biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 18. hét

2014 május 05. - 23:14 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Az Egyesült Államok Haditengerészete hétfőn bejelentette, hogy rekord összegű, 17,6 milliárd dolláros szerződés keretében tíz új Virginia-osztályú, Block IV-es típusú atomtengeralattjárót építtet. A fő kivitelezők a General Dynamics Electric Boat és a Huntington Ingalls Industries Newport News Shipbuilding vállalatok, amelyek közösen együttműködve egy öt éves periódusban évente két tengeralattjárót képesek legyártani. A Block IV-es típushoz tartozó új tengeralattjárók első darabját május 1-én kezdik építeni és az utolsót várhatóan 2023-ban szállítják a flottához. Az új típus előnye, hogy a beszerzési és fenntartási költségeket alacsonyabbak, a karbantartási időszakok száma háromról négyre csökken, és ezzel minden hajó teljes idejű bevetéseinek számát 14-ről 15-re tudják növelni.
 
bilde.jpg
A Block III-as típusú Észak-Dakota tengeralattjáró (Forrás: defensenews.com)
 
Joe Biden amerikai alelnök egy az Egyesült Államok és Oroszország viszonyának romlásáról szóló szerdai beszédében felszólította a NATO-tagállamokat, hogy vállalják a védelmi költsévetéseik emelését.
Biden az Atlanti Tanács „Toward a Europe Whole and Free” elnevezésű konferenciáján tartott beszédében azt mondta, hogy reményei szerint a NATO országok ennek szellemében hamarosan állást foglalnak, hiszen rohamosan közeledik a NATO szeptemberre tervezett walesi csúcstalálkozója is. Az elnök továbbá kifejezte, reményei szerint a walesi találkozó napjára már minden tagállam kibővíti a vállalásait. Elhangzott az is, hogy Egyesült Államok biztosítja a szövetségeseit, hogy továbbra is aktívan közreműködik majd a védelmi törekvésekben, amelyet nyomatékosítani fog Barack Obama amerikai elnök júniusra tervezett lengyelországi látogatása is.
Az Atlanti Tanács kedden és szerdán megtartott konferenciája a NATO Európa biztonságában játszott szerepére koncentrált, és kitértek többek között arra a kérdésre is, hogy a jelenlegi biztonsági környezet következtében vajon szükség lenne-e a NATO tagjelölt államok minél előbbi felvételére. Ez különösen annak fényében fontos kérdés, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök állítása szerint az ukrán válság során tanúsított agresszív magatartása részben a NATO kelet-európai terjeszkedésének volt a következménye. Biden azonban úgy reagált erre, hogy a jelenlegi válság a Kremlben született, Putyin elméje szülte; semmi köze a NATO terjeszkedéséhez.
 
bilde
Joe Biden amerikai alelnök az Atlanti Tanács konferenciáján. (Forrás: defensenews.com)
 
Az Egyesült Államok védelmi minisztere, Chuck Hagel pénteken sürgette a NATO tagokat, hogy mielőbb tegyenek lépéseket a védelmi kiadások fejlesztésére, válaszolva az orosz agresszióra. Ezzel párhuzamosan kifejtette, hogy véleménye szerint Európa még mindig „egy veszélyes világban él”. Megerősítve kijelentését, felkérte a tagállamok pénzügyminisztereit, hogy csatlakozzanak hozzá a szeptemberben, Walesban megrendezendő találkozón, ahol főként az lesz napirenden, hogy a vezető NATO országok milyen mértékben tudnak adaptálódni a megváltozott nemzetközi helyzetre és hogyan érhetnének el fejlődést a csökkenő védelmi kiadások terén. Hagel hangsúlyozta, hogy a tagországoknak prioritásokat kell megfogalmazni, amelyekkel nem csak az egyes missziókban tudnak részt venni, hanem kifejezetten a területi védelemre vonatkozó fejlesztéseknek is teret tudnak adni. A fejlesztések ösztönzése mögött az Ukrajnai események állnak. Az Egyesült Államok, mint a NATO vezető állama így rákényszerül a többi tagország figyelmének a felhívására, hogy az évtizedes tendencia a védelmi fejlesztések terén tovább nem folytatható.
 
Németország és az Egyesült Államok bizonyítani szeretné egységét az ukrán válság kapcsán. Barack Obama nyomatékosította, hogy Németország és az Egyesült Államok egyesült erővel, egyhangúan áll ki amellett, hogy Oroszország feleljen eddig tanúsított magatartásáért. Angela Merkel német kancellár pedig a transzatlanti partnerség konfliktusok megoldásában való fontosságát hangsúlyozta a Fehér Házban folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón tartott beszédében. Szerinte minden további lépést össze kell hangolni az Egyesült Államok és Európa között.
Nyilatkozataikban Obama és Merkel sürgették Vlagyimir Putyin elnököt, hogy használja fel befolyását a kelet-ukrajnai oroszbarát milíciák pacifikálásában és ezzel járuljon hozzá az ország stabilizációjához. Obama szerint amennyiben az orosz vezetés nem vált irányt, akkor az az Oroszországot sújtó szankciók fokozásához vezethet beleértve a gazdasági elszigetelődést is.
Az elnök és a kancellár a tervezett ukrán választások időpontját, május 25-ét, sorsfordító dátumként nevezte. Ha Moszkva addig nem tesz semmit a helyzet stabilizálásáért, vagy nem zárkózik el a választások megzavarásától, a további szankciók elkerülhetetlenek lesznek - mondta Merkel. A kancellár emellett viszont kiemelte, hogy reméli, Oroszország a jövőben felelősségteljesebben fog viselkedni. A bizalom elnyeréséhez azonban azonnali lépéseket kell foganatosítania, többek között az EBESZ fogvatartott katonai megfigyelőinek a szabadon engedését, valamint a genfi megállapodások pontjainak megfelelő békés válságkezelési eszközök használatát.
 
image-690696-galleryV9-brjs
Angela Merkel német kancellár és Barack Obama amerikai elnök. (Forrás: spiegel.de)
 
Az EBESZ megfigyelők csoportjának egy tagját elengedték az oroszbarát szeparatisták Szlovjanszkban, Kelet-Ukrajnában. Egészségügyi okokra hivatkozva bocsátották szabadon a svéd állampolgárságú foglyot, aki cukorbetegségben szenved. Az EBESZ ügyvivője, a svéd külügyminiszter Didier Burkhalter, azt mondta, hogy a svéd megfigyelő elengedése pozitív lépés volt, miközben elítélte az erőszakot. Hozzátette, hogy az EBESZ “minden szinten folytatja a munkát – egyrészt a Különleges Megfigyelő Misszión keresztül a helyszínen Ukrajnában, másrészt magas szintű politikai kapcsolatokon keresztül – annak érdekében, hogy elősegítse az összes fogvatartott szabadon bocsátását.” Andrei Kelin, Oroszország EBESZ képviselője kijelentette, hogy Moszkva „minden lehetséges lépést megtesz”, hogy biztosítsa a megfigyelők kiszabadítását. A csoportot, öt ukrán katonával együtt egy buszból rabolták el pénteken, amint Szlovjanszk külvárosában egy ellenőrző ponthoz közeledtek. Szlovjanszk önhatalmúlag kinevezett polgármestere azt mondta, az EBESZ megfigyelők nem túszok, hanem „vendégek”. Azt is hozzátette, hogy letartóztatták az ukrán hírszerzés három tagját. A többi hat fogva tartott, három német, egy-egy lengyel, cseh és dán szombatig őrizetben maradt. Eközben oroszbarát fegyveresek Kelet-Ukrajnában, Donyeckben megszállták a televízió és rádió irodáit, utolsóként a régióban elfoglalt nyilvános épületek közül. Hétfő reggel Luhanszk városát a szeparatisták köztársasággá nyilvánították. Moszkva folyamatosan tagadja, hogy köze lenne a lázadókhoz a régióban és azt állítja, hogy az orosz csapatok a határ mentén katonai gyakorlatot hajtanak végre.
 
Released
A szabadon bocsátott svéd katonai megfigyelő (jobbra középen, név nem érhető el) Szlovjanszk városában, 2014. április 27-én (Forrás: thenews.pl)
 
Nagy-Britannia az ukrán válság hatására négy Typhoon vadászgépet telepít a Baltikumba, a NATO támogatásának jeleként. A brit védelmi miniszter, Philip Hammond, a közelmúltbeli ukrajnai eseményeket követően helyeselte a NATO nyilvános lépéseit  a szövetség tagjainak kollektív biztonságára tett kötelezettségük  megerősítésére. A Királyi Légierő négy repülőgépének bázisa Litvániában lesz.  Az április 16-i NATO találkozón a főtitkár, Anders Fogh Rasmussen új intézkedéseket jelentett be a balti térség légi rendészeti műveleteinek támogatására. A balti államok nem rendelkeznek vadász-repülőgépekkel, így légterük védelmének ellátása tekintetében nagymértékben függnek, a NATO-tól. Nagy-Britannia szintén 100 katonával járul hozzá ahhoz a nemzetközi különítményhez, amely Észtországban végez hadgyakorlatokat. A Typhoon gépek hat lengyel repülőgéphez csatlakoznak majd, hogy átvegyék az amerikai repülőgépszázadtól a járőrözési feladatokat a Baltikumban.
 
Philip Hammond
Philip Hammond szerint a NATO lépéseket tesz, hogy megerősítsék kötelezettségüket a tagok kollektív biztonságával kapcsolatban (Forrás: theguardian.com)
 
Szembesülve a geopolitikai változásokkal, hatékonyan kell reagálnunk az új kihívásokra” – olvasható Visegrádi országok által kiadott közleményben, amely a budapesti informális egyeztetés során született. Az április 28-29-ei eseményen a külügyminiszterek az EU Keleti Partnerség tagországainak képviselőivel találkoztak. A miniszterek, a legfőbb prioritások közé sorolták a Társulási Szerződések aláírását Georgiával és Moldovával, valamint a Szerződés végrehajtását és a gazdasági fejezetek aláírását Ukrajnával. Ez utóbbira az ukrán elnökválasztások lebonyolítása után kerülhet sor. A jelenlévők elutasították a Keleti Partnerség államai ellen irányuló fenyegetések katonai és gazdasági formáit egyaránt, emellett pedig elítélték az orosz katonai agressziót. Hangsúlyozták azt is, hogy az érintett országok belső reformjainak legfőbb motivációja, továbbra is az európai integráció perspektívája marad.
 
Az EU békefenntartó missziója szerdán kezdte meg működését a Közép-afrikai Köztársaságban. A jelenleg mindössze 150 fős kontingens várhatóan júniusban éri majd el a 800-1.000 fős létszámot, amelybe több ország is felajánlott katonákat, illetve logisztikai támogatást. Így tett például Észtország, Franciaország, Grúzia, Lengyelország, Litvánia és Spanyolország. A misszió parancsnoka a francia Philippe Ponties vezérőrnagy. Az EU békefenntartói a Bangui reptér őrzés-védelmét vették át a francia kontingenstől, de várhatóan a reptéren kívül is kell majd biztosítási feladatokat ellátniuk.
A kisszámú EU kontingens 2.000 francia és 5.000 afrikai békefenntartóhoz csatlakozott, akik eddig nem voltak képesek megállítani a vérengzést. Az átadás-átvétel ideje alatt is történtek gyilkosságok a fővárosban.
A jelenlegi harcok a főként muszlimokból álló Szeleka csoport tavaly márciusi hatalomra kerülésekor kezdődtek, amikor a keresztények Anti-balaka néven „önvédelmi” csapatokat hoztak létre, amelyek a Szeleka januári visszalépése után is folytatták működésüket. Az őket érő atrocitások miatt a Banguiban élő muszlim lakosság szinte teljesen elhagyta a fővárost.
 
Az EU békefenntartói május 1-jén kezdték meg tevékenységüket a Közép-afrikai Köztársaságban. (Forrás: reuters.com)
 
Törökország meghosszabbítja a nagy hatótávolságú légvédelmi rakétakomplexumok beszerzésére kiírt tendert. Az amerikai és európai pályázóknak az új döntés értelmében június 30-ig van lehetőségük az új ajánlataik benyújtására, hogy nyerjenek a sok vitát kiváltó kínai rivális pályázatával szemben. A pályázóknak eredetileg április 30-ig volt idejük ajánlataik elküldésére, hogy elnyerjék Törökország első nagy hatótávolságú légvédelmi rendszeréről kiírt, 3,44 milliárd dollár értékű megbízását. A tenderen még 2013 szeptemberében a rivális kínai CPMIEC (China Precision Machinery Import-Export Corp.) cég által gyártott HQ-9-ES típust választotta Törökország, de a NATO tagországok felől érkező növekvő nyomás hatására meghosszabbították a pályázat határidejét. A kínai vállalat által gyártott rendszer vetélytársai az amerikai Raytheon és Lockheed Martin cégek által gyártott Patriot Pac-3 légvédelmi rakétakomplexum, és az olasz-francia hadiipari konzorcium (Eurosam) SAMP/T légvédelmi rakétarendszere. Törökország sürgette a két vállalatot, hogy javítsanak az ajánlataikon, ezért szükséges volt a határidő meghosszabbítása – nyilatkozta a közbeszerzésekért felelős hatóság magas rangú tisztségviselője.

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem