biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Kerekasztal-beszélgetés Ukrajnáról

2014 július 31. - 00:17 - Mukics Gergely

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

A Nyári Egyetem szerdai szakértői beszélgetésének témáját Juhász József, Sz. Bíró Zoltán és Tálas Péter részvételével az ukrajnai válság adta. Tálas Péter bevezető gondolatai az elmúlt hónapok eseményeinek rövid áttekintésével átfogó értelmezési keretet kínáltak a hallgatóságnak. Az ukrán válság összetett, többszintű konfliktusként többféle olvasattal bír. Felfogható egy globális geopolitikai játszma újabb fejezeteként, melyben a nagyhatalmak érdekszférákért, a térségben való vezető szerepért küzdenek, de a válságra tekinthetünk úgy is, mint Oroszország és Ukrajna regionális konfliktusára, melyben Oroszország célja nyugati határainak megerősítése egy ütközőzóna kialakításával. A válság szemlélhető gazdasági szempontból, ahol a hatalmas recesszió terheit a lakosság nem egyenlő arányban viseli, valamint tekinthetjük az oligarchák közti harcnak is. Azonosítható egyfajta küzdelem az ukrán társadalom és a korrumpálódott politikai elit között is, melynek okát a hatalmas jövedelemkülönbségekben kereshetjük. Egy tény azonban bizonyos: az események egyértelműen felszínre hozták az ukrán állam belső strukturális válságát, az ország léte, identitása, berendezkedése körüli korántsem új keletű dilemmákat. Az ukrán állam nagyon komoly modernizációs kihívás előtt áll; ezt a társadalmi, politikai és gazdasági modernizációt azonban külső segítség nélkül láthatóan nem tudja végrehajtani. Mindezen események az egyének szintjén pedig egy olyan környezetben játszódnak, ahol az etnikai, nyelvi és politikai identitások kusza hálóként szövik át egymást.

 

Juhász József, Sz. Bíró Zoltán, Tálas Péter
(Fotó: Merész Márton)

 

Sz. Bíró Zoltán az orosz magatartás okait a belső gazdasági nehézségekben kereste. Az orosz külpolitika 2008 óta beazonosítható alappillére a FÁK-térségen kívüli szereplőkkel szembeni óvatosság. Ennek oka a gazdasági visszaeséstől való félelem, az erőforrások koncentrálása. Hasonlóan lényeges elem a stratégiai tanácstalanság, a stratégiai magány: Oroszország sem Európával, sem Kínával, sem pedig az Egyesült Államokkal nem tudott olyan stratégiai partnerséget kialakítani, akár gazdasági, akár politikai szinten, ami elősegíthetné az orosz modernizációs törekvéseket. A fentiek következményeként Moszkva figyelme a FÁK-térség felé fordult. A szovjet utódállamok orosz vezetésű gazdasági és politikai megszervezésére Oroszország az elmúlt években komoly lépéseket tett. Egy ilyen szerveződésnek azonban Ukrajna már pusztán mérete miatt is kulcsfontosságú eleme (lenne), és az korábban is érezhető volt, hogy Ukrajna megtartásáért az orosz vezetés minden politikai és gazdasági eszközt hajlandó bevetni. Az is sejthető volt, hogy amennyiben az Ukrajnában élő orosz kisebbséget tömeges és súlyos atrocitások érik, Oroszország akár fegyveres erőhöz is folyamodna. Ami történt, az az, hogy az orosz vezetés nem várta meg ezeket az atrocitásokat.

Juhász József az ukrán válság balkáni fogadtatásáról beszélve alapvető választóvonalat húzott a szerb és a nem szerb reakciók között. Horvátországtól Koszovóig az orosz politikát elítélő, de összességében mérsékeltnek tekinthető álláspontokat láthatunk. Ennek oka egyértelműen az Európai Unióhoz való közeledés szándéka. A térség államai úgy szeretnének a Nyugat felé lojális szövetségesnek mutatkozni, hogy közben nem égetik fel az őket Oroszországgal összekötő gazdasági és politikai hidakat. Ezzel szemben a boszniai szerbek az orosz lépéseket legitimnek tekintik, és egyfajta mintát látnak bennük a bosnyák állam problémáinak megoldására. A belgrádi szerb vezetés ezeket a bosnyák szeparatista hangokat határozottan elutasítja a Nyugat-Európával kialakított kapcsolatai miatt, amelyeket ráadásul középtávú EU-csatlakozási szándékának megfelelően szorosabbra kíván fűzni. Az ukrán konfliktus eseményeinek nyilvános megítélésétől, ha lehet, tartózkodnak, és hivatalos állásfoglalásaikban semlegességi doktrínájukra hivatkoznak. A tartózkodó magatartás oka az EU-hoz való közeledés az egyik, a gazdasági és érzelmi megfontolások a másik oldalon. Szerbia mindenestre nagyon ügyel arra, hogy a Nyugat ne lásson benne orosz szövetségest.

Tálas Péter Lengyelország karakteres politikáját áttekintve arra mutatott rá, hogy Lengyelországnak a közép-kelet-európai vezető szerepre, illetve az európai súlyának növelésére vonatkozó ambícióit két állam, Oroszország és Németország akadályozhatja. A lengyel politika tudomásul vette, hogy Oroszországnak vannak legitim érdekei Ukrajnában, amiket legitim eszközökkel megpróbálhat érvényesíteni. A problémát, és a lengyel politika változását az okozta, hogy Moszkva katonai erőhöz folyamodott. A lengyel álláspont kivételesen éles az európai államok magatartásával kapcsolatban. Lengyelország úgy látja, hogy az EU-orosz gazdasági kapcsolatok korrumpálták az európai vezetőket, akik nem hajlandók stratégiai módon gondolkodni Oroszország szerepéről.

Sz. Bíró Zoltán hangsúlyozta: meglátása szerint az vezetett ahhoz, hogy Oroszország katonai eszközökhöz folyamodott, hogy a korábban működő eszközeit, „gazdasági és kulturális fegyvereit” már nem érezte hatékonynak. Oroszország ezzel a lépéssel számos nemzetközi szerződést megszegett. A Szovjetuniót felbontó szerződés, az Ukrajna területi épségéért garanciát vállaló Budapesti Memorandum és az orosz-ukrán barátsági és partnerségi egyezmények egyaránt egyértelműen kimondták a területi sérthetetlenség tiszteletben tartásának elvét. A kelet-ukrajnai fegyveres harcot egyértelműen az oroszok élesztették fel, egyrészt a Krím annektálásával, ami reményt adott a szeparatistáknak, másrészt az Oroszországból érkező önkéntesek, fegyverek és eszközök átengedésével, harmadrészt közvetlen beavatkozással. Ilyen szempontból azt is kimondhatjuk, hogy a maláj utasszállító repülőgép lelövésében Oroszország közvetetten felelős.
 


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2017 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem