biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Juhász József: A Balkán biztonsági kihívásai

2014 július 31. - 00:02 - Vecsey Mariann

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

A XV. Euro-atlanti Nyári Egyetem harmadik napján, melynek tematikája a válságok és a válságkezelés kérdései köré szerveződött, Juhász József, az ELTE BTK Kelet-európai Történeti Tanszékének tanszékvezetője előadásában a Nyugat-Balkán biztonsági kihívásairól beszélt. A térség, konfliktusai ellenére, kezdi elveszíteni kiemelt válságzóna jellegét: az elmúlt időszakban jelentős konszolidáció zajlott le a Nyugat-Balkán országaiban, amelyek „lassan kezdenek belesimulni a kelet-közép-európai posztszovjet államok mindennapjaiba.” A fejlődés mértékét 4 EU-tagjelölt ország, Macedónia, Montenegró, Albánia és Szerbia esetében Juhász József az euro-atlanti integráció kapcsán mutatta be a hallgatóságnak. Ezek azok az országok, amelyek elérték azt a szintet, ahol a posztszovjet országok körülbelül 1997-ben voltak, és a térség országai kifejezték NATO-csatlakozási szándékukat is. A sorból csak Koszovó és Bosznia-Hercegovina marad ki. A Magyarország számára meghatározó szomszéd állam, Szerbia útkeresési folyamatát áttekintve azt tapasztaljuk, hogy az ország parlamentje az egyetlen Európában, ahol nincs euro-szkeptikus párt. Szerbiában azonban deklarált kettősség van, amely az EU-csatlakozást fontosnak tartja, míg a NATO csatlakozásra nemet mond. Ezt a katonai semlegesség kinyilvánításával igyekezett Szerbia hitelessé tenni, de az ország hosszú távú biztonsága igényli a NATO-csatlakozás megfontolását. Szerbia csatlakozott a Békepartnerséghez (PfP) is, és ez a kapcsolat kezd intézményesülni.

 

(Fotó: Merész Márton)

 

A lezajlott jelentős konszolidáció ellenére azonban továbbra is figyelni kell a Nyugat-Balkánra, hiszen országai még mindig rejtenek magukban bizonyos biztonságpolitikai kihívásokat. Ezek gócpontjai Koszovó, Bosznia és Macedónia. Ebben nagy szerepe van ezen országok gazdasági sikertelenségének, amelyet csak nemzetközi segítséggel lehet megoldani. Az EU-bővítés folyamata eközben – az Unió belső ellentmondásainak és a helyi modernizáció lassússágának következtében – lelassult, de az EU jelenléte továbbra is folyamatos a térség országaiban. A kérdés az, hogy a tagjelölti státuszban megragadt, vagy csatlakozni vágyó országok társadalma meddig fog kitartani e szándék mellett?

A boszniai fejlődés megakadásával és az ebből fakadó, feloszlásért zajló lobbival kapcsolatban Juhász József azon véleményének adott hangot, miszerint az ország egyben-tartását a lakosság is szorgalmazza, azonban a föderatív állam fenntartáshoz több hozzájárulás és odafigyelés szükséges, hiszen Európában az összes multinacionális állam botladozik.

Végezetül érdemes figyelnünk a térségben az „új politikai baloldal” megjelenésére, ami bár trendnek még nem nevezhető, de egyre gyakoribb jelenség. Bár a Balkánon mindig is jelen volt a baloldal, de az elmúlt hónapokban az alacsony gazdasági teljesítmény és a lakosság romló anyagi és szociális helyzete következtében megerősödtek bizonyos antikapitalista szervezetek és a társadalmi elégedetlenség is fokozódott, gyakran heves tüntetéseknek is táptalajt biztosítva.

Összességében tehát a Balkán sok tekintetben konszolidálódott az elmúlt időszakban, de még mindig számolnunk kell potenciális biztonságpolitikai kihívásokkal, és a nemzetközi stabilizációs, békefenntartó és államépítő jelenlét továbbra is szükséges marad.
 

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2018 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem