biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 23.hét

2014 június 10. - 20:31 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Június 3 és június 5 között tartotta 44. éves közgyűlését az Amerikai Államok Szervezetének (AÁSZ) Közgyűlése Paraguayban. A találkozón a 33 tagországból 28 külügyminiszter, valamint 39 ország és szervezet képviselője (Kína, Európai Unió) megfigyelőként vett részt. Az összejövetel fő témája az Asunción Nyilatkozat aláírása volt, amely hangsúlyozza az egyenlőtlenségek elutasítását és a kiegyensúlyozott, arányos fejlesztések szükségességét a térségben. A közgyűlésen emellett olyan regionális ügyekkel is foglalkoztak, mint a demokrácia és az emberi jogok védelme, a szervezetbűnözés elleni fellépés, szegénység elleni küzdelem, de különös figyelmet kapott a venezuelai helyzet, a befagyott tárgyalások ügyének vizsgálata és megvitatása Nicolás Maduro kormánya és a demokratikus ellenzék között. A Dél-amerikai Nemzetek Uniója már korábban sikertelenül próbálkozott a békéltetéssel az országban ezért került az ügy újra az AÁSZ hatáskörébe. Maduro kormánya ugyanakkor határozottan megtiltotta a szervezet képviselőinek belépését az országba. A tagok ezért vitát indíthattak a venezuelai helyzet lehetséges megoldási lehetőségeiről. José Miguel Insulza főtitkár kiemelte, hogy a helyzet rendezése érdekében mindkét félnek engednie kell és kompromisszumokat kell kötni. Venezuelának várhatóan a latin-amerikai országok nyomására aktívan közre kell majd működnie a konszolidációban. 

Az AÁSZ Közgyűlése Paraguayban (Forrás: www.panampost.com)

Joseph Dunford tábornokot, az Amerikai Hadsereg afganisztáni erőinek parancsnokát nevezte ki Barack Obama amerikai elnök a Tengerészgyalogság parancsnoki posztjára. A bostoni születésű, jelenleg 58 éves tábornok akit „napjaink egyik legokosabb és legtapasztaltabb katonai vezetőjének és gondolkodójának” tartanak 2013 februárjában vette át az ISAF művelet és a U.S. Army afganisztáni erőinek parancsnoki posztját, John Allen tábornok nyugdíjba vonulását követően. Dunford a St Michael’s College-on szerezett diplomát, majd ezt követően nevezték ki a Tengerészgyalogsághoz 1977-ben, emellett két mesterszakos diplomával is rendelkezik nemzetközi kapcsolatokból és államigazgatásból. 2003-ban részt vett az Iraki Szabadság-hadműveletben az 5. Tengerészgyalogos ezred parancsnokaként. Az azonban még nem került nyilvánosságra, hogy ki fogja váltani a tábornokot a jelenleg még közel 50 000-es nemzetközi haderő élén.

Joseph F. Dunford tábornok a NATO védelmiminisztereinek találkozóján 2013-ban (Forrás:www.defenseone.com)

Törökország arra kéri az amerikai Védelmi Minisztériumot, hogy nevezzen ki egy különleges ombudsmant a Washington és Ankara közötti technológiatranszfer felügyeletére, közölte egy magas rangú török védelmi tisztviselő június 2-án, hétfőn. Az ombudsman megkönnyítheti a kommunikációt és foglalkozhat a török védelmi ipar és az amerikai Védelmi Minisztérium között felmerült kérdésekkel, amely révén segítene jobban megérteni a késések mögötti és a kiviteli engedélyek megtiltása mögött meghúzódó okokat – tette közzé Ismail Demir, védelmi ipari államtitkár az Amerikai- Török Tanács június 2-án tartott konferenciáján. Az amerikai Védelmi Minisztérium jelenleg is rendelkezik egy ombudsmannal, hogy segítsen a külföldi vállalatoknak jobban megérteni a Pentagon szerződési szabályait és előírásait. Demir az új pozíciót illető kérését a Pentagon beszerzésekért, technológiai és logisztikai ügyekért felelős államtitkárával, Frank Kendallal közösen tartott fórumán tette közzé. „Ha alaposan megnézzük Törökországot, akkor sok olyan vállalatot találunk, amelyek számos fontos amerikai cég számára első, másod, vagy harmadik számú beszállítók lehetnek, és nem csak védelmi területen” – mondta Demir. Nagy lehetőségek rejlenek az Egyesült Államok és Törökország közötti kutatási programokban, ez egy olyan terület, amit figyelemmel fogok kísérni, és meglátjuk, mire megyünk közösen, mondta Kendall. Törökország egyébként részt vesz az amerikaiak által vezetett, F-35-ös Közös Csapásmérő Vadászrepülőgép programban. 

Barack Obama amerikai elnök kétnapos varsói látogatása során megígérte, hogy felszólítja az Egyesült Államok kongresszusát, hogy 1 milliárd dollárral támogassák a közép-és kelet-európai szövetségeseiket a régió biztonságának érdekében. Cserébe Bronislaw Komorowski lengyel köztársasági elnök megígérte, hogy a GDP 1,95%-a helyett a jövőben már a NATO szerint előírt 2%-ot is el fogja érni az ország védelmi költségvetése. A szomszédos Ukrajnában zajlódó események arra késztették a NATO tagországokat, hogy átértékeljék biztonsági helyzetüket. Tomasz Siemoniak védelmi miniszter azt nyilatkozta a Polish Radio-nak, hogy Lengyelország jó példát mutat azon NATO szövetségeseknek, akik csökkentették védelmi kiadásaikat. Nagyon kevés tagország éri el a kívánt szintet, de Románia Lettország és Litvánia is jelezte a közelmúltban, hogy nagyobb összegeket fognak honvédelemre költeni. Siemoniak közölte, hogy a megnövelt költségvetés egy részét a haderő modernizálására, míg egy részét nemzetközi NATO infrastruktúra kiépítésére fogják szánni. Kifejtette továbbá, hogy ez a terv modern légibázisok létrehozását is érintheti, melyeket különböző lengyel magánvállalatokkal építhetnének ki. 

Barack Obama és Broniwlaw Komorowski államfők a közös sajtótájékoztatón a Belweder Palotában, Varsóban

Myroslav Rudenko, a donyecki szakadárok vezetőjének nyilatkozatai szerint több külföldi zsoldost is sikerült fogságba ejteniük a közelmúltban, akik közt cseh és lengyel állampolgárok is vannak. Az akció során összesen 200 túszt sikerült ejteniük a felkelőknek. Ugyanakkor cseh külügyi képviselők ezt követően több ízben is kijelentették, hogy nincs információjuk az esetről. Legutóbb épp Johana Grohová – a cseh külügyminisztérium szóvivője – erősítette meg ezt, június 7-én. Korábban a védelmi minisztérium már egyértelműen kijelentette, hogy jelenleg egy cseh katona sem vesz részt az EBESZ megfigyelő missziójában, a térségben. Ezt követően pedig a cseh kémelhárítás is cáfolta, hogy tudna bármiféle hasonló esetről. Andor Šándor, a hírszerzés korábbi vezetője elmondta, hogy nem lepné meg, ha cseh zsoldosok tevékenykednének Donyeckben, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy azok feltehetőleg önként, a saját döntésük nyomán érkeztek a régióba.

Anthony Cordesman a washingtoni Arleigh A. Burke stratégiai kutatóintézet egyik munkatársa figyelmeztette az izraeli döntéshozókat, hogy a két ország kapcsolatát igen negatívan érintheti egy esetleges izraeli katonai csapás Irán ellen. A szakértő figyelmeztetett, hogy csak abban az esetben szerezhetnek a fegyveres támadás által stratégiai előnyt az izraeliek, ha azt rendkívül nagy eredményességgel tudják elsőre végrehajtani. Cordesman kifejtette, hogy az Egyesült Államok és Irán között a közeljövőben ­– a sikeres genfi tárgyalások eredményeképpen- létrejövő megállapodás az izraeli várakozásokkal ellentétben nem lesz negatív hatással a Közel-Kelet stabilitására. Június 8-án az Egyesült Államok izraeli nagykövete megerősítette Barack Obama véleményét az iráni nukleáris programmal kapcsolatban, miszerint annak két megkerülhetetlen és alapvető pontja van. Elsőként Iránnak nem lehetnek a jövőben nukleáris fegyverei, másodikként pedig az Irán által folytatott nukleáris program ellenőrzött lesz, annak érdekében, hogy az mindenképpen békés célokat szolgáljon. 

Az Egyesült Királyság páncélozott harccsoporttal vesz részt a NATO lengyelországi hadgyakorlatán. A bejelentés egy nappal David Cameron miniszterelnök és Vlagyimir Putyin elnök találkozója előtt történt. A britek 25 harckocsival és mintegy 1000 katonával járulnak hozzá a következő hónapokra tervezett lengyelországi NATO gyakorlathoz, melynek célja, hogy az ukrajnai eseményekre reagálva kifejezze a Szövetség tagjai közti szolidaritást, egyúttal üzenetet küldjön Moszkvának. A 25 nehéz harckocsi mellett 40 Warrior harcjármű, valamint több tüzérségi eszköz is a kontingens részét képezi. A Royal Air Force eddig 4 Typhoon vadászgéppel erősítette meg a balti államok légtérvédelmét ellátó misszióját, valamint 100 brit katona állomásozik Észtországban, így a mostani bejelentés a válság kitörése óta a legjelentősebb brit felajánlásnak számít. 

Az Egyesült Királyság 1000 fővel vesz részt a lengyelországi NATO gyakorlaton (forrás: telegraph.co.uk)

A német szövetségi kormány úgy döntött, hogy a továbbiakban hamarabb nyújt tájékoztatást a szövetségi parlamentnek a jóváhagyott fegyverexport projektekről. A kabinet szerdán határozott arról, hogy a zárt üléseken tanácskozó Szövetségi Nemzetbiztonsági Tanács fegyverexportot érintő döntéseiről, azok megszületését követő két héten belül tájékoztatni kell a Bundestagot. Ezidáig a szövetségi kormány évente csupán egy alkalommal hozott nyilvánosságra egy fegyverexporttal kapcsolatos döntéseiről szóló áttekintő jelentést.
Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter pedig folytatta a némrégiben elkezdett, a szóban forgó területtel kapcsolatos döntésekről való informáló tevékenységét. Az ügyben érintett parlamenti bizottságot tájékoztatta több, a Közel-Keletre és Észak-Afrikába irányuló fegyverexport projekt jóváhagyásáról. Az információk szerint német hadiipari vállalatok a jövőben Egyiptom számára hajókra szerelhető navigációs berendezéseket, Algéria számára harcászati megfigyelő radarokat, Libanonnak 495 gépkarabélyra szerelhető éjjellátót, valamint Szaúd-Arábiának 50 infravörös-éjjellátóberendezést és 225 célzóberendezést szállítanának.

Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter. (Forrás: zeit.de)

A Közép-afrikai Köztársaság június 8-án leteszi a fegyvert. Andre Nzapayeke miniszterelnök erre szólította fel a lakosságot június 1-jén, abban bízva, hogy a különböző csoportokat így rá lehet majd bírni arra, hogy megváljanak fegyvereiktől. A fegyverletétel csak a tűzfegyverekre korlátozódik és szigorúan önkéntes. A miniszterelnök a május végén, egy templomban bekövetkezett, az ENSZ szerint legalább 17 halálos áldozatot követelő lövöldözés, valamint az azt követő kétnapos erőszakos tüntetések hatására döntött a nemzeti fegyverletételre való felszólításról. A fegyverletétel továbbá az antibalaka csoportok militánsait szólítja fel a fegyvereik leadására, és arra, hogy térjenek vissza reguláris haderő soraiba. Az antibalaka csoportokat a 2013 márciusában hatalomra került muszlim Szeleka csoportosulás főleg keresztény lakosság ellen elkövetett erőszakos cselekményei hívták életre. Az eredetileg önvédelmi csoportként alakult antibalaka azonban elüldözte a muszlim népességet Banguiból, az ország fővárosából. Samba-Panza elnök asszony azt nyilatkozta, hogy a fegyverletétel a MISCA és az országban állomásozó francia erők felügyelete mellett fog lezajlani, és a magát veszélyben érző muszlim lakosság védelméről is ők fognak gondoskodni.

 


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem