biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. október

2014 november 04. - 23:14 - Budai Ádám

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Október igen mozgalmas volt a Szövetség számára. A NATO vezető tisztségviselői – köztük az október 1-jén hivatalba lépett, Anders Fogh Rasmussent váltó új főtitkár, Jens Stoltenberg – számos tag- és partnerországba ellátogattak, amelynek során többek között megvitatták az ukrán válság aktuális fejleményeit és a walesi csúcstalálkozón hozott döntések végrehajtásának részleteit. E hónapban a Szövetség két nagy hadgyakorlatot is végrehajtott, amelyeken a szárazföldi haderőnem, a légierő és a haditengerészet is képviseltette magát. Október második felében az orosz katonai aktivitás fokozódását tapasztalhattuk Európa határai mentén: 21-én, valamint 28-29-én a NATO-tagállamok légierői orosz gépek szokatlan intenzitású légi tevékenységéről kaptak riasztást, amit a szakértők erődemonstrációnak értékeltek.

 

Partnerkapcsolatok

Október elsején kezdte meg munkáját az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének új főtitkára, a norvég Jens Stoltenberg, aki az öt évig hivatalban lévő Anders Fogh Rasmussent váltotta a poszton. Stoltenberg az Oslói Egyetemen szerzett közgazdász végzettséget 1987-ben, nem sokkal később pedig politikai pályára lépve előbb a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára lett, később pedig az Ipari és Energiaügyi Minisztériumot vezette, illetve pénzügyminiszteri posztot is betöltött. Három cikluson keresztül, kilenc évig volt Norvégia miniszterelnöke (2000-2001, 2005-2013), amelynek során az ország védelmi kiadásai stabilan növekedtek. Ennek eredményeképpen Norvégia a Szövetség egyik olyan országa lett, ahol a legmagasabb az egy főre jutó védelmi kiadások dollárban mért értéke. Szintén jelentős szerepe volt abban, hogy a norvég fegyveres erőket egy gyorsan telepíthető harcoló képességekkel (precíziós fegyverek, földfelszín felderítő (AGS) rendszerek, különleges műveletek végrehajtása stb.) rendelkező haderővé transzformálták, valamint hogy ezek az erők számos NATO-műveletben vettek részt.


Jens Stoltenberg a NATO új főtitkára.

Jens Stoltenberg, a NATO új főtitkára. (Forrás: nato.int)

 

Október 1-2-án húsz NATO-tagállam és az Egyesült Nemzetek Szervezetének tisztviselői találkoztak Brüsszelben, hogy azonosítsák azokat a lehetőségeket, amelyekkel hatékonyan erősíthetik a konfliktusok megelőzésére irányuló gyakorlati együttműködést a Nyugat-Balkán államaiban a „Tudomány a Békéért és Biztonságért” (Science for Peace and Security, SPS) program keretein belül. Jamie Shea, az új típusú biztonsági kihívásokért felelős főtitkár-helyettes hangsúlyozta, hogy a Nyugat-Balkán stabilitása az egész euro-atlanti térség biztonság szempontjából fontos tényező, és a régió integrálása nélkül egy szabad Európa létrehozása nem lehetséges. A NATO SPS programja egy azon eszközök közül, amelynek révén a Szövetség igyekszik integrálni a régió államait. A programon belül eddig sor került kibervédelmi képzések megszervezésére a nemzeti hálózatok kibertámadásokkal szembeni megerősítése céljából, valamint olyan, a környezeti biztonsággal kapcsolatos tevékenységekre is, mint a szeizmikus térképek harmonizálása és fejlesztése, valamint a földrengésekkel kapcsolatos információk regionális megosztása.

Knud Bartels tábornok, a NATO Katonai Bizottságának (Military Committee, MC) elnöke október 4-én a Pentagonba utazott, hogy Martin E. Dempsey tábornokkal, az amerikai Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának (Joint Chiefs of Staff) elnökével és a haderőnemek vezérkari főnökeivel megvitassa az euro-atlanti biztonsági architektúrával kapcsolatos kérdéseket és a szilárd transzatlanti kötelék fontosságát. A találkozón a szeptemberi walesi csúcstalálkozón született döntések végrehajtásának lépései mellett szóba kerültek az Egyesült Államok Lengyelországba és a három balti államba telepített erői, amelynek kapcsán Bartels tábornok köszönetét fejezte ki. A tábornok emellett ismertette azt a három prioritást, amelyeket a Katonai Bizottság elnökeként fogalmazott meg a NATO számára: a Lengyelországba és a három balti országba telepített erők jelenlétének folyamatos, rotációs alapon történő fenntartása, a Szövetségnek alkalmazkodásának előmozdítása az Ukrajna elleni orosz agresszió utáni új biztonsági környezethez, valamint az az elhatározás, hogy a NATO sem most, sem pedig a jövőben nem fogja elismerni a Krím illegális és illegitim annexióját. Ezután látogatást tett az Army War College katonai felsőoktatási intézményben is, ahol az oktatásnak a Szövetség jövőjében és transzformációjában betöltött kiemelkedően fontos szerepéről beszélt, kiemelve az ISAF-művelet során szerzett tapasztalatok összegyűjtésének, feldolgozásának, megőrzésének és hasznosításának jelentőségét.

Október 6-án a Szövetség frissen kinevezett főtitkára, a norvég Jens Stoltenberg Lengyelországba látogatott, ahol hangsúlyozta, hogy a NATO minden szövetségesét meg fogja védeni. A Bronislaw Komorowski elnökkel és Ewa Kopacz miniszterelnökkel folytatott megbeszélés középpontjában az Ukrajna elleni orosz agresszió, a 2016-os lengyel csúcs előkészületei, valamint a walesi csúcson meghozott döntések végrehajtása voltak. Stoltenberg elismerését fejezte ki Lengyelországnak a Szövetség műveleteihez való jelentős hozzájárulása kapcsán, valamint méltatta az erős nemzeti és szövetséges védelem iránti elkötelezettségét is.

A találkozó után meglátogatta azt a légi bázist, ahol lengyel és más szövetséges erők katonái teljesítenek szolgálatot a NATO keleti szárnyának védelme érdekében. A főtitkár megköszönte a katonák eddigi erőfeszítéseit, majd kiemelte, hogy bár sok országból jöttek, egyetlen egyértelmű üzenetet közvetítenek a világ számára: a NATO kész arra, hogy megvédje tagállamait és szövetségeseit. Az ukrán válság kezdete óta a Szövetség jelentősen megerősítette kollektív védelmét a keleti határai mentén. A walesi csúcson arról határoztak, hogy rotációs alapon fokozott légi, szárazföldi és tengeri jelenlétet tartanak fenn a térségben, amely magában foglalja a balti államok légtérellenőrzésének megerősítését, légi felderítő AWACS gépek alkalmazását Románia és Lengyelország felett, valamint számos többnemzeti hadgyakorlat lefolytatását.

A főtitkár október 9-én Törökországba látogatott, amelynek során találkozott Recep Tayyip Erdogan elnökkel, Ahmet Davutoglu miniszterelnökkel és Mevlüt Cavusoglu külügyminiszterrel. Stoltenberg biztosította az országot a Szövetség szolidaritásáról, és hogy a NATO közelről figyeli a régió eseményeit, valamint meghallgatja Törökország álláspontját és aggodalmait. Megköszönte Törökország elkötelezett hozzájárulását a régió stabilitásához, a Szövetség kollektív védelméhez, valamint afganisztáni és koszovói műveleteihez is. Emellett a főtitkár kiemelte az ország déli határaihoz telepített Patriot légvédelmi rakétaütegek fontosságát, amely a rakétatámadások ellen védi a török lakosságot. Másnap Stoltenberg látogatást tett az országba telepített hat légvédelmi ütegnél is (két holland üteg Adanában, két német Kahramanmaraszban és két amerikai Gaziantepben).

Stoltenberg főtikár egy törökországi Patriot üteggel.

A főtitkár és a Törökországban szolgálatot teljesítő katonák, háttérben az egyik Patriot légvédelmi üteggel. (Forrás: nato.int)

 

Október 24-én hivatalba lépett Marriet Schuurman holland nagykövet, aki a Szövetség egyenjogúsági kérdésekért felelős különleges képviselője lett. Az új tisztségviselő feladata, hogy növelje a témával kapcsolatos NATO-politikákra és tevékenységekre irányuló figyelmet, biztosítsa megfelelő koordinációjukat, valamint együttműködjön az Egyesült Nemzetek Szervezetével és más releváns szervezetekkel. A nagykövet kiemelt feladatai közé fog tartozni a nők, a béke és a biztonság kérdésével kapcsolatos akcióterv (Action Plan on Women, Peace and Security) végrehajtásának elősegítése. A terv ambiciózus célokat tűz ki a NATO, a szövetségesek és a partnerországok elé: a nőknek a béke és biztonság kérdéseiben való aktív és jelentős részvételét akadályozó korlátok csökkentését, valamint a nemek közötti egyenlőség hangsúlyozását a NATO vezette műveletekben, kiképzéseken és gyakorlatokon.

Október 27-28-án a Katonai Bizottság Knud Bartels tábornok vezetésével Montenegróba látogatott, ahol a biztonsági szektor reformjának aktuális állásáról kaptak tájékoztatást. A vezérkarral folytatott megbeszélésen tájékoztatták őket a montenegrói fegyveres erők tevékenységéről és a legújabb védelmi felülvizsgálatban foglal célok megvalósításának állapotáról. A Milo Djukanovic miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen Bartels tábornok kiemelte az ország pozitív szerepét a nyugat-balkáni biztonság erősítése kapcsán. Hozzátette, hogy a NATO értékeli Montenegró hozzájárulását a Szövetség afganisztáni műveletéhez, valamint a 2014 után induló Operation Resolute Support művelethez ígért hozzájárulását is, mind finanszírozás, mind élőerő tekintetében.

Október 29-én a Szövetség főtitkára a German Marshall Fund meghívására tartott előadást Brüsszelben, ahol kifejtette, hogy a NATO tagállamainak mely három prioritást kell szem előtt tartaniuk. Először, meg kell őrizniük a Szövetség erejét. Ezzel kapcsolatban kiemelte a walesi csúcson a kollektív védelem megerősítése érdekében hozott döntéseket, beleértve a megerősített tengeri, légi és szárazföldi jelenlétet a Szövetség keleti határainál, a gyakorlatok számának növelését, valamint egy azonnali reagálású erő létrehozását a NATO Reagáló Erőkön (NRF) belül. Másodszor, a NATO-nak együtt kell működnie a partnerekkel, hogy növeljék a szomszédos térségek stabilitását. Kiemelte, hogy bár Oroszország számos partnerországot helyezett komoly nyomás alá, hogy letérjen az euro-atlanti integráció felé vezető útról, a Szövetség továbbra is fenntartja azt az elvet, hogy minden országnak joga van megválasztani saját útját. Harmadik prioritásaként a főtitkár az Európa és Észak-Amerika közötti tehermegoszlás egyenlőbbé tételét nevezte meg, amelynek kapcsán utalt az európai országok védelmi költségvetéseinek negatív trendjeire: míg az Egyesült Államok már 2007-ben is a NATO védelmi kiadásainak 68%-át adta, 2012-re ez az arány még tovább, 72%-ra bővült, ami fenntarthatatlan. A NATO szeptember 4-5-én megrendezett walesi csúcstalálkozóján az európai államok kollektív védelemhez való hozzájárulása sarkalatos pontja volt a megbeszéléseknek. 2013-ban a NATO által elvárt GDP-hez mért 2%-os védelmi kiadási küszöböt csak az Egyesült Királyság (2,4%), Görögország (2,3%) és Észtország (2%) teljesítette az európai szövetségesek közül. Ugyanakkor a NATO vezetői Walesben vállalták, hogy megállítják, majd pozitív irányba fordítják az eddigi trendeket. Ennek kapcsán pontosan meghatározták, hogy egy évtizeden belül a védelmi kiadások 20%-át nagy fegyverrendszerek beszerzésére és kutatás-fejlesztésre, azaz technológiai modernizációra szükséges fordítani.

 

Műveletek, hadgyakorlatok

Október 12-én elindult az ISAF (International Security Assistance Force, Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő) közösségi médián folytatott kampánya, amelynek célja, hogy bemutassa a NATO tag- és partnerországainak az afganisztáni művelethez nyújtott kiemelkedő hozzájárulását. A program egészen december 31-ig fog tartani, amelynek során minden nap más-más ország erőfeszítéseit és eredményeit mutatja majd be. A kampány vége egybeesik majd az ISAF-művelet végével és az új, kiképző-tanácsadó Operation Resolute Support művelet kezdetével. A kampány nyomon követhető az ISAF honlapján és kapcsolódó közösségi média online felületein Facebookon és Twitteren.

Október közepén kezdődött a Szövetség nagyszabású „Noble Justification” haditengerészeti gyakorlata a Földközi-tengeren és az Atlanti-óceánon, amelyen több mint 20 hadihajó, számos tengeralattjáró és repülő vett részt. Mint azt Peter Hudson ellentengernagy, a NATO haditengerészeti parancsnoka kifejtette, az esemény remek lehetőséget ad arra, hogy a Szövetség erői fejlesszék integráltságukat, interoperabilitásukat, valamint erősítsék felkészültségüket. A gyakorlat célja, hogy teszteljék a Szövetség kollektív védelmét és a NATO Reagáló Erők válságreagáló képességeit. A két hét során 14 ország (Belgium, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Kanada, Lengyelország, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Törökország) mintegy 5000 katonája vesz részt a hadgyakorlaton.


Tengeralattjárók hadgyakorlaton.

A gyakorlaton tengeralattjárók is részt vettek. (Forrás: nato.int)

 

A Szövetségnek az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott egyik válaszaként került sor a szeptember végén kezdődött három hetes lengyelországi „Anaconda 14” gyakorlatra, amelyen Csehország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Észtország, Hollandia, Lengyelország, Litvánia és Magyarország összesen 12.500 katonája vett részt. Az eseményen szerepet kapott továbbá 120 páncélozott személyszállító jármű, 50 rakétavető, 17 hajó és tengeralattjáró, valamint helikopterek, harci repülők és többcélú repülők is. Tomasz Siemoniak lengyel védelmi miniszter szerint az országban valaha volt legnagyobb NATO-gyakorlaton egy kombinált, védelmi jellegű műveletet szimuláltak, amely egy 5. cikkely (kollektív védelem) hatálya alá eső fegyveres konfliktus során került végrehajtásra.

Az „Anaconda 2014” gyakorlat. (Forrás: NATO Community)

 

Az ukrán válság

Október 24-én Philip Breedlove tábornok, a Szövetséges Fegyveres Erők Európai Főparancsnoka (Supreme Allied Commander Europe, SACEUR) nyilatkozatában kijelentette, hogy az orosz erők Kelet-Ukrajnából történő részleges kivonása ellenére továbbra is ütőképes egységek maradtak a térségben. Ez megnehezíti a minszki egyezmény végrehajtását, amelyben Ukrajna és az oroszbarát szeparatisták tűzszünet kötöttek egymással. A tábornok ugyanakkor arra nem tett utalást, hogy mekkora lehet a továbbra is Ukrajna keleti részében állomásoztatott orosz egységek létszáma.

Október 27-én Jens Stoltenberg NATO-főtitkár gratulált a békésen lezajlott ukrán választásokhoz, amelyek a nemzetközi megfigyelők szerint – ha nehéz körülmények között is, de – a nemzetközi követelményekkel összhangban, szabad, demokratikus szellemben valósultak meg. A főtitkár kiemelte, hogy az ukrán nép nagy többsége demokratikus úton és világosan fejezte ki, hogy az „európai utat” választotta. Üdvözölte elkötelezettségüket a demokratikus értékeken, valamint az emberi jogok és a jog uralmának tiszteletén alapuló politikai folyamat támogatása iránt, amely az ukrán konfliktus jövőbeli békés megoldását segítheti elő. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy a Krímben és Kelet-Ukrajna egyes részein – Donyeck és Luganszk körzetében – sokan nem gyakorolhatták demokratikus jogaikat. Sőt, a szavazni akarókkal szemben erőszakos atrocitásokra is sor került az Oroszország által támogatott szeparatisták részéről, ami a felek által Minszkben megkötött szeptemberi egyezmény nyílt megsértése. Hozzátette: a NATO továbbra is támogatja Ukrajna szuverenitását, függetlenségét és területi integritását, amely kulcsfontosságú az euro-atlanti térség biztonsága szempontjából.

Október második felében a Szövetség fokozott oroszt légi tevékenységet tapasztalt, amely miatt riasztani kellett a tagállamok harci repülőgépeit. A riasztásokat az váltotta ki, hogy az európai államok légtere közelében – de nemzetközi légtérben – repülő orosz katonai gépek nem közölték repülési tervüket a légi irányítási hatóságokkal, nem tartottak fenn rádiókapcsolatot a civil légi irányítással, valamint nem használtak válasz-jeladó berendezést a fedélzeten. Mindez a NATO tájékoztatása szerint komoly kockázatot jelent a civil légi forgalom számára, hiszen a légi irányítás nem képes nyomon követni ezeket a repülőgépeket, így azt sem képes megállapítani, hogy az adott repülő veszélyezteti-e a civil repülőgépek biztonságát.

Október 21-én a balti államok légvédelmét ellátó dán és portugál harci repülőgépeket kellett riasztani egy orosz IL-20-as hírszerző gép miatt. Az orosz repülő Kalinyingrádról szállt fel és a Balti-tenger térségében repült, majd északi irányból megközelítette Észtország légterét, sőt, egy perc erejéig 600 méterre be is hatolt a Szövetség légterébe.


Orosz repülőgépek útvonalai 2014. október 28-29-én.

Az orosz repülőgépek által bejárt útvonalak október 28-29-én. Kattintással nagyítható! (Forrás: apps.washingtonpost.com)

 

Október 28-29-én jelentős mértékű orosz katonai légi tevékenységet derített fel a NATO légvédelmi rendszere a Balti- és Északi-tenger, az Atlanti-óceán és a Fekete-tenger felett. A két MiG-31 Foxhound, egy Su-27 Flanker és két Su-24 Fencer vadászrepülőgépből, valamint két Su-34 Fullback vadászbombázóból álló kötelékeket a Szövetséges radarok a Balti-tenger felett sikeresen felderítették és azonosították, míg a NATO tagállamok repülőgépei közelről kísérték őket figyelemmel. Másnap nyolc, a nemzetközi légtérben repülő orosz gépet azonosítottak az Északi-tenger felett: négy Tu-95 Bear H stratégiai bombázót és négy Il-78 légi utántöltő gépet. Közülük hat a norvég partoknál visszafordult, két stratégiai bombázó azonban egészen Portugáliáig repült, majd utána visszatért Oroszországba.

A 2014-es évben a NATO eddig több mint 100 orosz gépet azonosított légterének szomszédságában, amely közel háromszorosa a 2013-as év ugyanezen időszakában tapasztaltnak. Amerikai tisztségviselők az orosz lépést erődemonstrációnak minősítették, kiemelve, hogy ez nem segít az ukrajnai konfliktus megoldásában és a NATO-orosz kapcsolatok helyreállításában.


Tu-95 Bear stratégiai bombázó.

Az október 29-én bevetett egyik Tu-95 Bear H stratégiai bombázó. (Forrás: aco.nato.int)

 

 

A NATO-NETto Hírfigyelő a NATO Public Diplomacy Division, a Magyar Atlanti Tanács és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatásával készül.


Egyetért, vagy inkább vitatkozna vele? Elmondaná véleményét másoknak is? Tegye meg a publikáció blogposztján!

Transcript:
Biztonság a számokban? A NATO és partnereiArab tavasz = Az első Facebook Forradalom?A NATO és partnerei: változó kapcsolatok?

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2018 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem