biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 11. hét

2014 március 19. - 06:19 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

A Török Közbeszerzési hivatal bejelentette, hogy az állami tulajdonban lévő Roketsan vállalat sikeresen tesztelte a fejlesztés alatt álló nagy hatótávolságú páncéltörő rakétarendszerét. A MIZRAK-U elnevezésű páncéltörő rakéta első sikeres lőtesztjét egy Cobra AH-1S típusú harci helikopterről hajtották végre. A tesztek során a rakéta sikeresen megsemmisítette a 3,5 kilométerre lévő célpontot. A Közbeszerzési hivatal közleményében kitért rá, hogy a tervek szerint a MIZRAK-U típusú rakétákat a TAI T-129 típusú harci helikopterekre szerelnék fel. A T-129-et még 2007-ben kiáltották ki győztesként a török harci helikopter beszerzési tenderen, így az ATAK program keretei között a Turkish Aerospace Industries (TAI) és a brit-olasz közös tulajdonban lévő AugustaWestland vállalatok között létrejövő együttműködésnek köszönhetően került sor a helikopter kifejlesztésére. A tandem robbanófejjel felszerelt MIZRAK-U infravörös önirányítású páncéltörő rakéta maximális hatótávolsága nyolc kilométer, melynek sorozatgyártása 2015-ben indulhat meg. Mindezek mellett rendszeresítésre kerül majd egy további, hasonló paraméterekkel rendelkező MIZRA-O típusú közepes hatótávolságú páncéltörő rakétarendszer, amely maximális hatótávolsága négy kilométer lesz.
 
David Cameron brit miniszterelnök március 12-én, szerdán kétnapos látogatásra érkezett a Közel-Keletre. A brit miniszterelnök találkozott izraeli kollégájával, Benjamin Netanjahuval, Mahmúd Abbász palesztin elnökkel, valamint Tony Blair korábbi brit miniszterelnökkel, aki jelenleg az ENSZ, EU, USA és Oroszország kvartettjének közel-keleti különmegbízottja. David Cameron útja végén hangsúlyozta: mind az izraeli, mind a palesztin vezetőknek nehéz és népszerűtlen döntések meghozatal előtt állnak, hogy a vitás kérdésekben végre megegyezés születhessen, de a rendezés nem lehetetlen. A brit kormányfő látogatásának célja alapvetően az Egyesült Államok közel-keleti rendezését célzó diplomáciai erőfeszítéseinek támogatása volt. 
 
David Cameron a Közel-Keletre látogatott (Forrás: twitter.com/David_Cameron)
 
Michelle Bachelet március 11-én letette az elnöki esküt Chilében. Bachelet asszony ezzel a második ciklusát kezdte meg államfőként – korábban 2006 és 2010 között viselte a tisztséget. Bár népszerűsége töretlen volt, a chilei alkotmány nem teszi lehetővé, hogy két egymás utáni elnöki ciklusban ugyanaz a személy legyen az ország első embere. Kinevezésével Bachelet vált az első olyan politikussá, aki vissza tudott térni az elnöki székbe első ciklusa lejárta után.
Chile Latin-Amerika egyik leggazdagabb állama, azonban súlyos szociális problémákkal küzd, Bachelet – szocialista lévén – ezek megoldására tett ígéretet a kampány időszakban. Ígéretet tett többek között 15 milliárd dolláros oktatási reform megvalósítására, amelynek keretében ingyenessé tenné a felsőoktatást. Továbbá a szélesebb körű egészségügyi ellátást, és a bérek közti differencia csökkentését tűzte ki célul. Intézkedéseinek megvalósításához adóemelést helyezett kilátásba, amelynek népszerűsége kérdéses lehet a jövőben.
 
Michelle Bachelet (right) receives the presidential sash
Michelle Bachelet a kinevezési ceremónián. (Forrás: bbc.co.uk)
 
Az elmúlt héten Nicolás Maduro venezuelai elnök többször is felszólította Juan Requesenst, a diáktüntetők vezetőjét, hogy üljenek le a tárgyalóasztalhoz annak az érdekében, hogy békés úton tudják rendezni a régóta folyó kormányellenes tüntetéseket. Requesens az egyetemi padból a diákok élére állt, valamint számos alkalommal ragadta meg az alkalmat, hogy szónokoljon a tüntetéseken. A fiatal vezető azonban addig nem akar tárgyalóasztalhoz ülni, amíg ki nem engedik a szerinte jogtalanul fogvatartott tüntetőket. A venezuelai belügyminiszter felkérte Requesenst, hogy gyakoroljon nyomást az ország nyugati felén lévő tüntetőkre, mivel a barikádok miatt ott a legnehezebb eljuttatni a szállítmányokat a helyi lakossághoz. Lassan a politikai ellenzék is a fiatal tanulóból lett vezető ellen fordul, mivel ők is úgy gondolják, hogy a diákoknak szükséges megtenni az első lépéseket. A helyzet továbbra sem csillapodik, mivel eddig 22 halálos áldozata és több száz sérültje van a venezuelai zavargásoknak, amelyek főként a lakosság elszegényedése és egyéb szociális problémák miatt keletkezett. A legagresszívabb tüntetők, akiknek csak egy része tanuló, barikádokat emelve és az utcán táborozva demonstrálnak.
 
Az USA haditengerészete továbbra is segítséget nyújt az egy hete eltűnt Malaysian Airlines MH370-es járatának keresésében. A USS Pinckney rombolót, amely eddig a keresést végezte, Szingapúrba küldik a tervezett karbantartásra és rutinjavításokra. A hajót az egy-két napon belül megérkező USS Kidd romboló fogja felváltani a Malaka-szorosban végzett kutatásban. A kiterjesztett keresést megnehezíti az a bizonytalanság hogy utoljára a Thai-öbölben vagy a Malaka-szorosban látták a gépet. A jelenleg is kutató P-3C Orion járőrrepülőgéphez szombaton fog csatlakozni egy fejlettebb technológiával és nagyobb hatótávolsággal rendelkező P-8A Poseidon típusú járőrrepülőgép. A P-8A a legfejlettebb nagy hatótávú tengeralattjáró- és vízfelszíni-elhárító a világon. „Egy valódi többfunkciós repülőgép, amely magasabb szintű tengeri hírszerzést, felügyeletet és felderítést is ellát.”- nyilatkozta William Marks parancsnok a Haditengerészet 7. Flottájának szóvivője.
 
defense-large.jpg
A USS Kidd csatlakozik a kutatáshoz (Forrás: defenseone.com)
 
Március 12-én Berlinben találkozott egymással Angela Merkel német kancellár és Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök. A találkozó legfőbb témája az ukrajnai krízis volt, amelynek kapcsán a két fél egyetértett abban, hogy Oroszországnak felül kell vizsgálnia álláspontját a helyzet kapcsán, sőt mi több Sobotka kijelentette, hogy ez nem csupán az EU, de az egész nemzetközi közösség álláspontja is egyben. A miniszterelnök teljes mértékben támogatta azt az Uniós politikát, amely fokozná a korlátozások mértékét, ha Moszkva nem kezd tárgyalásokba Kijevvel, ugyanakkor abbéli véleményének is hangot adott, hogy nem számít gazdasági jellegű szankciókra, hiszen az nem csak Moszkvát, de sok tagországot is hátrányosan érinthetne. „Éppen ezért hasonló intézkedések elfogadása nem képzelhető el a hatásuk alapos megvizsgálása nélkül” – mondta Sobotka.
Angela Merkel német kancellár egy március 13-án tartott beszédében ismét kitért a német szövetségi kormány krími válsággal kapcsolatos álláspontjára és az Oroszországgal szemben folytatott politikájára. Merkel hevesen lépett fel Oroszországgal szemben három nappal azon népszavazás előtt, amelyen a Krím Oroszországhoz való csatlakozásának kérdéséről döntenének a helyi lakosok. Egyértelművé tette: ha a szükség úgy hozza, az összes EU-tagállam "felkészülten és eltökélten" fog dönteni a Moszkvával szembeni szankciókról. Amennyiben Oroszország folytatja az eddig tapasztalt viselkedését, az nemcsak Ukrajna számára jelentene katasztrófát, hanem Európa is megérezné annak következményeit, de nem utolsó sorban Oroszország is óriási károkra számíthat mind gazdasági, mind politikai értelemben - hangsúlyozta a kancellár. Emellett figyelmeztette Moszkvát, hogy rövidesen életbe lép a számlák befagyasztását és beutazási tilalmat tartalmazó EU-szankciók második felvonása, amennyiben Oroszország továbbra sem hajlandó megfelelő magatartást tanúsítani. Abban az esetben viszont, ha Oroszország továbbra is aktív szerepet vállal Ukrajna destabilizálásban, a vele szembeni szankciók körét harmadszorra is kibővíthetik, amely, mint ahogy azt a kancellár elmondta, a gazdasági kapcsolatok terén számtalan negatív következménnyel járna. A krími konfliktusba való katonai beavatkozás lehetőségét mindazonáltal kizártnak tekinti Németország. Merkel beszédét követően a Baloldal politikai párt vezetője, Gregor Gysi szólalt fel, aki szintén elítélte Oroszország viselkedését, de kihangsúlyozta, hogy a nemzetközi jogot hasonló módon már a Nyugat is megsértette például a koszovói beavatkozás és egyéb konfliktusok esetében. Gysi hevesen kritizálta a Nyugat Oroszországgal szembeni politikáját, ugyanis szerinte minden, amit a NATO és az EU rosszul tehetett, azt rosszul is tette. Gysi emellett azért is bírálta a Nyugatot, amiért a jelenlegi átmeneti ukrán kormányt alkotó jobboldali és az általa "fasisztáknak" nevezett erőket támogatták.
 
Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök. (Forrás: waltroper zeitung.de)
 
A Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok alelnöke, Joe Biden Lengyelországba és Litvániába látogat március 17 és 19 között, hogy „konzultáljon az ukrán szuverenitásról”. Biden Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel és Bronislaw Komorowski köztársasági elnökkel találkozik majd Varsóban, ezután Vilniusban a litván, az észt és a lett elnökökkel fog egyeztetni.. „Az Alelnök úr a találkozásai alatt az ukrán szuverenitás támogatásáról és területi integritásáról fog tárgyalni, hogy megerősítsük az Észak-Atlanti Szerződés keretein belül működő kollektív védelmi kötelezettségeinket, amelyek minden szövetségesünket és partnerünket érinti Európában.” – közölte a Fehér Ház. A Polish Radio csatorna már korábban jelentette, hogy diplomáciai források alapján az amerikai alelnök már 2014. március 18-án, kedden Lengyelországba látogat. A közép-európai utazást egy krími referendum ösztönözte (a félsziget Oroszországhoz való csatolásáról), amelyet a nyugati államok vezetői és az ukrán kormányzat is elutasított. Az Egyesült Államok külügyminisztere John Kerry és az orosz külügyminiszter Szergej Lavrov nem jutottak közös megállapodásra a krízis megoldását illetően. Az Európai Unió azt mondta, hogy amennyiben sürgősen nem sikerül közös nevezőre jutni az Oroszország és Ukrajna között zajlódó konfliktus kapcsán, úgy további szankciókat lesznek kénytelenek életbe léptetni Oroszországgal szemben. A feszültség szerdán fokozódott, amikor két ember életét vesztette az ukránpárti és az oroszpárti tüntetők összecsapásai során Harkov városban – mondta a helyi polgármester, Gennagyij Kernesz. További öt fő megsérült és a szemtanúk beszámolói alapján lövések is dördültek. Erőszakos összecsapásokra Donyeck városában is sor került a héten.
 
US
Joe Biden amerikai alelnök (balra) és John Kerry külügyminiszter az Ovális irodában, a Fehér Házban (Forrás: thenews.pl)
 
A NATO továbbra is találkozik orosz kormányzati tisztviselőkkel, de leállítja az összes többi együttműködést, a célból, hogy nagyon világos üzenetet küldjön Oroszországnak - mondta a főtitkár, Anders Fogh Rasmussen, a múlt héten Brüsszelben. Ezen a héten hétfőn, David Cameron brit miniszterelnök megerősítette, hogy a kormány felülvizsgálja az összes Oroszország relációjában fennálló brit fegyverlicence kapcsolatokat.   Csak a tavalyi évben az Egyesült Királyság több mint 80 millió fontnyi fegyver Oroszországba történő eladásáról döntött. Hivatalos adatok szerint ezek közé tartoznak lőszerek és berendezések katonai repülőgépek és helikopterek számára. Nagy-Britannia eddig több mint 400 millió font értékű fegyvert adott el Oroszországnak; ezzel szemben mindössze 24 millió fontnyit Ukrajnának, ahogy a hivatalos adatok mutatják.
 
A Russian military convoy drives past pro-Ukraine protesters during a rally on a road in Simferopol, Crimea.
Nagy-Britannia felülvizsgálja a fegyver eladásokat Oroszország számára (Forrás: theguardian.com)
 
Oroszország hat darab Su-27-es vadászgépet és három katonai szállító gépet telepített Fehéroroszországba, hogy növeljék a két állam közötti légtér védelmét. Az orosz védelmi minisztérium megemlítette, hogy a nyugati katonai övezetből lettek áttelepítve a babrujszki légi bázisra a célból, hogy a baranovicsi légi bázis közelében található Su-27-es repülőgépeket tudják majd oltalmazni, ha erre szükség lesz. A Su-27-esek sokkal jobban manőverezhető járművek a régi típusokhoz mérten, mindemellett többfunkciós gép, amely egyaránt alkalmas felderítésre és az ellenséges járművek elfogására is. Alexander Lukasenko, Fehéroroszország miniszterelnöke már korábban megkérte Oroszországot, hogy telepítsen 15 darab vadászgépet az ország területére a NATO egyre növekvő katonai aktivitása miatt. A NATO fegyveres gyakorlatokba kezdett Lengyelországban, a fehérorosz és az ukrán határ közelében a Krím-félszigettel kapcsolatos politikai szembenállás következményeként. Az amerikai légierő legalább 12 darab F-16-os gépet indított el az olaszországi légi bázisáról, hogy vegyenek részt a gyakorlatban, mialatt két NATO AWACS (Airborne Warning and Control System) légtér ellenőrző repülőgép felderítési feladatokat lát el Lengyelországban és Romániában, az ukrán krízis ürügyén. A fehérorosz védelmi miniszter már korábbi nyilatkozata során is említette, hogy egy esetleges katonai aktivitás a fehérorosz határok közelében, megfelelő válaszra találhat. Ezen kívül egy esetleges szövetséges orosz, fehérorosz határincidens Ukrajnát és NATO tagokat is érinthet, mint például Lengyelországot, Litvániát és Lettországot.
 
Március 14-én a Boko Haram komoly támadást intézett egy észak-kelet nigériai katonai központ ellen. Az iszlamista csoport tagjai Maidiguri város barakkjából szerették volna kiszabadítani több száz fogva tartott társukat, ám ez a hadsereg állítása szerint sikertelen volt. A lázadók reggel hét óra tizenöt perc környéken indították támadásukat a Giwa bázis ellen, azonban rövid tűzharc után elmenekültek a helyszínről. Az események során négy katona megsebesült, miközben a Boko Haram súlyos személyi veszteségeket szenvedett el - áll a hadsereg közleményében. Az iszlamista szervezet közel öt éve kezdett harcolni a központi hatalom ellen, amely elsősorban az ország keresztény lakossága, valamint a kormányzati intézmények elleni terrortámadásokban nyilvánul meg. A Nigériai Fegyveres Erők által elfogott Boko Haram-tag legtöbbjét a Giwa bázison tartják fogva. Ezzel kapcsolatban aggodalmát fejezte ki az ENSZ Emberjogi Főbiztosa, Navi Pillay, ugyanis a dél-afrikai diplomata szerint a legfrissebb jelentések fényében egyértelműen megállapítható, hogy a nyugat-afrikai ország katonái a szóban forgó bázison rendszeresen kínozzák, valamint bírósági ítéletek nélkül végzik ki a foglyokat, amely sérti az emberi jogokra vonatkozó alapvető nemzetközi normákat, illetve szerződéseket.
 
Meghiúsulhat a Közép-afrikai Köztársaságba tervezett EU misszió. Franciaország azzal vádolja az EU-t, hogy kihúzza magát a vállalt feladat alól. Az 1.000 fősre tervezett missziónak a jövő héten kellene megindulnia, de európai uniós források szerint az államok által felajánlott erők és eszközök nem kerültek átcsoportosításra. A felajánlások sürgős teljesítésére lenne szükség ahhoz, hogy a kontingens megkezdhesse működését a közép-afrikai államban. A misszió meghiúsulása érzékenyen érintené az Európai Uniót és a több támogatásra számító Franciaországot is, amely további 400 katonát küldött az országba, a helyzet stabilizálására.
Az országban jelenleg 6.000 afrikai és mintegy 2.000 francia katona teljesít szolgálatot, mindamellett az ENSZ is fontolóra vette egy 12.000 fősre tervezett misszió megindítását.
 
Angry young men complain to French soldiers on patrol in the pro-Christian area of Bangui February 15, 2014. REUTERS/Luc Gnago
Meghiúsulhat a Közép-afrikai Köztársaságba tervezett EU misszió. (Forrás: reuters.com)
 
Az indonéz haditengerészet bemutatta legújabb élvonalbeli fegyverrendszereit a Madura Pierben, a keleti flotta surabayai központjában, a március 12-én megtartott kelet-jávai katonai ünnepségen.
Susilo Bambang Yudhoyono indonéz elnök megtekintette a katonai eszközöket, köztük hadihajókat, rakétákat és helikoptereket. Beszédében kifejtette, hogy nem akarnak háborút, de ha meg kell küzdeniük, szuverenitásuk védelmében készen kell állniuk.
Repülőgépek bemutatására is sor került, többek között a CN-235 és CN-212 tengerészeti járőr változatai, melyeket a PT Dirgantara Indonesia, az állami tulajdonú repülőgépgyártó gyártott le. Ezen kívül ausztrál GAF N-22 Nomád járőr gépek kerültek beszerzésre.
A haditengerészet parancsnoka Marsetio admirális tájékoztatót tartott az elnöknek a haditengerészeti fegyverrendszerek közbeszerzéséről. A felvonuló hadihajók közül négy a Diponegoro osztályú SIGMA korvett, négy Makassar osztályú leszállás dokkolóval ellátott hadihajó (LPD), négy darab 40 méteres Clurit osztályú gyors rakéta naszád (KCR - 40-es) és két darab 43 méteres gyors járőrhajó (PC-43). A korvettek Hollandiában, az egyik LPD Dél-Koreában, a többi LPD, a KCR-40, és a PC-43 pedig helyi, indonéz hajógyártó üzemekben épültek.
Marsetio hozzátette, a hogy a haditengerészet vár még három brit gyártású Bung Tomo osztályú többcélú könnyű fregattok (MRLF), valamint három KCR - 60-as és két PC – 43-as típusú eszközt.
A honvédelmi miniszter, Purnomo Yusgiantoro, a tengerészgyalogság eszköz modernizációjáról számolt be, amely szerint 54 darab orosz gyártmányú BMP-3F kétéltű gyalogsági harcjárművet (IFV) és egy darab BREM-L páncélozott műszaki járművet szereztek be a haderőnem számára, valamint Korea számos 15 LVT 7A1 kétéltű járművet adományozott. A haditengerészet orosz gyártmányú Yakhont és kínai gyártmányú C-802 hajó-pusztító rakétával gyarapította eszközállományát.
 
Yudhoyono: ”A védelmi iparnak vezető ágazattá kell válnia itthon.” (Forrás: thejakartapost.com)

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem