezeknek a családoknak biztosítsanak szociális lakhatást. Továbbá Cameron tíz millió font értékű állami helyreállítási programot indítványozott, hogy az érintett területek újra biztonságossá és tisztává váljanak, illetve egy 20 millió fontos támogatási csomagot a tönkrement, kárt szenvedett vállalkozások megsegítésére. Az ellenzéki vezető, Ed Miliband vizsgálatokat kért a zavargások mélyebb kiváltó okainak megvizsgálásához, vagyis ahhoz, hogy mitől alakult ki az a fajta öncélú vandalizmus és fosztogatás, ami augusztus 6-tól 10-ig tartott. Másodszor pedig fontosnak és szükségesnek tartotta a rendőrség szerepét az utcákon, kérte a kormányt, hogy gondolja át a rendőrségi kiadások csökkentését.
 
5 day.jpg
5. ábra: A zavargások 5. napja
Forrás: http://www.bbc.co.uk/news/uk-10321233 Letöltés ideje: 2012-09-21
 
Augusztus 11-re az utcai zavarások elcsitultak, azonban a rendőrség erői még mindig nagy létszámban voltak jelen az utcákon. A manchesteri rendőrség adatai szerint 1.103 embert tartóztattak le a zavargások alatt, 654 embert pedig pénzbírságra ítéltek. Az elítélteket összesen több mint 1.800 évre büntették, ami egy főre átlagosan 16,8 hónapot jelentett. A zavargások végén már komoly rendőrségi erőket alkalmaztak, ez csak Londonban 16.000 főt tett ki. Végül már csak más városokban, például Manchesterben, Salfordban, Birkenheadnél, Leicesterben folytatódtak a zavargások. Nagy-Britannia lassan tért csak magához, a zavargásokat követően önkéntesek tízezrei segítettek a romok eltakarításában és a károk helyrehozatalában.
 
Az eseményekről bővebben itt láthatóak videofelvételek és egyes szemtanúk történetei:
 
 
III. A 2011-es Londoni zavargások összehasonlítása más Európai zavargásokkal
 
Kétségtelen, hogy Európában a nagy-britanniai zavargások mellett számos más államban szintén megfigyelhető társadalmi nyugtalanság. Ezek a tendenciák, hasonlóan a Londonihoz, a társadalmi integrációs folyamatok nem megfelelő voltára utalnak. Jellemző az európai zavargásokra, hogy - londonihoz hasonlóan – valamilyen ürügy vezetett kirobbanásukhoz, valamint teljesen váratlanul érték az adott állam társadalmát és politikai elitjét. A következőkben szeretném ezeket az eseményeket egy államhatárokon túl ívelő folyamatként bemutatni.
 
A kérdés az, hogy ezek az események mennyire fűzhetők fel egy láncra, vagy pedig mennyire szeparálódva válhatnak el egymástól. A párizsi eseményekben jelenetek meg először egészen markánsan azok a sajátos elemek, amelyek a londoni eseményekben is jól visszatükröződtek. 2005. október 27-én Clichy-sous-Bois kisvárosban a rendőrség három fiatalt üldözött, akikből ketten az esemény során egy trafóházba menekülve életüket vesztették. A környék lakosai közül többen az utcára vonultak, „tiltakozva a rendőrség akciója ellen, ami a két fiú halálát okozta”. A helyi közösség szintén az etnikai ellentétekben látták sértettségük okát. Zavargások indultak el: kövekkel, Molotov-koktélokkal felfegyverezve vonultak az utcákra, hasonlóan a Londoni eseményekhez . Érdekes megfigyelni, hogy jóval alacsonyabb volt a fosztogatások aránya, mint Londonban, ahol szinte már ipari szinten szervezték a rablásokat. Párizsban viszont jóval nagyobb volt az autók és más vagyontárgyak elleni erőszak – elsősorban a gyújtogatásoknak – száma, például november 4-én egyetlen éjszaka alatt félezernél is több gépjárművet gyújtottak fel. Hasonlóan bevezették a zéró tolerancia elvet, valamint a kormány a szükségállapotot és kijárási tilalmat rendelt el. Párizsban az erőszak nagyobb mértékű volt, és időben is tovább tartott öt napnál. 4.700 személyt tartóztatottak. A felkelők célja végig fontos maradt, nem sikkadt el, mint Londonban és Nagy-Britannia szerte, ahol a második nap már nem volt fontos, hogy ki volt Mark Duggan, csak egy ürügy volt a zavargók számára, akinek csak a lázongás és az egyedi vagyonszerzés volt az igazi motiváció. A londoni felkelésnél nem volt meg az a fajta helyi politikailag működő és életben tartott szervezettség. Technikailag mégis azonos volt a módszer: mindkét felkelésben a mobiltelefonos, internetes közösségi fórumok segítségével tájékozódtak az eseményekről. A zavargások résztvevői állításuk szerint a francia hatalom szisztematikus elnyomása ellen harcoltak, ami még nyilvánosan is hangsúlyozva lett. A rendszer egy etnikai kisebbséghez tartozó csoportot megpróbál elnyomni - ez volt a résztvevők értelmezése. Recep Tayyip Erdoğan török miniszterelnök a Milliyet című török napilap által készített interjú alapján az általános francia zavargásokat az iszlám fátyol viselésének iskolai tilalmához vezette vissza, mint esetleges egyik oka a társadalmi feszültség, konfliktus elburjánzásának.
 
A francia politikai elit és a társadalom - hasonlóan a londonihoz – az alapvető problémának a bevándorlást tekintette. A francia kormány miután helyreállította a rendet, abban látta a helyzet megoldását, hogy ígéretet tett a bevándorlás szigorítására, az ottani bevándorlási rendszer átvizsgálására, ami a választások idején is központi kampány-motívummá vált. Az akkori belügyminiszter, Nikolas Sarkozy is azzal alapozta meg a politikai karrierjét, hogy nagyon keményen kiált e trend mellett. Egyik nyilatkozatában söpredéknek nevezte a lázongó tömegeket. A brit politikai elit viszont - ellentétben a franciákkal - nem lovagolta meg ezt a kínálkozó hullámot.
 
Ugyanakkor nagyon érdekes megfigyelni azt, hogy a 2011-es eset nem áll példa nélkül az Egyesült Királyság jelenkori történelmében: legutóbb harminc éve voltak ilyen zavargások. 1985-ben új rendszabályokat vezettek be, és lehetővé vált ezzel, hogy a rendőrség képes legyen arra, hogy adott esetben, az utcán megállítson és igazoltasson bárkit, ami persze nekünk manapság természetes, de az Egyesült Királyság területén akkoriban egyáltalán nem volt az. Előtte csak akkor lehetett igazoltatni, ha az illető gyanúsított, vagy esetleg gyanús személy volt. A helyi közösség viszont úgy vélte, hogy ez az intézkedés ellene irányul, faji alapon. Egy helyi fiatalembert igazoltatásával törtek ki a zavargások. Az 1985-ös, szeptemberi esemény is több napon át tartó zavargásokat idézet elő Brixton városnegyed területén, és a rendőrség – hasonlóan a 2011-es eseményekhez – ugyanúgy tehetetlen volt annak első időszakában. Viszont nem volt ilyen kiterjedt az esemény, nem terjedt át más városokra, és csak kisebb horderejű fosztogatásra került sor. Azonban hasonló esemény októberben is történt Tottenham városrészben. Ekkor a helyi közösség hirtelen fellázadt a rendőrség ellen, több rendőrnek súlyos sérülést okozva.
 
Destroyed: Police officers in riot gear inspect a burned-out car on the Broadwater Farm housing estate, Tottenham, London, the day after the riot of October 6 1985
2. kép: Hasonló környezet, hasonló társadalmi problémák 1985-ből, vajon mikor lesz teljes változás?
Forrás: http://www.dailymail.co.uk/news/article-2023348/Tottenham-anarchy-Grim-echo-1985-Broadwater-farm-riot.html Letöltés ideje: 2013-05-11
 
A fő kérdés viszont az, hogy a társadalom vajon mit tud kezdeni azzal a réteggel (a közbeszédben „under-class”), ami a 80-as évek vége óta kiemelt szerepet kap a politikai közbeszédben. Ezek sok esetben több generációs munkanélküli családok, akik valamilyen formában kirekesztődnek a normál társadalmakból. Ők általában képtelenek munkához jutni, nem tudnak megfelelő iskolázottságot elérni. A legtöbbször ehhez a társadalmi csoporthoz tartoznak a bevándorlók. A már említett brit és francia példák kapcsán fontos rámutatni arra, hogy ez nem csak az adott két ország sajátossága: hasonló zavargásokról beszélhetünk Európa más területein is. Jó példa a 2011. októberi athéni zavargás, vagy a madridi zavargás. Ezek az események szintén hasonló jellemzőkkel bírtak, azonban ezek sokkal inkább rövid események voltak azzal a különbséggel, hogy az etnikai kérdés ezeknél nem volt számottevő, amivel csökkent az intenzitásuk egy-két napra. Mind Athénban, mind Madridban elsősorban a gazdasági válságnak a hatásaival és az ottani megszorító intézkedésekkel lehetett magyarázni az események kitörését. Véleményem szerint fontos megvizsgálni a migráció és a politikai hatalom érdekeinek összefüggéseit, miszerint a befogadó államhatalmi potenciál csökkenni képes, amint egy adott nemzet bevándorló közösségének létszáma növekedést tendál. Amennyiben egy államban a bevándorlók aránya lakossághoz viszonyítva eléri az 5%-nál magasabb arányt, onnantól az adott kisebbség politikai erőként is befolyásolhatja a befogadó állam politikai érdekeit. Továbbá növeli a kibocsájtó állam, hatalmi potenciálját, növelve a politikai és diplomácia érdekérvényesítés képességét. A politikát sokszor ezek a tényezők késztetik a bevándorló ellenesség irányába, illetve olykor a téma politikai kiaknázásának lehetőségét látva ebben.
 
IV. Konklúzió
 
Elmondható, hogy London lakosságát és a politikai elitet is erősen sokkolta, hogy ilyen intenzív társadalmi zavargásra kerülhetett sor, amely rekord méretű volt az egész szigetország huszadik századi történtében. Ennek fő oka, hogy egyes közösségek, akik a létminimum határán élnek és nem találnak munkát, azok előszeretettel választják azt az életutat, ami a teljes kilátástalanság helyzetébe sodorja őket, ebből pedig nagyon nehezen lehet kijutni. Elmondható, hogy a Londoni társadalom közép és alsó rétege közti szakadék alapvetően határozta meg a zavargások mechanizmusát és kialakulását. A kialakult helyzet, valamint a társadalmi rétegek közötti átjárhatatlanság okai között szerepel állami szinten a gazdasági válságból való kijutás okozta forráshiány, valamint a gazdasági recesszió okozta nehézségek. Ide sorolható a munkanélküliség, az oktatás, valamint a megfelelő bevándorlás politika hiánya és a bevándorlók társadalmi megítélése is, amely egyre inkább kezd elutasító lenni az országban.
 
Azonban érdekes szintén megfigyelni, hogy a londoni eset sem precedens értékű, mivel már 2011 előtt is sor került hasonló zavargásokra. Ez mutatja, hogy már akkor sem működtek igazán az integrációt elősegítő állami programok, vagy szervek tevékenységei. A 1985-ös eset is hasonló jelegű volt, mint Franciaországban, mivel itt is nagy szerep hárult az etnikai hovatartozás kérdésének, mint ahogy 2005-ben Párizsban, azzal a különbséggel, hogy más volt az zavargás intenzitása, indítéka illetve nagysága. Vagyis a francia zavargás igazi oka főként az etnikai társadalmi ellentétben foglalható össze, míg a nagy-britanniai 2011-es pedig egy sokkal komplexebb esetként értelmezhető. Madrid is azért lett megemlítve, mivel ott gazdasági okokról beszélhetünk, ezért London, Párizs és Athén közé tehető, ahol egyaránt a válság okozta nehézségek, az etnikai kihívások és a bevándorlás is egyaránt hozzájárultak a körülmények eszkalálódásához. Ezért számos nehézséggel kellett szembenéznie az Egyesült Királyságnak, amiért e helyzet kialakult. Az igazi veszély azonban abban rejlik, hogy a politikai vezetés az ilyen problémákat igyekszik leplezni, mivel egy ilyen hasonló eset kárainak költségeit sokkal kifizetődőbb finanszírozni, mint egy átfogó szociális kiadásokat növelő csomagot, ami ténylegesen jól működik és csökkenti a munkanélküliséget, növeli az életszínvonalat és az oktatás szintjét.
 
A 2011-es londoni zavargások második részében lesz szó a további lehetséges társadalmi problémák részletes vizsgálatáról és hogy vajon ezek ellen milyen megoldás javasolható abban az esetben, ha valódi célként tekintünk a hasonló zavargások megelőzésére, illetve szintén szó lesz arról, hogy milyen lépések történtek egy hasonló eset megakadályozására.
 
 

 
 
Felhasznált irodalom:
 
  1. Princeton Egyetem. (1984). „Effects of Programmable Automation on Employment”. Letöltés dátuma: 2013. március 11., forrás: Princeton University: http://www.princeton.edu/~ota/disk3/1984/8408/840806.pdf
  2. Oroszország hangja, Zavargások Athénban: több mint száz személyt vettek őrizetbe. Letöltés ideje: 2011-10-10 Forrás: http://hungarian.ruvr.ru/2012_09_27/89482569/
  3. Portfolió.hu, Zavargások mellett beszélt Merkel Athénban. Letöltés ideje: 2011-10-10 Forrás:http://www.portfolio.hu/gazdasag/zavargasok_mellett_beszelt_merkel_athenban.174030.htm
  4. Transindex, „NO FUTURE” nemzedék.  Forrás: http://vilag.transindex.ro/?cikk=13370&nyomtat=1 Letöltés ideje: 2011-11-20
  5. The August riots in England, Understanding the involvement of young peopleby Gareth Morrell, Sara Scott, Di McNeish and Stephen Webster November 2011 Prepared for the Cabinet Office. Forrás: http://www.natcen.ac.uk/media/769712/the%20august%20riots%20in%20england%20web.pdf Letöltés ideje: 2012-09-07
  6. Barry Buzan, Ole Waever, Jaap de Wilde, Security. A New Framework for Analysis, Lynne Rienner Publishers, Inc. London, 1998,
  7. Stephen M. Walt, The Renaissance of Security Studies, International Studies Quarterly, (University of Chicago, 1991) 211-239. oldal)
  8. Alan Travis: UK riots analysis reveals gangs did not play pivotal role, The guardian.com, Forrás: http://www.theguardian.com/uk/2011/oct/24/riots-analysis-gangs-no-pivotal-role Letöltés ideje: 2012-09-09
  9. Hannah Fry, Toby Davies, Alan Wilson: Spatial Analysis Modelling of the London Riots, UCL, Forrás: http://enfolding.blogs.casa.ucl.ac.uk/files/2012/01/Spatial-Analysis-Modelling-of-the-London-Riots.pdf Letöltés ideje: 2012-09-15
  10. Krószer Anna és Szentiványi Zsófia: „Muszlimok Németországban – együttélés vagy egymás mellett élés?”  Forrás: Nemzet és Biztonság – Biztonságpolitikai szemle 2009/6. II. évf. 6. szám 30-42. old.
  11. Alan Rusbriger, Professor Judith Rees: Reading the Riots, Investigating’s summer of disorder, thequardian – The London School of Economics and Political Science.
    Forrás: http://eprints.lse.ac.uk/46297/1/Reading%20the%20riots(published).pdf Letöltés ideje: 2013-10-29

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2017 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem