biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Konfliktusok, válságok, válságkezelés

2014 július 31. - 15:06 - Fekete Csanád

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Csiki Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának elemzője előadásában összegezte a konfliktusok, válságok és a válságkezelés elméleti alapjait. Az előadás során részletesen kifejtésre került, hogy napjaink biztonsági környezete átalakulóban van, a régi tradicionálisabb kihívások mellett megjelentek az olyan új típusú biztonsági kihívások, mint a kibervédelem. A hidegháború éveiben a biztonság tradicionális értelmezése volt a meghatározó, de a bipoláris világ felbomlását követően először nemzetköziesült a biztonság, majd ezt követően kialakultak az új típusú kihívások, új szereplőkkel, transznacionális dimenziókban.

Egy másik megközelítés szerint az emberiség fejlődéséhez kapcsolódó kihívások generálják a konfliktusokat, amit az erőforrások szűkössége, illetve az ezekhez való hozzájutás határoz meg. A XX. század végén a tradicionális biztonsági kihívások átalakulásával megjelent a globális terrorizmus, valamint a technológia fejlődése révén kialakult az olyan gyökeresen újnak számító kihívás is, mint a kiberbiztonság.  Mindezen fenyegetésekhez rugalmasan kell alkalmazkodni, amiben fontos szerepet kapnak az objektív és a szubjektív percepcionális elemek, illetve a média.

 

(Fotó: Merész Márton)

 

Ezen folyamatok azt eredményezik, hogy a biztonsági fenyegetések egyre komplexebbekké váltak, ami megmutatkozott az olyan események kapcsán, mint a fukushimai katasztrófa, az Arab-tavasz, vagy a Lehman Brothers csődje után kialakult 2008-as gazdasági világválság. A 90-es évektől fogva egyre jelentősebbé váltak az olyan delegált jogokkal rendelkező, nem állami szervezetek, mint az ENSZ, NATO, EBESZ, az IBM-hez hasonló transznacionális szereplők és egyéb csoportok, amelyek cselekvési potenciállal bírnak a nemzetközi konfliktusok alakítása kapcsán. A biztonsági fenyegetések változásait vizsgálva azt látjuk, hogy azok jelentős mértékben nemzetköziesültek, arctalanná váltak, és így nagyobb mértékben képesek befolyásolni a szubjektív biztonságfelfogásunkat, fenyegetettség-percepcióinkat –összegezte az előadó. Az előadás ezt követően a konfliktusok és a válságok közötti különbségek bemutatásával folytatódott. A konfliktusok normális, a társadalom fejlődésével járó folyamatok, amelyek az érdekütközések kapcsán alakulnak ki, majd a politikai eszközök kimerülésével háborúvá eszkalálódhatnak. A válság nem más, mint az érdekellentétek gyors, intenzív, akár az erőszak eszközét sem elvető ütköztetése a politikai eszközök meghaladásával – foglalta össze Csiki Tamás. Ezt követően számos szemléltető ábrán bemutatásra kerültek a konfliktusok, válságok, illetve a válságkezelés folyamatai, a békeállapotból a háború irányába mutató eszkaláció, és a fegyveres konfliktus feloldását célzó de-eszkaláció dinamikája. Ennek bemutatása során az előadó felvázolta, hogy mit érdemes vizsgálni egy adott konfliktus során, kitérve a tér, idő, intenzitás, valamint a szereplők, érdekek és erőforrások közötti összefüggésekre.

Az előadás végén Csiki Tamás részletesen ismertette az 1946 és 2013 közötti fegyveres konfliktusokat, régiók alapján és több szempont szerint csoportosítva őket. Ezekből kiderültek a vizsgált időszak legfontosabb tendenciái, ami az államközi konfliktusok csökkenésében, és ezzel párhuzamosan az államokon belüli összeütközések számának növekedésében érhető tetten. Az előadás átfogó képet adott a konfliktusok és válságok dinamikájáról, valamint ezen túlmenően a későbbiekben is hasznosítható ismereteket nyújtott az ezek vizsgálatához szükséges szempontrendszerről.


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2017 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem