biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 14. hét

2014 április 09. - 06:25 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Andrej Kiska diadalmaskodott a szlovákiai elnöki választások második fordulóján, március 29-én. Kiska kényelmes többséggel, a szavazatok 59,4 %-át megszerezve utasította maga mögé Robert Ficót, aki korábban még azt nyilatkozta, hogy a voksolás a SMER-ről (Fico pártjáról) szól. Fico már nem sokkal a szavazatok 50 %-ának összesítése után elismerte vereségét és gratulált a győztes Kiskának. Jelzés értékű, hogy Kiska, az ország történelmében az első valóban független, politikai háttér nélküli jelölt több mint 1,3 millió szavazatot szerzett, míg 2012-ben a SMER a parlamenti választások során csupán 1,1 milliót. A győztes elmondta, hogy legfőbb feladatának az elnöki hivatal méltóságának helyreállítását tekinti.
 
Frank-Walter Steinmeier az április elsején tartott NATO-tagállamok külügyminisztereinek találkozója előtt elmondta, hogy egyelőre nem lát esélyt Ukrajna NATO-hoz való csatlakozására. Németország, Franciaország és Lengyelország azonban, korábbi egyeztetéseik következtében, kiálltak amellett, hogy a NATO szorosabbra fűzze Ukrajnával való együttműködését. Steinmeier hagsúlyozta, hogy még nem kapott megerősített információkat a korábban megígért, ukrán határ mellőli orosz csapatok visszavonásáról.  A lengyel külügyminiszter egy, a német és francia külügyminiszterekkel történő egyeztetés alkalmával, kifejezve az orosz ígérettel szembeni gyanakvását, annak adva hangot, hogy remélhetőleg az oroszok már megkezdték a csapataik visszavonását, és az erre vonatkozó bejelentésüket nem egy április elsejei viccnek szánták.
 
140401_gemeinsame-pk
Laurent Fabius francia külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter, valamint Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter Weimarban. (Forrás: euractiv.com)
 
A lengyel külügyminiszter Radoslaw Sikorski azt mondta, hogy "boldog" lenne, ha "két nehéz dandárt" – vagyis körülbelül 10.000 katonát - állomásoztatna NATO Lengyelországban a Krím-félsziget oroszországi bekebelezése miatt, ahogy a többi Oroszországgal határos állam is határozottabb NATO jelenlétet igényel a régióban.  "Lengyelország 15 éve tagja a NATO-nak - és eddig az egyetlen állandó intézmény egy konferencia-központ és egy kiképző bázis," mondta Sikorski, hozzátéve, hogy "minden tagállamnak azonos szintű biztonsági szintet kéne biztosítani". Mindezek ellenére a holland külügyminiszter Frans Timmermans így nyilatkozott: „Nem kell semmilyen Oroszországgal határos NATO csoportosítás,” utalva arra, hogy néhány szövetséges állam egyáltalán nem akarja provokálni Oroszországot azáltal, hogy csapatokat mozgósítanak közel a határhoz. Lengyelország hosszú Ukrajnával közös határral rendelkezik és az északon található Kalinyingrád is egy beékelt orosz terület. Radoslaw Sikorski a következőket nyilatkozta Brüsszelben: "Azt hiszem, nem csak a lengyel vezetés, hanem a lakosság egy részének a nevében is beszélek, amikor azt mondom, hogy szeretnénk egy nagyobb, állandó szövetséges jelenlétet az országunkban, hogy végre teljesíthessük azt a törekvésünket, hogy minden NATO tag azonos biztonsági és felkészültségi szinttel rendelkezzen”– hozta nyilvánosságra a lengyel hírügynökség. Sikorski azt mondta, hogy a lengyel és az amerikai csapatok közötti gyakorlatok és együttműködés– melyek keretén belül az Egyesült Államok 12 db F-16-os repülőgépet küldött a lengyelországi Lask légibázisnak idén márciusban – még inkább „nemzetközivé” kell, hogy váljon. A NATO hivatalosan is tájékoztatta az újságírókat a külügyminiszteri találkozó után Brüsszelben, és meg is erősítette, hogy a szövetség beleegyezett, hogy felfüggeszti "minden gyakorlati polgári és katonai együttműködését" Oroszországgal. A miniszterek abban is megállapodtak, hogy lehetséges, hogy NATO erőket telepítenek majd a keleti tagországokba, bár ez a gondolat eleinte kifejezetten a volt szovjet államokra, Örményországra, Azerbajdzsánra és Moldovára vonatkozott. A NATO a válságkezelő terveket is felülvizsgálja.
 
Left
Balról jobbra: a lengyel külügyminiszter,Radoslaw Sikorski, a NATO főtitkára, Anders Fogh Rasmussen és a holland külügyminiszter, Frans Timmermans a 2014. április elejei brüsszeli NATO találkozó előtt (Forrás: thenews.pl)
 
Oroszország válaszokat vár a NATO kelet-európai terveivel kapcsolatban. Oroszország külügyminisztere Szergeji Lavrov „válaszokat vár” a NATO azon terveivel kapcsolatban, hogy megerősítik-e a közép- és kelet-európai erőiket, beleértve Lengyelországot is. „Kérdéseket tettük fel az Észak-Atlanti katonai szövetségnek. Nem csak válaszokat várunk, de olyan válaszokat, amelyek a közösen elfogadott szabályok tiszteletben tartásán alapulnak”- nyilatkozta a külügyminiszter 2014. április elsején, kedden, miután tárgyalt kazah partnerével. Hétfőn a NATO külügyminiszterei utasították a parancsnokokat, hogy készítsenek terveket a kelet-európai régió védelmének megerősítésére, akár a katonai jelenlét és a harci eszközök létszámának növelésével. Lengyelország tízezer katonát állomásoztatna a határ mellett. A német külügyminiszter Frank-Walter Steinmeier erre a következőt reagálta: „azt gondolom [Sikorski] tudja, hogy egy ilyen nagyméretű erő felállítása ellenkezik a NATO és Oroszország közötti megállapodással.” A dán külügyminiszter szintén kizárta egy ilyen méretű csapat jelenlétét ennyire közel az orosz határhoz. „Kelet- és Dél-Ukrajna megszállásának veszélye valóságos” mondta Donald Tusk lengyel miniszterelnök a német Die Zeit magazinnak, figyelmeztetve, hogy nem szabadna, hogy Oroszország megossza a NATO és az Európai Unió szövetségét, „mint ahogy arra évek óta törekszik”. A NATO európai parancsnoka, az amerikai légierő tábornoka, Philip Breedlove azt mondta a Reuters ügynökségnek, hogy megfelelő terveket fog bemutatni azért, hogy megerősítse a szövetségeseket Kelet-Európában. A lehetőségek széles skáláját fogja prezentálni azt követően, hogy figyelmeztetett, hogy „Oroszország 3-5 napon belül megtámadhatja Ukrajnát” egy 40 ezer fősre becsült erővel. „Légi, szárazföldi és tengeri megerősítésen fogunk dolgozni és keressük ennek a helyét a kitettség szélességében: északon, középen és délen” – mondta a tábornok. Az elmúlt hónapban az Egyesült Államok egy hadihajót küldött a Fekete-tengerre a szövetségesekkel való közös gyakorlatozás céljából, illetve azért, hogy megnövelje repülőgépei számát a rendszeres NATO légi járőrökben a Balti-tenger felett. További célként szerepelt, hogy felújítsa a lengyel légierővel korábban tervezett kiképzési gyakorlatot a Lask bázisnál. A tábornok azt mondta, hogy továbbra is keresi a legjobb megoldást az előttük álló szituációra, ugyanakkor egyelőre nem beszélne pontos számokról azzal kapcsolatban, hogy hány főt küldenének a régióba. Szergei Lavrov orosz külügyminiszter kedden azt válaszolta arra a kritikára, hogy orosz csapatok sorakoztak fel az ukrán határ mentén, hogy Oroszországnak joga van a haderejét mozgatni a saját területén. Hozzátette, hogy vissza fognak térni az állandó bázisaikra, miután befejezték a hadgyakorlatot. „Indokolt lenne visszafogni a retorikát, amely túllő a célon” – mondta.
 
Törökországra mind a NATO, mind pedig Oroszország részéről erőteljes nyomás nehezedik a Fekete-tenger kapcsán. Bár a NATO és Oroszország között Ukrajna miatt kirobbant krízis nem érinti közvetlenül Törökországot, az események várható alakulása a török kormányt is egyre inkább bevonja a konfliktusba. Ennek első jeleit az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov adta április 2-án, amikor kifejezte Oroszország aggodalmát a fekete-tengeri amerikai jelenlét miatt. Lavrov szerint mindez sérti az 1936-os montreux-i egyezményt, amely a török tengeri szorosok, a Boszporusz és a Dardanellák jogállását rögzíti. Az egyezmény értelmében Törökország gyakorolja az ellenőrzést a szorosok felett, és szabályozza a katonai tevékenységet a térségben. Ezen túlmenően a nem török hadihajók áthaladását is szigorúan korlátozza az egyezmény: egyes típusok – például a repülőgép-hordozó hajók – ki vannak tiltva a térségből. Mint azt az orosz külügyminiszter kifejtette: „Úgy észleltük, hogy az utóbbi időben az amerikai hadihajók néhány alkalommal meghosszabbították jelenlétüket, és ezek időnként átlépték a Montreux konvenció kereteit”. Az ügy érzékenysége miatt Törökország rögtön egy írásos nyilatkozatban cáfolta Lavrov állításait, kiemelve, hogy a török kormány az elmúlt 78 év során nagy gondot fordított a Montreux konvencióban foglaltak betartására. A krími krízis kitörése óta az Egyesült Államok növelte katonai jelenlétét a Fekete-tenger térségében. A USS Truxton romboló nemrég hagyta el a térséget, miután véget ért a bolgár és román haditengerészet egységeivel tartott közös hadgyakorlat. Egyes jelentések szerint hamarosan egy másik amerikai rombolót a USS Donald Cookot fogják a térségbe vezényelni. Több vezető NATO tagállam próbál nyomást gyakorolni Törökországra annak érdekében, hogy enyhítsen a Montreux-i egyezmény azon kitételén, amely kimondja, hogy a régión kívüli országok hadihajói nem tartózkodhatnak 21 napnál tovább a térségben. Egyes NATO tagállamok megjegyezték, hogy az ukrán flotta orosz kézre kerülése felborította a régió erőegyensúlyát, mivel már nem a török haditengerészet képviseli a legnagyobb erőt a Fekete-tengeren. A térségben kibontakozó orosz agresszió miatt – amely az elmúlt hat év során két országot illetően is válsághoz, majd határmódosításhoz vezetett – szükségessé vált a NATO számára, hogy növelje a katonai jelenlétét a régióban. Az oroszok felől érkező nyomás arra irányul, hogy rávegye a török kormányt az egyezmény maradéktalan betartására, annak érdekében, hogy ne boruljon fel a régió több évtizedes múltra visszatekintő egyensúlya. Ebben a bonyolult helyzetben Törökország egyre nehezebben tudja magát tartani a tradicionális fekete-tengeri politikájához, melyben szerepet játszik az a tény, hogy a török-szír határ rakétavédelmét a NATO által telepített Patriot rakétavédelmi rendszer biztosítja.
 
William Hague brit külügyminiszter Athénba érkezve az Európai Unió külügyminisztereinek találkozójára, azt mondta: jelentős számú orosz erők maradtak Ukrajna Keleti határán. Csak egy jelképes visszavonás történt eddig, és a helyezet továbbra is nagyon veszélyes. Beszédében kifejtette, még nem látható valódi szándék a konfliktushelyzet békés megoldását célzó módszer megvalósítására Oroszország részéről, ezért Európa nem pihenhet. Utalva a kemény kereskedelmi és gazdasági intézkedésekre, a külügyminiszter egy harmadik szankció kilátásba helyezésére hívta fel a figyelmet, felkészülve arra az esetre, ha Oroszország átlépné Krímet Dél- és Kelet- Ukrajnába. A külügyminiszterek a jövőben további egyeztetéseken arról is tárgyalnak majd, hogy miként segíthetnek Kijevnek, az elmúlt hetekben bejelentett, az EU által felajánlott 11 milliárdos segélycsomag lehető leghasznosabb módú felhasználásáról.
 
U.S. Secretary of State John Kerry (R) meets British Foreign Minister William Hague during a brief meeting at NATO headquarters in Brussels April 2, 2014. REUTERS/Jacquelyn Martin/Pool
Az EU-nak készen kell állnia az Oroszország elleni szankciókkal William Hague brit külügyminiszter szerint. (Forrás: uk.reuters.com)
 
A „Komodo 2014” multilaterális haditengerészeti gyakorlat Indonézia közelében zajlott le, amelyen 17 ország vett részt, és nagyon hasznos volt Oroszország számára - hangzott el egy nyilatkozatban, amelyet Mikhail Galuzin oroszországi követ adott a RIA Novosti hírügynökségnek. A hadgyakorlat megfelelő lehetőséget nyújtott Oroszország számára, hogy kapcsolatot alakítson ki a többi résztvevővel, emellett jobb és közvetlenebb kapcsolatot is biztosít a tengerészek között. Oroszország birtokában van az egyik legnagyobb haditengerészeti egység, amelynek része a Marshal Shaposnikov, az Irkut olajtanker, valamint az Alatu kiszolgáló hajó is. Oroszország érdekei közé tartozik, hogy a Csendes-óceáni térségben, megfelelő multilaterális szerződéseket alakítson ki, és ezzel növelni tudja a térség biztonságát, és stabilitását. A gyakorlat további résztvevői között kell megemlíteni még Bruneit, Vietnamot, Thaiföldet, Indiát, Kambodzsát, Laoszt, Malajziát, Mianmart, Szingapúrt, Új-Zélandot, Fülöp-szigeteket, Dél-Koreát és Japánt.
A 2014-es Komodo gyakorlat természeti csapás elleni segélyezési manővereket tartalmazott, a megjelölt országok közül, az összes ázsiai-és csendes óceáni állam a kooperáció növelésére törekedett. Az indonéziai gyakorlat március 28-án kezdődött, és április 3-án fejeződött be. 17 ország hajói kutató-mentő feladatokban vettek részt, emellett elsősegély nyújtási gyakorlatokat, valamint természeti katasztrófák során evakuációs gyakorlatokat is végrehajtottak. A gyakorlat záró ceremóniája Natuna szigetén zajlott le.
 
Csütörtökön az Amerikai Kongresszus Hírszerzési Bizottsága 11:3 arányban szavazta meg, hogy nyilvánosságra hozzák a Geroge W. Bush adminisztrációja alatt a CIA fogvatartási és kihallgatási gyakorlatairól készült jelentést. A 6.200 oldalas dokumentumból több mint 500 oldalt kívánnak nyilvánosságra hozni, amely tartalmazná a dokumentum összefoglalóját, ténymegállapításait és következtetéseit a 2001 és 2009 közötti kihallgatási programról, amelyben közel 100 fogvatartott volt érintett. Dianne Feinstein a bizottság elnöke szerint a jelentés azért készült, hogy felfedje a program valódi tényeit, és az eredmények sokkolóak voltak. A dokumentum szerint a CIA félretájékoztatta a közvéleményt 9/11 után a program szemléletmódjáról, beleértve a kihallgatási technikákat.  Számos republikánus képviselő ugyanakkor kifogásolja a demokrata jelentés hitelességét, ugyanis az nem tartalmazza a CIA hivatalnokok véleményét a tárgyat illetően.
 
defense-large.jpg
Dianne Feinstein bejelenti a tények nyilvánosságra hozatalát (Forrás: defenseone.com)
 
Csád kivonhatja erőit a Közép-afrikai Köztársaságból, ami a MISCA néven ismert, - közel 6.000 fős -, Afrikai Uniós misszió számára azt jelenti, hogy kirendelt erőiből 850 katonát veszíthet. A bejelentésre csütörtökön került sor, miután a csádi kontingenst azzal gyanúsították, hogy a 2013 márciusában hatalomra került muszlim többségű Szelekát támogatják. Csád Külügyminisztériuma is megerősítette a kivonulásról szóló híreket, de kijelentette, hogy a kontingens addig az országban marad, amíg a kivonás gyakorlati kérdéseit tisztázzák. A csádi katonák főként a muszlim lakosság biztonságos kimenekítésében vettek részt.
A döntéssel a 2.000 fős missziót működtető Franciaország egyik legnagyobb szövetségesét veszítené el az országban. A csádi erők kivonása mellett a 800 fősre tervezett EU misszió felállítása is késik, amely április végére várható.
Emberi jogi csoportok felszólították az ENSZ-t, hogy gyorsítsa fel a békefenntartó misszió felállítását az országban az erőszak visszaszorítása érdekében.
 
Csád kivonulhat a Közép-afrikai Köztársaságból (Forrás: reuters.com)
 
A balközép polgári párt jelöltje, Luis Guillermo Solis nagy fölénnyel megnyerte a costa ricai elnökválasztást. Legnagyobb ellenfele, Johhny Araya a második – döntő – forduló előtt egy hónappal abba hagyta a kampányolást, mivel úgy vélte Solis előnye behozhatatlan, minden további erőfeszítés csak pénzpazarlás lenne. A Solis által 2000-ben alapított balközép párt még sosem nyert választást, mostani eredményével megtörte az országban évtizedek óta fennálló két párt rendszert. Solis kampányát két jelszó határozta meg: a változás, és a korrupció felszámolása
A választást követően Johhny Araya, és Laura Chinchilla – a jelenleg hivatalban lévő elnök – is gratulált, valamint sok sikert kívánt Luis Solisnak. A frissen megválasztott elnök hivatalos beiktatására május 8-án fog sor kerülni.

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem