biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 15. hét

2014 április 16. - 06:34 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Törökország végül mégis átveszi az első Airbus Konzorcium által gyártott A400M Atlas típusú taktikai szállító repülőgépet, ezzel véget vetve a hónapok óta tartó vitának, ami a gép műszaki előírásoknak való megfeleléséről folyt. A közbeszerzésekért felelős hatóság tisztviselőjének nyilatkozata szerint az A400M átvételét hivatalosan április 4-én hagyták jóvá.  A tisztviselő elmondása szerint az ügy tisztázásával Törökország várja a további szállításokat. Franciaország után Törökország lett az A400M második üzemeltetője. Az Airbus április 4-i nyilatkozata szerint: „a gép a mai átadást követően a Törökország belsejében található Kayseri légitámaszpontra repül, ahol kezdetben kiképzési célokra fogják használni. A gép ünnepélyes átadójára egy későbbi időpontban kerül majd sor. A sokat vitatott technikai nehézségek miatt Törökország – a gépet építő multinacionális konzorcium tagjaként – korábban összetűzésbe keveredett a céggel, ami gátolta az első gép átvételét. Törökország még 2013 őszén kapta meg az első A400M-et. Az Airbus csoport vezérigazgatója, Tom Enders február 26-án Toulouse-ban csalódottságának adott hangot annak kapcsán, hogy Törökország megtagadta a leszállított Atlas átvételét, annak ellenére, hogy a francia légierőnek átadott két A400M többször is sikerrel hajtott végre éles szállítási feladatokat. A március végén hivatalából azóta már eltávolított Murad Bayar fő beszerzési biztos azt állította, hogy a szállítógép nem felelt meg a szerződésben foglalt műszaki követelményeknek. Az Airbus tíz darab négyhajtóműves, turbólégcsavaros katonai szállítógép leszállításáról állapodott meg Törökországgal. Az utóbbi időben az Airbus felpörgette az A400M-ek gyártását, amit az évekig tartó csúszások és az ezzel járó költségnövekedés előzött meg. Mindez azzal fenyeget, hogy a program végül veszteségessé válik, ha az eddigi 174-en túl nem kap további megrendeléseket. Törökország, mint az A400M program 5,5 százalékos részvényese, kiveszi részét a gyártási folyamatokból is. A török Tusas Aerospace Industries gyáraiból származnak a gép szárnyának és törzsének egyes részei, melyeket a németországi Brémában és az egyesült királyságbeli Filtonban illesztenek össze, majd a spanyolországi Seville-ben történik a végső összeszerelés.
 
A Pentagon kedden bejelentette, hogy az Oroszországgal kötött új START (Strategic Arms Reduction Treaty) szerződés értelmében 50 db nukleáris töltettel rendelkező, Minuteman III-as típusú interkontinentális ballisztikus rakétát fog eltávolítani rakétakilövő állásaiból. A kivonás wyomingi, észak-dakotai és montanai légi bázisokat érint. Az üres állások ugyanakkor továbbra is a Légierő fennhatósága alá fognak tartozni és bevetésre kész állapotban lesznek. John Tester Montana állam szenátora szerint az interkontinentális rakéták a legköltséghatékonyabb részei a nukleáris triádnak, így ezek nem jelentenek plusz fenntartási költséget.  A Szenátus által elfogadott, 2011-ben hatályba lépett nemzetközi szerződés értelmében az USA 800 db passzív és 700 db aktív silóval rendelkezhet. Annak érdekében, hogy az egyezményben foglaltakat tartani tudják a Haditengerészet 14 atomtengeralattjárójának 56 kilövőállását alakítja át, a Légierő pedig 30 db B-52H bombázóját fogja átépíteni, így ezt követően ezek a kapacitások már nem lesznek képesek nukleáris fegyverek alkalmazására.
 
bilde.jpg
Peacekeeper, Minuteman I és Minuteman III rakéták (Forrás: defensenews.com)
 
A Bundestag április 9-én, szerdán, zöld utat adott a Bundeswehr alkalmazásához a szír vegyi fegyverek megsemmisítéséért folyó műveletben. Az indítványt 535 igen szavazattal fogadták el, amely többnyire a CDU/CSU, az SPD, valamint a Zöldek; a 35 ellenszavazat pedig a Baloldal képviselőitől érkeztek – utóbbiak közül 19 tartózkodott. Ahogy az a szövetségi kormány múlt héten elfogadott felhatalmazásából már kiderült, a Bundeswehr 300 katonával és egy fregattal fog részt venni a Földközi-tengeren zajló műveletben, amelyen belül a szír vegyi fegyverek megsemmisítéséért felelős speciláis amerikai hajó, a Cape Ray védelméért felelnek majd. Az április végén kezdődő misszió pénzügyi támogatásában egyébként az Európai Unió is részt vesz: 12 millió eurót fognak fizetni az OPCW számára létrehozott pénzügyi alapba.
A Bundestagban Rolf Mützenich, az SPD frakció tagja úgy nyilatkozott a Spiegel hírügynökségnek, hogy a döntés a leszereléshez való konkrét hozzájárulásnak minősül. Omid Nouripour, a Zöldek védelmi szakértője viszont sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy még egy ilyen vállalkozást sem lehetett egyhangú szavazással támogatni és kihangsúlyozta, hogy nem hagyományos értelemben vett katonai, hanem csupán egy leszerelést támogató műveletről van szó.
 
cape Ray
Az amerikai Cape Ray elnevezésű hajó. (Forrás: spiegel.de)
 
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa április 10-én döntött egy újabb békefenntartó misszió létrehozásáról. A MINUSCA várhatóan szeptemberben kezdi meg feladatait a Közép-afrikai Köztársaságban. A közel 12.000 fősre tervezett kontingens felállítása az országban zajló, keresztény és muszlim csoportok közötti harcok miatt vált szükségessé, amely szakértők szerint népirtással is végződhet.
A MINUSCA erőit a már meglévő MISCA misszióból kívánják feltölteni, amely jelenleg mintegy 5.600 főt jelent, ezen kívül további kiegészítő erőként felhatalmazást kapott a térségben működő, mintegy 2.000 francia katonát számláló Operation Sangaris is. Emellett május elejére várható a 800 fősre tervezett EU misszió megindítása. Nagy érvágás azonban, hogy Csád kivonja erőit az országból, amely 850 fős létszámcsökkenést eredményezhet.
Az ENSZ misszió létrehozásáról szóló híreket vegyes érzelmekkel fogadta a közép-afrikai ország népessége, valaki egyetlen megoldásként tekint rá, mások szkeptikusok az elérhető sikerekkel kapcsolatban.
A békefenntartó missziók sikerességének nagy tétje van az országban, hiszen a soron következő választásokat nem később, mint 2015 februárjában meg kell tartani.
 
Michael D. Higgins ír elnök országa mély és tartós barátságáról tartott beszédet Nagy-Britanniában. Ez volt az első alkalom, hogy ír államfő látogatott az Egyesült Királyságba. Westminsterben tartott beszédében kiemelte: mindkét ország roppant büszke lehet munkájára, amit az észak-írországi béke érdekében tettek. Ám azt is hozzátette, hogy még hosszú utat kell megtenni a tartós béke eléréséig. Egy banketten, amit az ír államfő tiszteletére rendeztek a windsori kastélyban, a királynő mint szomszédokként és barátokként üdvözölte Észak-Írországot az Egyesült Királyság nevében. Az ír államfő említést tett az 1922-ben fájdalommal és áldozattal  kivívott ír függetlenségről, amely  hosszú árnyékot vetett a két ország kapcsolatára.  Látogatása során Mr. Higgins találkozott David Cameronnal is a Downing Street-en. A BBC ír tudósítója szerint az utazás nem történhetett volna meg a húsz évvel ezelőtti viszonyok között.  Három évvel ezelőtt változott meg teljesen a két ország viszonya, amikor a királynő koszorút helyezett el egy emlékműn azok tiszteletére, akik meghaltak az ír függetlenségért folytatott harcok során.
 
The Queen shaking hands with the president
A királynő a windsori kastélynál üdvözli Michael D Higgins ír államfőt. (Forrás: bbc.com)
 
Miroslav Lajčák szlovák kül- és európai ügyi miniszter Ukrajnába látogatott, a svéd külügyminiszter Carl Bildt társaságában. A kijevi egyezetések leginkább Petro Porosenkóval, a májusi elnökválasztások egyik legnagyobb esélyesével zajlottak, aki beszámolt a választási előkészületekről is. Lajčák elmondta, hogy tisztában vannak az országban tevékenykedő felfegyverzett radikálisok cselekedeteivel, amelyek egyáltalán nem járulnak hozzá a helyzet stabilizálásához. Azt is kifejtette továbbá, hogy meggyőződése szerint a referendum demokratikus, szabad és egyenlő lesz és kulcsfontosságú jelentőséggel fog bírni Ukrajna jövőjének szempontjából. A szlovák miniszter mindezen túlmenően bizonyos nem-kormányzati szervekkel is tárgyalt a közeljövőben várható fejleményekről.
 
Miroslav-Blindt.JPG
Miroslav Lajčák az ukrán NGO-k képviselőjével találkozik (Forrás: mzv.sk)
 
Az elmúlt hónap során az Oroszországgal újraegyesült Krími-félsziget egy új alkotmány alkalmazását fogadta el, a Ria Novosti értesülései szerint. Az alkotmány szövegét a követek nagy többsége támogatta, 100 törvényhozóból 88 az új alkotmány alkalmazását részesítette előnyben. Februárban az ukrán gazdaságot súlyosan érintette a jelenlegi politikai krízis, amit az alkotmányellenesen hatalomra kerülő új politikai vezetés követett. Krím a múlt hónapban deklarálta a függetlenségét és egy egyezmény aláírása során csatlakozott Oroszországhoz, amelyet többek között az orosz miniszterelnök és a parlament is ratifikált. Krím-félsziget túlnyomórészt orosz többségű etnikai régió, amely Viktor Janukovics leváltását követően nem fogadta el az újonnan alakult kormányhatalmat, és teljes mértékben elutasította az orosz anyanyelvűek ellen létrehozott törvényt. (Moszkva egyébként illegitim fasiszta puccsnak tekintette a kijevi felkeléseket.)
 
Amerikai katonák települhetnek Európába az ukrán válság miatt. A NATO európai parancsnoka, Philip Breedlove tábornok, szerdai nyilatkozata szerint amerikai katonákat telepítenének a térségbe, ha helyzet tovább romlik az orosz-ukrán határ közelében. A további eszkaláció miatt aggodalmak fokozódnak, mivel Oroszország közel 40.000 katonát mozgósított Oroszország és Ukrajna keleti határvonala közelébe és elegendő erőforrással rendelkezik az ország bizonyos területeinek elfoglalására akár pár nap leforgása alatt. Ezen kívül oroszbarát tüntetők kormányépületeket foglaltak el Donyeck és Harkov városában, ezzel újra kilátásba helyezve az ország felbomlásának lehetőségét. Szintén szerdán az orosz Külügyminisztérium elmondása szerint Ukrajnának és az Egyesült Államoknak nincsen oka az aggodalomra, ettől függetlenül Breedlove meglátása szerint a helyzet továbbra is nagyon súlyos.
 
Az Európai Védelmi Ügynökség keretein belül megtörténhet a légi utántöltésre alkalmas gépek beszerzése az Egyesült Államokból, ami megkönnyítheti a NATO stratégiai fontosságú feladatainak elvégzését misszós területeken. A NATO által kialakított smart defence és az Európai Unióban hasonló célokat betöltő pooling and sharing programon keresztül futtatott tervnek a finanszírozása egyelőre vitatott, valamint egyes államok ódzkodnak az ehhez hasonló elképzelésektől, nemzeti szuverenitásuk óvása érdekében. Douglas Barrie, az International Institute for Strategic Studies egyik munkatársa úgy vélekedett, hogy az elképzelés elősegítené a nemzetek közötti kooperációt és ebből a szempontból jó ötletnek tartja, azonban a kivitelezéssel az említett okok miatt több problémára számít. Számos európai állam vezetője azonban azon a véleményen van, hogy ez jó alkalom a közös munkára, így a korábban, 2012-ben aláírt nyilatkozatban foglaltak szerint kezdődhet a légi utántöltésre alkalmas gépek beszerzése. A projektet Hollandia vezeti, és további 11 európai ország, köztük Magyarország és az Egyesült Államok közös projektje indult be a héten.

 


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem