biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

A Magyar Honvédség jelene és jövője

2014 augusztus 02. - 12:49 - Mukics Gergely

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

A XV. Euro-atlanti Nyári Egyetem zárónapját a hagyományokat követve idén is a Magyar Honvédségnek szentelték a szervezők. Pénteki vendégeink Kern Tamás, a Miniszterelnökség stratégiai és tájékoztatási helyettes államtitkára, Dr. Orosz Zoltán altábornagy, Honvéd Vezérkar főnök-helyettes, valamint Farkas Anikó, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke voltak. A három előadás egymáshoz szorosan kapcsolódva mutatta be a Honvédség előtt álló kihívásokat, a megoldandó problémákat és a megoldási lehetőségeket.

A Honvédséget érintő problémák jórészt visszavezethetők a társadalom biztonságpercepciójára. Kern Tamás gondolatait az állampolgárok alulinformáltságával, katonai ügyekben mutatott érdektelenségével vezette be. A társadalmi közömbösség a szakpolitika marginalizálódásához vezetett. A döntéshozatal legfelső, politikai szintje elválik a szakpolitikai szinttől, rosszabb esetben szembekerül azzal, a politikai elit pedig képtelen a politikai törésvonalakon felülemelkedve közös metszéspontokat találni honvédelmi kérdésekben, így hiányzik a hosszú távú stratégiai koncepció is. A politikai váltógazdálkodás és a személycserék – akár egy kormányzaton belül – azzal járnak együtt, hogy az elődök stratégiai elképzeléseit politikai okokból nem lehet megvalósítani, így az átfogó reformokat nem viszik végig, hanem kormányciklusok mentén széttöredezik, és újra- majd újrakezdik. Végül az eredmény az eredetileg elérni kívánt céltól távol áll.

 

Kern Tamás(Fotó: Merész Márton)

 

Az elmúlt években a sorkatonai szolgálat felfüggesztésén és a védelmi költségvetés alacsony szinten tartásán kívül nem nagyon volt olyan kérdés, amiben a politikai elit konszenzust tudott volna kialakítani. A közelmúlt eredményeiről szólva Kern Tamás kiemelte a jogszabályi környezet javulását az Alaptörvény elfogadásával, a Gripen vadászgépek finanszírozásának átalakítását, valamint az Önkéntes Tartalékos Rendszer felállítását. Szintén pozitívumnak tekinthető a honvédelmi költségvetés megőrzése, valamint tervezett növelése 2016-tól. NATO-n belüli feladataink tekintetében az aktív nemzetközi szerepvállalásunk fenntartása, a Magyar Honvédség modernizációjának hiányosságaival és a potyautas magatartással kapcsolatos vádakra való reagálás, valamint a hadsereg professzionális jellegének erősítése szerepelt kiemelt helyen.

Orosz Zoltán altábornagy a kihívásokat, a Honvédség jelenlegi helyzetét a fegyveres erők szemszögéből mutatta be. A haderő jövőképe az Alaptörvényben, a Nemzeti Biztonsági Stratégiában, a Nemzeti Katonai Stratégiában és a honvédelmi törvényben foglaltakból olvasható ki, amelyek egyértelműen megszabják a feladatrendszert, aminek végrehajtására fel kell készülni. Építkezésre szükség is van, a korábbi évek, évtizedek reformjait ugyanis nem stratégiai elképzelések, hanem a költségvetés összege által erősen behatárolt lehetőségek határozták meg. Napi szinten a Honvédségnek szembe kell néznie az elavult eszközparkból származó kihívásokkal. Még ennél is nagyobb problémát jelent a magasan képzett személyi állomány elvesztése; jelen körülmények között a haderő ugyanis nem tud versenyezni mérnökei megtartásáért a versenyszférában elérhető jóval magasabb fizetésekkel. A katonák illetményének kérdése természetesen nemcsak a mérnököket, hanem minden egyes katonát érint, tíz éve nem volt ugyanis illetménykorrekció a Honvédségnél.

Farkas Anikó kabinetfőnök asszony a fegyveres erők társadalmi megítélését közvélemény-kutatási adatokon keresztül mutatta be – amiből sajnos negatív kép rajzolódik ki. A lakosság mintegy 40%-a egyáltalán nem érdeklődik a Honvédséget érintő témák iránt, 30% szerint nincs szükség állandó hadseregre Magyarországon; a Honvédséggel leggyakrabban azonosított fogalmakat a „vesztes háborúk” és a „sorkatonaság” jelentik, és amennyiben ma kellene dönteni, NATO-tagságunkra is 30% mondana nemet. Vannak azonban bizakodásra okot adó eredmények is. Tudatos kommunikáció révén nőtt a honvédségi tűzszerészmunka ismertsége és elismertsége, továbbá a társadalom nagy része tisztában van az Önkéntes Tartalékos Rendszer kiépítésével is. A társadalmi megítélésen ennek ellenére sokat kell még javítani. A Honvédséget érintő korrupciós botrányok az igazságszolgáltatás lassúsága miatt még évekig napirenden lesznek, valamint számos a katonákat érintő előítéletet le kell küzdeni. Fontos, hogy a problémákra adott válaszoknak több helyről kell származnia, az egyes katonák, a katonai és politikai vezetők, az iskolarendszer, a média mind képes befolyásolni a Honvédség megítélését, így ezekre mind oda kell figyelni. Tudatos kommunikációval, a sajtó bevonásával, barátként kezelésével, a Katonasuli Programmal, a katonák láthatóvá tételével, az Önkéntes Tartalékos Rendszer létrehozásával már megtörténtek az első lépések – ezeket kell folytatni.

 

Farkas Anikó
(Fotó: Merész Márton)

 


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2017 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem