biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 10. hét

2014 március 12. - 06:20 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Az ENSZ békefenntartó erőket ajánlott fel a Közép-afrikai Köztársaságba. Hétfőn mintegy 10.000 katonából és 2.000 rendőrből álló misszió létrehozására tett javaslatot az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ban Ki-Mun. Az országban már működik egy 2.000 fős francia és egy 6.000 fős afrikai katonákból álló misszió; az EU 1.000 fővel csatlakozik a műveletekhez. A nagy létszámú ENSZ misszió a tervek szerint erős mandátummal és elegendő erőforrással fog rendelkezni a feladata végrehajtásához. Az ENSZ főtitkár szerint mintegy hat hónapra lesz szükség a misszió felállításához, amely így várhatóan szeptember 15-én a MISCA átvételével kezdi meg működését az országban
Biztonsági elemzők szerint Franciaország támogatni fogja a misszió megindítását, de az Egyesült Királyságtól és az Amerikai Egyesült Államoktól már korántsem olyan biztos a támogatás a misszió magas költségei miatt.
Az ország lakosságának nagyjából egynegyede, egymillió fő kényszerült 2013 márciusa óta otthona elhagyására. Az országban zajló eseményeket az ENSZ emberi jogi biztosa etnikai és vallási tisztogatásként írta le.
 
A Moroccan soldier from the peacekeeping forces secures a street in Bangui February 20, 2014. REUTERS/Luc Gnago
Az ENSZ misszió 2014 szeptemberében kezdődhet meg a Közép-afrikai Köztársaságban. (Forrás: .reuters.com)
 
Március 4-én török vadászgépeket riasztottak egy, az ország fekete-tengeri partvidékéhez közel repülő orosz repülőgép miatt. A Török Légierő nyolc F-16-os vadászgépét azt követően riasztották, hogy egy orosz IL-20 típusú felderítőgép hétfőn napközben megközelítette Törökország légterét a Fekete-tenger déli partvidéke felett. A török vezérkar honlapján található nyilatkozat szerint az incidens során az orosz gép nem lépte át a török légteret. Oroszország és a nyugati államok között az ukrán válság következtében egyre növekvő feszültséget jól mutatja, hogy március 7-én ismételten hat F-16-os vadászgépe emelkedett a levegőbe a Török Légierőnek, miután egy orosz felderítőgép ismét a légtér közelébe repült. Légtérsértésre ezúttal sem került sor
 
A török miniszterelnök, Recep Tayyip Erdoğan egy nemrégiben elfogadott törvényre hivatkozva kijelentette, hogy amennyiben szükségessé válik, blokkolni fogják Törökországban a Facebook és a Youtube oldalakhoz történő hozzáférést. Erdogan kijelentette: „Nem fogom feláldozni a török népet a két weboldal kedvéért”. Minderre azt követően került sor, hogy a két közösségi oldalt elárasztották a török miniszterelnököt korrupcióval vádoló anyagok. Az ügy fontosságát növeli, hogy Törökországban március 30-án tartanak parlamenti választásokat. Erdoğan kijelentésére reagálva Abdullah Gül török államfő lehetetlennek nevezte ezen oldalak letiltását.
 
Lengyelország külügyminisztere bejelentette, hogy 12 darab F-16 típusú vadászgép érkezik az országba 2014. március 4-én és 6-án, gyakorlatra, az orosz Krím-félszigeti megszállás okán. „A megállapodás még nem végleges, de az biztos, hogy a repülőgépek a 300 fős kiszolgáló személyzettel a jövő héten érkeznek meg” - mondta Tomasz Siemoniak, Stephen Mull amerikai-lengyel nagykövet társaságában. A 12 darab F-16-os a közép-lengyelországi Lask légibázison állomásozik majd, de több repülőteret is igénybe vesznek majd a gyakorlatok során. Eredetileg is a 2014-es évre időzítették a gyakorlatokat, de a szomszédos Ukrajnában zajlódó események megsürgették a folyamatot. Csütörtökön a Pentagon vezetője, Chuck Hagel bejelentette, hogy az Egyesült Államok növelni fogja NATO-szövetségeseinek támogatását, beleértve Lengyelországot és a balti államokat, az orosz-ukrán konfliktus következményeként. „Amikor egy ilyen drámai kihívással állunk szemben, garanciát kell vállalnunk a szövetségeseink biztonságáért ” – mondta Mull nagykövet úr. 2013 májusában hat darab F-16-os vadászgép és néhány amerikai katona is beköltözött a laski légibázisra. A Pentagon további hat vadászgépet és üzemanyag-szállító gépeket küld Litvániába is.
 
Tomasz
Tomasz Siemoniak (jobbra) Stephen D. Mull amerikai.lengyel nagykövet társaságában egy sajtókonferencián Forrás: thenews.pl)
 
A helyszín az ukrán határtól 450 km-re helyezkedik el. A hadgyakorlatban – amely majdnem egy hónapig fog tartani – körülbelül 3.500 fő és több mint 1.000 katonai jármű vesz részt. Az esemény során öt éleslövészetet is terveznek végrehajtani S-300-as és Buk-M1-es típusú föld-levegő rakétarendszerekkel.
Oleg Kocsetkov ezredes a körzet szóvivője elmondta, hogy ez az első eset, hogy a körzet összes légvédelmi egysége - beleértve az Északi Flotta partvédelmi egységeit is – egy helyen gyűlnek össze. Az ezredes hozzátette, hogy a körzet történetében ez lesz a legnagyobb szabású légvédelmi hadgyakorlat, amely az általános harci kiképzési rendszer részét képezi.
 
Március 5-én a visegrádi országok külügyminiszterei közös levélben intéztek felhívást Cathrine Ashtonhoz, az EU külügyi- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez, valamint Štefan Füle bővítési- és szomszédságpolitikai biztoshoz. A levél alapjául az Uniónak az a többször is hangoztatott kijelentése szolgált, amely szerint továbbra is kész aláírni a Társulási Szerződést, valamint ennek részeként a Mélyreható és Átfogó Szabadkereskedelmi Megállapodást Ukrajnával. A külügyminiszterek ezt követően arra hivatkoznak, hogy az újonnan felálló ukrán kormány nagyon erős politikai üzenetet küldött azzal, hogy deklaráltan szeretné folytatni a politikai és gazdasági integrációt az Európai Unióval, valamint eltökélte a Szerződések aláírását, amint arra lehetőség adódik. Mindebből kifolyólag a levél négy aláírója az Unió morális kötelességének tartja az aláírási aktus előkészítését, késlekedés nélkül.
 
A Krími Parlament megszavazta, hogy népszavazás keretei között csatlakoznának az Oroszországi Föderációhoz. Az orosz állami kamara helyettes államtitkára Vladiszlav Grib szerint logikus lépésnek tekinthetjük, mivel oldaná a félszigeten keletkező feszültséget és bizonyosságot hozna a nemzetközi közösség számára.  Grib, aki a napokban tért vissza Ukrajnából, reméli, hogy ezek a lépések semlegesítik a problémákat és tisztább megértéshez vezetnek abban a kérdésben, hogy milyen választott képviselőket akarnak a polgárok. A végleges döntést a lakosság hozza meg referendum formájában. Vladiszlav Grib hisz abban, hogy ez a határozat egy jel lesz a nemzetközi közösség számára; egy tiszta lépés Oroszország részéről, hogy megértse őket a nemzetközi közösség. Amennyiben a népszavazás eredménye pozitív lesz és a lakosság többsége támogatja az ötletet, megfelelő tárgyalásokra kerül majd sor az európai partnerekkel, hiszen ez az emberek önrendelkezési jogának megvalósulása. Dmitri Vjatykin, az orosz Duma bizottságának első helyettes titkára hisz abban, hogy a Krími lakosságnak megvan a joga, hogy döntsön a saját sorsáról a népszavazás során. A krími lakosság a bizonytalanság és az erőtlenség állapotában él; a Kijevben összpontosuló illegitim erő birtoklása, a destabilizálódó szituációval szemben élnek a félszigeten. Annak érdekében, hogy megvédjék a lakosságot, megőrizzék a biztonságot, az embereknek joguk van önálló döntéshozatalra saját sorsukról, valamint népszavazás útján dönthetnek Krím hovatartozásáról - mondta Vjatykin.
 
Március 7-én, pénteken Dublinban találkozót tartott az Európai Néppárt, amelyen az Európai Unió kilenc tagállamának (Németország, Írország, Lengyelország, Spanyolország, Portugália, Magyarország, Görögország, Ciprus, Lettország) vezetői jelentek meg. A találkozó napirendjén az Európai Unió egyik legégetőbb problémájának, a folyamatosan növekvő euroszkepticizmusnak is fontos szerep jutott. Ezzel kapcsolatban a kilenc állami vezető egy közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben célul tűzték ki, hogy támogatni fogják az Európai Unióval foglalkozó tanulmányok iskolákba való bevezetését Európa-szerte, ezáltal felkészítve a következő generációkat a jövő kihívásaira és nevelve az európai szellemiségre. "Európa már több mint öt éve válságban van. Számos ember, különösen a fiatalok, borúsnak látják a jövőt, és növekszik az euroszkepticizmus" - szól a nyilatkozat. Hivatalos források szerint Angela Merkel német kancellár a javaslat határozott támogatója, mert úgy hiszi, hogy az Európai Unióra vonatkozó tanulmányok hozzájárulnak a közös európai identitás megteremtéséhez és a történelem ismeretéhez.
 
MERKEL_2846044b
Angela Merkel német kancellár és Enda Kenny ír miniszterelnök (Forrás: telegraph.com)
 
Alex Salmond, a Skót Nemzeti Párt vezetője, kedden Skócia függetlenségének támogatására szólította fel a briteket. Idei első londoni megjelenése során a politikus kiemelte, hogy a brit társadalomnak is érdeke, hogy egy független Skócia London gazdasági ellensúlyává váljon északon. A szeptember 18-án esedékes népszavazás előtti függetlenségpárti kampány célja, hogy meggyőzze Skócia lakosságát arról, hogy Skócia független államként, az Egyesült Királysággal szoros gazdasági kapcsolatokat fenntartva és az olajbevételekre támaszkodva a brit szigetek gazdasági súlypontjává válhat. A brit kormány ugyanakkor mereven elzárkózik attól, hogy egy esetlegesen független skót állam megőrizze a fontot fizetőeszközeként. A gazdasági szereplők részéről a Lloyds bankház a pénzügyi szolgáltatások költségének emelkedését, míg az északi-tengeri olajmezők kitermelésében erősen érdekelt Shell olajipari vállalat a stabilitás fontosságát emelte ki. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint Skócia lakosságának csupán 32%-a támogatja a függetlenséget, 57% ellenzi azt, 11% bizonytalan.
 
Alex Salmond, a Skót Nemzeti Párt vezetője Londonban kampányolt (Forrás: reuters.com)
 
Harry herceg elindítja az Invictus Játékokat („Invictus Games”) sérült csapatok számára az Olimpiai Parkban. A hercegnek jelentős szerepe volt abban, hogy elhozzák a játékok ötletét Amerikából, ahol ezt Warrior Games-nek hívják, miután a herceg látta a tavaly Coloradóban megrendezett eseményt. A herceg beszédében arra kérte a brit népet, hogy látogassanak ki és támogassák a paraolimpiai bajnokságot, amelyet a szolgálat során megsérült férfiak és nők számára szerveznek. A játékok nem az afganisztáni háború támogatására jön létre, hanem célja az, hogy az Egyesült Királyság kifejezze nagyrabecsülését a külszolgálatot végző brit katonák iránt. Az „Invictus Games” egy jó alkalom arra, hogy felkeltsék az érdeklődést a háború örökségére és, hogy ne merüljenek feledésbe a katonák az afgán háború lezárultával.  A szervezők több mint 300 sérült katonát várnak 13 nemzetből, 8 sportágban versenyezve, szeptember 10-e és 14-e között Londonban.
 
Prince Harry
Harry herceg kerekes székes kosárlabda játékosokhoz beszél az „Invictus Games” megnyitóján a korábbi Olimpiai Parkban. (Forrás: theguardian.com)
 
Kedden nyújtotta be Barack Obama amerikai elnök a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó, katonai költségvetésről szóló tervezetét az Egyesült Államok Kongresszusának. A Pentagon a következő évben 495,6 milliárd dolláros összegből gazdálkodhat, amely 0,4 milliárd dolláros csökkenést jelent az idei évhez képest. A tervezet a készenlét, a képesség és a kapacitás kiegyensúlyozására helyezi a hangsúlyt rövid és hosszútávon egyaránt.  Az új költségvetés kisebb és korszerűbb hadsereget kíván, ennek megfelelően jelentősebb modernizáció érinti a légierőt és a haditengerészetet. A közel 50 éves U-2-es felderítő gépeket pilóta nélküli Global Hawk eszközök váltják fel, ellenben a Predator és Reaper drónflotta bővítése lelassul.  A haditengerészetnél 11 cirkálót hosszú távú korszerűsítésre vonnak be. 10%-al nagyobb keretből (7,7 milliárd dollár) gazdálkodhatnak a különleges műveleti erők és 5,1 milliárd dollárt különítenek el kibertérben végrehajtott műveletekre. Emellett a szárazföldi erők létszámát 440.000 és 450.000 fő között határoznák meg, míg a tengerészgyalogságot 182.700 főre csökkentenék.
 
defense-large.jpg
       A költségvetési tervezetek másolatai a Szenátus Költségvetési Bizottságában. (Forrás: defenseone.com)
 
Kuba hivatalosan is elfogadta az Európai Unió kérését, hogy megkezdjék a bilaterális kapcsolatok helyreállítását. A két fél között azután romlott meg a viszony, hogy Brüsszel 2008-ban gazdasági szankciókat vezetett be a kommunista szigetország ellen, annak emberi jogokat sértő magatartása miatt. Bruno Rodriguez – Kuba külügyminisztere – elmondta, hogy nagy örömmel fogadták az EU felkérését, és bizakodnak a kapcsolatok sikeres fejlesztésében. Az európai blokk jelenleg is Kuba második legnagyobb kereskedelmi partnere (az első Venezuela), számos tagállam tart fent kiegyensúlyozott kapcsolatot Havannával.
A tárgyalás kezdeti időpontjáról egyelőre nincs megállapodás, a kitűzött cél, hogy 2015 végére létrejöjjön egy mindkét fél által elfogadott megállapodás. Rodriguez kifejezte abbéli reményét is, hogy az EU példáját követve a közeljövőben az 1962-óta szankciókat fenntartó Egyesült Államok is nyitni fog a kommunista ország felé.
 
Az Egyesült Államok légiereje kedden hozott döntést arról, hogy a United Technologies Corporation tulajdonában álló Sikorsky Aircraft elkezdheti annak a 112 katonai mentőhelikopternek a gyártását, amelyekkel lecserélnék az eddig használatban lévő gépparkot. A munkálatok a 2015-ös pénzügyi évben indulhatnak el, ami idén októberben fog megkezdődni. A 6,8 milliárd dolláros projekt 2006 óta húzódik, a sok pályázó közül először ugyan a Boeing-et választották győztesnek, de a későbbi forráshiányok miatt az akkor még 15 milliárd dolláros szerződés 2009-ben megszűnt. Az elmúlt évben a megállapodást ugyan megkötötték a Sikorsky-val, de külső pénzügyi elemzők szerint a kisebb költségvetésű üzlet nem volt megfelelő fiskális szempontból. A sok találgatás végére kedden került pont, amikor a Védelmi Minisztérium légierőért felelős államtitkára, Deborah James bejelentette, hogy jövőre megkezdődhet az új helikopterek beszerzése. A Sikorsky szóvivője üdvözölte a döntést és kifejezte, hogy a cég a Lockheed Martinnal közösen fog együtt dolgozni az új katonai mentőhelikoptereken. A projekt mögött 74 szenátor sorakozott fel, akik közül többen személyesen nyilatkoztak az ügy lezárása után, miszerint támogatják ezeknek a létfontosságú eszközöknek a beszerzését.

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem