biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 13. hét

2014 április 01. - 22:17 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Törökország kész megtenni bármilyen szükséges intézkedést, beleértve a háború sújtotta Szíria határain átnyúló katonai műveleteket is, annak érdekében, hogy elhárítsák a nemzetbiztonságot veszélyeztető fenyegetéseket – figyelmeztetett Ahmet Davutoglu török külügyminiszter március 26-án. „A Török Köztársaság egy erős állam. Minden rendelkezésére álló eszközt kész bevetni, hogy megvédje az ország területi épségét, ha arra szükség van. A szíriai polgárháborúban érintett csoportok egyikének sem ajánlatos tesztelnie Törökország eltökéltségét,” – nyilatkozta a török külügyminiszter. A nyilatkozatra azt követően került sor, hogy március 23-án a török légierő lelőtt egy szíriai vadászgépet, amely megsértette az ország légterét. Az incidenst Szíria kirívó agresszióként értékelte, ennek eredményeképp az elmúlt héten a két ország közötti feszültség jelentősen megnőtt. Törökország továbbá jelezte, hogy meg fogja védeni az iszlám szélsőségesektől a határtól 25 kilométerre, Szíriában található török joghatóság alatt álló történelmi síremléket. A szentély Szulejmán sahnak állít emléket, aki az Oszmán Birodalom megalapítójának I. Oszmán szultánnak volt a nagyapja. Az emlékhely az 1921-es ankarai szerződés értelmében Törökország tulajdona. Többek között az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű szélsőséges csoport fenyegetett annak lerombolásával. A török külügyminiszter azzal vádolta meg az ILIÁ-t, hogy összetűzésbe került a Szabad Szíriai Hadsereggel, miközben tartózkodik a kormányerőkkel folytatott harctól. „Törökország kész megtenni bármilyen lépést, amely összhangban áll a nemzetközi joggal, ha az ország nemzetbiztonságát – beleértve a Szíriában található emlékhelyet – fenyegetés éri.” – közölte Davutoglu. A helyi média közlése szerint Törökország elit katonai egységeket vonultatott fel a határon, s ahogy azt a külügyminiszter kijelentette: a török hadsereg képes bármilyen szituációra azonnal reagálni.
 
Tovább fokozódik a helyzet Darfurban: az ENSZ és az Afrikai Unió március 28-i közös jelentése szerint az elmúlt hetek agresszióhullámának következtében a tartomány nyugati felében több ezren hagyták el lakóhelyüket. Az Omar al-Basir szudáni elnök által támogatott dzsandzsavíd fegyveres milíciák nem csak a helyiek életét nehezítik, hanem az African Union - United Nations Mission in Darfur (UNAMID) munkáját is, amelynek következtében a békefenntartó erők számára már komoly nehézségeket jelent a segélyszállítmányok célba juttatása. Csak 2014-ben eddig 215.000 embernek kellett elhagynia otthonát a rendszeres atrocitások miatt; míg 2013-ban összesen 500.000 fő kényszerült elmenekülni. A darfuri konfliktus már az 1980-as évek óta folyamatosan, de igazán nagy intenzitással csak 2003-óta zajlik. Az elmúlt tizenegy évben a helyi arab és egyéb törzsek közötti harcokban több mint 300.000-en vesztették életüket.
 
2014327233357263734_20.jpg
2003-óta több mint két millió ember vált menekültté a Szudán nyugati felében található Darfur tartományban. (Forrás: aljazeera.com)
 
Az Afrika Unió terroristának bélyegezte a Közép-afrikai Köztársaságban tevékenykedő keresztény milíciát, miután a csoport Boaliban megölt egy kongói (Kongói Köztársaság) békefenntartót. Az AU közleményében kijelentette, hogy a továbbiakban a csoportot, mint ellenséges kombattánsokat fogja kezelni. Az országban tevékenykedő, mintegy 6.000 fős, MISCA misszió vesztesége ezzel 21 főre nőtt.
Az ENSZ emberi jogi biztosa már korábban figyelmeztette a nemzetközi közösséget arra, hogy az országban zajló vallási ellenségeskedés hatalmas méreteket ölthet. Jelenleg mintegy 15.000 muszlim áll nemzetközi védelem alatt Banguiban és az ország más részein.
Egy évvel ezelőtt egy főként muszlimokból álló csoport, a Szeleka vette át a hatalmat az országban. A csoport keresztények sérelmére elkövetett erőszakos cselekményei hívták életre azokat az önvédelmi csoportokat, amelyek most, a Szeleka januári megszűnésével sem hagytak fel a harcokkal.
 
Európai körútjának csúcspontján Hszi-Csin-ping kínai elnök Angela Merkel német kancellárral találkozott. A két vezető politikus körülbelül egy órán át tárgyalt zárt ajtók mögött, mielőtt a kamerák elé álltak. A megbeszélés során fontos szerep jutott az emberi jogi helyzetnek, amellyel kapcsolatban Merkel hangsúlyozta: egy olyan világban, amely folyamatosan változik, a véleményszabadság létfontosságú jognak számít, amely Németországra és Kínára egyaránt vonatkozik. Azonban a megbeszélés középpontjában nem ez, hanem a két ország között kiterjedt gazdasági és stratégiai együttműködési megállapodások álltak; tizennyolc szerződést írtak alá a két politikai vezető jelenlétében a kül- és biztonságpolitika, valamint a monetáris politika területén való együttműködés érdekében. A kínai elnök emellett kifejezte szándékát egy, a két ország kapcsolatára vonatkozó, „úttörő terv” létrehozására; a német kancellár pedig hangsúlyozta, hogy szívesen látná, ha az EU és Kína rövidesen létrehozna egy beruházási megállapodást, amiben Németország döntő szerepet játszhatna.
 
image-676875-galleryV9-omhv
Hszi-Csin-ping a Kínai Népköztársaság elnöke és Angela Merkal Németország kancellárja. (Forrás: spiegel.de)
 
Március 27-én összecsapások törtek ki a bolíviai Yapacaniban az „anti-drog rendőrség” létrehozása ellen tüntető tömeg, és a kormányerők között. A hatóságok könnygáz és gumibot alkalmazásával próbálták feloszlatni a demonstrálókat, akik barikádok emelésével, valamint kőzáporral válaszoltak. A városban épülő drogellenes centrumot az Európai Unió 1,3 millió dollárral támogatja, azonban a kokacserje termesztés szerves része a helyi kultúrának.
Bolívia a világ egyik legnagyobb kokacserje termesztője, kis mennyiségben, saját felhasználásra a termesztés ma is legális. Evo Morales elnök támogatja a kokatermesztés hagyományát, azonban a kormány harcot hirdetett az illegális termesztés, és a drogkereskedelem ellen, amit a szervezés alatt lévő drog-ellene rendőrség is bizonyít.
 
Bolivia coca leaves producers in La Paz 12 March 2014
A kokacserje-termesztés melletti tüntetők Bolíviában. (Forrás: bbc.co.uk)
 
Március 25 és 30 között került megrendezésre Chilében a 2014-es FIDAE (Feria Internacional del Aire y del Espacio), a legnagyobb dél-amerikai repülőbemutató és vásár. A 43 ország és közel 600 kiállító részvételével tartott eseményen a legújabb fejlesztésű repülő és egyéb védelmi technikákat mutatják be. A megnyitó napján harminc évre szóló közös megállapodást írt alá a chilei állami cég, az ENAER a francia Airbusszal fenntartási és fejlesztési célokra. A rendezvény keretében Chile bemutatta az Izraellel közösösen kifejlesztett új SLM rakéta kilövő rendszerét. A rendszer 160mm-es Accular tüzérségi és 306mm-es megnövelt hatótávú rakétákat képes kilőni, 10 és 150 km közötti távolságban lévő célpontokra 10 méteres becsült hibahatárral. Oroszország is a bemutatón népszerűsítette az új Mi-171A2-es, és a polgári feladatokra szánt Ka-32A11BC helikoptermodelljét. „Latin-Amerika nagyon fontos piac mind a Rostec, mind az orosz helikopterek számára, mivel 400 légi járművünk van szolgálatban a régió környező országaiban.”- nyilatkozta Szergej Goreszlavszki, a Rostec nemzetközi együttműködésért felelős vezetője.
 
bilde.jpg
Az új SLM rakétavédelmi rendszer (Forrás: defensenews.com)
 
Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin az orosz katonaság professzionalizmusára hívta fel a figyelmet, mivel az ő akciójuknak köszönhetően kerülték el a krími vérontást, és hatvan év után ismét orosz fennhatóság alá tartozhat. Továbbá a miniszterelnök hozzátette, hogy az orosz hadsereg profizmusának és precizitásának köszönhetően lehetett megtartani az előrehozott referendumot, ami a megfigyelők szerint igazságos és szabad volt. Putyin  a jelenlegi Krímen történő eseményeket komoly próbatételként értékeli, mivel szerinte az demonstrálja Oroszország az új katonai képességeit, valamint a katonák magas fokú erkölcsi  szellemiségét is tükrözi. Mindemellett Putyin köszönetet nyilvánított a tiszteknek, a tengerészeknek és az állomány további tagjainak személyes bátorságukért és kitartásukért. Továbbá  Szergej Sojgu védelmi miniszter utasítást kapott az elnöktől, hogy adja át azon ukrán katonai eszközöket és egységeket, amelyek úgy döntöttek, hogy nem csatlakoznak Oroszországhoz. A védelmi miniszter azt állította, hogy a Krímben állomásozó ukrán csapatok közül kevesebb, mint 15% döntött úgy, hogy elhagyja a félszigetet. Orosz hivatalnokok korábban már említették, hogy az összes katonai alakulat orosz katonai irányítás alatt működik.
 
Russian Military’s Professionalism Prevented Bloodshed in Crimea – Putin
Putyin az orosz hadsereg professzionalizmusát méltatta Krím békés módon történő, Orosz Föderációhoz való csatlakozásával kapcsolatban (Forrás: en.ria.ru)
 
Az Egyesült Államok további szankciókkal sújtja Oroszországot. Az amerikai Külügyminisztérium szóvivőjének elmondása szerint az újabb szankciók kiterjednek a kettős felhasználású termékek és anyagok exportjára is.  Egy engedély sem kerülhet kiadatásra, ami lehetővé teszi a védelmi célú termékek exportját Oroszországba. A szóvivő nem részletezte mely termékeket szabályozná a Külügyminisztérium és melyeket az amerikai Kereskedelmi Minisztérium, de az utóbbi már közel egy hónapja bevezette az első korlátozásokat. A héten több amerikai szenátor kérvényezte Barack Obama elnöktől, hogy a szankciók terjedjenek ki az orosz védelmi iparra is, azon belül az orosz állami fegyverexportáló cégre, a Roszoboronexportra. Ugyanarra a cégre, amitől a Pentagon korábban több mint egymilliárd dollár értékben vásárolt orosz gyártású Mi-17-es helikoptereket az afgán biztonsági erők számára.
 
A brit energiaügyi és klímaváltozásért felelős minisztérium kedden bejelentette, hogy felülvizsgálja az orosz állami atomenergia-vállalattal tavaly novemberben megkötött együttműködési szerződést. A szerződés atomerőművek építésének engedélyezésére vonatkozik, ezzel együtt pedig a Roszatom piacra jutásának szigetországban történő megkönnyítését célozza. A minisztérium az ukrajnai helyzet és a Krím-félsziget orosz annektálása, valamint a növekvő feszültségek miatt döntött a szerződés felülvizsgálatáról. A Roszatom nem kommentálta a bejelentést.
 
David Cameron brit miniszterelnök elutasította a vezérkar egykori parancsnokának tanácsát arra vonatkozóan, hogy további brit csapatokat helyezzenek Németországba, annak érdekében, hogy megakadályozzák az orosz agressziót. Lord Dannatt 3.000 főt vagy egy dandárt telepítene a kritikus térségbe, azonban ezzel  Cameron nem ért egyet. A miniszterelnök azt mondta: nem hiszi, hogy szükséges megváltoztatni a korábbi terveket,  a Nagy-Britanniában állomásozó brit csapatokkal kapcsolatban. Hozzátette: fontos, hogy egy nagyon világos üzenetet küldjenek a NATO partnereinknek és szövetségeseiknek, azt, hogy hisznek a NATO-ban és hisznek a biztonságban. A 2010-es Stratégiai Védelmi felülvizsgálatban bejelentették, hogy valamennyi (20.000 fő) Németországban állomásoztatott brit katonát vissza fogják vonni 2020-ig. A brit hadsereg a második világháború óta van Németországban. Elemzők idáig úgy vélték, hogy a fenyegetés csökkent Oroszország felől a kommunizmus összeomlása óta, és nincs szükség nagy szárazföldi hadseregre Közép-Európában. Március 28-án találkoztak a G8 csoport vezetői G7-ként Oroszország nélkül, hogy megvitassák véleményüket, a lehetséges válaszlépésekről az ukrán krízishelyzetre. Ez a találkozó egy tiszta üzenet volt Putyin számára, hogy Oroszország elszigetelődéssel néz szembe, állítja a Downing Street.
 

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem