biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 25. hét

2014 június 24. - 22:23 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Június 19-én tárgyalások kezdődtek az ISIS radikálisaival küzdő iraki kormány és Csehország között. Jan Pejsek – a cseh védelmi minisztérium szóvivője – elmondta, hogy az iraki fél 40 darab, orosz gyártású, MI-24 típusú katonai helikopter beszerzését fontolgatja, miközben a két ország közötti egyeztetések alapvetően csak 12 darab, cseh gyártmányú L-159-es könnyű támadó repülőgépek adásvételéről szóltak volna. Pejsek ezt követően hangsúlyozta, hogy a minisztériumnak jelenleg 7 ilyen típusú helikopter áll a rendelkezésére, amelyek Csehország számára nem szükségesek és így eladhatóak az iraki kormánynak. Ugyanakkor az sem kérdéses, hogy egy efféle üzlet létrejötte időigényes folyamat, hiszen a MI-24-eseknek modernizáláson kell átesniük, az új pilótákat pedig ki kell képezni azok használatára.

Törökország beszerzési és katonai tisztviselői abban reménykednek, hogy az ország fennállásának századik évfordulójáig – 2023-ig – megépíthetnek egy új generációs, harci repülőgépekből álló flottát, amely magába foglalná az F-35-öst és egy hazai gyártású vadászrepülőgép típust is. „Minden nehézség ellenére kitartunk a Közös Csapásmérő Vadászrepülőgép (JSF – Joint Strike Fighter) program mellett, ettől függetlenül azonban ki fogjuk fejleszteni a saját harci repülőgépünket. Politikai megfontolásból döntöttünk úgy, hogy e két típusra fogjuk alapozni a vadászrepülőgép flottánkat” – nyilatkozta egy, a védelmi beszerzésekért felelős magas rangú kormányzati tisztviselő. A török védelmi minisztérium hadiipari titkárságának (SSM – Undersecretariat for Defence Industries) egyik tisztviselőjének nyilatkozata szerint a két harci repülőgép-típus kombinációja biztosítani fogja a megfelelő tűzerőt és elrettentést. Az SSM tisztviselője szerint az F-35-ös légiharc terén fennálló néhány hiányosságát a fejlesztés alatt álló török vadászrepülőgép, a TF-X képes lesz kompenzálni. Törökország 1999 óta tagja a JSF programnak, és mintegy 100 F-35-ös beszerzését tervezi a következő években. A várakozások szerint Recep Tayyip Erdogan, török miniszterelnök még az idén megadhatja a zöld utat a TF-X fejlesztési projekt első szakaszának megkezdésére. A török TAI (Turkish Aerospace Industries) vállalat a svéd Saab gyárral közösen már megkezdte a tervezés első szakaszát, és három kezdeti modellt már le is gyártottak. Elsőként a repülőgép motorjáról kell döntést hozni, ezért az SSM három nagy motorgyártó vállalatot – a General Electricst, a Pratt & Whitneyt és a Rolls-Roycet – kérte fel, hogy tegyen javaslatot a TF-X program szempontjából alkalmas motorra. „Azt reméljük, hogy még az év vége előtt ki tudjuk választani a megfelelő motort, ezáltal megnyílhat az út a fejlesztés első szakasza előtt” – közölte az SSM tisztviselője. Az SSM bejelentése szerint Törökország 100-150 darab TF-X-et szerezne be a program sikere esetén.

A kanadai kormány megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy miként veheti ki a részét az amerikai rakétavédelmi rendszer telepítésében. A 2005-ben már egyszer elutasított tervezet szerint Kanada részt venne az Egyesült Államok által fejlesztett rakétavédelmi rendszer kiépítésében és telepítésében. A kandai nemzetvédelmi szenátusi bizottság vizsgálja azt az ajánlást, amely szerint az ország több pontján radarokat helyeznének el amelyek a NORAD (North American Aerospace Defense Command) irányítása alatt állnának. A tervezet jelentősége nem csak az arktiszi területek ellenőrzésében rejlik, hanem a pár hete kirobbant közel-keleti konfliktus eszkalálódásának is az egyik hozománya. Johanna Quinney, a védelmi miniszter sajtótitkára úgy fogalmazott, hogy a kanadai szenátus nagy többsége támogatta a javaslatot, viszont a következő lépésben szoros figyelemmel fogják követni a tervezet végrehajtásának lépéseit. A fejlesztések egyik nagy nyertese a Boeing lehet, amely régóta a legnagyobb beszállítója az Egyesült Államok földi telepítésű elhárítási rendszereinek. 

Pénteken találkozott Joe Biden, az Egyesült Államok alelnöke Otto Pérez Molinával, Guatemala elnökével, hogy megvitassák az illegális migránsok növekvő hulláma ellen meghozott szükséges intézkedéseket, ami nemcsak az Egyesült Államokat, hanem a régió egészét érinti. A túlzsúfolt texasi és arizónai büntetőtelepek ugyanis tele vannak olyan fiatalokkal, akik dokumentumok nélkül, családjuk nyomására érkeznek az USA-ba kilátástalan helyzetük javítására. Molina elnök arra kérte Joe Bident, hogy az ország adjon speciális státuszt 1500 guatemalai gyermeknek, akiket a határnál tartanak fogva. Ugyanakkor Biden kiemelte, hogy az USA politikájának átértelmezése megnövelheti a fiatal, szülőnélküli bevándorlók számát őket ugyanis nem lehet kiutasítani az úgynevezett „DACA” (Deferred Action for Childhood Arrivals) politika értelmében. A Customs and Border Protection (CBP) szerint az elmúlt 8 hónapban 47 000 fiatalkorú lépte át a határt. Közel 1/3-uk Salvadorból, Hondurasból és Guatemalából ám ez a szám elérheti  hamarosan a 90 000-et. A menekült gyerekek általában szexuális és verbális zaklatásnak vannak kitéve és könnyen bűnbandák áldozatai lesznek, mikor a családjukkal próbálnak találkozni. A Barack Obama ebben a hónapban indította el a JusticeAmeriCorps nevű tervezetet, ami 2 millió dollárt különít el a menekültek jogi védelmére. A illegális migránsok hazatelepítése egyébként rendkívül drága. A Department of Homeland Security például 229.1 millió dollárt kér a hazautaztatási költségek fedezésére a 2015-ös költségvetésben.

Oroszország palagáz ellenes csoportokat támogat Nyugaton, hogy fenntartsa az EU orosz gáztól való függőségét állítja Anders Fogh Rasmussen NATO főtitkár. „Találkoztam szövetségesekkel, akik bizonyítani tudják, hogy a kifinomult információs és dezinformációs műveleteik részeként, aktívan támogatják az úgynevezett nemkormányzati szervezeteket - palagáz ellen küzdő környezetvédelmi szervezetek -, hogy fenntartsák Európa importált orosz gáztól valófüggőségét.”- nyilatkozta csütörtökön a főtitkár a Chatham House közönségének, Londonban. Lengyelország jelenleg is a kutatja lehetőségeit, mint palagáz kitermelő, ahogy Nagy-Britannia, Románia és mások is. A Greenpeace és más környezetvédelmi szervek tüntettek már a lengyel kormány kitermelési törekvései, ugyanakkor a főtitkár nem közölt részleteket, hogy melyek az oroszokkal állítólagosan együttműködő szervezetek. A Greenpeace szóvivője emellett tagadta, hogy a szervezet bármilyen formában Vladimir Putyin és az oroszok bábja lenne mivel tavaly például 30 aktivistájuk volt oroszországi börtönökben.

Anders Fogh Rasmussen Londonban (Forrás:www.thenews.pl)

A jelenlegi német kormány korábban meghirdetett aktívabb külpolitikájának részeként Von der Leyen, Németország védelmi minisztere az ENSZ new york-i központjában úgy nyilatkozott, hogy országának nagyobb szerepet kell játszania a világszervezet misszióiban. A német védelmi szektor vezetői már dolgoznak azon a kérdésen, hogy miként tudnának még inkább hozzájárulni az ENSZ békéért tett erőfeszítéseihez, azonban Von der Leyen hangsúlyozta: a megnövelt szerepvállalás nem feltétlenül jelent katonai erőt, hiszen az ENSZ-nek rendőrökre, szakértőkre és kiképzőkre is szüksége van. Németország jelenleg 250 katonával vesz részt különféle ENSZ missziókban.

Von der Leyen német védelmi miniszter. (Forrás: thelocal.de)

A héten 48 millió font értékű rakétabeszerzést jelentett be a Brit Védelmi Minisztérium. A szerződés értelmében 2020-ig a francia Thales Group fogja könnyű többfeladatú rakétákkal (Lightweight Multirole Missile) felszerelni a Királyi Haditengerészet új AW 159 Wildcat helikoptereit. A rendszer fejlesztését és gyártását a cég belfasti részlegében fogják végezni. Philip Dunne, Beszerzésekért Felelős Államtitkár úgy nyilatkozott, a precíziós fegyvereket elsősorban kisebb hajók ellen kívánják majd alkalmazni. Azonban ezen szerződés ellenére is jelentős csúszásban van a Wildcat helikopterek rendszerbe állítása, ugyanis a szükséges fegyverrendszereket legkorábban 2020 végére készülnek el. 2006-ban a védelmi minisztérium egymilliárd fontért 70 darab új forgószárnyas repülőgépet rendelt az AugustaWestland-tól, az akkori elképzelések szerint a gépeket legkésőbb 2015-ig kellett volna a rendszerbe állítani, így azonban erre legalább öt évet még várni kell.

Úgy tűnik, a brit haditengerészet új helikoptereire további öt évet kell várni. (Forrás: cmsimg.defensenews.com)

Rio de Janeiróban egy rendőrök és drogkereskedők között kitört tűzharcban elhunyt egy rendőr és két fiatal bűnöző. Az eset a futball világbajnokság egyik helyszínéül szolgáló brazil nagyváros legnagyobb nyomornegyedében, Complexo Alemao-ban történt, amely több mint százezer embernek ad otthont. A brazil hatóságok az elmúlt években komoly erődemonstrációkat hajtottak végre a rossz közbiztonságról hírhedt negyedekben, azonban a rendőröket érő támadások a mai napig nem ritkák. A helyi biztonsági erők elmondása szerint Complexo Alemao az elmúlt hetekben valóságos turista látványossággá változott azon futballszurkolók számára, akik meg akarják ismerni Brazília valódi arcát is. Külföldiek elleni támadásról egyelőre nincs hír, azonban aggasztó, hogy egyre gyakoribbak a mostanihoz hasonló, drogbandák által szervezett fegyveres rajtaütések, amelyek tétje a nyomornegyed feletti uralom.


A riói Complexo Alemao nyomornegyed látképe. (Forrás: bbc.co.uk)


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2017 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem