biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Afrika válságai

2014 július 31. - 00:04 - Vecsey Mariann

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

A Nyugat-Balkán biztonsági kihívásainak megismerését követően Nyulász Viktória, a Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikai Főosztályának munkatársa „Válságkezelés Afrikában” című előadását három nagyobb egységre bontotta: egyrészt a napjainkban már 1,3 milliárd lakosúnak becsült afrikai kontinens válságait, másrészt a nemzetközi közösség különböző nemzetközi szervezeteken keresztül megvalósított válságkezelési erőfeszítéseit ismertette, végül – egyfajta esettanulmányként – a Közép-afrikai Köztársaságban 2013 márciusa óta eszkalálódó válságot mutatta be részletesebben.

Nyulász Viktória előadását annak megállapításával kezdte, hogy a nemzetközi értelemben több szempontból (például demográfia, nyersanyag) is növekvő jelentőségű Afrika olyan nagyszámú válsággal és válságövezettel rendelkezik, hogy a nemzetközi közösség nem képes valamennyit hatékonyan kezelni, s ezért egyfajta prioritási sorrendet kénytelen felállítani az afrikai válságkezelést illetően. Ezt a sorrendet a válság jellege, mélysége, intenzitása, nemzetközi hatása éppúgy befolyásolja, mint a nagyhatalmi gazdasági és politikai érdekek, vagy a nemzetközi válságkezelés képességek és elkötelezettségek korlátozott jellege. Az előadó az afrikai válságok és válságövezetek számbavételénél – rendhagyó módon – a hallgatóságot is bevonta, a legismertebb válsággócokban zajló események jellemzésénél. E megszólalásoknál a nyári egyetem számos hallgatója ismét azt bizonyította: nem csupán érdeklődő, de igen felkészült is. Az afrikai kontinens válsággócokkal teletűzdelt térképéről a hallgatók jellemezték röviden az Egyiptomban, Nigériában, a Közép-afrikai Köztársaságban, Dél-Szudánban és Szomáliában zajló válságokat, az előadó pedig kiegészítette ezeket.

 

Nyulász Viktória
(Fotó: Meréz Márton)

 

Előadásának második részében Nyulász Viktória a nemzetközi szervezetek válságkezelő műveleteit vette számban és jellemezte. Az afrikai kontinensen az Egyesült Nemzetek Szervezete vezeti a legtöbb és a legnagyobb missziókat. A világszervezet kilenc békefenntartó missziójában több mint 73 ezer fő vesz részt, legnagyobb missziói pedig napjainkban a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló MONUSCO (21 ezer), a Darfúrban zajló UNAMID (17,5 ezer), a dél-szudáni UNMISS (10,4 ezer), a Maliban zajló MIMUSMA (9,3 ezer) és az elefántcsont-parti UNOCI (8,5 ezer). Az ENSZ-nek a békefenntartó missziókon kívül hat politikai missziója is zajlik a kontinensen. Az Európai Unió négy katonai művelettel (EUNAVFOR ATA-LANTA, EUTM Somalia, EUTM Mali, EUFOR RCA) és hat civil misszióval van jelen a kon-tinensen. Az EU katonai misszióinak létszáma jelenleg közel 2300 főt tesz ki. Az afrikai válságkezelés harmadik főszereplője az Afrikai Unió (AU): három katonai missziójának (a szomáliai AMISOM-nak, a közép-afrikai MISCA-nak és a nyugat-szaharai missziónak) csaknem 28 ezres az összlétszáma, emellett pedig további 16 politikai misszió is zajlik a kontinensen. Az Afrikai Unió missziós részvétele jól jelzi azt a válságkezelési világtendenciát, amely arra mutat, hogy az egyes kontinensek és térségek válságkezelésében az adott térség legrelevánsabb nemzetközi szervezete vállalja a vezető szerepet.

A jelentős nemzetközi jelenlét ellenére azt láthatjuk, hogy a válságoktól sújtott térségek jóval kiterjedtebbek, mint azok a területek, ahol a nemzetközi közösség válságkezelő műveleteket képes végrehajtani, azaz sok konfliktusos területen nem működik semmilyen misszió. Ilyen területek jelen pillanatban például Nigéria és Egyiptom. Nyulász Viktória leszögezte, hogy ennek oka nem a nemzetközi közösség mulasztásában, hanem a konfliktusok jellegében keresendő.

A kontinens helyzetének áttekintése után az előadást a Közép-afrikai Köztársaságban 2013 márciusában eszkalálódott konfliktus bemutatása és a válságkezelő intézkedések értékelése zárta. Az országban tavaly a muszlim többségű Szeleka Michel Djotodia vezetésével, puccsal döntötte meg a már 10 éve hatalmon levő Francois Bozizé hatalmát, majd megkezdte pusztítását az országban. A vallási alapú konfliktus következményeként az ország lakosságának negyede kényszerült otthona elhagyására, a keresztények védelmére pedig létrejöttek az antibalaka csoportok, tovább növelve a fegyveresek számát az országban. A nemzetközi beavatkozás – a korábbi mali válsághoz hasonlóan – Franciaország kezdeményezésére történt, majd maga után vonta az Afrikai Unió, az ENSZ és az EU erőit is az országba. A közép-afrikai válság így kiváló példája lett annak a szükségszerűségnek, hogy a nemzetközi szereplők is összekapcsolják, összehangolják béketeremtő akcióikat és stabilizációs törekvéseiket, hogy ezáltal több erőforrás birtokában komolyabb eredményt legyenek képesek elérni.


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2018 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem