biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

EU Figyelő - 2014. szeptember

2014 szeptember 11. - 16:10 - Szűcs Andrea Dóra, Csuzda Norbert, Hegedüs Márton, Etl Alex

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Aktuális hírösszefoglalónk egy rendkívül mozgalmas hónap eseményeit öleli fel. Az Unió külpolitikáját egyértelműen meghatározzák az ukrajnai események, így rovatunk nyitó fejezete az Oroszországot sújtó szankciók körüljárásával foglalkozik. Ezt követően kitérünk azokra a kulcsfontosságú megállapodásokra, amelyeket az elmúlt hetek során sikerült elérni az uniós kulcspozíciókat betöltő személyek kapcsán. Állandó témáinkként most is foglalkozunk a műveletek és a szomszédságpolitika aktuális fejleményeivel, így tudósítunk az újonnan induló „Frontex Plus” részleteiről és a nyugat-balkáni vezetők csúcstalálkozójáról is.

 

Az Oroszországot sújtó szankciók és az Ukrán konfliktus alakulása

Az Európai Unió Tanácsa módosította a korábban elfogadott határozatát, amelyben betiltja a Krímből és Szevasztopolból származó áruknak az Európai Unióba történő behozatalát, valamint az ilyen áruk behozatalához kapcsolódó pénzügyi és biztosítási szolgáltatások nyújtását. A tilalom ugyanakkor nem vonatkozik a Krímből vagy Szevasztopolból származó olyan árukra, melyekre vonatkozóan az ukrán hatóságok származási bizonyítványt állítanak ki. A módosított határozat szerint a Tanács tilalmat vezet be a közlekedési, a szállítás, a távközlési és energetikai iparágban az infrastrukturális projektekhez kapcsolódó új beruházásokra vonatkozóan. Ennek értelmében tilosnak minősülnek a Krím és Szevasztopol területén a természeti erőforrások kitermelését célzó projektekhez kapcsolódó új beruházások is. Nem engedélyezett emellett az említett iparágakhoz kapcsolódó kulcsfontosságú berendezéseknek és technológiának a Krímbe és Szevasztopolba történő kivitele sem. 

A Tanács többször is módosította egy korábbi határozatát. Ezen változtatások átalakították a jegyzékbe vétel kritériumait abból a célból, hogy lehetővé tegyék olyan jogi és természetes személyek, szervezetek és szervek jegyzékbe vételét, amelyek tárgyi vagy pénzügyi eszközökkel támogatják az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy veszélyeztető cselekményeket, a Krím félsziget annektálásáért, illetve Ukrajna keleti részének destabilizálásáért felelős orosz döntéshozókat, illetve általuk előnyökhöz jutnak.

Egy tanácsi határozat tilalmat vezet be a 2014. augusztus 1. után kibocsátott, 90 napot meghaladó futamidejű kötvényeknek, tagsági részesedéseknek vagy hasonló pénzügyi eszközöknek az eladására vagy vásárlására, amennyiben azokat olyan oroszországi székhelyű, meghatározó hitelintézetek vagy finanszírozás-fejlesztési intézmények – vagy azok EU-n kívüli leányvállalatai – bocsátottak ki, amelyek 2014. augusztus 1-jén 50%-nál magasabb arányban voltak állami tulajdonban vagy álltak állami ellenőrzés alatt. A határozat emellett megtiltja a fegyverek Oroszországba irányuló kivitelét, illetve onnan történő behozatalát is, a pótalkatrészek behozatalának kivételével. Tilos a kettős felhasználású termékek és technológia katonai célra vagy katonai végfelhasználók számára történő kivitele is. A határozat előzetes engedélyhez köti az oroszországi mélytengeri kőolajfeltárás- és kitermelés, a sarkvidéki olajfeltárás- és kitermelés, illetve a palaolaj-projektek céljára alkalmas egyes érzékeny olajipari technológiák kivitelét. Amennyiben a technológia az ezen területeken végzett projekteket szolgálna, úgy az engedély nem adható meg.

A Tanács közzétette következtetéseit is az ukrajnai helyzettel kapcsolatban. Az Európai Unió arra ösztönzi az Orosz Föderációt, hogy a helyzet mihamarabbi javítása érdekében haladéktalanul vessenek véget a fegyverek, katonai tanácsadók és fegyveres személyzet áramlásának Ukrajnába és vonja vissza csapatait a határról. A Tanács üdvözli a közelgő konzultációt Oroszország és Ukrajna vezetői között. A Tanács felszólította a feleket (Orosz Föderáció, Ukrajna, EBESZ) a gyors és rendszeres információcserére, emellett pedig javasolta, hogy bővítsék az EBESZ megfigyelő missziót. Az energiaellátás fontossága rendkívül fontos az EU számára, ezért a Tanács ismételten hangsúlyozta, hogy az ukrán gáztranzitrendszer sürgős korszerűsítésre szorul annak érdekében, hogy garantálni tudja a biztonságos energiaellátást Ukrajna területén keresztül.

 

Megállapodás az új kulcspozíciókról

 

Donald Tusk, Herman Van Rompuy és Federica Mogherini (Forrás: nol.hu)

 

2014. augusztus 30-án az uniós tagállamok állam- és kormányfői rendkívüli csúcstalálkozójukon meghozták a döntést az Európai Unió két kulcspozíciójáról. Az Európai Tanács elnökének Donald Tusk lengyel kormányfőt választották, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztját pedig 2014. november 1-jétől Federica Mogherini olasz külügyminiszter töltheti be.

A sikertelen júliusi csúcs után az augusztusi EU 28 találkozón percek alatt megszületett a döntés. Az eredményről Herman Van Rompuy, az Európai Tanács jelenlegi elnöke számolt be először Twitter fiókján.

 

Federica Mogherini, „Európa új arca”

 

Federica Mogherini (Forrás: thisisitaly-panorama.com)

Federica Mogherini olasz külügyminiszter 1973-ban született Rómában. A La Sapienzán politikatudományi szakot végzett, egyetemi évei alatt a fiatal baloldal föderáció tagja, a Demokrata Párt 2007-es megalakulása után egy évvel parlamenti képviselő lett. 2013-ban lett a NATO Közgyűlésének olasz küldöttségének vezetője, 2014 februárjától olasz külügyminiszter.

Mogherinivel kapcsolatban leggyakrabban a fiatal korát, állítólagos tapasztalatlanságát, valamint a Moszkvával szembeni enyhe fellépését kritizálták.

Megválasztása után felhívta a figyelmet arra, hogy az olasz miniszterelnök, Matteo Renzi, valamint az Európai Tanács több tagja is nála fiatalabbként vesz részt az EU munkájában. 41 éves kora ellenére több mint 20 éve foglalkozik európai és nemzetközi ügyekkel. Mogherini Moszkvával kapcsolatban megjegyezte, hogy bár Oroszország regionális és globális síkon továbbra is fontos szerepet játszik, az EU nem tekint rá tovább stratégiai partnerként. Hozzátette, hogy a kapcsolatok befagyasztása Oroszországon múlott. Első hivatalos útja Kijevbe, majd Moszkvába vezetett, melynek célja a kettejük közti párbeszéd előmozdítása volt. A szankciók mellett fontosnak tartja a diplomáciai csatornák nyitva tartását, hiszen „Európa béketervként indult és ezt sosem szabad elfelejteni”.

Herman Van Rompuy azt nyilatkozta, meggyőződése, hogy Mogherini az európai érdekek és értékek védelmezője lesz, Európa új arca a partnerekkel folytatott ügyletek során.

 

Donald Tusk – „egy államférfi Európáért”

 

Donald Tusk (Forrás: telegraph.co.uk)

Donald Franciszek Tusk 1957-ben született Gdanskban. A Gdanski Egyetemen történelmet tanult, majd a Liberális Demokrata Kongresszus, valamint a Szabadság Unió tagja lett. A Polgári Platform megalakulása után 2005-ben a párt elnökjelöltjévé lépett elő, de ekkor alulmaradt Lech Kaczynskivel szemben. 2007-ben győzött az előrehozott választásokon, 2011-ben újraválasztották. Ő volt a rendszerváltás óta az első elnök, akit újraválasztottak.

Rompuy az Európai Unió jövőjével kapcsolatban három fő kihívást nevezett meg, amelyek kezeléséhez szerinte az Európai Tanács erőskezű vezetésére van szükség. Az első a stagnáló gazdasági helyzetet, a második az ukrán-orosz konfliktus, a harmadik az Egyesült Királyság helye az Európai Unióban.

Tusk miniszterelnöksége alatt Lengyelország volt az egyedüli EU tagállam, amelynek gazdasága a pénzügyi válság ellenére is növekedni tudott, így gazdasági kérdésekben sokan adnak a szavára. Tusk kiemelte, hogy szerinte nincs ellentmondás a költségvetési fegyelem és a gazdasági növekedés között, hiszen ez a modell Lengyelország esetében is működött.

Az ukrajnai helyzetre Tusk szerint az EU-nak egységes választ kell adnia, mert a megosztottság egyenlő a bukással. Moszkvával szemben erőteljes fellépést várnak Tusktól, mert miniszterelnökként is ő volt az orosz terjeszkedési törekvések elleni fellépés egyik fő szorgalmazója. Nagy-Britannia kapcsán Tusk hangsúlyozta, hogy figyelembe fogja venni Nagy-Britannia aggodalmait és ezek megoldására törekszik majd, mert nem tudja elképzelni az Európai Uniót Nagy-Britannia nélkül.

Tuskot nyelvtudásának hiánya miatt sok kritika érte: sem angolul, sem franciául nme beszél folyékonyan. Erre válaszul öniróniával megjegyezte, hogy semmi sem elég jó Európa számára, ahogy az angoltudása sem, de azt ígérte, hogy 2014 decemberére, hivatalba lépésének idejére angoltudása 100%-osan készen áll majd a pozícióra.

 

Műveletek

Róma többszöri kérése után, szeptembertől várhatóan „Frontex Plus” néven indít új műveletet az Európai Unió, a Földközi-tengeren átkelő, veszélybe került migránsok kimentése érdekében. A Frontex (Európai Határőrizeti Ügynökség) kezdetben csak kiegészítője lesz az olasz „Mare Nostrum” műveletnek, ám végül majd teljesen átveszi annak helyét. A becslések szerint a művelet mindezidáig havi 9,5 millió eurójába került az olasz kormánynak, ám az új művelet forrásainak mértéke egyelőre bizonytalan. Tavaly összesen 42 ezren, idén már több mint 100 ezren érkeztek a Mediterrán országba Afrika, illetve a Közel-Kelet irányából, mindezidáig azonban a többi tagállam nagy része nem kívánt osztozni a menekültáradat kezeléséhez szükséges költségeken.

Augusztus 9-én került sor Banguiban az úgynevezett „Béke menetére”, amely biztonságos megszervezéséhez és levezényléséhez az EUFOR RCA több egységével és az Egyesített Koordinációs Központ (Joint Coordination Centre) segítségével is hozzájárult. A rendezvény végén körülbelül 3000 ember hallgathatta meg az elnök beszédét a város stadionjában. Összességében elmondható, hogy az EUFOR RCA sikeresen működött együtt az ország biztonsági erőivel és más nemzetközi műveletekkel, például az afrikai MISCA-val és a francia Sangaris-al.

Ezt követően azonban több támadás is érte a művelet katonáit. Augusztus 19-én, egy kézifegyverekkel felszerelkezett, mindezidáig azonosítatlan csoport járőrözés közben rajtaütött az EUFOR erőin, akik közül öten megsérültek, valamint további négy főnél az eset akusztikus traumát okozott. Amint a békefenntartók önvédelemhez folyamodtak, a támadók azonnal elmenekültek.

Másnap Banguiban két demonstráció vezetett konfrontációhoz. Miközben az EUFOR Nemzetközi Rendőri Egysége megpróbálta szétválasztani a tömeget, a közelben lévő szélsőségesek kézigránátokkal és kézifegyverekkel támadtak az európaiakra. Közülük öten sérültek meg, de egyikük állapota sem életveszélyes.

 

A „Béke menete” Banguiban (Forrás: eeas.europa.eu)

 

Bob Tarrant ellentengernagy augusztus 28-án átadta az EUNAVFOR Atalanta műveleti parancsnokságát Martin Smith vezérőrnagynak. Az ellentengernagy 2013 januárja óta vezette a műveletet, amióta összesen 9 darab kalóztámadás történt, szemben a 2011-es 176-al és a 2012-es 35-el. Szomália problémái ugyanakkor nem fognak megszűnni a kalózok számának csökkenésével. Ezt felismerve Tarrant az elmúlt 20 hónap során megpróbált szorosabb kapcsolatot kialakítani a szomáliai hatóságokkal. Ennek keretében egy alkalommal Hassan Sheikh Mohamoud elnökkel is találkozott, valamint több környező országba is ellátogatott. A művelet egyik kiemelkedő eredménye az is, hogy elindítása óta a Világélelmezési Program 277 hajóját, valamint az Afrikai Unió 127 hajóját is védte a szomáliai partok közelében, így azok képesek voltak eljuttatni segélyszállítmányaikat Afrika Szarvára.

 

Bővítéspolitika, szomszédságpolitika

Augusztus 27-én Günther H. Oettinger, a Bizottság energiaügyekért felelős alelnöke, Victor Ponta, Románia miniszterelnöke, valamint Iurie Leancă, Moldova miniszterelnöke együtt adták át a román-moldovai határon a két országot összekötő gázvezetéket. Moldova energiabiztonságának szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy a 42 kilométer hosszú vezeték létrejött, hiszen ezzel csökkent a teljesen egyoldalú energiafüggése és eléri az EU-t és így a nemzetközi piacokat. Ez volt az első szakasza a beruházásnak, a következő időszakban 130 kilométeresre hosszabbítják meg a vezetéket Kisinyov régióig, ezen kívül egy kompresszorállomást építenek Romániában. A Bizottság az Európai Szomszédságpolitikai Alapból 7 millió euróval támogatta a projektet, a folytatásra pedig további 10 millió eurót szán. Ezzel Moldova energiaszükségletének több mint felét szerezheti más forrásból, ezáltal kevésbé lesz kiszolgáltatva az orosz piacnak.

Augusztus 28. és 30. között zajlott Berlinben a nyugat-balkáni vezetők csúcstalálkozója, amelyen Angela Merkel német kancellár is részt vett. Merkel hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy nyolc ország képviselői tudtak tárgyalóasztalhoz ülni és közös összefogással képzelik el jövőjüket az európai integráció felé vezető úton. Nikola Gruevski, Macedónia miniszterelnöke szerint tisztán látható, hogy az EU és Németország is a régió integrációja mellett áll és növelni fogják szerepvállalásukat abban, hogy az országokat problémáik leküzdésében segítsék. Gruevski emellett a Görögországgal való névvita megoldását emelte ki mint legfontosabb feladatot az EU tárgyalások megkezdése előtt..

Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök a találkozó utáni sajtóinterjún elmondta, hogy beszéltek Merkellel Szerbia semleges pozíciójáról az ukrán válságot illetően. A miniszterelnök szerint a kancellár bírálta Belgrádot, amiért nem vesz részt a gazdasági szankciókban, miközben kijelentette, hogy határozottan tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását. Vucic szerint részleges egyetértés van az EU és Szerbia között ebben az ügyben, így bár Szerbia ténylegesen halad az integráció útján, nem adhatja fel hagyományos barátságait és nem hagyhatja figyelmen kívül gazdasági érdekeit. Ezen túl viszont Merkel nagyon pozitívan nyilatkozott a Koszovóval történt megállapodásról, a helyzet normalizálásáról.

Zoran Milanovic horvát miniszterelnök a határok jogi elrendezését emelte ki, mint fontos problémát, hiszen a legtöbb régióbeli országgal nincs ilyen szerződése Horvátországnak. Milo Djukanovic montenegrói miniszterelnök pedig egy EU-s infrastrukturális befektetési csomagban látja a nyugat-balkáni gazdasági növekedés jövőjét, amellyel könnyebbé tennék a közlekedési lehetőségeket és jobb feltételeket teremtenének a kereskedelemhez.

A Nyugat-Balkán konferenciák várhatóan rendszeressé válnak, 2015-ben Ausztria vállalta a házigazda szerepét.

 

A nyugat-balkáni kormányfők találkozójára Berlinben került sor (Forrás: mvep.hr)

 

Augusztus 29-én aggodalommal nyilatkozott a szíriai helyzettel kapcsolatban Kristalina Georgieva, a Bizottság nemzetközi kooperációért, humanitárius segélyezésért és válságkezelésért felelős biztosa, miután a menekültek száma meghaladta a hárommilliót. A biztos kiemelte, hogy ezeknek az embereknek a fele gyermek, akik nem kapják meg a megfelelő ellátást, oktatást és élhetési körülményeket. Az Európai Unió eddig összesen 2,8 milliárd euró összeggel támogatta a konfliktus károsultjait, főként három csoportra koncentrálva: a Szírián belüli, az országból elvándorolt menekültekre, valamint a befogadó államokra. Ebből az összegből 2 milliárd csak humanitárius segélyezésre ment, amit az ENSZ ügynökségein, nem kormányzati szervezeteken és a Vöröskereszten, valamint a Vörös Félholdon keresztül osztottak szét.

 


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2017 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem