biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

EU Figyelő - 2014. augusztus

2014 augusztus 11. - 12:51 - Hegedüs Márton, Szűcs Andrea Dóra, Etl Alex, Csuzda Norbert

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

E havi hírösszefoglalónkban – többek között – beszámolunk az Ukrajnával kapcsolatos legfontosabb Uniós intézkedésekről, valamint az új Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselő választása körüli fejleményekről is. Ezt követően összegezzük az EUFOR RCA műveletének híreit és a Gázai övezet, valamint Dél-Szudán stabilitásának helyreállítása érdekében tett lépéseket.

 

Bővítéspolitika, szomszédságpolitika

Július elsején csatlakozott Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró, Szerbia, valamint Moldova az Európai Unió új hétéves kutatási és innovációs programjához, a Horizon 2020-hoz. A dokumentumot Brüsszelben írták alá a felek, az EU-t a Bizottság kutatási és innovációs főigazgatója, Robert-Jan Smits képviselte. Az innovációért és tudományért felelős biztos, Máire Geoghegan-Quinn elmondta, hogy mindkét félnek remek lehetőséget nyújt ez az együttműködés,  mivel kutatók cseréjével és az országok tudományos rendszerének integrálásával folytatódhat a növekedés, erősíthetik versenyképességüket az államok. A hétéves támogatás összege a hat államban összesen 79 millió eurót tesz ki.

Július 8-án zajlott az a magas szintű találkozó, amelyen Ukrajna nemzetközi támogatásáról egyeztettek. Ezen a találkozón az EU és Ukrajna mellett az Egyesült Államok, Kanada, Norvégia, Japán, Svájc, egyéb nemzetközi szervezetek, nemzetközi pénzintézetek, valamint a civil szféra képviselői jelentek meg. A résztvevők egyetértettek abban, hogy Ukrajnát támogatni kell a kitűzött reformok végrehajtása és a gazdaság újraindítása érdekében, amelyeket a 2014-2016 közötti növekedési programban határoztak meg. A résztvevők azt is leszögezték, hogy a támogatások maximális hatékonyságához több feltételnek is teljesülnie kell, így meg kell erősíteni az államhatárokat, biztosítani a menekültek ellátását, megkezdeni a Donbass régió rehabilitálását a konfliktust követően, valamint létrehozni egy garancia alapot.

Július 10-én találkoztak először Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia képviselői azon az informális fórumon, amelyen keresztül a Stabilizációs és Társulási Folyamaton belüli együttműködést kívánják erősíteni. A fórum legfontosabb témái közé tartozik a szervezett bűnözés és a csempészet elleni közös fellépés, a migráció kezelésére való felkészülés, a vízummentesség elérése a Schengen-övezet államaival, valamint szoros együttműködés kialakítása a közös gazdasági kihívások leküzdésére, a versenyképesség és a foglalkoztatottság növelésére, valamint a regionális szállítási és energetikai infrastruktúra fejlesztésére. Az országok képviselői mellett az EU bővítési biztosa, valamint a Regionális Együttműködési Tanács főtitkára is részt vesz az éves találkozókon, megfigyelő jelleggel.

Július 11-én Brüsszelben egyeztetett háromoldalú tárgyaláson az EU, Ukrajna és Oroszország a Társulási Megállapodás és a Mély és Átfogó Szabadkereskedelmi Megállapodás ukrajnai hatásairól. A felek egyetértettek abban, hogy a megélénkülő kereskedelem Ukrajna és az EU között minden fél számára hasznot hozhat, viszont kockázatokat rejt magában az orosz-ukrán kereskedelem tekintetében. Azért, hogy ezek a kockázatok megszűnjenek, egy konzultációs mechanizmust hívtak életre az országok, amely elsősorban a technikai szabályokra, szabványokra és vámszabályokra fog koncentrálni. Az orosz fél vállalta, hogy összegyűjti azokat a kockázati tényezőket, amelyek szerinte előfordulhatnak, és ezt követően szakértői szinten fognak egyeztetni a megoldásokról.

Szlovénia és Franciaország kezdeményezésére július 16-án donorkonferenciát tartottak Brüsszelben, hogy támogassák Boszniát és Szerbiát a májusi árvizek utáni helyreállításban. Az árvíz a két országban körülbelül 3,5 milliárd eurós kárt okozott.. A konferencián 60 ország és 23 nemzetközi szervezet vett részt, a támogatás mértéke pedig megközelítette országonként az 1 milliárd eurós összeget, amit az infrastruktúra helyreállítására és a károsultak lakhatási viszonyainak javítására fordítanak.

 

Donorkonferencia a boszniai és szerbiai árvíz utáni helyreállítás támogatására (Forrás: twitter.com)
 

Július 23-án tartotta tizenegyedik ülését a Stabilizációs és Társulási Tanács Macedóniával, ahol az utóbbi időszakban elért eredményeket értékelték a felek. Fontos téma volt a politikai kritériumok helyzete, illetve az áprilisi elnöki és parlamenti választások tapasztalatai. A választási rendszerrel kapcsolatosan felmerült kritikákat a Tanács az EBESZ-szel is megtárgyalja. Ezen kívül  a Tanács aggodalmát fejezte ki a média szabadságának mértékével, valamint a különböző politikai csoportok és a kormány közötti párbeszéd hiányosságaival kapcsolatban. Az igazságszolgáltatás hatékonyságát növelő intézkedéseket üdvözölték, egyúttal pedig újfent felhívták  a figyelmet arra, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét továbbra is meg kell őrizni. Emellett az alapvető emberi jogok európai normák szerinti érvényesítésére ösztönözték Macedóniát. A Tanács üdvözölte az ország aktivitását a különböző regionális szervezetekben (Regionális Együttműködési Tanács, Délkelet-európai Együttműködési Folyamat, Közép-európai Szabadkereskedelmi Övezet), valamint a Közép-európai Kezdeményezésben hamarosan kezdődő elnökségét. Az EU véleménye szerint a makro-pénzügyi stabilitás erősödésével gazdasági helyzet javult az országban.

 

A Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselő választása és tevékenysége

2014. július 16-án rendkívüli csúcstalálkozót tartottak az EU állam- és kormányfői. Az ülés célja az ukrajnai és a gázai övezetben zajló válságok mellett az Európai Unió több magas szintű vezetői pozíciója betöltésének megtárgyalása volt.
Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök bizottsági elnökké történő megválasztása után az Európai Tanács elnökének, valamint az Európai Unió Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselőjének választása került napirendre, azonban  ekkor nem született döntés Catherine Ashton utódjáról; a kérdést valószínűleg augusztus 30-án, a következő EU-csúcson döntik majd el. Ashton lehetséges utódjaként több név is felmerült, a három legesélyesebb jelöltként a bolgár nemzetközi együttműködésért, humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős uniós biztost, Kristalina Georgievát, a lengyel külügyminisztert, Radoslaw Sikorskit, valamint a hat hónapja olasz külügyminiszteri posztot betöltő Federica Mogherinit tartják számon.
A választásánál lényeges szempont a főképviselő Moszkvához fűződő feltételezett politikája. Georgivától egy sokkal markánsabb, míg Morgherinitől jóval visszafogottabb orosz politikát várnának. Ennek megfelelően Mogherini ellen elsősorban a balti államok tiltakoznak, akik kevésbé megengedő politikát várnának el a leendő Főképviselőtől. Radoslaw Sikorski népszerűsége és ezzel esélyei jelentősen csökkentek a kiszivárgott hangfelvételek miatt, melyeken Sikorski éles kritikát fogalmaz meg többek között Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal szemben.
Herman van Rompuy, az Európai Tanács jelenlegi elnöke úgy nyilatkozott, hogy az uniós vezetők jelenleg „még nincsenek abban a helyzetben, hogy konszenzusra tudjanak jutni az összes kinevezésről”, továbbá biztosította a sajtót, hogy „folytatni fogják a konzultációkat”.
Július 23-án Catherine Ashton elnökletével összeült az EU-ASEAN együttműködésének 20. külügyminiszteri találkozója. A találkozó szellemiségét a békét, biztonságot és prosperitást nyújtó stratégiai partnerség gondolata adta. Az ülést Catherine Ashton mellett Pham Binh Minh, Vietnám miniszterelnök-helyettese vezette. A felek kifejezték szándékukat a partnerség erősítésére, valamint az együttműködés szorosabbá tételét tűzték ki célul számos intézményi, környezetvédelmi, politikai és légi szállítási területen. . A lelőtt MH 17-es maláj gép kapcsán a résztvevők közös nyilatkozatot adtak ki, melyben megdöbbenésüket és részvétüket fejezték ki, valamint a tragédia körülményeinek tisztázására és a hatóságokkal történő teljes együttműködésre szólítottak fel minden, a tragédiában esetlegesen érintett felet.

 

Műveletek

A jelentések szerint két és fél hónapra volt szükség ahhoz, hogy az április elsejei döntést követően a Brüsszeltől 5300 kilométerre, Banguiban települő EUFOR RCA 800 fővel elérje a teljes műveleti készenléti szintet. A logisztikai kiszolgálásban kulcsfontosságú szerepe volt az Európai Unió légi-szállítási képességének, amely a 600 katona és 1100 tonnányi felszerelés átszállítását több ország civil és katonai repülőgépeivel, közel 40 repüléssel biztosította. (Egy francia századot korábban már telepítettek az országban.) Ezt követően az EUFOR RCA keretében megállapodás született az Európai Unió és a Közép-afrikai Köztársaság között a művelet során letartóztatott személyek átadásáról. Az egyezmény aláírására július 18-án került sor, és már aznap életbe is lépett. Lényege, hogy a műveletben résztvevő katonák által letartóztatott személyeket az EUFOR RCA átadja a helyi hatóságoknak, ám azok garantálják, hogy emberséges bánásmódban részesítik a fogvatartottakat. Ez az első ilyen jellegű dokumentum, amely az Unió által vezetett művelet keretében jött létre.

Az EUTM Somalia képviseletében Massimo Mingiardi tábornok mutatta be a 2014-2016-os időszakra vonatkozó Stratégiai Védelmi Tervet Mohamed Sheikh Hassan Hamud szomáliai védelmi miniszternek és Abdirahman Sheikh Issa nemzetbiztonsági tanácsadónak. A tervet a Védelmi Munkacsoport készítette elő, és a következőkben egy jogharmonizációs bizottság vizsgálja majd felül.

A Politikai és Biztonsági Bizottság július 3-án kinevezte az EU Naval Force Somalia - EUNAVFOR Operation ATALANTA új műveleti parancsnokát. A művelet célja, hogy megakadályozzák a kalózkodást és a fegyveres rablásokat Szomália és az Indiai-óceán partjainál. Martin Smith vezérőrnagy augusztus 28-án fogja váltani Robert Tarrant ellentengernagyot, aki 2013. január 16-tól irányítja az Európai Unió kalózkodás elleni misszióját. Az ATALANTA 2008 decemberében indult a közös biztonság- és védelempolitika égisze alatt. A művelet azokat a hajókat is védi, amelyek a Világélelmezési Program élelmiszersegélyeit juttatják el az otthonukat elhagyni kényszerült szomáliaiaknak, mindemellett pedig az Afrikai Unió szomáliai missziója (AMISOM) számára is segítséget nyújt.

 

Válságövezetek

Az elmúlt hat hónap erőfeszítései ellenére a harcok továbbra is folytatódnak Dél-Szudánban. Több ezer ember vesztette életét, másfél millióan váltak menekültté és több millió lakost fenyeget az éhínség. Az Európai Unió elkötelezte magát amellett, hogy meggátolja a Dél-Szudánban élők további szenvedéseit. A Tanács szankciókat vezetett be azon személyek ellen, akik akadályozták a dél-szudáni békefolyamatot, és atrocitásokért felelősek a régióban. Két személyt, akik felelősek a tűzszüneti megállapodás megsértésért, beutazási tilalommal és az Európai Unión belüli vagyonuk befagyasztásával sújtottak. Emellett a Dél-Szudán elleni fegyverembargó továbbra is életben marad. Az EU úgy véli, hogy itt az ideje, hogy a dél-szudáni vezetők megkezdjék a tárgyalásokat a békés, igazságos és fenntartható megoldásról. A tűzszüneti megállapodások teljes végrehajtása, a tárgyalások folytatása és az átmeneti, nemzeti egységkormány létrehozása az egyetlen módja annak, hogy a lakosságot megóvják a további szenvedésektől.

 
Dél-Szudánban százezrek élnek menekülttáborokban (Forrás: reuters.com)
 

A július 16-i csúcstalálkozón az Európai Tanács elítélte a Kelet-Ukrajnában működő fegyveres csoportok illegális tevékenységeit, valamint ismételten felszólította az Oroszországi Föderációt, hogy szüntesse be a fegyverek és a fegyveresek beáramlását Kelet-Ukrajnába. A Tanács további 11 személyre terjesztette ki az Európai Unión belüli utazási tilalmat, valamint a pénzeszközeik befagyasztását. A korlátozó intézkedéseket kiterjesztették azokra a szervezetekre is, amelyek materiális vagy pénzügyi eszközökkel támogatják a fegyveres harcokat.

Július 18-án az Európai Unió nyilatkozatot adott ki a Gázai övezetben történt eseményekkel kapcsolatban. Elsősorban aggodalmukat fejezték ki a konfliktus eszkalálódása miatt, majd üdvözölték a július 17-i humanitárius tűzszünetet, amely azonban nem bizonyult tartósnak. Felkérték a feleket, hogy fogadják el a fegyverszünetet, majd felhívták a figyelmüket arra, hogy mindenki köteles teljes és akadálymentes hozzáférést biztosítani a humanitárius segélyekhez. Az Európai Unió elítéli azokat az eseményeket, melyeknek sok civil esett áldozatul, és ezek azonnali kivizsgálását követeli. Az EU emellett elítéli a Hamász és más fegyveres csoportok által indított rakétatámadásokat Izrael ellen a Gázai övezetből. A nyilatkozat szerint Izraelnek joga van megvédeni lakosságát az ilyen támadásoktól, azonban ennek arányosnak kell lennie a támadás mértékével, és minden alkalommal biztosítani kell a civilek védelmét. Az Európai Unió üdvözölte  a regionális partnerek, különösen Egyiptom erőfeszítéseit. A legfőbb cél az, hogy a felek tartós megoldást találjanak,  és ezáltal egyaránt biztosítsák a békét és biztonságot minden izraeli és minden palesztin számára. A nyilatkozathoz az EU tagjelölt országai is csatlakoztak.

Tekintettel a helyzet súlyosságára, az Európai Tanács július 22-én megerősítette korlátozó intézkedéseit a szíriai rezsimmel szemben. A polgári lakosság erőszakos elnyomása vagy a rezsimnek nyújtott támogatás miatt, a Tanács további három személyre és kilenc szervezetre terjesztette ki korlátozó intézkedéseit, amely magában foglalja vagyonuk befagyasztását, illetve beutazásuk  tilalmát az Európai Unióba. Ezzel már 192 személyt és 62 szervezetet sújtanak az Unió szankciói.


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2017 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem