biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 9. hét

2014 március 04. - 22:41 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Február 24-én és 25-én Jeruzsálemben megrendezésre került a Németország és Izrael között 2008 óta hagyománnyá vált kormányközi konzultációk ötödik felvonása. A megbeszélésen a két kormány minisztereinek döntő hányada képviseltette magát; a delegációkat a német oldalon Angela Merkel német szövetségi kancellár, az izraeli oldalon Benjamin Netanjáhú izraeli miniszterelnök vezette. A két ország vezetői először egy plenáris ülésen vettek részt, amit a különböző tárcák élén álló miniszterek tanácskozásai követtek, melyek sikeresen záródtak. A megbeszélések végén elfogadott közös nyilatkozatban összegezték a két ország jövőbeni együttműködésének irányvonalait.
A konzultáció fontos témájaként szerepelt a jövő kihívásairól, valamint a közel-keleti békefolyamat jelenlegi állásáról szóló megbeszélés. Ez utóbbihoz kapcsolódó tárgyalás érdekében Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter találkozott Cipi Livnivel, az izraeli igazságügyi miniszterrel, valamint Isaac Molchóval, az izraeli miniszterelnök béketárgyalásokért felelős tanácsadójával. Steinmeier hangsúlyozta, hogy Németország támogatja John Kerrynek, az Egyestül Államok külügyminiszterének az izraeli-palesztin konfliktus megoldása érdekében tett erőfeszítéseit és javaslatait. A német külügyminiszter emellett kifejezte reményét, hogy a békefolyamat sikeressége érdekében kezelni fogják a felmerült akadályokat, amelyek közül az egyik legfontosabb Izrael telepesekkel kapcsolatos politikája.
Emellett a találkozó során aláírásra került hat új kétoldalú megállapodás. Ezek közül a legjelentősebb az a konzuli együttműködésről szóló dokumentum, amely lehetővé teszi, hogy a külföldön tartózkodó izraeli állampolgárok szükség esetén német konzulátusok segítségét is kérhetik, ha az adott országban Izrael nem rendelkezik külképviseleti szervvel.
 
Plenary session with both Governments in Jerusalem
Kormányközi konzultáció ötödik alkalommal Jeruzsálemben került megrendezésre. (Forrás: www.auswaertiges-amt.de)
 
Csütörtökön Londonba látogatott Angela Merkel német kancellár. Egynapos ott tartózkodása során tárgyalt David Cameron brit miniszterelnökkel, találkozott II. Erzsébet királynővel, valamint beszédet mondott a brit parlament alsó- és felhőházában. A brit kormány potenciális szövetségesként tekint a német vezetésre az Európai Unióval kapcsolatos reformterveket illetően. Merkel látogatásának üzenete ugyanakkor részben a brit várakozások lehűtését célozta. A parlamentben mondott beszédében utalt arra, hogy bizonyos kérdésekben – például a munkaerő szabad mozgásával és a szociális ellátórendszerekkel való visszaélések kapcsán – hajlandó támogatni a brit elképzeléseket, azonban azt is kiemelte, hogy az EU brit érdekek szerinti teljes átrendezése nem lehetséges. Hangsúlyozta azt is, hogy az EU-n belül maradó erős Egyesült Királysággal a szükséges reformok elérhetők.
 
David Cameron és Angela Merkel a Downing Street 10 előtt (Forrás:www.washingtonpost.com)
 
Törökország NATO szövetségesei növekvő nyomást gyakorolnak a török kormányra és az ország legnagyobb védelmi vállalatára annak érdekében, hogy vizsgálják felül azt a 2013. szeptemberi döntést, amely értelmében egy kínai pályázónak ítéltek oda egy 3,44 milliárd dollár értékű nagy hatótávolságú lég- és rakétavédelmi rendszer beszerzésére kiírt tendert. Szeptemberben a törökök a kínai CPMIEC (China Precision Machinery Import-Export Corp.) hadiipari vállalatot választották ki a projekt kivitelezésére. A tenderen a kínai CPMIEC cég által gyártott HQ-9-es típus mellett az amerikai Raytheon és Lockheed Martin cégek Patriot PAC-3 légvédelmi rakétakomplexuma, az orosz Roszoboronexport által kínált Sz-300-as valamint az olasz-francia hadiipari konzorcium (Eurosam) SAMP/T légvédelmi rakétarendszere indult.
A török kormány részben a diplomáciai nyomásnak köszönhetően meghosszabbította a kiírt pályázat határidejét. Ennek értelmében a még versenyben lévő európai és amerikai cégek 2014. április 30-ig nyújthatják be új ajánlataikat. Mind a NATO mind pedig az Egyesült Államok illetékesei jelezték, hogy a kínaiak által gyártott rendszer nem integrálható a NATO egységes légvédelmi rendszerébe, továbbá figyelmeztették Törökországot, hogy bármely a programban részt vevő török vállalatnak súlyos amerikai szankciókkal kell szembenéznie. Az ország legnagyobb védelmi vállalatának számító Aselsan cég vált az amerikai szankciók első áldozatává, mint a CPMIEC potenciális partnere. Ezen szankciók elsősorban a cég nyugati bankokkal fennálló kapcsolatainak ártanak. Egyes elemzők szerint a NATO beleegyezése nélkül Törökország nem lesz képes rendszerbe állítani a tervezett kínai haditechnikát.
 
Többezer szükségtáborban elhelyezett muszlimot fenyegetnek a keresztény anti-balaka csoportok a Közép-afrikai Köztársaságban. Az országban a harcok a Szeleka 2013. márciusi hatalomátvételével kezdődtek meg, amikor a főleg muszlimokból álló csoport ezreket végzett ki. Az erre válaszul, eredetileg önvédelmi csoportként szerveződött keresztény milíciák a francia és az afrikai békefenntartó erők jelenlétének dacára is folytatják hadjáratukat a muszlim lakosság ellen, ami menekülésre kényszerített több tízezer embert. A World Food Programme figyelmeztette a nemzetközi közösséget, hogy a menekültáradat már problémákat okoz a befogadó országokban is, hiszen a harcok eddig az ország lakosságának egynegyedét, mintegy egymillió főt, kényszerítettek lakóhelyük elhagyására.
A biztonsági helyzet csak kisebb mértékben javult a francia beavatkozás kezdete óta, így Párizs meghosszabbította az Operation Sangaris mandátumát, valamint a misszió kibővítéséről is szavaztak. A francia miniszterelnök kiállt a döntés mellett, azonban sokan bírálták a francia beavatkozást Francois Hollande gondatlanságára hivatkozva.
 
Egy észak-kelet nigériai egyetemen legalább 37 diákot öltek meg a Boko Haram harcosai február 25-én. Az iszlamista csoport emberei először összeterelték a Buni Yadi-i Állami Egyetem fiúdiákjait, majd felgyújtották vagy agyonlőtték őket. Akciójuk végrehajtásában segítette a merénylőket az is, hogy az iskolát védő helyőrség katonái a támadás során éppen nem tartózkodtak a körletükben, ennek okairól egyelőre nem közölt információkat a Nigériai Hadsereg.  Nem ez volt a Boko Haram első támadása a térségben, az elmúlt hetekben több mint 200 embert végeztek ki  a terroristák a régió különböző keresztény településein.
 
A múlt hét után újabb öngyilkos merénylet történt február 27-én, Szomáliában. Az Al-Shabab terroristája egy mogadishui kávézónál – ahol éppen a Központi Hadsereg több katonája tartózkodott – robbantotta fel gépjárművét. Az első híradások szerint a támadásban legalább tízen vesztették életüket. A szervezet a múlt héten az elnöki palotánál követett el robbantásos merényletet, akkor tizenketten haltak meg.
 
Tovább folytatódtak az utcai tüntetések Venezuelában. Csütörtökön számos kormánypárti tüntető vonult fel az utcákon, hogy békére szólítsák fel a lakosságot a Caracazo emléknapján. Mindeközben kormányellenes egyetemisták egy jelentős csoportja a letartóztatott tüntetők szabadon bocsátását követelte. A Nemzeti Gárda tagjai könnygázgránátokkal oszlatták fel a megmozdulást, amelynek során legalább 15-en sérültek meg. Az összecsapások hetek óta tartanak a tüntetők és a biztonsági erők között a fővárosban, Caracasban, és számos más venezuelai városban. A Nicolás Maduro elnök ellen tüntetők annak a kormánypolitikának a megváltoztatását követelik, amely az alapvető árucikkek hiányához és a tavalyi rekord magas, 56%-os inflációhoz vezetett Venezuelában. A közel egy hónapja tartó demonstrációk eddig 15 halálos áldozatot követeltek.
 
Caracas.JPG
Kormányellenes tüntető Caracasban (Forrás: www.usatoday.com)
 
Észak-Korea keleti partjainál tesztkilövést hajtott végre négy rövid hatótávolságú rakétával csütörtökön – adta hírül a dél-koreai Védelmi Minisztérium egyik hivatalos médiafelelőse. Észak-Korea 17 óra 54 perckor lőtte ki a rakétákat egy hegyi kilövőállásból, nem messze északra a közös határtól. Észak-Korea rövid hatótávolságú rakétakilövései nem ritkák a katonai gyakorlatok részeként. A kilövés napokkal a közös amerikai és dél-koreai katonai gyakorlatok után került végrehajtásra, melyeket Észak-Korea rendszeresen elítél, mivel azt háborúra való felkészülésként értékel. Észak-Korea idegesen fogadta azt a hírt, amely szerint ebben a hónapban atomeszköz kilövésére alkalmas amerikai B-52es bombázó tett berepülést Dél-Korea fölött, bár a repülés nem váltott ki éles katonai feszültséget. A Dél-Koreai Yonhap hírügynökség értesülései szerint a rakéták, amik csütörtökön lettek kilőve, körülbelül 125 mérföldre repültek, tehát nem érhették volna el Japánt.
 
The North Korean rocket Unha-3
Észak-Korea teszt kilövést hajtott végre csütörtökön keleti partjai fölött. (Forrás: telegraph.co.uk)
 
Lengyelország köztársasági elnöke, Bronislaw Komorowski találkozott védelmi- és külügyminisztereivel 2014. március elsején, szombaton, az Ukrajnában eszkalálódó konfliktus okán. „Miután az orosz felsőház engedélyt adott Putyin elnöknek az Ukrajnát érintő fegyveres beavatkozást illetően, a helyzet kétségbeejtően drámai képet fest,” mondta Komorowski. Továbbá hozzátette, hogy a lengyel népnek minden oka megvan arra, hogy fenyegetve érezze magát az orosz fegyveres erők ukrajnai műveletei miatt. A köztársasági elnök, a miniszterelnök, a miniszterek és az ellenzéki pártok vezetői is részt vettek egy rendhagyó találkozón Varsóban. A NATO nagykövetek Brüsszelben találkoztak vasárnap, hogy a helyzetről tanácskozzanak. Washington javaslata alapján megfigyelőket küldenének a térségbe az ENSZ égisze alatt. Komorowski beszélt Olekszandr Turcsinov elnökkel – aki körülbelül egy hete, Viktor Janukovics bukása óta van hatalmon – és biztosította számára a lengyelek szolidaritását és elhatározását az ügy mihamarabbi békés rendezése és az ország stabilizálása érdekében. Korábban Donald Tusk miniszterelnök sürgette a nemzetközi közösséget, hogy a lehető legnagyobb nyomást kell gyakorolni Oroszországra a konfliktus rendezése érdekében. Mindeközben az orosz média szerint az ukrajnai orosz kisebbséget fenyegeti az új ukrán kormány. Az Itar-Tass hírügynökség azt írta, hogy az orosz határon 675 ezer ukrán lépett át januárban és februárban, ami egy potenciális humanitárius katasztrófa előjelének is felfogható. A Russia Today televízió arról számolt be, hogy egyre nő az oroszpárti demonstrációk száma, amelyek a beavatkozás mellett és az új kormány ellen tüntetnek.
 
Unidentified
Azonosítatlan hadihajók látszanak a szevasztopoli partokról a Krím félszigeten 2014. március 2-án, reggel. (Forrás: thenews.pl)
 
Az Ukrajnai események kapcsán több szomszédos ország is segítségét ajánlotta fel, a helyzet javítása érdekében. A Szlovákia által küldött humanitárius segélyt az ukrán Vörös Kereszt vehette át. Az adomány több mint 12.000 euró értékben tartalmaz különböző egészségügyi kellékeket, mindemellett pedig az ország – egy körülbelül 11.500 eurós program keretében – rehabilitációs lehetőséget biztosít 20 fő részére, akik a kormányellenes tüntetések során sérültek meg. Hasonló felajánlást tett Csehország is, 27 fő részére. A nagyrészt fiatal és középkorú személyeket a cseh légierő gépei szállítják majd Prágába a gyógykezelésre. A transzferben helyet kapó áldozatok többnyire a hasukon, arcukon és végtagjaikon szereztek sebesüléseket, ám akad köztük, akit idegsebészeti beavatkozásnak is alá kell majd vetni.  A kabinet összesen tíz millió koronát különített el erre a célra, ám ha megszavazzák, a légierő akár több ehhez hasonló humanitárius repülést is végezhet a közeljövőben.

 


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem