biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 29-30. hét

2014 július 29. - 23:57 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Kelet-Ukrajnában lelőttek egy maláj utasszállító repülőgépet


A maláj repülőgép roncsai (Forrás: ibtimes.com)

Az ukrán kormány szerint az oroszbarát szeparatisták lőtték le – egy Oroszország által leszállított BUK-M1 légvédelmi rakétakomplexum rakétájával – a Malaysia Airlines Boeing 777-es repülőgépét 283 utassal és 15 fős személyzettel a fedélzetén. Barack Obama amerikai elnök a július 17-ei esemény után, a hírszerzési adatokra támaszkodva kijelentette, hogy a repülőgépet föld-levegő rakétával lőtték le a szeparatisták fennhatósága alá eső területről. A szeparatisták vezetése viszont azt állítja, hogy nem rendelkeznek olyan légvédelmi eszközökkel, amellyel le tudták volna lőni a 10100 méteres magasságban haladó repülőgépet. Ennek ellenére Alexander Hodakovszki, a Vosztok zászlóalj parancsnoka egy interjúban elismerte: tudomása van arról, hogy legalább egy, a szeparatisták kezén lévő BUK érkezett Luhanszkból Donyeck térségébe. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Ukrajnát terheli a felelősség, mivel a területén történt az esemény, és elkerülhető lett volna, ha az ukrán elnök felhagy a szeparatisták elleni műveletekkel. Oroszország emellett továbbra is tagadja, hogy bármilyen módon támogatná a kelet-ukrajnai szeparatistákat.

Az ügyben indított nemzetközi vizsgálatok csak lassan haladnak, mivel a környéken folyó harcok miatt nem mindig kielégítőek a biztonsági körülmények, és egyes források szerint a szeparatisták is akadályozzák a roncsokhoz való hozzáférést. A repülőgép fekete dobozait már eljuttatták a nagy-britanniai Farnboroughba, ahol légikatasztrófák kivizsgálására szakosodott szakértők kielemzik a rajtuk található adatokat.

 

Lezuhant az Air Algérie egyik repülőgépe

 

Július 24-én napközben, 50 perccel a felszállást követően minden kapcsolat megszakadt az Air Algérie légitársaság Ouagadougou és Algír között közlekedő, AH5017 járatszámú utasszállító repülőgépével. A gépnek kora reggel kellett volna megérkeznie Algírba, de feltételezhetően a rossz időjárási körülmények miatt arra kényszerült, hogy megváltoztassa útvonalát. A gép ekkor Mali északi része fölött repült, és nem sokkal később eltűnt a radarképernyőről. Röviddel ezt követően megerősítették a 110 – főként francia és Burkina Faso-i – utast, valamint a hatfős spanyol személyzetet szállító gép lezuhanását. A Maliban állomásozó ENSZ-misszió vezetője, KoKo Essien a német dpa hírügynökségnek megerősítette, hogy a gép valahol a Gao és Tessalit város közötti területen zuhant le. Az esetet követően két francia vadászrepülőgépet küldtek ki a roncsok felkutatására, és riadóztatták a Maliban állomásozó francia erőket. Francois Hollande francia elnök a vizsgálatok kezdete után úgy nyilatkozott, hogy nem maradt túlélő a katasztrófa után – adta közzé a BBC. A hatóságok nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy szándékos támadás történt, mivel Mali északi térségében aktív lázadó tevékenység folyik. Szakértők szerint azonban a tuareg lázadók nem rendelkeznek olyan fegyverrel, amivel le tudnának lőni egy utasszállítót. Az Air Algérie illetékesei azt közölték, hogy a gép lezuhanásának legvalószínűbb oka a Mali északi része fölött tomboló vihar volt.

 

Európa

 

Az Európai Bizottság javaslata szerint az Európai Unió tagállamainak 2030-ra 30%-al kell növelniük az energiafelhasználás hatékonyságát. Habár több oldalról is érte kritika a javaslatot, az EB éghajlat-politikáért felelős biztosa szerint annak számos pozitív hozadéka lehet, többek között az EU energiabiztonságával és a globális klímaváltozással kapcsolatban.

Kiszivárgott egy, az Európai Unió által Oroszországgal szemben alkalmazható, további szankciókról szóló dokumentum, amelyet az Európai Bizottság még áprilisban készített. A tervezet - Oroszország reakcióitól függően - alacsony, közepes és magas intenzitású forgatókönyveket vázol fel, mely utóbbi magában foglalja az orosz földgáz és kőolaj importjának tilalmát is.

Július 23-án az EU állam- és kormányfői több orosz vállalat ellen is szankciókat léptettek életbe. Az Egyesült Államok is hasonló lépésre szánta el magát, intézkedéseket hozott a Rosneft, Gazprombank, Novatek és Kalashnikov konzorciumokkal szemben. A radikális lépések kockázatosak lehetnek az európai gazdaságok számára.

Az EU külügyminiszterei július 22-ei ülésükön felszólították Oroszországot, hogy állítsa le a kelet-ukrajnai szeparatisták számára küldött fegyverszállítmányokat és vonja vissza csapatait az ország nyugati határáról, különben további szankciók életbelépésére kerülhet sor.

A még csak egy éve hivatalban lévő szocialista bolgár miniszterelnök a várakozásoknak megfelelően, a pártja számára gyengén sikerült májusi európai parlamenti választások hatására lemondott. Az előrehozott választások októberben lesznek az EU egyik legszegényebb, legnehezebb helyzetben lévő országában.

Az Egyesült Államok és Németország kárelhárító megbeszéléseket tart a kémbotrány-sorozat után.  Az USA komoly gesztust tett azzal, hogy a vezérkari főnökével együtt több magas rangú tisztviselőt küldött Berlinbe. A két ország hivatalos párbeszédet folytat a hírszerző ügynökségek együttműködését szabályozó irányelvek kidolgozása érdekében.

 

Ázsia

 

Joko Widodo nyerte az indonéz elnökválasztást, győzelmét azonban beárnyékolják a választást övező csalásokkal kapcsolatos vádak. Ellenfele, Prabowo Subianto bíróságon támadta meg az eredményt.

Ideiglenes alkotmányt fogadott el a thaiföldi katonai kormányzat. A dokumentum széles jogkörökkel ruházza fel a két hónapja puccsal hatalomra jutott vezetést.

Lelőttek két finn segélymunkást Afganisztán Herat tartományában csütörtökön. A két nő egy keresztény segélyszervezet tagja volt.

Lezártak egy városrészt Kína északnyugati részén, Gansu tartományban, mivel egy férfi bubópestis áldozata lett. A vesztegzár mintegy 30 ezer embert érint.

Többmilliárd dollár értékben írt alá nyersolajimportra vonatkozó szerződést Hszi Csin-ping kínai elnök Nicolas Madura venezuelai elnök. A kínai vezető dél-amerikai körútja során több jelentős gazdasági szerződést is kötött.

 

Amerika

 

Július 11-én Nicaraguába látogatott Valdimir Putyin orosz elnök és felvetette egy orosz haditengerészeti bázis építését nicaraguai területen. Oroszország nem tervez csapatokat állomásoztatni Latin-Amerikában, ám a bejelentésben közrejátszhat a Nicaragua-csatorna építésének közelgő projektje, amelyet a Panama-csatorna vetélytársának szánnak

Pénteken, a Fehér Házban találkozik Barack Obama elnök Honduras, Guatemala és El Salvador elnökeivel annak érdekében, hogy közösen tudjanak fellépni az Egyesült Államokat érintő közép-amerikai emigráns gyermekek hulláma ellen. Obama elnök szeretné, ha partnerei jobban tájékoztatnák a közvéleményt a migránsok helyzetéről, míg a latin-amerikai országok vezetői nagyobb együttműködést várnak az Egyesült Államoktól.

Abe Shinzo japán miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai elnökhöz hasonlóan latin-amerikai körútra indult. Útja során Mexikót, Trinidad és Tobagót, Kolumbiát, Chilét és Brazíliát keresi fel.

A kolumbiai hadsereg végzett a szélsőbaloldali Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) felkelőcsoport nyolc tagjával. Az akcióban a légierő és a rendőrség együttesen hajtott végre támadást a lázadók egyik bázisa ellen

 


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2017 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem