biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 7. hét

2014 február 18. - 23:38 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Február 11-én megérkezett a dél-spanyolországi Rota kikötőjébe a NATO európai rakétavédelmi rendszerének kiépítésében fontos szerepet játszó első amerikai romboló. A USS Donald Cook alapvetően tengeri biztonsági feladatokat lát majd el a következő időszakban, de a szövetség bármikor felhasználhatja saját műveleteihez is. Ez lesz az első alkalom, hogy az Amerikai Egyesült Államok (USA) Haditengerészetének Aegis ballisztikus-rakétaelhárító rendszerrel felszerelt hadihajója tartósan Európában állomásozik. Anders Fogh Rasmussen NATO főtitkár a transzatlanti együttműködés egyik újabb mérföldkövének nevezte a hajó érkezését. Az következő két évben – az Észak-atlanti Szerződés Szervezete tagállamainak 2010-es megállapodása értelmében – az USA, az európai rakétavédelmi rendszer képülésével párhuzamosan, további három hadihajót telepít a kontinensre.
 
USS Donald Cook (Forrás: public.navy.mil)
 
A 2012-es Stratégiai Védelmi Felülvizsgálatra hivatkozva az Egyesült Államok újabb védelempolitikai megállapodást kötött a Csendes-óceán térségében. A 2012-es Stratégiai dokumentumban az Egyesült Államok elsődleges stratégiai prioritásnak tekinti a csendes-óceáni szigetek védelmét. Ennek kapcsán szültetett meg február 13-án Manilában az a megállapodás, mely szerint az Egyesült Államok haditengerészete kész katonai védelmet nyújtani a Dél-kínai-tengerrel határos Fülöp-szigeteknek. Jonathan Greenert Admirális az Egyesült Államok Haditengerészetének parancsnokának nyilatkozatából kiderül, hogy az USA minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy elkerüljön bármi féle olyan konfliktust, amely a tengerben lévő gazdag nyersanyagkészletek miatt alakulna ki a két ország között. Ezt elkerülendő a megállapodáson felül azt az ígéretet tette az admirális, hogy 2020-ra az ún. nyugat csendes-óceáni térség jelenlegi 50 hadihajóját 60-ra fogják emelni, míg a kínaiak szintén növelik erőiket a Dél-kínai-tengeren.
 
Az orosz Irkut repülőgépgyártó vállalat bejelentette, hogy 2014-ben az orosz légierő 21 darab Szuhoj Szu-30SM többcélú vadászgéppel gyarapítja gépállományát. Az Irkut és az orosz védelmi minisztérium három különböző szerződésben rögzítette a 65 darab Szu-30SM vadászgép beszerzését, amelynek teljesítését a 2016-os év végéig állapították meg. A légierő parancsnokának helyettese, Szergej Kobijlas ezredes még a múlt évben elmondta, hogy a vadászgépek teljesen felszerelt állapotban érkeznek majd meg. Az Szu-30SM a kétüléses Szu-30-as család újabb fejlesztése, amely az együléses hosszú szolgálati idővel rendelkező Szuhoj Szu-27-es repülőgép újabb változata. Elődjéhez képest jobb radar és kommunikációs képességekkel rendelkezik, továbbá továbbfejlesztett „barát vagy ellenség” felismerő-rendszerrel, új típusú katapultülésekkel és új fegyverekkel van felszerelve. Ezeken kívül tolóerő-átirányítási motorfúvókái vannak, melyek alacsony repülési sebesség mellett is rendkívüli manőverezési képességeket biztosítanak.
 
Sukhoi Su-30SM multirole fighter jet
Az orosz légierő idén 21 darab Szu-30SM többcélú vadászgépet kap (Forrás: en.ria.ru)
 
Az amerikai tengerészgyalogság katonai felszereléseit hátra hagyva lesz kénytelen távozni, amennyiben az Amerikai Egyesült Államok és Afganisztán közötti kétoldalú biztonsági megállapodás aláírása késő tavaszra vagy nyárra válik esedékessé – adta hírül a MarineTimes hírportál. A megállapodás az USA csapatok 2014-es év végére tervezett kivonása utáni időszakra is biztosítaná a katonai jelenlétet 10.000 fős maximális létszámmal, amely a helyi civil és katonai biztonsági együttműködéseket erősítené az országban. Jim Amos amerikai tábornok egy Washingtonban megtartott „think tank” találkozó alkalmával elmondta, ki tudja hozni a tengerészgyalogosokat a megadott 2014. december 31-i határidőre, ám aggályait fejezte ki az Afganisztánban maradó értékes felszerelésekkel kapcsolatban. Amos arról nem tett említést mennyi és milyen típusú eszközöket hagynának hátra az időhiány következtében. Jelenlegi állás szerint a tengerészgyalogosok felszerelésének 75 százalékát már sikeresen visszaszállították az USA-ba; továbbá összesen 4.400 katona maradt a Délnyugati Regionális Parancsnokság alárendeltségében. A tábornok elmondása szerint a csapatkivonások és a biztonsági erőfeszítések ellenére sem várhatóak számottevő változások 2014 év végére a jelenlegi helyzethez képest. Értékelését végül pozitív gondolatokkal zárta; kifejtette, hogy december végéig mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a felelősségi körzetükbe utalt Helmand és Nimroz tartományokban ideális körülményeket teremtsenek. Annak esélyét, hogy az afgánok saját biztonságuk fenntartására képesek lesznek, szintén pozitívan értékelte.
 
Az USA tengerészgyalogsága nehéz helyzetbe kerülhet Afganisztánban (Forrás: marinecorpstimes.com)
 
A heteken át tartó erőszakhullám után végül elérték a lengyel misszionáriusokat a békefenntartó erők a csádi határnál a Közép-afrikai Köztársaságban. Benedykt Paczek atya a Polish Rádiónak 2014. február 13-án, csütörtök este tett nyilatkozatában elmondta, hogy dél körül autók hangját hallották, amely a MISCA („African-led International Support Mission to the Central African Republic”, avagy Afrikai Vezetésű Nemzetközi Támogató Misszió a Közép-afrikai Köztársaságért) kameruni katonák érkezését jelezte. A kapucinus szerzetes igazi felszabadulásnak nevezte a biztonsági erők érkezését. Az elmúlt hetekben a lengyel misszionáriusok komoly összetűzések szemtanúi voltak a muszlim Seleka lázadók és a keresztények között. A harcok azután terjedtek el az országban, hogy az ideiglenes muszlim vezető, Michael Djotodia elnök lemondott január 10-én, és ezzel arra késztette a Seleka milíciát, hogy hagyják el a fővárost, Bangui-t. A lengyel külügyminisztérium azt javasolta a Közép-afrikai köztársaságban tevékenykedő kapucinus szerzeteseknek, hogy a francia hatóságokkal együttműködve hagyják el az országot. Franciaország, a régió korábbi gyarmatosító hatalma (1960-ig), 1.600 főt állomásoztat az országban és egy 4.000 fős, vegyes afrikai békefenntartó csapattal is együttműködik. Azonban a misszionáriusok egyértelműsítették szándékukat, miszerint továbbra is maradni szeretnének és segítséget szeretnének nyújtani a rászorulóknak. Mindezek ellenére a kapucinus szerzetes belátta, hogy hosszú ideje ez lesz az első éjszaka, mikor végre nyugodtabban alhatnak. Jelenleg 35 misszionárius tartózkodik a Közép-afrikai Köztársaságban. Néhány nappal ezelőtt további 50 lengyel pilóta és logisztikai szakértő repült az országba, hogy hozzájáruljanak a térséget stabilizálni kívánó misszió sikeréhez.
 
Békefenntartó erők Bangui-ban, a Közép-afrikai Köztársaság fővárosában. (Forrás: thenews.pl)
 
A 2011-es felkelés évfordulójának hetén Bahrein több városában utcai harcokba torkolltak a megemlékezésként tartott tüntetések és felvonulások. A legnagyobb síita ellenzéki párt, a Vefak, és a Február 14 Ifjúsági Koalíció szólították fel híveiket, hogy demonstráljanak az Al Khalifa család uralkodása ellen, szabad választásokért és egy független igazságszolgáltatási rendszerért. A biztonsági erők nagy létszámban voltak jelen a három évvel ezelőtti felkelés fő helyszínén, az azóta elbontott Gyöngy Körforgalomnál, és a síita többségű városrészeken. A tüntetők Molotov-koktélokat és vasrudakat használtak a könnygázzal támadó rendvédelmi szervek ellen; ismeretlenek egy rendőröket szállító buszt fel is robbantottak, itt egy ember meghalt és ketten megsebesültek. A rendőrség eddig 26 embert tartóztatott le vandalizmus és zavargás vádjával.
Nemzetközi emberi jogi szervezetek szerint 2011 óta legalább 89-en haltak meg a konfliktus következtében. Több próbálkozás történt a síita többség és a szunnita király vezette elit közötti megegyezés elősegítésére, de komoly és tartós eredményeket nem sikerült elérniük a párbeszédeknek. Két héttel ezelőtt például szigorították a törvényt, amely szerint most már akár hét év börtön is járhat a király vagy a bahreini nemzeti jelképek sértegetéséért.
 
Összecsapás Bahreinben. (Forrás: aljazeera.com)
 
Hét hónap feltartóztatás után a panamai hatóságok visszairányították Kubába azt az észak-koreai hajót, amely illegálisan fegyvereket szállított volna a kommunista országba. Az ENSZ hatályban lévő szankciója alapján tilos Észak-Koreába bármilyen fegyver szállítása, ezért a panamai hatóságok eljárása szükséges és törvényes volt.
A Chon Chong Gang teherszállító hajó 2013. július 11-én érkezett Panama partjaihoz, szállítmánya hivatalosan cukor volt. Az ellenőrzés során azonban a cukros zacskók alatt elrejtett katonai konténereket fedeztek fel, amelyek nagy mennyiségű fegyvert és egyéb hadi felhasználású technikai eszközt tartalmaztak. A hatóságok összesen 250 tonna hadianyagot találtak, amely tartalmazott két MIG-21-es vadászrepülőt, illetve KUB légvédelmi rendszert is.
Észak-Korea úgy kommentálta az esetet, hogy az elavult szovjet technika felújítás céljából érkezett volna, amit a munkálatok befejeztével amúgy is visszaküldtek volna Kubába. A hajó kapitánya, első tisztje, és politikai tisztje nagyjából 12 év börtönbüntetésre számíthat az ENSZ szankció kijátszásának kísérletéért. 
 
Annotated image of North Korean ship
Fegyverszállító konténerek a cukor alatt a Chon Cong Gang-on. (Forrás: bbc.co.uk)
 
Ezrek vonultak az utcára a venezuelai Caracasban Nicolas Maduro elnök távozását követelve. Az elnök válaszul beszédet mondott, amelyben minden hívét az utcára szólította, hogy „védjék meg a demokráciát a fasiszta erőktől, amelyek a rendszer bukását akarják”. Maduro hozzátette, hogy az ellenzéket nem más, mint a szomszédos kolumbiai fasiszták vezetője – és korábbi elnöke – Alvaro Uribe vezeti. Beszédének hatására szerdán utcai harcok törtek ki az ellenzéki és a kormánypárti csoportok között, az összecsapásokban hárman életüket vesztették. A rendőrség a hét második felében letartóztatott több mint száz diákot, akiket az ellenzéki mozgalom meghatározói alakjaiként neveztek meg.
Vasárnap délelőtt az ellenzék újabb tömegrendezvényt szervezett, amelynek hivatalos célja, hogy megemlékezzenek a szerdán elhunyt társaikra. Enrique Altamari a diákmozgalom vezetője elmondat, hogy a demonstrációt mindenképpen befejezik sötétedés előtt, mivel a caracasi utcák éjszaka „nem biztonságosak számukra”.
 
Opposition march in Caracas
„Szabadságot a letartóztatottaknak” – Követeli a venezuelai ellenzék. (Forrás: bbc.co.uk)

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem