biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 24. hét

2014 június 18. - 11:10 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma csütörtökön jelentős méretű haderőcsökkentést jelentett be. A döntés a 2010-es Stratégiai Védelmi és Biztonsági Felülvizsgálat (SDSR) keretében megjelölt célok elérését szolgálja és a létszámcsökkentések negyedik, egyben utolsó ütemét jelenti. A bejelentés értelmében a szárazföldi erők létszáma ezer fővel csökken, valamint a légierő és a haditengerészet is kénytelen megválni több alkalmazottjától. Az SDSR alapján 2018-ig, összesen 20,000 fővel, 82,000 főre csökken a szárazföldi erők mérete. A létszámcsökkenés hatásait a tartalékos erők növelésével kívánják ellensúlyozni. A szárazföldi erők radikális reformjától 17,8 milliárd dollár megtakarítást remél a minisztérium a 2011-től 2021-ig terjedő időszakban. 

Jelentős csökken a brit szárazföldi haderők létszáma (forrás: www.bbc.com

A görög kormány hét milliárd eurós kártérítés iránti igényét fejezte ki négy tengeralattjáró legyártásáért és leszállításáért felelős ThyssenKrupp Marine Systems német hadiipari válallattal, valamint az Abu Dhabi Mar hajógyárral szemben. A lassan 15 évvel ezelőtt rendelt tengeralattjárókat ugyan időközben leszállították Görögország számára, viszont még mindig befejezetlenül hevernek egy görög hajógyárban. A sokat vitatott fegyverüzlet Görögország szerint államuk NATO-n belüli pozícióját is aláásta, hiszen a tengeralattjárók szorosan kapcsolódnak az ország geostratégiai helyzetéhez és ebből következően a NATO-n belüli szerepéhez. A ThyssenKrupp Marine Systems azonban mindaddig nem hajlandó nyilatkozni az ügyben, amíg nem kapják kézhez a görög követelések részleteit.

Befejezetlen 214-es osztályú tengeralattjárók. (Forrás: telegraph.co.uk)

Június 10-én, Szentpéterváron egyeztettek egymással a kalinyingrádi háromszög országainak (Lengyelország, Németország, Oroszország) diplomáciai vezetői, az ukrán helyzet kapcsán. Radosław Sikorski felhívta a figyelmet arra, hogy bár a résztvevő államok álláspontja eltérő a kérdéssel kapcsolatban, a diplomácia szerepe különösen ekkor válik rendkívül fontossá. Ezt követően hangsúlyozta – német kollégájával Frank-Walter Steinmeierel együtt – hogy a Krím félsziget annektálása és Ukrajna destabilizálása elfogadhatatlan a nemzetközi közösség számára. Továbbá felszólították Moszkvát arra, hogy hagyjon fel a szeparatisták számára nyújtott támogatással és a fegyverek szállításával. Oroszország részéről Szergej Lavrov kiemelte, hogy országa nem kíván kereskedelmi bojkottot alkalmazni Kijevvel szemben, miután az június 27-én feltehetőleg aláírja majd a Társulási Szerződés gazdasági fejezeteit. Ugyanakkor azt is kifejtette, hogyha Ukrajna kilép a Független Államok Közösségének szabadkereskedelmi zónájából, akkor bizonyos vámtarifák léphetnek majd életbe a két ország között.

Lengyelország "ideiglenesen" felfüggeszti donyecki Főkonzulátusa működését a térségben uralkodó háborús állapotok miatt. A régióban már 270 ember vesztette életét az ukrán fegyveres erők és az oroszbarát szeparatisták közötti harcokban. A lengyel külügyminisztérium bejelentette, hogy a Harkov városában működő konzulátus veszi át a donyecki ügyeket. Továbbá azt javasolják, hogy a Donyeckben lakó lengyel polgárok a lehető leghamarabb hagyják el a régiót. A Főkonzulátus egyébként idén áprilisban nyílt és Donyeck mellett Luhanszkot, és Zaporizzsját is lefedte ügyintézés szempontjából. Ezt a területet jelenleg a szeparatista lázadók birtokolják. Ukrajna egészségügyi minisztériuma szerint a 270 áldozat mellett további 576 ember sérült meg az Ukrajna keleti részében zajló konfliktusban, ahol a kormányerők folytatják „terrorellenes” tevékenységüket és igyekeznek visszaszerezni a régió feletti uralmat.

Egy kislány az „önjelölt” Donyecki Köztársaság zászlaját tartja Moszkvában egy szimpátiatüntetésen(Forrás: thenews.pl)

Juan Manuel Santost, Kolumbia jelenlegi elnöke a vasárnapi megtartott választáson újabb győzelmet aratott, így további négy évig irányíthatja az országot. Santos rendkívül szoros csatában győzte le legkomolyabb kihívóját, Oscar Ivan Zulugát. A győztes végül a szavazatok 51%-át gyűjtötte be, Zuluga 45%-ot kapott, a választás azonban a jelenlegi helyetben többről szólt, mint egyszerű elnökválasztásról. Santos elkötelezett híve a FARC lázadó milíciával való béketárgyalások folytatásának, szerinte az ország jövőjét csak kooperációra lehet alapozni. A jobboldali Zuluga ezzel szemben a tárgyalások megszakítása mellett, és az ország békéjének erővel való kikényszerítése mellett érvelt. A frissen újraválasztott Santos győzelmi beszédében a kolumbiai népet a béke generációjának nevezte, amely úgy döntött, hogy a rettegés helyett a reményt választja. Santos újboli kinevezése várhatóan Augusztusban lesz megtartva.


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2017 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem