biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

EU Figyelő - 2014. július

2014 július 17. - 14:36 - Szűcs Andrea Dóra, Csuzda Norbert, Hegedüs Márton, Etl Alex

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Beszámoló a Külügyek Tanácsának június 23-ai üléséről

A Külügyek Tanácsa megvitatta Pavlo Klimkin külügyminiszterrel Porosenko elnök béketervét az ukrán helyzettel kapcsolatban.  A TanácsTámogatta támogatásáról biztosította a tervetkezdeményezést, mint egy nagy esélyt a konfliktus továbbiz eszkaláció felszámolásáramegakadályozására, valamint felszólította a feleket, hogy tiszteljék a tűzszünetet és teremtsék megbiztosítsák a béketerv annak megvalósulásának a szükséges feltételeit, hogy az ötlet megvalósulhasson. Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Catherine Ashton azt nyilatkozta, hogy felkérték Oroszországot, hogy támogassaák az elképzelést, és biztosítsa annak végrehajtását. Látni szeretnék, hogy az erőszakhullám véget érjen emellett pedigAz EU felhívta mindkét fél figyelmét arra, hogy tegyék maximumot annak érdekében, hogy védjék meg a civil lakosságottegyenek meg mindent a civil lakosság védelmére, emellett pedig engedjék meg a humanitárius szervezeteknek, hogy szabadonet végezhessék a munkájukat. Mindez azonban tárgytalanná vált azt követően, hogy Porosenko véget vetett az egyoldalúan meghirdetett tűzszünetnek. Ukrajnával kapcsolatban, a Tanács megállapodott abban, hogy megalapoznak létrehoznak egy közös biztonság- és védelempolitikai missziót annak érdekében, hogy Ukrajna területén segítsék a polgári biztonsági szektor reformjátot, beleértve a rendőrséget és a jogállamiságot is. A Tanács jóváhagyta a kapcsolódó válságkezelési koncepciót, így folytathatják az operatív tervezést annak érdekében, hogy megvalósuljon egy kora nyári bevetés. Mindezek mellett az ülésen befejezték az Európai Unió - Ukrajna társulási megállapodás teljes aláírásának előkészítő munkáját. Az EU bizonyítva, hogy nem ismeri el a Krím és Szevasztopol illegális bekebelezését, a Tanács megtiltotta, hogy import áruk érkezzenek a Krímből, illetve Szevasztopolból, kivéve, ha rendelkeznek ukrán tanúsítvánnyal.  

A külügyminiszterek ezt követően megvitatták a legújabb iraki fejlesztéseket fejleményeket az ottani különmegbízott jelenlétében. A Tanács kifejezte aggodalmát a gyorsan romló biztonsági helyzettel kapcsolatban, valamint erősen elítélte az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) szervezete által elkövetett támadásokatatrocitásokat. Az Európai Unió továbbra is támogatja az iraki hatóságokat a terrorizmus elleni küzdelemben, hangsúlyozva, hogy a válasznak kombináltnak kell lennie egy fenntartható politikai megoldással, amelybe be kell vonnivon minden iraki vezetőt és közösséget. A kibontakozó humanitárius válságra válaszolvaadott válaszában  Bizottság benyújtotta teljes uniós humanitárius finanszírozását, amely 2014-ben 12 millió euró lesz.

A fenti témák mellett a miniszterek kitértek a líbiai helyzet elemzésére is. A Tanács véleménye szerint Líbia nagyon kritikus szakaszában van a demokratikus átmenetnek, amely sikeres lehet, ha minden érdekelt személy vállalja a konstruktív politikai elkötelezettség alapján nemzetközileg elfogadott elveket.  Az Európai Unió súlyos aggodalmát fejezte ki a politikai és biztonsági helyzet romlásával kapcsolatban. Elítéli az elterjedt erőszakos cselekményeket, és továbbra ismételtenis felszólítja az összes felet, hogy tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától és használjanak békés politikai eszközöket, párbeszédeket,  annak érdekében, hogy teljesítsék a líbiai nép demokratikus törekvéseit.  Az EU megerősítette, hogy továbbra is támogatja az UNSMIL (UN Support Mission in Libya) missziót, amelynek kulcsfontosságú szerepe van abban, hogy elősegítse a politikai párbeszédet, továbbá arról is biztosította Líbiát, hogy ezután továbbra is segíti a határellenőrzést, a regionális együttműködést és a koordinációt, de legfőképpen az Európai Unió integrált határőrizeti segítségnyújtó missziójánt (EUBAM Líbia) keresztül. Továbbá Emellett az EU felszólítottja az összes regionális szereplőt, hogy támogassák a békés politikai megoldást Líbiábanaz országban.  Kifejezték aggodalmukat az illegális migrációval szemben, amelynek következtében többen életüket vesztették a tengeren. Elismerték, hogy ez a problémakör átfogó megközelítést igényel, ezért a Tanács kéri a líbiai hatóságokat, hogy foglalkozzon a témával. Végezetül a Tanács elmondta, hogy az EU továbbra is elkötelezett Líbia szuverenitása, függetlensége, területi épsége és nemzeti egysége mellett alátámasztva a működő állami struktúrák stabilitását és jólétét Líbiában és annak közvetlen környezetében.

 

Beszámoló az Európai Tanács június 27-ei üléséről

Az ukrán helyzet kapcsán az Európai Tanács – a Külügyek Tanácsához hasonlóan – támogatta Petro Porosenko elnök béketervét, és felszólította Oroszországot, hogy szüntesse meg az ukrán határon átívelő fegyverszállítását, valamint vesse be befolyását vesse be az illegálisan felfegyverkezett oroszbarát csapatok fölöttmegfékezésére. A Tanács továbbra is támogatja az EBESZ monitoring tevékenységét, a tűzszünetben, valamint a határellenőrzésben betöltött szerepét. A Tanács megerősítette elkötelezettségét Ukrajna gazdasági stabilizációja irántához és üdvözölte a Bizottság 750 millió eurós támogatását. Ekkor még az Európai Tanács remélte, hogy 2014. június 30-ig sor kerül a következő lépésekre: az EBESZ által figyelemmel kísért, a tűzszünet és hatékony határellenőrzésre szolgáló mechanizmusról szóló megállapodására; Izvarino, Dolzsanszkij és Krasznopartizanszk visszahelyezésére, a túszok elengedésére valamint Porosenko elnök béketervének tárgyalására – sajnálatos azonban, hogy ezek, csakúgy mint a Külügyek Tanácsának ezen következtetései elhalványuló eredménynek számítanak, a Porosenko elnök által indított kelet-ukrajnai katonai műveletek miatt. A kormányfők kiemelték, hogy bármikor készek összeülni további korlátozó intézkedések meghozatala végett.

Ezt követően az Európai Tanács elfogadta a következő ötéves időszak kulcsprioritásaira vonatkozó stratégiai tervezetet, melynek célja az elkövetkező öt évben az Európai Unió tevékenységének irányszabása. A prioritások elsősorban gazdasági, társadalmi, energetikai, valamint az EU globális szerepét érintő kérdéseket érintenek. A prioritások egy, a munkahelyeket, a növekedést és a versenyképességet ösztönző; a polgárokat védő szerepvállalásokat felvállaló; egy előretekintő klíma- és energiapolitikát folytató; a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló, erős globális szereplőként cselekvő Unió létrejöttét kívánják elősegíteni. A Tanács felkérte a tagállamokat, valamint az uniós intézményeket, hogy teljes egészében valósítsák meg a prioritásokat.
A gazdasági növekedés érdekében az Unió céljaként a vállalkozói környezet javítását, a munkahelyteremtés előmozdítását, az Unió globális vonzerejének növelését, valamint a GMU stabilizálását nevezte meg. Bár az Unió országai most lábalnak ki a gazdasági válságból, további nehézségekkel kell szembenézniük: a lassú növekedéssel, a magas munkanélküliségi aránnyal, a makrogazdasági egyensúlyhiánnyal, valamint az államadóssággal.
Az Uniónak gondoskodóbbá kell válnia belső intézkedéseiben. Ennek érdekében igyekszik elősegíteni a készségek fejlesztését és a tehetség kibontakozását, támogatja az egész életen át tartó tanulást, garantálja a méltányosságot, valamint prioritásnak tekinti minden európai társadalom számára a biztonsági háló megteremtését.
Az energiapolitika területén az Unió egy megfizethető, biztonságos, fenntartható energiauniót kíván létrehozni, aminek célja az EU olaj- és gázimport- függőségének csökkentése. Az energiahatékonyság fokozása, az energiakereslet mérséklése, az integrált energiapiac, valamint a kutatás, fejlesztés révén kíván megfizethető energiát biztosítani a vállalatoknak és polgároknak. Az egyetlen beszerzési forrástól való függőség csökkentése érdekében a szükséges infrastruktúra kiépítésével a Tanács a biztonságos energiát szintén prioritásként kezeli.
Az uniós polgárok biztonságának érdekében a Tanács a migrációs problémák kezelését, a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni küzdelmet, valamint az igazságügyi együttműködés szorosabbá tételét tűzte ki célul.
A külpolitikában a Tanács az Európai Unió nagyobb szerepvállalását határozta meg prioritásként. Ennek eszközének a szomszédos országokkal való szorosabb együttműködést, a transzatlanti partnerekkel történő együttműködés kiterjesztését, valamint a biztonság- és védelempolitikai együttműködés fejlesztését tekinti.

 

Bővítéspolitika, szomszédságpolitika

Június 3-án Štefan Füle, az Európai Unió bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosa Bécsben vett részt a Nyugat-Balkán 2014 konferencián, ahol elmondta, hogy a közös jövő építése még nem fejeződött be Európában. Az első világháború kitörésének évfordulójának alkalmából szervezett eseményen a biztos a dél-kelet-európai térségi bővítéssel kapcsolatban kifejtette, hogy a következő lépések a béke és a biztonság megerősítése, amely megteremti a biztos alapot a közös jövőhöz.

A biztos ezt követően, június 4-én Tiranába látogatott, ahol a Magas Szintű Dialógus eredményeit méltatta. A még 2013 decemberében készült országriportjelentés – amely alapján az Európai Tanács hozza meg a döntést a tagjelölti státuszról – a korrupció, a szervezett bűnözés elleni küzdelem, illetve az átfogó igazságügyi reform eredményeit emeli ki elsőként. A Dialógus komoly eredményeket hozott Albánia számára, hiszen a Bizottság javaslatot tett a tagjelölti státusz megadására, az Általános Ügyek Tanácsa pedig elfogadta azt.

Június 8-án tartottak parlamenti választásokat Koszovóban, ahol a legtöbb helyet – 120-ból 37-et – a Koszovói Demokrata Párt szerezte meg. Az Európai Unió választási megfigyelő missziója transzparensnek és jól szervezettnek értékelte az eseményt, nyugodt és incidensektől mentes volt a választások napja. A misszió által készített jelentés szerint a választások napján és a kampányidőszakban is szabályszerűen működtek a folyamatok, érvényesülni tudott a média szabadsága, valamint az északi – főleg szerbek lakta – területeken sem voltak atrocitások.

Az Európai Bizottság június 13-án folyósította Ukrajna számára azt a 250 millió eurós támogatást, amelyet az Államépítési Szerződésben fogalmaztak meg. Štefan Füle elmondta, hogy ez a támogatás a rövid távú szükségletek fedezésére szolgál, amelyek fontosak a Társulási Megállapodás megkötésének előkészítésére. Az Államépítési Szerződés összesen 11 milliárd eurós támogatást foglal magába, amely az ukrajnai reformfolyamatokat támasztja alá pénzügyileg. Ennek részeként fejlesztik a nagyobb átláthatóságot, a jobb kormányzást, valamint a korrupció elleni küzdelmet.

Június 17-én Ankarába látogatott a bővítési biztos, hogy részt vegyen a csatlakozási tárgyalásokat folytató munkacsoport ülésén és egyeztessenek a 23. fejezetről (igazságszolgáltatás és alapvető jogok). Ezen kívül a Füle egyeztetett az eddigi eredményekről Abullah Güllel, Törökország köztársasági elnökével, Haşim Kiliç alkotmánybírósági elnökkel, valamint Ahmet Davutoğlu külügyminiszterrel. A biztos kiemelte, hogy az EU-s jogok átvétele az igazságszolgáltatás területén létfontosságú, úgy mint a civil társadalommal való kapcsolat javítása a török állam számára.

Június 24-én Luxemburgban folytatta a csatlakozási tárgyalásokat Montenegró az EU-val. A nap folyamán került sor a csatlakozási konferenciára, amelyen a tőke szabad mozgásáról, a kül-, biztonság- és védelempolitikáról, valamint a pénzügyi ellenőrzésről szóló fejezeteket vitatták meg., Eezzel már minden valamennyi fejezet megnyitásra került, valamint 12 már le is zárult. Amellett, hogy Montenegró sok komoly eredményeket könyvelhetett már el Montenegró, több ponton is vannak hiányosságok. A legfőbb ügyész pozíciója már majdnem egy éve üres, amelynek megoldására politikai kompromisszumra lesz szükség. Egy másik fontos pont a média képviselői ellen elkövetett atrocitások, amelyeknek mihamarabb véget kell vetni.

A bővítési- és szomszédságpolitika júniusi legfontosabb eseménye, hogy 27-én Grúzia, Moldova és Ukrajna is megkötötte a Társulási Megállapodást az EU-val, ezzel kiterjesztve a Mély és Átfogó Szabadkereskedelmi Övezetet. A megállapodás fontosabb pontjai közé tartozott a reformok támogatása, a kormányzás, az igazságszolgáltatás, a bűnüldözés, a gazdasági növekedés, a fogyasztóvédelem, az energiaügyek, a közlekedés, a környezetvédelem, az ipari és társadalmi fejlődés, a védelem, az oktatás, valamint az ifjúság és a kultúra területén; a demokrácia és az alapvető emberi jogok szem előtt tartása és tökéletes érvényesítése; valamint a kereskedelem fejlesztése a vámok és kvóták fokozatos leépítésével.

 


Június 27-én írta alá a Társulási Megállapodást Grúzia, Moldova és Ukrajna (Forrás: enpi-info.euafp.com)


Műveletek

Megállapodást írt alá egymással Mohamed Behi Yonis – Szomáliföld külügyminisztere – és Etienne de Poncins – az EUCAP Nestor művelet vezetője. A június 18-án aláírt egyezmény célja, hogy lerakja a két fél közötti kooperáció fejlesztéséhez szükséges alapokat. A művelet még 2014 márciusában nyitotta meg területi irodáját a térségben, és azóta számtalan több workshopot rendeztek – a szomáliföldi parti őrséggel – az együttműködés felülvizsgálata érdekében. Az EUCAP Nestor szakértői a rendőrség, a bíróságok, valamint a parti őrség tagjaival fognak közösen dolgozni a térségben, a tengeri biztonság fokozása érdekében.

Az EUCAP Nestor, valamint az EUNAVFOR Atalanta egységes közös gyakorlatot hajtottak végre a SSeychelle-szigeteki parti őrséggel, légierővel, tűzoltó- és mentő egységekkel, valamint egyéb tengerészeti biztonságért felelős szervekkel együttműködésben. A szimulációban egy komp és egy olajszállító tankerhajó ütközött egymással, amelynek következtében kisebb tűz és olajszivárgás is keletkezett. A gyakorlat során mindkét félnek lehetősége nyílt az egyes egységek közti koordináció és kommunikáció javítására.

Az EUFOR Althea tartalék századai segítették a boszniai haderőt az országot sújtó árvíz levonulása utáni, kárelhárítási munkálatok során. A feladatok közé tartozott – többek között – a vízellátási rendszerek helyreállítása, az utcák fertőtlenítése és megtisztítása, valamint a segélyek kiszállítása is. A brit, szlovén és osztrák századokat június 6-án telepítették Dubrave és Zenica települések térségébe. 

Kárelhárítási munkálatok Boszniában (Forrás: eeas.europa.eu)
 


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2017 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem