biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Oroszország újra nagyhatalom?

2014 július 31. - 00:08 - Szüsz Szilvia

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

A regionális biztonsággal foglalkozó szerdai tematikus nap délelőtti utolsó előadását Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő, a MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa tartotta „Oroszország újra nagyhatalom?” címmel. A neves szakértő az Oroszországi Föderáció elmúlt több mint két évtizedének fejlődését tekintette át, hangsúlyozva, hogy a Szovjetunió felbomlását követő években Oroszország gazdasági teljesítményének 40%-át vesztette el, ami békeidőben példátlan visszaesésnek számít (ezt a mértéket csupán Ukrajna 60%-os GDP-visszaesése haladta meg). Ennek eredményeként mintegy 70 millió orosz került a mélyszegénység kategóriájába, vagyis olyan helyzetbe, hogy napi két dollárból kellett megélnie. A visszaesés mélypontjának az 1998-as esztendő számított, amikor Moszkva kénytelen volt időlegesen fizetésképtelenséget bejelenteni az ország tartozásait illetően. Az orosz gazdaságot végül a 2000-től, illetve 2003-tól (az iraki háborútól) növekedésnek induló olajárak emelték ki a válságból, s ez teremtette meg Vlagyimir Putyin számára azt a forrást, amelynek egy részét szociális kiadásokra fordíthatta, 2008-ra megfelezve a mélyszegénységben élő orosz lakosság létszámát. Moszkvának ezt a törekvését akasztotta meg a 2008-as pénzügyi-gazdasági világválság, amely amellett, hogy visszavetette az orosz fejlődést, arra is rámutatott, hogy az energiahordozókra alapozott modernizáció forrásai kimerülőben vannak. Az orosz gazdaság ugyanis 2012-ben lelassult, s máig sem talált önmagára.

A Szovjetunió összeomlását követően Oroszországból egy olyan regionális nagyhatalom lett, amely már az 1990-es évek közepétől több sikertelen kísérletet tett a posztszovjet térség integrálására. Ez a törekvés 2009-2010-től vált a Vlagyimir Putyin politikájának egyik fő prioritásává, s ez vezetett el lényegében az ukrán válsághoz is. Moszkva ugyanis a 2000-es évek közepétől-végétől úgy érzékeli, hogy stratégiailag magára maradt: az Egyesült Államok és Európa nem nyitott Oroszország felé, Kína pedig inkább vetélytárs, mint partner. Ráadásul Putyinnak 2012-től a kis létszámú, de egyre hangosabban tiltakozó városi középrétegekkel is szembe kell néznie, akik nem csak gazdag, de modern Oroszországban érdekeltek. Mindezek a folyamatok egyértelműen meggyengítették Vlagyimir Putyin rendszerét, amely jelentős szabadság- és jogkorlátozással, etatizmussal és az orosz nacionalizmus felszításával kísérelt meg válaszolni a kibontakozó válságra. Vagyis Moszkva Ukrajna-politikájában nem egy megerősödő Oroszországot kell látnunk, hanem egy olyan regionális nagyhatalom politikáját, amelynek a gazdaságra, pénzügyre, diplomáciára alapozott nagyhatalmi eszközei csődöt mondtak, s ezért nyúlt a katonai eszközökhöz. Ukrajnára pedig politikai-stratégiai értelemben elsősorban azért van szüksége Moszkvának, mert nélküle stratégiai szempontból csonka maradna, tartalmilag pedig értelmét vesztené a posztszovjet térség integrációja. Bár a Krím annektálása jelentősen megnövelte Putyin népszerűségét, de nem adott választ azokra a modernizációs kérdésekre, amellyel a rendszernek előbb-utóbb szembe kell néznie.   
 

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2018 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem