biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 20. hét

2014 május 19. - 23:13 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Törökország kifejlesztette az első, saját gyártású pilóta nélküli repülőeszközeit (UAV – Unmanned Aerial Vehicle). A múlt év végén a török kormány a Tusas Aerospace Industries (TAI) vállalattal 10 Anka típusú UAV – és a hozzájuk tartozó földi irányító állomások – legyártására kötött szerződést. A szerződés értelmében az első sorozatot 2016 és 2018 között fogják leszállítani. Nemrég döntés született arról, hogy műholdas kommunikációs rendszerekkel szerelik fel az Ankákat, továbbá létrejött egy munkacsoport, hogy saját tervezésű motort fejlesszen ki az UAV számára. Időközben az Anka+-nak elnevezett típusba rakéták és különböző szenzorok beépítésére került sor. Mindezen túl a cég tisztviselőinek nyilatkozata szerint az elmúlt másfél évben végzett erőfeszítéseik egy nagy hatótávolságú, nagy magasságban tevékenykedő HALE (High Altitude Long Endurance) kategóriába tartozó, 6 tonnát nyomó UAV kifejlesztésére irányultak. Az illetékesek közlése szerint a program eredményeit hamarosan közzéteszik. Mindezt megerősítette a török Közbeszerzési Hivatal nyilatkozata is, amely szerint a TAI által kifejlesztett HALE típusú UAV mind katonai, mind pedig hírszerzési műveletekhez hasznosnak bizonyulhat. A Bayraktar és a Karayel típusú UAV-k fejlesztése is gyors ütemben halad, a Közbeszerzési Hivatal reményei szerint a megrendelt gépek leszállítására már az idén sor kerülhet. A Bayraktar, teljesen önállóan végrehajtott repülési tesztjére a Törökország északnyugati részén lévő Kesani katonai légitámaszponton került sor április 29-én. A vállalat nyilatkozata szerint ez, és a május 3-án végrehajtott két másik teszt az elvárásoknak megfelelően sikerült. A Bayraktar a tesztek során három órán keresztül, 18.750 láb magasan repült, ami 9.000 lábbal magasabb, mint amire a közepes repülési magasságban tevékenykedő UAV-k – az Ankákat is beleértve – képesek. A Bayraktar program során a vállalat több, a drón technológia szempontjából nélkülözhetetlen rendszert fejlesztett ki. A Vestel Savunma Sanayi vállalat 2005 óta dolgozik egy másik taktikai drón, a Karayel kifejlesztésén. A programba eddig 30 millió dollárt fektettek be, és a vállalat május 6-i közleménye szerint az első darabok leszállítása hamarosan megkezdődhet.
 
Az ukrajnai események fokozták az orosz kémtevékenységet szinte az összes kelet-közép európai országban, köztük Csehországban is a Lidové noviny napilap értesülései szerint. Karel Randák a kémelhárítás korábbi vezetője elmondta, hogy az ország különösen fontos Oroszország számára, köszönhetően az ott élő nagy lélekszámú orosz közösségnek, valamint a befektetési lehetőségeknek is. Mindemellett a cseh kémelhárítás (Czech Security Information Service) többször is figyelmeztetett a napokban az élénkülő kémtevékenységre. A biztonságpolitikai elemzők többsége egyetért abban, hogy az országban tevékenykedő orosz ügynökök elsőszámú célja nem a stratégiai információk megszerzése, hanem sokkal inkább a közvélemény megingatása. A CSIS szerint ezt példázza egy 2009-ben – egy civil szerveződés nyomására – megbuktatott amerikai radar-telepítési projekt is. Andor Šándor – szintén a kémelhárítás egy korábbi vezetője – kifejtette, hogy az orosz ügynökök mindig győzelemként élik meg, amikor sikerül bizonyítaniuk, hogy az ország nem szilárd tagja az EU-nak vagy éppen a NATO-nak.
 
„Amennyiben Európa változatos és egységes energiapolitikát szeretne, akkor annak meg kell fizetnünk az árát.” – mondta Donald Tusk lengyel miniszterelnök a „Global Security Forum” nevezetű nemzetközi konferencián Pozsonyban. "Ha komolyan beszélgetünk a biztonságról, akkor őszintén meg kell mondanom, hogy Európa addig nem lesz biztonságos, amíg nem sikerül az energiaszolidaritásunkat egy magasabb szintre emelni.” – hangsúlyozta a miniszterelnök a szlovák fővárosban, 2014. május 15-én, csütörtökön."Amikor azt hallom, hogy ez egy nehéz feladat lesz - néha még azt is, hogy lehetetlen –főként, ha az anyagiakat tekintjük, akkor az egyetlen őszinte válaszom a következő: a szolidaritás sem jár ingyen" - mondta. A konferencián a visegrádi országok kormányfői vettek részt, valamint Anders Fogh Rasmussen NATO főtitkár és további 800 politikus és szakértő 65 országból. Tusk fölvetette egy európai energetikai unió gondolatát, amely külső forrásokból vásárolhatna gázt egy egységes tömbként. Megjegyezte, hogy az ukrán helyzet kapcsán az európai politikában kialakult képmutatás tökéletes ellentéte az igaz szolidaritásnak, amelyre jelenleg szükség lenne. „Mindannyian láthatjuk a Krím egyértelmű elcsatolását, néhányunk mégis népszavazásról beszél. Láthatjuk az orosz kommandósokat is a keleti országrészben, többen mégis oroszul beszélő tüntetőket emlegetnek.” Továbbá kiemelte, hogy amennyiben a NATO nem fogja megerősíteni keleti határait és a balti államokat, akkor a NATO véleménye a szolidaritást illetően egyértelműen elutasítónak bizonyul.
 
Polish
Donald Tusk miniszterelnök (Forrás: thenews.pl)
 
A jelek szerint kanadai kormány tapogatózásokba kezdett afelől, hogy vajon országuk érdekében áll-e csatlakozni az Egyesült Államok rakétavédelmi kezdeményezéséhez. Az elmúlt időszakban a helyi Szenátus és a Képviselőház is több szakértőt megkérdezett az Egyesült Államok és Kanada közötti esetleges együttműködés költségeiről és előnyeiről. Paul Martin, az ország volt liberális elnöke 2005-ben még elutasította Washington közös regionális rakétavédelmi rendszer kiépítésére tett javaslatát. A Kanadai Védelmi és Külügyi Intézet (Canadian Defense and Foreign Affairs Institute) elnökhelyettese, Colin Robertson szerint a politikai vezetésben történt változás, valamint Észak-Korea nagy hatótávolságú rakéta-fejlesztéseinek hatására Ottawa átértékelte az ügyhöz való hozzáállását. Rob Nicholson kanadai védelmi miniszter egyelőre nem válaszolt, hogy változott-e a kanadai kormány álláspontja a kérdéssel kapcsolatban, szóvivője Johanna Quinney is csupán annyit mondott sajtótájékoztatóján: "Nem született döntés az ezzel kapcsolatos politika megváltoztatásáról [...] viszont továbbra is figyelemmel kísérjük a nemzetközi fejleményeket."
 
Kalinyingrád térségében több mint 300 tengerészgyalogos gyakorlatozott az Orosz Balti Flotta kötelékében. Az esemény során egy feltételezett agresszió elhárítását gyakorolták, mely keretében partraszálló műveletekkel egybekötött harci feladatokat hajtottak végre, különböző haditengerészeti harceszközökkel, kétéltű járművekkel, nem beépített partszakaszon.  A haditengerészek a közeljövőben befejezik  a különböző hadgyakorlatokat és teljesítik a haditengerészeti és légideszant-képzéshez kapcsolódó harckiképzési feladatokat. A gyakorlat végső mozzanatában zászlóalj-szinten kell majd számot adni az elsajátított harci készségekről. A felkészítés során körülbelül húsz darab járművet használtak fel: számos partraszálló hajót, valamint a világ legnagyobb Zubr-osztályú légpárnás hajó konstrukcióját. Ezen járművek a katonai felszerelések és légierő egységeinek szállítására, valamint beépítetlen partokra való telepítést végzik, miközben támogató tűzzel segítik a partraszállókat. Az imitált műveletekben alkalmazott hajók aknatelepítő képességgel egyaránt rendelkeztek.
 
Az Orosz Balti Flotta partraszálló műveleteket gyakorolt pénteken. (Forrás: en.ria.ru)
 
Május 16-án paramilitáris egységek csaptak össze a líbiai Bengázi mellett, amikor is Khalifa Haftar, a hadsereg korábbi tábornokának alakulatai megtámadták a város környékén állomásozó szélsőséges iszlamista erőket. Az első híradások szerint a tűzharcban legalább tizenketten meghaltak, több tucatnyian pedig megsebesültek. A tábornok Nemzeti Hadseregnek nevezett milíciájának oldalán a líbiai kormány erők is becsatlakoztak a küzdelembe. Az ország ideiglenes miniszterelnöke Abdullah al-Thinni délutáni sajtótájékoztatóján ugyanakkor kijelentette, a Líbiai Fegyveres Erők tevekénysége teljesen illegitimnek, és az ország kormánya elleni puccskísérletnek tekintendő. Al-Thinni hozzátette a hadsereg feladata pontosan az ilyen akciók megakadályozása, nem pedig pártolása lett volna. Az ideiglenes miniszterelnök figyelmeztette Haftart, amennyiben nem szünteti be tevékenységét, annak súlyos jogi következményei lesznek. Az egykori tábornok viszont kijelentette, hogy a bengázi akció csupán az első állomása volt a nagyszabású „Líbia Méltósága” hadműveletnek, amelynek során csapataival kiűzi a szélsőséges iszlamista erőket az országból.  A pénteki események nem unikálisak Líbiában, ugyanis a polgárháború befejezése óta számos, egykori lázadókból alakult milícia harcol egymással a regionális hatalom birtoklásáért, kihasználva a központi kormányzat gyengeségeit.
 
Khalifa Haftar további támadásokat ígér (Forrás: news.bbcimg.co.uk)
 
A hétvégén európai, amerikai és nyugat-afrikai vezetők találkoztak Párizsban. A tanácskozás célja egy regionális összefogás szervezése volt a Boko Haram terroristaszervezet ellen, amely április 14-én rabolt el 276 diáklányt Nigéria északi részéről.  A találkozót a nigériai elnök, Goodluck Jonathan kérésére rendezte meg a mali beavatkozás miatt szintén terrorfenyegetettségnek kitett Franciaország. Nyugati diplomaták a katonai beavatkozás lehetőségét egyértelműen kizárták, erőfeszítéseik középpontjában regionális akcióterv kidolgozása, a Boko Haram által közvetlenül fenyegetett országok kooperációjának megteremtése áll. A találkozón Franciaország és a nyugati államok képviselői mellett Nigéria, Csád, Kamerun, Niger és Benin vett részt.
 
A Boko Haram által közzétett videó részlete az elrabolt nigériai diákokról (Forrás: reuters.com)
 
Mexikói kormánya új biztonsági tervet dolgozott ki a Tamaulipas államban zajló erőszakos cselekmények megfékezésére. Miguel Angel Osorio belügyminiszter szerint az intézkedések „új fázisa” a helyi drogkartellek ellen helyreállítja a békét az ország észak-keleti tagállamban. Az utóbbi hetekben számos áldozatot követeltek a rivális drogkartellek közötti összecsapások. A gyenge közbiztonságot jelzi, hogy a múlt héten Salvador Haro Muñoz-t, a helyi hírszerzés/elhárítás igazgatóját gyilkolták meg az autójára támadó fegyveresek. A tervek szerint megerősítik az ellenőrzését a kikötőkben, repülőtereken, a határátkelőhelyeken és a főútvonalak mentén. A biztonsági erők a jövőben 24 órás járőrszolgálatot fognak teljesíteni a városi körzetekben és vizsgálat alá vonják a rendőri szerveket, hogy megfékezzék a korrupciót. Azonban ezek a jelentős lépések, még közel sem elegendőek a helyzet rendezésére, annak ellenére, hogy Enrique Peña Nieto elnök már korábban, Michoachán államban is vetett be szövetségi erőket.
 
_74658545_tamaulipas.jpg
A mexikói hadsereg katonái járőrözés közben. (Forrás: bbc.co.uk)
 
Megegyezés született Kolumbia kormánya és a FARC milícia között az illegális drogtermesztés visszaszorításáról szóló programról. Mindkét fél egyet értett abban, hogy a kívánatos végállapot a drogtermesztés teljes felszámolása lenne, azonban mivel a FARC bevételeinek jelentős részét feltehetően ez az ágazat adja, elkötelezettségük kérdéses. Ez a megállapodás volt a békefolyamatban elkötelezett elnök, Juan Manuel Santos jelenlegi ciklusának utolsó jelentősebb sikere, mivel az országban egy hét múlva választásokra kerül sor. A FARC, és az ELN – Kolumbia második legnagyobb fegyveres milíciája - is bejelentette, hogy a választások idejére tűzszünetet rendelnek el, annak rendjét nem kívánják megzavarni. A kolumbiai konfliktus az 1960-as évek elején kezdődött, amióta nagyjából 220.000 áldozatot követelt. Az elnökválasztás tétje emiatt meglehetősen nagy, kérdés, hogy fennmarad-e a békülékeny hangnem.
 
Ivan Marquez and Farc leaders in Cuba
Ivan Marquez, a FARC delegációjának vezetője. (Forrás: bbc.co.uk)

 


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem