biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 16. hét

2014 április 23. - 06:25 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Anders Fogh Rasmussen Csehországba látogatott az ország 15 éves NATO csatlakozási évfordulója alkalmából. A Főtitkár, a látogatás során a kollektív védelemről, a védelmi beruházásokról és az ukrajnai krízisről egyeztetett a cseh kormánnyal és Milos Zeman elnökkel. A delegációk találkozását követő sajtótájékoztatón Rasmussen elmondta, hogy a cseh haderő értékes hozzájárulást nyújtott az afganisztáni és a koszovói missziókhoz, valamint azt, hogy teljes mértékben be van vonva a Smart Defence koncepciójában végrehajtott közös katonai fejlesztésekbe. Az ukrajnai területek elleni agresszió törvénytelenségét hangsúlyozva a Főtitkár kifejtette, hogy a cseh védelmi kiadások (amelyek 2008 óta 28 százalékkal csökkentek) túl alacsonyak, ám ezen feltétlenül változtatni kell, hiszen egy instabil biztonsági környezetnek sokkal nagyobb ára is lehet. Bohuslav Sobotka miniszterelnök kiemelte, hogy az ország hadereje eddig mindig képes volt eleget tenni szövetségi kötelezettségeinek, ám azt is elmondta, hogy úgy gondolja, a megfelelő védelmi kiadások megtartása az egyik fő prioritása lesz majd a 2015-ös Cseh Nemzeti Költségvetés összeállításának.
 
Döntés született arról, hogy a német szövetségi kormány gondoskodni fog a német hadiipar exportjának – bizonyos keretek közötti – nagyobb átláthatóságáról. A német Szövetségi Alkotmánybíróság április 15-én vizsgálta meg azt az ügyet, amely szerint a szövetségi kormánynak a jövőben részletesebben és hamarabb kellene tájékoztatást nyújtania a parlamentnek a fegyverexporttal kapcsolatos döntésekről. Thomas de Maiziére német belügyminiszter pedig bejelentette, hogy a jövőben a parlament a kiviteli engedély megadását követően 14 nappal már tájékoztatást fog kapni, valamint egy félévenként megjelenő fegyverexportról szóló jelentés is a tervek között szerepel. A szövetségi kormány külpolitikai érdekei és az üzleti titkok ezzel nem kerülnek veszélybe - hangsúlyozta a CDU politikusa.
A fegyverexport ügyletek engedélyezése az alaptörvény szerint azonban továbbra is egyedül a szövetségi kormány hatáskörébe tartozik.
A Zöldek egyik képviselője, Hans-Christian Ströbele indította útjára az ügyet, mert 2011-ben a szövetségi kormány megtagadta az információszolgáltatást arról az ügyletről, amelynek keretében Szaud-Arábia 200 Leopard 2-es harckocsit szerezett volna be Németországtól. Ez az eset késztette a lépés megtételére Ströbelét, hiszen Szaud-Arábia autoriter politikai rendszere nem egyeztethető össze a Németország által vallott értékekkel; és ennek következtében vált fontossá a szövetségi kormány fegyverexporttal kapcsolatos döntéseinek a parlamenten keresztüli ellenőrzésének a kérdése.
 
Leopard_2a7
Leopard 2A7-es harckocsi. (Forrás: htka.hu)
 
A Pentagonból érkező hírek szerint a védelmi költségvetés kialakításakor a továbbiakban figyelembe fogják venni a Barack Obama által meghatározott védelmi költségvetés maximumát. Ezzel arra fognak törekedni, hogy a költségvetés tervezése során a lehető legnagyobb összeget tudják fordítani az Egyesült Államok védelmére. Frank Kendall, a védelmi főosztály költségtervezésért felelős vezetője kijelentette, hogy nem költhetnek kevesebbet védelmi kiadásokra, mint az elnök által meghatározott összeg. Mindezt annak tükrében teszi, hogy a Fehér Ház egyelőre nem hozott döntést, ami megváltoztatná a költségvetés sarokpontjait vagy eltérítené a meghatározott célkitűzésektől.  Továbbá beszámolt arról, hogy a 2015-ös költségvetési vitatárgyaláskor olyan javaslatokat is letettek az asztalra, amik 115 milliárd dollárra növelnék a védelmi kiadásokat 2016 és 2019 között. A Kongresszusból azonban kritika érkezett a hivatal számára, ami megfogalmazta, hogy bizonyos szemszögből az elnök által megszabott limit túlzott követése nagyarányú költekezést von maga után.
 
Törökország a tervek szerint idén egy nemzeti vállalatot hoz létre annak érdekében, hogy önállóan tudjon robbanófejeket, bombákat és plasztik robbanószereket előállítani, nyilatkozta a kabinetminiszter április 16-án. Fikri Isik tudományügyi, ipari és technológiai miniszter az újságíróknak azt mondta, hogy az új létesítmény az állami irányítás alatt álló Gépészeti és Vegyipari Vállalat (MKE) Közép-anatóliai régióban található Kirikkale mellett elhelyezkedő lőszergyárában kerül majd kialakításra. „Az új üzem véget vet a külföldi beszállítóktól való függőségünknek.” – nyilatkozta a miniszter. A tervek szerint a robbanófejek és bombák előállításán túl a vállalat alkalmas lesz évi 600 tonna plasztik robbanószer gyártására is. A gyár tervezésében közösen vállal szerepet a Törökországi Tudományos és Technológiai Kutatói Tanács (TÜBITAK), Repülési és Űrhajózási kirendeltsége (TUBITAK SAGE), illetve az MKE. Törökország a Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer (Missile Technology Control Regime, MCTR) tagjaként rá van kényszerülve, hogy a beszállító vállalat országának export-engedélyeit beszerezze, amely több esetben problémákhoz vezetett a múltban. Ennek áthidalása érdekében a törökök úgy döntöttek, hogy önerőből fogják kielégíteni a török hadsereg ez irányú igényeit.
 
Nem csillapodnak a kedélyek Dél-Szudánban. Április 15-én a Riek Machar párti lázadók visszafoglalták a kormányerőktől a Unity tartományban található Bentiu városát. A felkelők közleményükben azonnali távozásra szólították fel a város olajfúrótornyait birtokló külföldi vállalatokat. A lázadók közleményükben arra figyelmeztették a közvéleményt, hogy Bentiu elfoglalása csupán egy nagyszabású hadművelet első lépese volt; a későbbiekben az egész ország olajmezőit megtisztítják a kormányerőktől. Az olajügyi minisztérium egyik képviselője a Reutersnek elismerte, valóban heves harcok dúltak Unityben, amelynek során különböző orosz cégek három alkalmazottja is megsérült. A következő hetekben további heves harcok várhatók Dél-Szudánban, ugyanis az esős évszak beálltával a felek képtelenek lesznek komolyabb csapatmozgásokat végrehajtani, mert a 2011-ben függetlenné vált országban mindössze egy aszfaltút található, amelynek ellenőrzéséért próbál majd mindenki a lehető legjobb pozícióba kerülni a többhónapos „pihenő” előtt.
 
Nincs pihenés Dél-Szudánban. A lázadók és a kormányerők a lehető legtöbb területét akarják az ellenőrzésük alatt tudni, mielőtt beköszöntene a harcok befagyasztását jelentő esős évszak. (Forrás: dw.de)
 
A Közép-afrikai Köztársaságban dúló harcok nem kapnak megfelelő nemzetközi figyelmet, vagy segítséget. December óta közel 200.000 ember hagyta el az országot, és további 160.000 menekültre számítanak ebben az évben. A menekültek ellátására nincs elegendő pénz, így az ENSZ Menekültügyi Főbizottságának missziója veszélybe került.
A Szeleka egy éve vette át a hatalmat az országban, amely anarchiához, etnikai tisztogatáshoz és keresztény önvédelmi csoportok megalakulásához vezetett.
Az ország helyzetének súlyossága ellenére sem kap elegendő nemzetközi figyelmet, hiszen a krízisnek nincs hatása a környező országokon kívül sem a gazdaságra, sem a biztonságra. A Közép-afrikai Köztársaság nem rendelkezik azzal a stratégiai fontossággal, mint Ukrajna, vagy Szíria, amely már közvetlenül veszélyezteti az európai biztonságérzetet.
Múlt héten az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy közel 12.000 fős misszió felállításáról döntött, de a misszió tervezetten csak szeptember közepén kezdi meg működését az országban. William Lacy Swing, az International Organization for Migration vezetője szerint a beavatkozásra azonnali szükség van, a francia és Afrikai Uniós erők nem elegendőek a helyzet megoldásához.
 
Közel 200.000 ember hagyta el eddig a Közép-afrikai Köztársaságot.
(Forrás: reuters.com)

 


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem