biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 33. hét

2014 augusztus 18. - 21:03 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Továbbra sem enyhül a feszültség Ukrajnában

Oroszország a fokozatosan romló humanitárius helyzetre hivatkozva kedden egy 280 kamionból álló segélyszállítmányt indított útnak a kelet-ukrajnai területre. Petro Porosenko ukrán elnök kijelentette, hogy a szállítmány csak azzal a feltétellel léphet az ország területére, ha az nem szállít fegyvereket, és ha az ukrán erők ellenőrzése alatt álló határszakaszt használják majd fel. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyilatkozata szerint Oroszország megállapodott mind az ukrán kormánnyal, mind az EBESZ-szel és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával a szállítmányozás lebonyolításáról, később azonban az ukrán belügyminiszter, Arszen Avakov azt állította, hogy nem engedik be a szállítmányt a korábban emlegetett Harkovi területre. Az orosz segélyszállítmány végül a szeparatisták fennhatósága alatt álló határszakasz közelébe érkezett, ahol az EBESZ megfigyelőinek és a Nemzetközi Vöröskereszt Bizottsága munkatársainak jelenlétében az ukrán hatóságok még orosz területen megkezdték annak átvizsgálását. A megállapodás szerint Ukrajna területén már a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága felelős a szállítmányozásért.

Ukrajna és egyes nyugati országok többször hangoztatták azon félelmüket, miszerint a segélyszállítmány valójában egy orosz humanitárius intervenció nyitánya lehet. Ezt látszik alátámasztani, hogy helyszínen lévő brit újságírók szerint csütörtök este 23 orosz páncélozott harcjármű, a litván miniszterelnök szerint pedig összesen 70 orosz katonai jármű lépte át az orosz-ukrán határt. A hírt azóta az ukrán kormány és a NATO is megerősítette, majd Ukrajna bejelentette, hogy a pénteki nap folyamán megsemmisítette a behatolók egyik járműoszlopát. 

Orosz segélyszállítmány. (Forrás: theguardian.com)

 

Fokozódó nemzetközi nyomás az Iszlám Államon

Núri el-Máliki miniszterelnök lemondása után Fuád Maszúm iraki elnök Haider al-Abadit nevezte ki kormányfőnek. Al-Abadi a társadalmi egység jegyében szunnita, síita és kurd csoportok bevonásával kívánja létrehozni kabinetjét.

Mindeközben az IS (Islamic Statet – Iszlám Állam) északi előrenyomulása már kurd területeket érint, melynek következtében - 2011 után először - az USA légicsapásokat hajtott végre Irakban. Az amerikai műveletek célja az iraki hadsereg támogatása, és a Sinjar-hegyen rekedt kurd kisebbség evakuációjának segítése. Obama elnök augusztus 14.-ei beszédében hangsúlyozta, hogy nem szeretnék átvenni az iraki fegyveres erők szerepet, ezért a hamarosan már ki is vonják a csapatokat Irakból. Emellett az EU tárgyalásokat kezdett Bagdaddal az esetleges fegyver-, és lőszerszállítmányokról.

Az ENSZ is megemelte a humanitárius veszélyhelyzet szintjét, amely ezzel a legmagasabbra változott. A szervezet az IS júniusi előrenyomulása óta segélyezi élelemmel, vízzel és gyógyszerekkel a kurd területre menekülőket.

Európa

Oroszország, Ukrajna, valamint az Európai Bizottság elnökei megegyeztek abban, hogy az ukrajnai biztonsági helyzet stabilizálásával párhuzamosan tárgyalásokat kezdenek a gázszállítás, illetve az Európai Unió és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi megállapodás körüli vitás kérdések megoldása érdekében.

Több ezer illegális migráns próbálja elérni Spanyolország partjait az értesülések szerint. Ez az oka annak, hogy az Észak-Afrikához közeli spanyol határszakaszt megerősítették. A spanyol parti őrség eddig 126 csónak és hajó, illetve 1229 migráns kimenekítéséről számolt be az elmúlt két napban. 

Recep Tayyip Erdogan a vasárnapi választásoknak köszönhetően, Törökország első, közvetlenül választott elnöke lett. A választások során 52%-os eredménnyel előzte meg fő riválisait, Ekmeleddin Ihsanoglut és Selahattin Demirtast, akik a szavazatok 38, illetve 10 %-át szerezték meg.

Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei a Külügyek Tanácsa augusztus 15-i, rendkívüli ülésén megegyeztek az Iszlám Állam ellen küzdő kurd pesmergák felfegyverzésének szükségességéről, azonban az egyes tagállamok továbbra is önállóan döntenek a támogatásokról.

 

Ázsia

Pénteken rálőttek Imran Khan pakisztáni ellenzéki vezetőre. Az incidens egy kormányellenes tüntetésen történt, ahol a résztvevők Nawaz Sharif miniszterelnök lemondását követelték.

Oroszország hadgyakorlatba kezdett a vitatott hovatartozású Kuril-szigeteken. A lépés válasz arra, hogy Japán csatlakozott az Oroszországot sújtó nyugati szankciókhoz.

Észak-Korea preemptív csapással fenyegette meg déli szomszédját, amennyiben folytatódik annak Egyesült Államokkal közösen tartott hadgyakorlata. A gyakorlat célja az északiak esetleges inváziójának a szimulálása és az erre való felkészülés. 


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2017 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem