biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Az Európai Bizottság 2014-es elnökválasztása - Merre tovább Barroso után?

2014 szeptember 11. - 16:57 - Szűcs Andrea Dóra

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

2014. július 15-én az Európai Parlament 422 igen szavazattal, 250 ellenében választotta meg Jean-Claude Junckert az Európai Bizottság elnökének. Idén zajlottak az első, Lisszaboni Szerződés szerinti európai parlamenti választások, amelyek számos újítást és kihívást jelentettek az Európai Unió és a tagállamok számára. Juncker – várhatóan novemberi – hivatalba lépésével lezárul egy 2004 óta tartó, José Manuel Barroso nevével fémjelzett időszak, és ez egyben egy új korszak kezdetét is jelenti. Cikkünk apropója a korszakváltás kezdete,aBizottság elnökének 2014-es megválasztása. A következőkben a Lisszaboni Szerződés újításait, a választás menetét valamint az új elnök és programjának bemutatását olvashatják.

 

Az Európai Bizottság brüsszeli épülete (Berlaymont) (Forrás: greece.greekreporter.com)

 

Az Európai Bizottság elnökének feladatai

Az Európai Bizottság az Európai Unió (EU)egyik fő szerve az Európai Unió Tanácsa, az Európai Parlament és az Európai Tanács mellett, amelynek székhelye Brüsszelben van. Az Európai Bizottság 1967-ben alakult meg három szervezet, az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK), az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Euratom végrehajtó-szerveiből.

A Bizottság feladata az Európai Unió érdekeinek szem előtt tartása és képviselete, különös tekintettel az uniós jogrend érvényesülésének biztosítására.Működése és hatásköre rendkívül sokrétű, az Európai Unió hivatalos honlapja szerint a Bizottság négy fő feladata az új jogszabályokra vonatkozó javaslatok benyújtása a Parlamentnek és a Tanácsnak; az EU-s költségvetés irányítása és a finanszírozás elosztása, az uniós jogszabályok végrehajtása, valamint az Európai Unió nemzetközi képviselete, amibe bizonyos tárgykörökben beletartozik az EU és harmadik országok megállapodásainak lebonyolítása.A Bizottság testületi szerv, amely a tagállamok mindegyikéből delegált 28 biztosbóláll. Az egyes biztosok saját feladatkörrel, úgynevezett portfólióval rendelkeznek, amelyek megfelelő ellátáshoz végrehajtó apparátus áll a biztosok mögött (kabinet, főigazgatóságok, ügynökségek). A Bizottság élén az elnök áll, aki egyúttal a saját országának delegáltja is a Bizottságba, továbbá a biztosok közül az elnök alelnököket nevezhet ki. A Lisszaboni Szerződés értemében az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Bizottság egyik alelnöke is, akit az Európai Tanács minősített többséggel és a Bizottság elnökének egyetértésével nevez ki.Elsődleges feladata az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának irányítása. Az EU külső képviseletének feladatát a Bizottság és a főképviselő mellett az Európai Tanács elnöke is ellátja.

Mindebből fakadóan a Bizottság elnökének feladata és felelőssége is összetett. Politikai iránymutatást nyújt a Bizottságnak, ezzel együtt irányítja a Bizottság munkáját, részt vesz a G8-ak ülésén, hozzájárul a tagországok kormányai közötti, valamint aTanácsban folyó szakmai-politikai vitákhoz.

A Bizottság elnökének megbízatása öt évre szól, amely főszabály szerint egybe esik az európai parlamenti ciklusokkal. A Bizottság elnökét az Európai Parlament választja meg, az Európai Tanács jelölésére. A tagállamok vezetői nevezik ki az elnököt az Európai Parlament jóváhagyásával. A jelenlegi elnök, José Manuel Barroso megbízatása 2014. október 31-ig tart, az új elnököt, Jean-Claude Junckert 2014 júliusában választották meg a Bizottság élére, hosszas egyeztetés után.

 

A Lisszaboni Szerződés módosításai

Az idei választás volt az első, amelyet a Lisszaboni Szerződés alapján bonyolítottak le. A most megalakuló Bizottságba minden tagállam egy-egy biztost delegálhat, annak ellenére, hogy a lisszaboni szerződés a létszámcsökkentés pártjára állt. Ugyanakkor biztosított egy opciót az állam- és kormányfőknek, hogy az Európai Tanács határozataiban úgy döntsön, hogy a 2014-ben felálló Bizottság még az egy állam-egy biztos elvre épüljön, és csak később kell a biztosok számát a tagállamok kétharmadának számára csökkenteni (ettől a szabálytól az Európai Tanács a későbbiekben is eltérhet).Ez a csökkentési törekvés azt eredményezné, hogy több tagállam lenne az EU-ban mint biztos, ami komoly politikai vitákat és problémákat generált volna a tagállamok között. A mostani változtatás azonban magában rejti azt a lehetőséget, hogy érdemi funkció nélküli, valódi befolyással nem rendelkező portfóliók jöjjenek létre.

A lisszaboni szerződés megerősítette az együttdöntési eljárást, és ezzel az Európai Parlament társjogalkotói szerepét. Jelentősen megnövelte azon területek számát, amelyekre ez, arendesjogalkotási eljárás vonatkozik. A Parlament szerepének növelésével összhangban áll a Bizottság elnökének megválasztásában bekövetkezett változás. A Szerződés lefektette, hogy az új elnök kiválasztásánál az Európai Tanács (EiT) az európai parlamenti választási eredményeket figyelembe véve, az Európai Parlament képviselőivel történő előzetes konzultáció alapján javasolja minősített többséggel a bizottság elnöki posztjára a jelöltet, amelyet az Európai Parlament választ meg egyszerű többséggel.

A lisszaboni szerződés az Európai Parlament mellett a Bizottság elnökének hatáskörét is bővítette, aki ezentúl lemondatásra kötelezheti a Bizottság bármelyik tagját.

Tény ugyanakkor, hogy az új elemek megalkotásán túl, azok értelmezését és megvalósítását az érintettekre hagyta, ami számos kérdést vetett fel az idei választással kapcsolatban.

 

A választás kérdései

A lisszaboni szerződés kapcsánkét alapvető kérdés is felmerül: Először is az, hogy mit kell majd figyelembe vennie az EiT-nek az eredményekből? Azt, hogy melyik frakciónak sikerült relatív többséget szereznie, vagy, hogy melyik jelölt tudtaaz újonnan felálló EP képviselőinek többségi támogatását megszerezni? A három legnagyobb támogatottságú frakció: az Európai Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) és az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) erről egy közös nyilatkozatban fejtették ki véleményüket és értelmezésük szerint az utóbbit, az EP képviselők közötti támogatottságot kell figyelembe venni.  A másik felmerülő kérdés, hogyhogyan történjen az előzetes konzultáció? Ez különösen érdekes a jelenlegi helyzetben úgy, hogy az EiT elnökeként Herman Van Rompuy az EP képviseletében Martin Schulzal egyeztetett, aki maga is jelöltként indult a Bizottság elnöki posztjára.

Az egyeztetés során Van Rompuy sokáig ellenezte, hogy a frakciók nevesített elnökjelöltekkel („csúcsjelöltekkel”) szálljanak síkra a választáson. Végül az EPP volt az utolsó, aki beleegyezett ésJunckert jelölte a posztra. Annak ellenére, hogy Angela Merkel többször jelezte, hogy senki se feltételezzen automatikus kapcsolatotok a választáson nevesített jelöltek és a tényleges döntés között, utólag visszatekintve ez a kapcsolat végül fennállt.

 

A választás lebonyolítása

 

A Bizottság elnökjelöltjeinek nyilvános vitája Maastrichtban(Forrás:thejournal.ie)

 

A 2014-es uniós választás kapta az eddigi legnagyobb sajtóvisszhangot az európai választások történetében. A Bizottság elnökjelöltjeinek maastrichti nyilvános vitáját 49 TV csatorna, összesen 24 nyelven közvetítette. A vitán az öt jelölt vett részt. Az Európai Néppárt képviseletében Jean-Claude Juncker (EPP), fő kihívója az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz (S&D) volt. Az ALDE saját elnökét, a korábbi belga miniszterelnököt Guy Verhofstadot jelölte, a zöldeket a 32 éves Franziska Keller (European Green Party, Greens-EFA) képviselte, az Európai Baloldali Párt képviseletében pedig Alexis Tsipras (Party of the European Left, EL) tűnt fel.

A két legesélyesebbfrakció az EPP és az S&D volt. A választások előtt a szakértők sokáig a szocialisták győzelmét jósolták, mert sokan kritizálták Juncker megszorításokon alapuló válságkezelési megoldását, bár Juncker a vitában azt mondta, hogy most már eljött az ideje a növekedésösztönző politikák bevezetésére. Schulz kiemelte, hogy a pénzügyi világ vezetői miatt egy egész generáció kénytelen lett lemondani életcéljairól és Junckerrel szemben a munkahelyteremtés fontosságát hangsúlyozta.

Bár a vita rendkívül informatív volt, több politikai elemző is azt nyilatkozta, hogy nem lehet érdemi vitának nevezni, mert a fent említett nézetkülönbség ellenére a jelöltek többnyire hasonló álláspontokat fogalmaztak meg a felmerülő (gazdaság, munkaerőpiac, munkahelyek kérdése, fiatalok helyzete, EU jövője) témákban. Balázs Péter, az első magyar biztos a vita kapcsán megjegyezte, hogy a végső pozíciók politikai játszmák eredményeként dőlnek el, és ebben a tagállamok elhelyezkedése, súlya, csatlakozási dátuma egyaránt szerepet fog játszani, így nehéz bármiféle jóslatot tenni. Ez be is bizonyosodott, a londoni stratégiai elemzők egészen június elejéig valószínűtlennek tartották Juncker megválasztását. Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemező csoport szakértői Junckernél Christine Lagarde-ot, Enda Kennyt és Donald Tuskot is valószínűbb jelöltnek tartotta.

 

A „dublini hős” a Bizottság élén

 

Jean-Claude Juncker (Forrás: telegraph.co.uk)

 

A volt luxemburgi miniszterelnökEurópai Tanács által történő jelölését hatalmas viták előzték meg, megválasztását több tagállam vezetője sem támogatta. David Cameron 2014. június 27-ével, Juncker jelölésével kapcsolatban megjegyezte, hogy „szomorú nap ez Európa számára” valamint, hogy Juncker jelölése „súlyos hiba”. Cameron és a brit kormány többször kinyilatkoztatta, hogy nem támogatja Junckert, mert az EU reformjára alkalmatlannak és túlzottan föderalistának tartja. Orbán Viktor Cameronhoz hasonlóan a nemzeti hatáskörök uniós elvonását nehezményezte.Orbán azt nyilatkozta, hogy Magyarország nem egyezik bele abba, hogy „a konszenzusra való törekvés egyébként dicséretes szándékával időnként átlépjük az alapszerződés kereteit”.

 

Életrajz

Jean-Claude Juncker 1954-ben született Luxemburgban. Gyermekkorát Luxemburgban, tanulmányait Belgiumban, Luxemburgban és Franciaországban végezte: a Strasbourgi Egyetemen szerzett jogászdiplomát. 1974-ben csatlakozott a Kereszténydemokrata párthoz, 1984-ben a képviselőház tagjává választották, valamint kinevezték Jacques Santer kormányába munkaügyi miniszternek. 1989-ben pénzügyminiszter lett, majd 1995-től 2013-igminiszterelnök. „Dublini hős” beceneve 1996-ból származik, amikor sikeresen közvetített Helmut Kohl és Jacques Chirac között. 2005 és 2013 között az Eurocsoport elnöke lett. Az Európai Néppárt 2014 márciusában, az Európai Tanács június 27-én jelölte az Európai Bizottság elnöki posztjára, majd az Európai Parlament választotta meg július 15-én. Rajta kívül 2014. augusztus 30-án választották meg FedericaMogherini olasz külügyminisztert az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselőjének, és egyben a Bizottság egyik alelnökének. Juncker bizottsága várhatóan 2014 novemberében váltja a második Barroso-bizottságot.

 

Juncker programja

Juncker választási kampányában öt prioritást nevezett meg: a gazdasági növekedést és munkahelyteremtést serkentő politikát, az energiaszektor reformjátaz Energia Unió létrehozásán keresztül; az Egyesült Államokkal kötendő kereskedelmi megállapodásokat, valamint a pénzügyi unió reformját.

Juncker eleinte az EU belső ügyeire kíván fókuszálni, az ipar fellendítése különösen fontos számára: 300 milliárd eurót kíván Európa újraiparosítására költeni. Első hivatalos útja során Görögországba látogatott, ahol a görög miniszterelnökkel, Antonis Samarasszal tárgyalt. Juncker elismeréssel beszélt Görögország erőfeszítéseiről a válságból való kilábalásért és kijelentette, hogy Görögország modellje példával szolgálhat a közkiadások mérséklése terén más országok, köztük Argentína számára is.

Főbb prioritásai mellett külön kidolgozott két programot: egy öt pontos tervezet a bevándorlás szabályozására, valamint a külpolitikai célkitűzéseinek összefoglalóját.

A külpolitikára vonatkozólag három fő irányvonalat nevezett meg. Az első pontban a külpolitika terén egy erősebb és határozottabb Európa szükségességét emelte ki. A második a biztonsági és védelmi ügyek tekintetében tartós strukturális együttműködés fontosságát említi. Harmadik pontjában pedig kijelentette, hogy az elkövetkező öt év során nem várható további bővítés. A bővítés kapcsán gyakran felmerül Törökország kérdése, amiről megoszlanak a vélemények. Úgy tűnik, Juncker véleménye önmagában is sokat változott politikai pályafutása során: míg 2004-ben miniszterelnökként kifejezetten támogatta a csatlakozási tárgyalások megkezdését, az idei választási vitákban már határozottan kiállt amellett, hogy Törökország nem érett meg a csatlakozásra: a Twitter betiltása kapcsán megjegyezte, „Aki blokkolja a Twittert, az nem kész az EU-ra”.

Akár az EU belső ügyeit, akár az EU külpolitikáját érintő célkitűzéseinek megvalósításához először szüksége lesz egy, az EP által is támogatott és elfogadott bizottságra.

Brüsszelben arra számítottak, hogy a főképviselő személye lesz a biztos pont Juncker bizottságában és azt követően hirdetik ki a tagállamok, hogy kit jelölnek európai uniós biztosnak. A főképviselő megválasztására tett kísérlet júliusban eredménytelen volt, így csak egy hónappal később, 2014. augusztus 30-án hozták meg a döntést Federica Mogherini olasz külügyminiszter megválasztásáról.

Mogherini megválasztását gyakran érte kritika fiatal kora, állítólagos tapasztalatlansága valamint enyhe orosz politikája miatt. A kritikákra reagálva a 41 éves politikus megjegyezte, hogy több nála fiatalabb politikus tagja az Európai Tanácsnak beleértve Matteo Renzit is, Olaszország miniszterelnökét. Fiatal kora ellenére több mint 20 éve foglalkozik külpolitikával, Oroszországgal kapcsolatban pedig határozottan kijelentette, hogy az Európai Unió Oroszországra nem tekint többé stratégiai partnerként. A Moszkvával szembeni szankciók mellett fontosnak tartja a konfliktus békés, diplomáciai úton történő rendezését is, kiemelve, hogy „Európa béketervként indult, ezt sosem szabad elfelejteni”.

Az augusztusi csúcson Mogherini mellett Herman Van Rompuy utódját is kijelölték a tagállamok vezetői. A választás Donald Tusk lengyel miniszterelnökre esett, aki 2014 decemberétől tölti be az Európai Tanács elnökének posztját. Az uniós kulcspozíciók eldöntését követően szeptember elejére a tagállamok- utolsóként Belgium is- kihirdették az általuk jelölt biztosok nevét. A biztosok névsorát és a portfóliók elosztását 2014. szeptember 9-én hozta nyilvánosságra Juncker.

A Bizottságot gyakran éri kritika, miszerint túlságosan bürokratikusan és nehézkesen működik, valamint nem szolgálja kellőképpen az állampolgárok és vállalkozások érdekeit. A Süddeutsche Zeitung szerint Juncker erre válaszként a bizottság szerkezeti átalakítását tűzte ki célul. Az új szervezeti felépítés szerint Juncker a bizottság tagjait munkacsoportokba (klaszterekbe) osztja, amelyek programokon és projekten fognak dolgozni. A csoportok vezetését Juncker alelnöki beosztású bizottsági tagokra bízza, akiknek a feladata az adott projekt megvalósítása lesz. A munkacsoportokat a „szuperalelnökök” szervezik meg az adott terület szakpolitikai vezetői közül, a tagok a főigazgatóságokra fognak támaszkodni a projekt megvalósításában. Juncker szeptember első heteiben egyeztet erről a biztosjelöltekkel, akiknek Európai Parlamenti meghallgatására ezt követően kerül majd sor.

Két lényeges kérdés áll fönn: vajon sikerül-e a frakciók egyenlő súlyozása, valamint, hogy megvalósítható lesz-e a Bizottságon belül a Juncker által kitűzött, Barroso példáját követőegyharmados női „kvóta”. Mindkét kérdés érdemben befolyásolhatja, hogy a Parlament támogatja-e a jelölteket és a bizottság egészét.

A válaszokra azonban egyelőre várnunk kell mégszeptember végéig, a biztosok parlamenti meghallgatásáig és ezzel együtt a Jean-Claude Juncker által vezetett bizottság megalakulásáig.

 

 

 


Felhasznált források:

A Lisszaboni Szerződés

Croft-Strupczewski:EU namesTusk, Mogherinito top jobs, readyRussianssanctions. Reuters, 2014. augusztus 30.

Jean-Claude Juncker prioritásai, 2014

Jean-Claude JunckerTwitter fiókja, 2014. szeptember 1.

Caceres, Javier: Juncker baut EU-Kommissiongrundlegendum. Süddeutsche Zeitung, 2014. szeptember 2.

Európai Bizottság hivatalos oldala: Az Európai Bizottság tevékenysége

Juncker 300 milliárd euróból iparosítaná újra Európát. Mandiner, 2014. július 15.

Pittella, Giannni: The ordinarylegislativeprocedureundertheLisbonTreaty: New elements and newchallenges. EuropeanParliament, 2009. november 17.

Mayoral, Juan: Democraticimprovementsinthe European Union undertheLisbonTreaty.European University Institute, Robert Schuman Centre for Advanced Studies, 2011. február

Fóris György: Többismeretlenes egyenlet az új bizottsági elnök kiválasztása. Bruxinfo, 2014. április 13.

RadioSkai: CanRompuy’s criticism of leadingcandiadteshits a nerveinBrussels.Euranetplus,2014. április 23.

EP választás-Elemzők: Nem volt igazi vita az Európai Bizottság elnökjelöltjei közöttGalamus csoport, 2014. április 28.

Gavaghan, Ed: EU Comissioncandidatesoutlinetheirpolicies, butwasanybodylistening?2014. április 30.

Eurasia Group: Valószínűtlen, hogy Juncker lesz az új elnök. MTI, 2014. május 27.

Traynor, Ian: EU powerstruggleasCamerontriesto stop Junckergetting top job. The Guardian, 2014. május 28.


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2017 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem