biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 12. hét

2014 március 26. - 06:20 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Egy kivételével az összes brit csapat kivonult az afganisztáni műveleti területről, csupán egy előőrs marad Helmand tartományban a 13 éve fennálló misszióban. Helmandban a Camp Bastionon kívül egy bázis, a Sterga 2 marad meg, ahogy az Egyesült Királyság folyamatosan visszavonja harcoló csapatait az év végéig. Egy több mint egy hónapot igénybe vevő művelet során, három fontos bázis került bezárásra, illetve átadásra az afgán hatóságoknak Helmandban, ahol 2001 óta 448 brit katona vesztette életét külszolgálat teljesítése közben. Csak az elmúlt hat hónapban 30 konvoj szállította vissza a bázisokról a felszereléseket a tartomány teljes területéről. Mivel a brit katonák összecsomagolták a felszerelésüket a hazautazáshoz, az afgán erők most már 97%-ban vezetik az összes biztonsági műveletet. A Védelmi Minisztérium egyik szóvivője elmondta: míg egy évvel ezelőtt minden járőrözés során ki kellett menniük az afgánokkal a terepre, mára ez inkább kivétel, mint szabály.
 
British troops withdraw from Main Operating Base Lashkar Gah in Helmand Province and hand it over to Afghanistan security forces
Brit katonák visszavonulnak Helmand tartományból. (Forrás: telegraph.co.uk)
 
Az Amerikai Egyesült Államok bojkottálja a drónokról szóló tárgyalásokat az ENSZ-ben. Pakisztáni vezetők célja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának meggyőzése a dróntámadások nemzetközi jogi szabályozására. Hivatalos adatok hiányában a szakértők 200 és 1.000 közé becsülik azon pakisztáni civilek számát, akik amerikai dróntámadások során veszítették el életüket. Annak ellenére, hogy több támadás is pakisztáni vezetők által lett jóváhagyva, a közvélemény továbbra is az ország szuverenitásának megsértésének tekinti az amerikai eszközök bevetését. Az ENSZ egyik raportőre szerint az Egyesült Államoknak több információt kellene közölnie a drónok alkalmazásáról a transzparencia érdekében. A Fehér Ház szóvivőjének elmondása szerint nem terjedhet el az a percepció, hogy az Egyesült Államok a következmények figyelembevétele nélkül hajt végre támadásokat külföldön.
 
Az Egyesült Királyság és Franciaország hamarosan fejlesztési és gyártási szerződést írhat alá helikopter fedélzeti hajó-elhárító irányított rakéta közös beszerzéséről – közölte Antoine Bouvier az MBDA vezérigazgatója, kedden. A régóta várt megegyezést az elmúlt években hosszas viták, állandó határidő változások és bizonytalanság jellemezte. Az együttműködés alapját a 2010-ben megkötött kétoldalú védelmi együttműködési szerződés, illetve az ez alapján kiadott egyetértési nyilatkozatok képezik. Az 500 millió eurós program költségei a két állam közt egyenlően oszlanak meg. A projekt a kivitelező MBDA szerint sikeres végrehajtás esetén az európai védelmi ipari együttműködés mintájává válhat.
 
A Közép-afrikai Köztársaságba tervezett EU misszió mégis megindulhat. Az ukrán helyzet miatt bizonytalanná vált misszió egy hónapos csúszással mégis felállításra kerülhet. Az 1.000 fősre tervezett kontingens várhatóan áprilisban kezdheti meg feladatát az országban, de a misszió létszámából még mindig hiányzik 100 fő, továbbá logisztikai támogatásra is szüksége lenne. A misszióba egy jelentős francia vállalás mellett más országok is ajánlottak fel erőket, mint például Észtország, Grúzia, Lengyelország, Lettország, Spanyolország és Portugália is.
A biztonsági szervezetként is szárnyait bontogató EU számára kellemetlen lenne a misszió meghiúsulása, mint ahogy Franciaország számára egyaránt csalódást okozna a várt EU-s támogatás elmaradása.
Az EU misszió feladatául Bangui biztonságának helyreállítását, valamint a főváros repterének biztosítását határozták meg. Az országban jelenleg 2.000 fővel van jelen Franciaország, és mintegy 6.000 fővel az Afrika Unió.
 
Március 20-án Törökország blokkolta a Twitterhez történő hozzáférést azt követően, hogy a török miniszterelnök Recep Tayyip Erdogan a közösségi média platformok bezárásával fenyegetett. „Mostantól rendelkezünk bírósági végzéssel. Ki fogjuk söpörni a Twittert. Nem érdekel, hogy mit szól hozzá a nemzetközi közösség. Mindenki meg fogja tapasztalni a Török Köztársaság erejét.” – fejtette ki Erdogan március 20-án a Bursa városában tartott kampánygyűlésen. A miniszterelnök sajtótanácsadója később Erdogan nyilatkozatára reagálva elmondta: a Twitter illetékesei pillanatnyilag figyelmen kívül hagynak több bírósági döntést, amelyek egyes linkek eltávolítására köteleznék a közösségi oldalt. Amíg a Twitter nem változtat a bírósági döntés irányába tanúsított magatartásán, és nem cselekszik a törvénynek megfelelően, addig nem marad más lehetőség, mint blokkolni a hozzáférést a polgárok nyugalma érdekében. A döntés értelmében nem sokkal éjfélt megelőzően Törökországban blokkolásra került a honlaphoz való hozzáférés. A török médiahatóság – amely jogkörét jelentős mértékben kibővítette a közelmúltban elfogadott internet-törvény– az intézkedés okaként három bírósági végzést és egy ügyészi döntést sorolt fel honlapján. A felhasználóknak nem sokkal a döntés megszületése után sikerült kijátszaniuk a blokkolást DNS beállítások módosításával vagy VPN szolgáltatások használatával. Sok török Twitter felhasználó írta be a 8.8.8.8 és a 8.8.4.4 Google DNS kiszolgálócímeket a hálózati beállítások közé, így játszva ki a kormány által életbe léptetett blokádot. Március 22-én a kormány erre adott válaszul blokkolta a Google publikus DNS szolgáltatáshoz való hozzáférést. A Google mellett más DNS szolgáltatások is a felhasználók rendelkezésére állnak, mint lehetséges alternatívák a Twitterhez való hozzáférés blokkolásának megkerülése érdekében mindaddig, amíg be nem tiltják azokat.
 
Washingtonban találkozott egymással Miroslav Lajčák, Szlovákia kül- és európaügyi minisztere, valamint John Kerry külügyminiszter március 20-án. A bilaterális egyeztetésen leginkább az Ukrajnában kialakult helyzet került terítékre, amely a Krím félsziget nemzetközi jogba ütköző annexióját követően alakult ki. Mivel a korábbi népszavazást az Orosz Föderáció erőszakos cselekedetei kísérték, ezért a Szlovák Köztársaság azt érvénytelennek és illegitimnek tartja. Lajčák rámutatott arra, hogy az USA és az EU együttműködése továbbra is kulcsfontosságú az ügyben, valamint köszönetét fejezte ki azért, hogy Joe Biden alelnök néhány nappal korábban Lengyelországba és Litvániába látogatott. A két fél tárgyalt mindemellett Bosznia-Hercegovina ügyéről, valamint a közeledő NATO csúcstalálkozóról. E mellett pedig kiemelték, hogy a március 26-án esedékes EU-USA csúcstalálkozó kiváló alaklom a kapcsolatok élénkítésére és mindennek az egyik legfontosabb prioritása a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerségi megállapodás kell, hogy legyen.
 
Angela Merkel március 21-e reggelén közölte Brüsszelben, hogy a Krím Ukrajnától való elcsatolása következtében az Európai Unió kibővítette a beutazási tilalmat és a számlák befagyasztását tartalmazó szankciók személyi hatályát. Idáig huszonegy személyre vonatkoztak az EU szankciói, amely mostanra harmincháromra bővült, köztük olyan orosz és ukrán állampolgárokkal, akik felelőssé tehetők Krím Oroszországhoz csatolásának ügyében.  Merkel emellett hozzátette, hogy gazdasági szankciók bevezetése is kilátásban van, további, súlyosabb gazdasági szankciókat azonban valószínűleg csak akkor érvényesítenek majd, ha Oroszország jóvoltából a helyzet tovább eszkalálódna. Lehetőségként felmerült már a fegyverembargó, az orosz bankok Európai Unión belüli tevékenységének korlátozása, valamint a csúcstechnológiákra vonatkozó exporttilalom is.
 
eu szankciók
Antonis Samaras görög miniszterelnök, Pedro Passos Coelho portugál miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár, és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke az Európai Unió vezetőinek 2014. március 20-i találkozóján, Brüsszelben. (Forrás: spiegel.de)
 
Az orosz védelmi miniszter, Sergei Sojgu, említést tett arról, hogy hetvenkét darab Krímben tartózkodó katonai egység orosz nemzeti zászlókat vont fel az ukrán nemzeti lobogó helyett, és jelentkeztek, hogy csatlakoznának az orosz katonai erőkhöz. A 2014. március 20-án, az átállási szándékot jelző katonai egység ügyével kapcsolatban a védelmi miniszter elmondta: jelenleg a tisztek és a legénységi állomány szolgálati és állampolgársági kérdései vannak napirenden. Minden szolgálatban lévő katonának három választási lehetősége van: vagy folytatják a szolgálataikat az orosz haderőben, vagy befejezik a szolgálatukat, és Krímben maradnak, vagy elhagyják a régiót. Akik úgy döntenek, hogy a szolgálatukat az ukrán haderőben folytatják, azok számára csak egyetlen lehetőség maradt, mégpedig az, hogy családjukkal együtt az ukrán fennhatóság alá tartozó területekre költöznek. A többségében orosz etnikumú köztársaság vezetői elutasították a kijevi kormány legitimációját, aki az erőszakos tiltakozások közepette nyerte el hatalmát, ahelyett, hogy Oroszországgal újraegyesítési megoldásokat keresett volna. Vlagyimir Putyin Oroszország miniszterelnöke a napokban egy határozatot írt alá, amely jóváhagyja a megállapodásokat, és gondoskodik a Krími-félsziget és Oroszország újraegyesítéséről.
 
Uruguay elnöke, José Mujica bejelentette, hogy országa kész befogadni öt, a guantanamoi börtönből szabadon engedett rabot. A szerény életviteléről híres Mujica elnök nyilatkozata szerint Barack Obama elnök kérésére, emberi jogi okokból tesz eleget a felkérésnek és örömmel fogadnák, ha a korábbi foglyok családjukkal az országban maradnának. Barack Obama már legelső elnöki kampányában elkötelezte magát a guantanamói börtönlétesítmény bezárása mellett, ahol jelenleg is 154, főképp Jemenből származó rabot tartanak fogva. Washington eközben több más állammal is tárgyal a dél-amerikai régióban a jövőben szabaduló foglyok befogadásának ügyében, ugyanakkor a Kongresszus számos eszközzel akadályozza a börtön bezárását.
 
_73715758_6dd65d5c-7ddb-465b-8e00-329330ffdc71.jpg
José Mujica, Uruguay jelenlegi elnöke (Forrás: bbc.co.uk)
 
Rio de Janeiro kormányzója a központi kormányzat segítségét kérte az utcákon újra fellángoló erőszak megfékezésének érdekében. Brazília második legnagyobb városában a helyi szervek immár öt éve próbálják ellenőrzésük alá vonni a nyomornegyedeket, amelyeket mindig is drogkartellek, és egyéb szervezett bűnözői csoportok tartottak kezükben. Az összecsapások februárban újultuk ki, azóta legalább négy rendőr vesztette életét a harcokban. A héten három rendőrőrsöt ért támadás, melynek során hatósági járműveket gyújtottak fel, illetve tűzharc is kialakult, amelyben egy magas rangú rendőr súlyos sérülést kapott.
A biztonsági helyzet romlása különösen aggasztó tudván, hogy Rio de Janeiro nyáron az egész világot vendégül látja a futball világbajnokság kapcsán. Dilma Rousseff, Brazília elnöke – talán éppen ezért – kijelentette, hogy a kormányzat erőket vezényel a városba, hogy helyreálljon a rend. Kifejtette, hogy nagyon fontosnak tartja azt, hogy a nyomornegyedek lakói lássák, a kormányuk nem hátrál meg, a drogkartellek ideje lejárt.
 
Heavily-armed police patrol a shanty town in Rio de Janeiro, on March 13, 2014
Riói rendőrök bevetésen. (Forrás: bbc.co.uk)

 


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem