biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

EU Figyelő - 2014. április

2014 április 11. - 21:48 - Csuzda Norbert, Hegedűs Márton, Bartha Ádám, Etl Alex

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Újabb hírösszefoglalóval jelentkezik EU IPSO rovatunk. Ebben a hónapban ismételten az ukrajnai válsághelyzet keltette a legnagyobb hullámokat az Unió háza táján. Mindemellett foglalkozunk még Barack Obama elnök brüsszeli látogatásával és beszámolunk a Tunéziával megkötött Mobilitási Partnerségről, de természetesen nem hagyjuk figyelmen kívül az aktuális műveleti híreket sem.

 

Ukrajna

Az elmúlt hónap eseményeit egyértelműen az ukrajnai krízis határozta meg. Az EU közvetlen szomszédságában zajló válsághelyzet kapcsán gyakorivá váltak a külpolitikai nyilatkozatok, viták és bizonyos esetekben még a cselekvések is.

Az állam- és kormányfők március 6-án rendkívüli találkozót tartottak, amelyen részt vett Arseniy Yatseniuk ukrán miniszterelnök is. A tagállamok már ekkor felfüggesztették az Oroszországgal folyó kétoldalú vízumtárgyalásokat és egyöntetűen támogatták azt a határozatot, amely szerint – további döntésig – nem vesznek részt a G8-ak soron következő találkozóján. Már másnap, március 7-én a Bizottság javaslatot tett az ukrán gazdaság stabilizálásának elősegítésére. A tervezet szerint az IMF és a Világbank forrásain túlmenően az EU lehetővé tenné az elkövetkező években egy 11 milliárd eurós támogatás lehívását a költségvetésből és más, az EU-hoz köthető nemzetközi szervezetektől.

A március 16-án tartott krími referendumot már 17-én egyhangúan illegitimnek nyilvánította a Tanács és a tagállamok kijelentették, hogy a 21. században nem hajlandóak elismerni az erőszakos nyomással elért határmódosításokat. Mindezen túlmenően 21 befolyásos személy ellen beutazási korlátozásokat vezettek be, és befagyasztották bizonyos pénzeszközeiket. Március 21-én hasonló intézkedéseket vezettek be további 12 személy ellen. A szankciókról egyébként elmondható, hogy Vlagyimir Putyin közvetlen környezetét célozzák, és általában együtt mozognak az USA által meghozott intézkedésekkel. Azok a tagországok, amelyek kevésbé vannak kiszolgáltatva az orosz energiaexportnak, súlyosabb korlátozásokat is alkalmaznának. Mindez jól látható például David Cameron nyilatkozataiból is. Oroszország egyébként szintén hasonló szankciókat foganatosított 11 amerikai állampolgár (pl. John McCain szenátor) ellen, ám a szankciók nem sújtották egyik Uniós tagországot sem. Az EU-intézkedések visszafogottsága egyértelműen az energiafüggőségnek tudható be. Oroszország körülbelül az európai földgáz és kőolajimport egyharmadát adja, mindez azonban bizonyos tagországokban (pl. a Baltikumban) 100 %-os kiszolgáltatottságot jelent. Ennek köszönhető, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is hangsúlyozta a gazdasági korlátozások elkerülésének fontosságát és szintén ennek kapcsán Donald Tusk lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy Európának „energetikai unióra” van szüksége, amely elősegíti az Oroszországtól való függőség csökkentését.

Szintén március 21-én került sor a Társulási Egyezmény politikai részének aláírására az ukrán féllel. Az Egyezmény elsősorban szimbolikus jellegű, hiszen ennek kapcsán kezdődtek meg a tüntetések még novemberben. Yatseniuk miniszterelnök történelminek nevezte az eseményt, és hangsúlyozta, hogy Ukrajna céljához – azaz, hogy teljes jogú tagja legyen az Uniónak – ez az első jelentős lépés. A gazdasági fejezet aláírására majd az újonnan választott ukrán kormány felállása után kerülhet sor májusban.

Catherine Ashton külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az EDA éves konferenciáján, március 27-én hangsúlyozta, hogy az ukrajnai események rávilágítottak az európai béke és stabilitás törékenységére. Éppen ezért a kérdés most már az Unió világpolitikai szerepe és az, hogy képes-e a térségben biztonságteremtő erőként megjelenni. 28-án a Főképviselő asszony nyilatkozatban ítélte el az ukrán Jobbszektort, akik körülvették az ukrán parlament épületét és így próbáltak meg nyomást gyakorolni a döntéshozókra. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy Oleksandr Muzychko ultra-nacionalista vezető halálának körülményeit feltétlenül ki kell vizsgálni. (Muzychkot 24-én ölték meg egy különleges műveletben.)

Március 31-én Németország, Franciaország és Lengyelország – azaz az ukrajnai krízisben eddig legaktívabbnak mutatkozó tagországok – nemzetközi konferencia megtartására tettek felhívást, amelyen elengedhetetlennek tartják Oroszország részvételét is. A rendezvényre az ukrajnai elnöki választások lebonyolítása után kerülne sor. Az orosz fél meghívása ellenére a G7-ek továbbra sem vesznek részt a G8-ak ülésein.

Barroso, Yatseniuk, Rompuy, Ashton.

Hosé Manuel Barroso, Arseniy Yatseniuk, Hermann van Rompuy és Catherine Ashton Brüsszelben (Forrás: eeas.europa.eu)

 

Barack Obama brüsszeli látogatása

Barack Obama amerikai elnök március utolsó hetében két napra Brüsszelbe látogatott, ahol többek közt Barosso bizottsági elnökkel és van Rompuy tanácsi elnökkel is találkozott. Az egyeztetések alatt többnyire biztonságpolitikai kérdésekről volt szó, amely problémakör az orosz-ukrán konfliktus kapcsán jelenleg különösen aktuálissá vált.

Obama elnök szerint a következő években Európának fokozott hangsúlyt kell fektetnie az energiabiztonság problémájára, ugyanis az nagy hatással van az Unió kül- és biztonságpolitikájára. Van Rompuy megjegyezte, hogy Európa 2030-ban energiafelhasználásának akár 80%-át is az EU-n kívülről lesz kénytelen beszerezni, ha a tagállamok nem cselekednek most ennek megakadályozása érdekében. A megbeszélésen két konkrét javaslat is született a helyzet kezelése érdekében: Obama elnök ígéretet tett, hogy az amerikai palagáz-lelőhelyekből az európaiak is profitálni tudnak, ehhez azonban LNG terminálokat kell kiépíteni Európában, hogy fogadni lehessen a cseppfolyósított amerikai gázt, valamint az amerikai kormányzatnak is nagyobb mennyiségű gázexportot kell engedélyeznie. A második lépés az energiadiverzifikálás kapcsán, hogy a tagállamok jobb összeköttetéseket alakítsanak ki egymás közt, melynek köszönhetően könnyebben lehetne biztosítani a jövőben az egymás közti gázellátást. Bár mindkét fél tisztában van azzal, hogy ez egy hosszabb folyamat része, Obama elnök szerint a most kialakult, Oroszországgal való elhidegülés miatt minél előbb meg kell kezdeni az említett lépéseket.

Jelenleg is tartanak a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalásai, amelynek a megkötése szintén elősegítené az EU függetlenedését Oroszországtól. Mindkét ország megerősítette, hogy a teljes világgazdaságban kereskedelmi liberalizációra van szükség a gazdasági fellendülés megerősítése érdekében, amelynek egy kulcsfontosságú lépése az EU-USA szabadkereskedelmi zóna kialakítása.

Kiemelt téma volt a gazdasági növekedés helyzete is, van Rompuy elnök szerint az eurozóna tagállamai mindent megtesznek annak érdekében, hogy megerősítsék a gazdaság alapjait, létrehozzanak egy működőképes bankuniót és 2%-os növekedést érjenek el. Az EU és az Egyesült Államok is megerősítette, hogy a G20-ak körében is gazdasági növekedést várnak, ám ehhez a brisbane-i csúcstalálkozón szükséges egy közös növekedési stratégia kidolgozása és a nemzetközi adócsalás elleni küzdelem megerősítése.

Az adatvédelem és lehallgatások is szóba kerültek a tárgyalások folyamán. Bár a Fehér Ház elkészített egy javaslatcsomagot, amelyben korlátoznák a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) jogköreit, valamint átláthatóvá tennék a bíróságok számára az adatszerzés folyamatát, ez az előterjesztés csupán belföldi ügyeket érint, nemzetköziket nem.

Barroso, Obama, Rompuy.

Barroso, Obama és Rompuy (Forrás:reuters.com)

 

Bővítéspolitika, szomszédságpolitika

Március 3-án kötötte meg az Európai Unió Tunéziával a Mobilitási Partnerséget Brüsszelben. Cecilia Malmström, az EU belügyekért felelős biztosa, Tahar Cherif, Tunézia EU nagykövete, valamint Belgium, Dánia, Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Portugália, Svédország és az Egyesült Királyság miniszterei írták alá a megállapodást. A megegyezés célja, hogy a felek közösen és felelősen kezeljék a migrációs ügyeket, valamint könnyítsék a vízumkötelezettségeket egymás között. Ezzel a Partnerséggel kívánják megelőzni az illegális migrációt és az embercsempészetet, illetve növelni a hatékonyságát a határellenőrzéseknek.

Štefan Füle, az EU bővítési és szomszédságpolitikáért felelős biztosa március 4-én a grúziai Tbiliszibe látogatott, ahol két megállapodást is aláírtak a grúziai vezetőkkel a közpénzek reformjának, illetve a parlament erősítésének támogatásáról. 21 millió eurós támogatással az Európai Unió a kormányzás hatékonyságát és transzparenciáját támogatja, valamint azt, hogy a parlament szerepe erősödjön Grúzia éves költségvetésének elfogadását illetően. Ezenkívül a parlament kapacitásának növelése érdekében az EU 1,5 millió eurós támogatást biztosít Grúziának.

Füle március 8-án Tiranába látogatott annak érdekében, hogy folytassák a magas szintű dialógust az európai integráció témájában. A biztos felhívta a figyelmet arra, hogy a reformok tekintetében a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem kell, hogy a legnagyobb figyelmet kapja. Ezenkívül az alapvető emberi jogok érvényesülését és a romák helyzetének javítását emelte ki Füle. A felek megegyeztek abban, hogy útitervet készítenek a prioritást élvező reformok véghezviteléhez, valamint, hogy a következő magas szintű dialógust júniusban fogják tartani.

EU és albán képviselők.

Albánia és az EU képviselői a magas szintű dialóguson (Forrás: twitter.com)

 

Március 16-án előrehozott választásokat tartottak Szerbiában. A választások eredményeképp a Szerb Haladó Párt fölényes győzelmet aratott. Štefan Füle örömét fejezte ki azt illetően, hogy a nemzetközi megfigyelők szerint szabályos keretek között zajlott le a választás, valamint hogy a szerb nép megerősítette az európai orientációt, így ez további lendületet adhat a csatlakozási tárgyalások folytatásának.

Március 18-án Olli Rehn, az EU gazdasági ügyekért felelős biztosa 180 millió euró értékű pénzügyi támogatási megállapodást kötött Jordániával, emellett egyetértési megállapodást és hitelmegállapodást is kötöttek a felek. A támogatás egy középtávú hitel, amellyel szeretnék segíteni Jordánia fiskális krízisének megoldását. Ennek egyik fő oka a szíriai konfliktus hatása a jordán gazdaságra.

Március 20-án Brüsszelben találkozott Štefan Füle Fatmir Besimivel, Macedónia miniszterelnök-helyettesével és Nikola Poposki külügyminiszterrel. A megbeszélés az EU-csatlakozás előkészítéséhez kötődő reformok helyzetéről szólt. A felek megegyeztek abban, hogy a tárgyalások a választások után vehetnek újabb lendületet, amikor is a jogállamisághoz, az alapvető jogok érvényesüléséhez és a jó szomszédsági kapcsolatokhoz kötődő reformok megbeszélése kerülhet napirendre.

Március 27-én lett nyilvános a 2014-es Európai Szomszédsági Csomag, amely 16 országot foglal magába: Algériát, Örményországot, Azerbajdzsánt, Fehéroroszországot, Egyiptomot, Grúziát, Izraelt, Jordániát, Libanont, Líbiát, Moldovát, Marokkót, Palesztinát, Szíriát, Tunéziát és Ukrajnát. Az ez évi programban előtérbe helyezik a demokratikus kormányzás támogatását, a biztonság építését és a fenntartható fejlődést. Mivel ezekben az országokban nagyon komoly politikai és gazdasági változások mentek végbe az utóbbi évben, ezért az EU fontosnak tartja a reformok folytatását. A korábban felsorolt 16 államhoz tartozó éves tervek fő célkitűzései itt olvashatóak.

 

Műveletek

Március 10-én „A nemek a védelmi szektorban” címmel került megrendezésre egy konferencia Szarajevóban, a Butmir táborban. Az eseményt, amelynek célja az volt, hogy megvitassák a nemek közötti egyenlőségről kialakult tapasztalatokat, az EUFOR vezérkari főnöke, Szűcs András dandártábornok nyitotta meg. 2012-ben a bosznia-hercegovinai fegyveres erők elkezdték kijelölni azokat a személyeket, akik a hadseregben tanácsot adnak a parancsnokoknak és más vezetőknek annak biztosítására, hogy minden katona, nemtől függetlenül, azonos bánásmódban részesül. A konferencia zárásaként Szűcs András dandártábornok megköszönte a konferencia megszervezését Nikolina Marčetának, az EUFOR gender tanácsadójának, majd hozzátette, hogy nagyon fontosnak tartja, hogy növekszik az egyenruhás nők száma a honvédelmi minisztériumban, illetve a haderőben. Ennek ellenére még mindig csak a folyamat elején tartanak. 


Szűcs András dandártábornok

Szűcs András dandártábornok. (Forrás: eeas.europa.eu)

 

Hivatalosan is megnyitotta területi irodáját az EUCAP Nestor a szomáliföldi Hargeisaban. A megnyitó alkalmával a misszió vezetője, Etienne de Poncins találkozott Szomáliföld alelnökével, Abdirahman Abdillahi Ismail Zeylaijal, aki megerősítette, hogy a hatóságok mindenhol meg fogják könnyíteni a küldetés munkáját. A közös együttműködés és a tréningek elősegíti majd a tengeri védelem fejlődését a térségben. A megnyitó után az EUCAP Nestor rendészeti, jogi, valamint tengerészeti szakértőket fog telepíteni Szomáliföldre, rotációs alapon annak érdekében, hogy társaikkal együtt megtervezzék és irányítsák a mentoráló, tanácsadó, valamint kiképző programokat a tengerészeti biztonság és igazgatás területén.

Márciusban került sor egy workshopra Kabulban, amelynek célja az Afganisztánban zajló korrupciós ügyek megvitatása volt. Az EUPOL Afghanistan mentora, Michael Holdsworth az egyik legnagyobb problémának az együttműködés hiányát tartja. A probléma az, hogy a letartóztatott rendőrökről nem kapnak visszajelzést az ügyészségtől, így nem tudni, hogy mik a tárgyalások eredményei. Michael Holdsworth a találkozó végén elmondta, hogy a közeljövőben is terveznek egy workshopot, amelyen a főügyész hivatala is jelen lesz.

Az Európai Külügyi Szolgálat főtitkár-helyettese, Maciej Popowski kétnapos látogatása során elismerő szavakkal illette az EUPOL COPPS és palesztin kollégáik teljesítményét.
Ez idő alatt Popowski találkozott az EUPOL COPPS misszió vezetőjével, Kenneth Deane-nel, továbbá a nemzeti és nemzetközi személyzetet is meglátogatta, nem beszélve EUBAM RAFAH képviselőiről. A misszió majdnem 100 munkatársa jelenlétében elismerte az eddig végzett munkát és elmondta, hogy az EUPOL COPPS kiemelkedik a többi CSDP misszió közül. Majd mindegyiküknek egy oklevelet adott át, elismerve ezzel 2006 óta tartó alázatos munkájukat. A főtitkár-helyettes látogatása során elkísérte Mr. Deane-t, továbbá az EUPOL COPPS vezetőit egy találkozóra a büntetés-végrehajtási intézmények helyi munkatársaival, valamint a palesztin polgári rendőrség (PCP) alkalmazottaival, ahol egy rögtönzött rendőrségi bemutató megtekintésére nyílt alkalma. A bemutatót sikeresnek találta, meggyőződött arról, hogy a palesztin rendőri erők hogyan képesek fenntartani a rendet erő alkalmazásával úgy, hogy a polgári jogok ne sérüljenek.

Március 23-án a szomáliai védelmi miniszter, Mohamed Sheikh Hassan Hamud és az EUTM Somalia misszió parancsnoka, Massimo Mingiard tábornok aláírták a Miniszteri Útmutató a védelempolitikában 2014-2016 elnevezésű dokumentumot. Ez politikai és stratégiai keretet nyújt a szomáli védelempolitika számára, magába foglalva a közszolgálatot, a jövőbeni szomáliai fegyveres erők felépítését, a jelenlegi hadműveleteket, védelmi tevékenységeket, amelyeket a gazdasági és technológiai fejlesztések segítenek elő, a gazdálkodást a védelmi szektorban, a nemzetközi dimenziókat, valamint iránymutatásokat a fenntartható, kiegyensúlyozott védelemért.


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem