biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 32. hét

2014 augusztus 12. - 17:57 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Argentína 13 év után ismét államcsődben

Július 31-én 13 év után ismét államcsődbe került Argentína, miután nem sikerült New Yorkban megállapodnia az argentin delegációnak az ország hitelezőivel július 30-áig és a Standard & Poor’s fizetésképtelenné nyilvánította.  A jelenlegi csőd közvetetten a korábbi 2001-es csőddel hozható kapcsolatba, amikor az 1970-es évek óta halmozódó argentin államadósság elérte a 144 milliárd dollárt és az ország fizetésképtelenné vált. Azonban az argentin kormány 2005 márciusában elérte, hogy a hitelezők elengedjék az adósság 65%-át, amit a hitelezők 92%-a elfogadott. 

Azon a hitelezők csoportja („keselyűk”), akik ezt nem fogadták el teljes kifizetést követeltek, de a bíróság csak 1,7 milliárd dollár fizetési kötelezettséget állapított meg, aminek az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága is helyt adott, ezt az összeget kellett volna Argentínának július végig kifizetnie.

A plakát összefogást hirdet az Argentínában csak "keselyű"-nek nevezett hitelezők ellen (Forrás:www.thedailybeast.com)

Ukrajna – lelőtték a kormány egyik vadászgépét és az orosz szakadár vezető lemondott

Az oroszbarát szeparatisták lelőttek egy Ukrán MiG-29-es vadászgépet, mintegy 40 kilométerre, Észak- Keletre Donyecktől. A kezdeti adatok azt mutatják, hogy a rakéta egy orosz gyártmányú Buk föld-levegő típusú légvédelmi rakétarendszerből lett kilőve, (ez ugyanaz a típus, amiről feltételezik, hogy lelőtte a malajziai légitársaság repülőgépét a múlt hónapban.) A hadműveletek közeledtével, Alexander Borodai, az önjelölt Donyecki Népköztársaság miniszterelnöke lemondott és átadta a hatalmát egy kevésbé ismert milíca parancsnoknak Alexander Zakharchenkonak.

Alexander Borodai (Forrás: kyivpost.com)

Az Egyesült Államok légicsapásokat hajtott végre Irak területén

Pénteken az Egyesült Államok légicsapásokat hajtott végre az iraki Iszlám Állam (korábban ISIS) radikális szunnita felkelőcsoport ellen. A légicsapások sorozatát F/A-18-as vadászbombázók lézervezetésű bombák ledobásával kezdték meg. Az első csapások célpontját a Kurd Regionális Kormányzat erbili központjához közeli célok jelentették. A légicsapások megkezdésével párhuzamosan Obama elnök csütörtök éjszaka humanitárius segélyszállítmányok légi úton történő célba juttatását is bejelentette. Az alapvetően vizet és élelmet tartalmazó csomagok célja a szélsőségesek elől az észak-iraki hegyek menekült jazidi vallási kisebbséghez tartozók megsegítése. A jazidik elleni vallási indíttatású támadások Obama elnök szavai szerint akár népirtássá is fajulhatnak. Washington mindezek mellett növeli a Kurd Regionális Kormánynak jutatott katonai segélyek mértékét is. Az iraki szélsőségesek térnyerésére adott katonai válasz 2011 óta a legkomolyabb amerikai elköteleződést jelenti, ugyanakkor Obama elnök leszögezte, hogy országa nem fog belesodródni egy újabb iraki háborúba, szárazföldi csapatok Irakba küldése nem várható. Az Egyesült Államok lépéseivel párhuzamosan Núri al-Maliki miniszterelnök bevetette az iraki légierőt az Erbilt immár 30 mérföldes közelségből fenyegető felkelők ellen.

A légicsapások egyik első célpontja egy tüzérségi löveg volt Erbil közelében (BBC)

Sikertelen béketárgyalások Egyiptomban

Izraeli és palesztin diplomaták a héten életbe lépett tűzszünet ideje alatt próbáltak megoldást találni a július 8-án kezdődött gázai konfliktusra. Az egyiptomi közvetítéssel Kairóban létrejött találkozó során a palesztin fél Gáza Izrael és Egyiptom által fenntartott blokádjának azonnali megszüntetését követelte, míg Izrael leszögezte, hogy újjáépítési és humanitárius segélyek formájában sem fog olyan építőanyagokat az övezetbe engedni, amiket a palesztinok földalatti járatok építésére használhatnak. A háromnapos tűzszünet végéhez közeledve a tárgyalóasztalnál ülő felek már csak a fegyvernyugvás meghosszabbításán dolgoztak, ám egyezségre nem sikerült jutniuk. A tűzszünet lejártával egy időben a Hamász fegyveresei több rakétát is kilőttek Izrael területére. A rakéták közül hármat a vaskupola rendszer sikeresen elfogott, míg a többi lakatlan területen csapódott be. Izrael a rakétatámadásokra azonnali légicsapásokkal válaszolt.

Kudarcba fulladtak a palesztin-izraeli béketárgyalások (EPA)

 

Ázsia

Egy tálib felkelő végzett Harold J. Greene amerikai vezérőrnaggyal és megsebesített több mint egy tucat másik személyt a Kabuli Nemzetvédelmi Egyetem elleni támadásban. A sebesültek között van egy német tábornok is. Greene a legmagasabb rangú háborús áldozata az Egyesült Államoknak 1970 óta.

Bűnösnek találta emberiség elleni bűncselekményekben a Vörös Khmerek két magas rangú vezetőjét az ENSZ támogatásával felállított Kambodzsai Törvényszék.

Már közel 600 halálos áldozata van a vasárnap Kína Yunan tartományában pusztító 6,1-es erősségű földrengésnek.

Az indonéz elnökválasztáson Joko Widodoval szemben vereséget szenvedő Prabowo Subianto hivatalosan is megtámadta a bíróságon a választás eredményét.

 

Európa

Válaszul az Oroszországot sújtó szankciókra, Moszkva az Egyesült Államokból, az Európai Unió 28 tagállamából, Norvégiából, Kanadából, és Ausztráliából származó hús, hal, tejtermékek, gyümölcsök és zöldségek importjának egy éven át tartó tilalmát vezette be.

Oroszország lezárja légterét az ukrán utasszállító repülőgépek előtt, valamint a jövőben megváltoztathatja az európai és amerikai légitársaságok számára az orosz légtérbe való be- és kirepülési pontokat is.

Az összesített adatok alapján, a májusi Európai Parlamenti választásokon, rekord alacsony – 42,54 %-os – volt a részvételi arány. Mindez azt jelenti, hogy – ellentétben az előzetes hírekkel – továbbra sem fordult meg az a tendencia, amely szerint egyre kevesebb szavazót vonzanak az Európai Uniós referendumok.

Az Afrikából terjedő ebola vírusnak az értesülések szerint jelenleg 932 áldozata van, illetve 1711 ember megbetegedéséről vannak információk. Az első európai fertőzött Miguel Pajares spanyol misszionárius pap, ám a szakértők szerint, az esélye, hogy a vírus elérje Európát ,,nagyon alacsony”.

Az Európai Unió és Kanada, egy szabad kereskedelmi megállapodást kötött, amely az Egyesült Államokkal köthető egyezménynek is lehet az előzménye. Az egyezség részét képezi, hogy a kereskedelmet fellendítsék, illetve, hogy a tarifákat csökkentsék, de aláírásra majd csak szeptemberben kerül sor Ottawában.

A brit légierő augusztus 8-án – miután az USA célzott rakétatámadásokat intézett az iraki iszlamisták állásai ellen – megkezdte a humanitárius segélycsomagok ledobását az ország megszállt területein.

Ban Ki Moon ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) főtitkár augusztus 6.-án szerdán adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a Gázai övezetben tartó tűzszünetet kihasználva kell a feleket újra tárgyalóasztalhoz ültetni. Beszédében felkérte továbbá az ENSZ 193 tagállamát a humanitárius segélyek felajánlására, képesek legyenek a Gázai övezetben élők alapvető szükségleteinek kielégítésére.

 

Afrika

Augusztus 6-án feltehetően a Boko Haram tagjai gyilkoltak meg 10 embert, valamint raboltak el egy főt Kamerun északi részén. Kamerun már tett lépéseket a nigériai határ megerősítésére, de eddig ez hatástalannak bizonyult a Boko Haram rajtaütései ellen.

A Szeleka és az Antibalaka csoportok egymást gyanúsítják a mintegy egy hónapja a két fél között megkötött tűzszünet megsértésével. A Kongói Köztársaságban aláírt egyezmény reményt keltett a vallási konfliktus politikai megoldására, de a Közép-afrikai Köztársaság északi területein a hét elején újrakezdődtek a harcok.

Több nyugat-afrikai bánya is megelőző intézkedéseket tett az Ebola féken tartására. A vírus 2014 februárjában ütötte fel a fejét Guineában és azóta sem tudták megfékezni a terjedését. A bányászok munkabeszüntetése azonban hosszú távon kedvezőtlenül hathat több nyugat-afrikai állam gazdaságára.


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2017 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem