biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Euro-szkepticizmus és a legfontosabb pártok az európai választásokon

2014 április 02. - 21:35 - Hegedüs Márton

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

EU IPSO rovatunk újabb cikkének apropóját a közelgő európai parlamenti választások adták. A María Manuela Sánchez Gómez „Euroscepticism and mainstream parties in the european elections című elemzésén alapuló összefoglalónk célja, hogy bemutassa az euro-szkeptikus pártok várható esélyeit a 2014-ben felálló új Parlamenten belül.

Az utóbbi időben a nemzetek feletti Európai Unió létével, működésével szembehelyezkedők tábora egyre nagyobb visszhangot kapott európai és a nemzeti szinten egyaránt (1. és 2. ábra). Az erősödő euro-szkepticizmusra mutató adatok szükségessé teszik, hogy az Unió komolyan foglalkozzon az EU alapszellemiségétől eltérő kritikus hangokkal, és figyelembe vegye az alternatív nézeteket a további európai integrációt illetően. Ez a helyzet még élesebbé vált a gazdasági-pénzügyi válság és az euró-zóna nehézségei hatására.

María Manuela Sánchez Gómez áttekintésében négy kategóriába sorolja az euro-szkeptikus pártokat:

  • Az elsőbe azokat a szuverenitás párti tömörüléseket találhatjuk, amelyek teljességgel elutasítják az európai szupranacionális integrációt. Ilyen az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) és a dániai Népi Mozgalom az EU ellen (Folkebevægelsen). Jelenleg azonban ezek a pártok nem tudják komolyan befolyásolni az EP-választásokat.
  • A második típusba azok az euro-szkeptikus pártok sorolhatók, amelyek radikális jobboldali nézeteken alapulnak. Ilyen pártok például a Francia Nemzeti Front (FN), vagy az Osztrák Szabadság Párt (FPÖ), amelyek fokozatosan növelik népszerűségüket.
  • A harmadik kategória tagjai azok a baloldali pártok, amelyek nem követik a mainstream európai baloldal ideológiáját. Ezek a pártok ellenzik azt a neoliberális nézetet, hogy az európai integrációt tovább fejlesszék, mivel úgy gondolják, hogy jelenleg az EU a kapitalista érdekeket szolgálja ki. A Dán Szocialista Néppárt (Socialistisk Folkeparti) és a Baloldal (Die Linke) párt Németországban képviselik ezt a nézetet.
  • A negyedik csoportba sorolhatók be azok a mainstream pártok, amelyek egyre inkább enyhe euro-szkeptikus politikai elemeket vesznek fel programjukba problémás közösségi politikák vagy egyes átfogó EU-alrendszerek működése tekintetében, például az EU költségvetésével, az euró vagy a további bővítés jövőjével kapcsolatban. Jellemző példa az Egyesült Királyság Konzervatív Pártja.

Euroszkepticizmus 2007 és 2011 között.

Az euroszkepticizmus evoluciója 1992 óta.

Az utóbbi években megfigyelhető volt az euroszkeptikus pártok jelentős megerősödése, viszont ennek ellenére kijelenthető az, hogy a befolyásuk növekedésének ellenére még mindig a mainstream politikai pártok határozzák meg az Európai Parlamentben történteket.

A Jacques Delors Intézet elemzése szerint azonban a májusi európai parlamenti választások után változni fog a jelenlegi felállás (3. és 4. ábra). Az elemzés szerint az EP-n belüli „kétpárti rendszer” (két nagy pártcsalád, a „jobbközép” Európai Néppárt – EPP és a „balközép” Szocialisták és Demokraták – S&D) megmarad, de gyengülni fog. Jelenleg a két mainstream pártcsoport együttesen az EP képviselői helyeinek 61 százalékával rendelkezik, 2014. márciusi közvélemény-kutatások szerint viszont idén csak a helyek mintegy 55 százalékát fogják tudni megszerezni. Ez viszont még elég egy nagykoalíció megalakításához.

Jacques Delors Intézet elemzése azt is valószínűsíti, hogy a jelenlegi felállás, miszerint a Néppárt akár 80 hellyel is többet tud szerezni, mint a Szocialisták, nem fog megismétlődni, és a két nagy párt közeledni fog egymáshoz képviselői helyek tekintetében. Nagy valószínűséggel a két nagyobb párt gyengülésével együtt a Zöldek és a Liberálisok (ALDE) is veszíteni fognak erejükből. Várhatóan a néppárt, a szocialisták, a zöldek és a liberálisok összesen a helyek 70 százalékát fogják megszerezni és nem fog kialakulni jobbközép vagy balközép többség a parlamentben.

A szélsőséges euroszkeptikus pártok – beleértve a legkülönbözőbb ideológiájú csoportokat – ezzel összhangban több helyet fognak megszerezni. A jobboldali euro-szkeptikusok (ebbe beletartoznak a neonáci görög, vagy a szuverenitás-párti és konzervatív brit és lengyel pártok) a parlamenti képviselők 20 százalékát is adhatják. Ez a növekedés az EU-ellenes hangok megerősödését hozhatják, de jelentősen nem korlátozhatják az Unió intézményeinek működését.

Az EP összetétele 2009-2014 között.

Az EP feltételezett összetétele 2014-től.

 

A 2008-as euró-válság óta az Európai Unió iránt érzett bizalom jelentősen csökkent, különösen azokban az államokban, amelyeket mindig is Európa-pártiként tartottak számon. A gazdasági válság, a növekvő adók, a csökkenő támogatások, a demokratikus kormányzás megkérdőjelezése, valamint a nemzeti és az európai érdekek közötti ellentétek az euro-szkepticizmus létezésének érthető okai.

Bár elképzelhető, hogy a nagy pártcsoportok veszíthetnek támogatottságukból az előző választásokhoz képest, az nem várható, hogy az euro-szkeptikusok támogatottsága el fogja érni a „nagyokét”, így a parlamenti többség logikája várhatóan a májusi választások után is a „nagykoalíciós” politikát fogja követni.


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem