biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről

2014 december 02. - 21:00 - biztonságpolitika.hu

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

15 Év – 15 Hang

Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről

 

Apáti Zoltán ezredes, a Magyar Honvédség Béketámogató Kiképző Központ parancsnoka

 

1. Mit tekint Magyarország 15 éves NATO-tagsága legfontosabb eredményének?

15 éves NATO-tagságunk legfontosabb eredményei között két területet emelnék ki. Az egyik és talán kétségtelenül a leglátványosabb, legsikeresebb terület a szövetség által vezetett nemzetközi műveletekben való részvétel és az ott nyújtott kiemelkedő teljesítmény, valamint az azok során – a Magyar Honvédség minden szintjén – szerzett felbecsülhetetlen tapasztalat. Ez a tapasztalat különböző típusú műveletek során született, egyrészt más és más térségekben (a Nyugat-Balkánon, Irakban, vagy Afganisztánban), másrészt egy-egy műveleten belül is széles spektrumon (például Afganisztánban a szárazföldi-, a légierő- haderőnemek és a logisztikai erők tekintetében is). Katonáink olyan tapasztalatokra tettek szert, melyeket csak ezekben a feladatokban lehet megszerezni, de az iskolapadban tanultakat is így lehet élesben, a valóságban kipróbálni. Ehhez kapcsolódik a másik terület, amely a szövetséges tagságunkból adódó tanulási folyamat. Ma már a Magyar Honvédség valamennyi állománykategóriája a nemzetközi tanintézeti képzéseken, a nemzetközi gyakorlatokon, két- és többnemzeti kiképzési feladatokon olyan ismeretekre, tudásra és tapasztalatokra tesz szert, ami nagyban hozzájárult és hozzájárul a Magyar Honvédség folyamatos fejlődéséhez, megújulásához.

 

2. Véleménye szerint mi volt a legjelentősebb probléma, mellyel Magyarország szembesült NATO-tagsága kapcsán?

Itt sem lehet csak egyetlen területről szólni. Az egyik probléma, amit példaként említenék, hogy a társadalom egy része még ma is hajlamos Magyarország NATO-tagságára úgy tekinteni, mintha nem az ország, hanem kizárólag a Magyar Honvédség lenne a nemzetközi szervezet tagja. Ez a vélekedés természetesen az elmúlt évek során a társadalom felé való nyitással, a megfelelő tájékoztatatással, a Magyar Honvédség, mint „nemzeti intézmény” mind szélesebb területen történő bemutatásával jelentősen javult, de úgy gondolom, még van teendő ezen a téren.

A másik jelentős problémaként a már NATO taggá válásunkat megelőző és az azt követő 10 éves időszakban is folyamatosan jellemző haderőcsökkentést említeném, amit ugyan a szövetség tagjává való válásunk részint lehetővé tett, de a folyamatos strukturális szűkítések, létszámcsökkentések és átszervezések nehezen voltak egy időben kezelhetőek a szövetség általi elvárásokkal és az állandóan változó nemzetközi biztonsági kihívásokkal. Azonban az elmúlt években tapasztalható állandóság a végrehajtói szinten már biztosítja az építkezési lehetőséget.

 

3. Véleménye szerint milyen területeken tudta Magyarország a legnagyobb hatást gyakorolni a szövetségben?

Úgy gondolom, Magyarország a NATO műveleteiben való aktív és széleskörű szerepvállalásával gyakorolta a legnagyobb hatást a szövetségben. A magyar katonák már a tagság elnyerése előtt jelentős szerepet vállaltak a Nyugat-Balkánon folyó szövetséges műveletekben, ami a taggá válást követően jelentős mértékben kiszélesedett. Katonáink e béketámogató műveletek során kiemelkedő teljesítményükkel, felkészültségükkel, rátermettségükkel komoly elismertségre, megbecsülésre tettek szert akár Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban, Irakban vagy Afganisztánban. Ez a teljesítmény hozzájárult ahhoz, hogy mind komolyabb feladatokat bíztak a Magyar Honvédségre szövetségeseink. Itt említhetjük az afganisztáni Baghlan tartományban hat és fél éven keresztül irányított tartományi újjáépítési csoportot, vagy azt, hogy magyar parancsnok vezetett egy több nemzetből álló különleges műveleti erőt. Ugyancsak nagyban hozzájárultunk a szövetség műveleteihez olyan képességekkel, melyek más NATO-tagállamokban hiányképességek. Ilyenek voltak a közelmúltban sikeresen befejezett helikoptervezetőket és a technikusokat kiképző Légi Kiképzés Támogató és Légi Tanácsadó csoportok, melyek az afganisztáni műveletekben olyan tudással és ismeretekkel járultak hozzá az Afgán haderő megteremtéséhez, ami csak kevés szövetséges országban áll rendelkezésre. De említhetjük a műveletek támogatásában ugyancsak kiemelkedő szerepet játszó C-17 stratégiai légi szállító képességet, amelynek állandó bázisa Magyarországon, Pápán található.

 

4. Véleménye szerint melyik volt / melyek voltak az(ok) a terület(ek), ahol Magyarország változást remélt NATO-tagsága révén, de az nem, vagy nem teljes mértékben vált valóra?

Olyan területet, ahol változást reméltünk, de az nem vált valóra, nem tudok mondani. Olyanok, ahol még nem teljes mértékben valósultak meg a remélt változások, természetesen még vannak. Ilyen területnek nevezném a közvélemény formálását – ahogy fent említettem – a társadalom felé történő nyitással. Ez nagyban elősegítheti azt, hogy érthető és elfogadható legyen a társadalom számára a Magyar Honvédség szükségessége és annak a szövetségesi feladatokban való részvétele, vagy, hogy az ország biztonságának szavatolása a NATO keretein belül, de nem közvetlenül a határainknál valósítható meg. Egy másik terület, ahol még nem vált valóra a remélt változás, a haditechnikai fejlesztések. Ezen a területen voltak, vannak kezdeti lépések, de az elkövetkező években úgy gondolom, elengedhetetlen volna a jelentősebb előrelépés.

 

5. Mit tekint a következő évek legnagyobb kihívásának Magyarország NATO-tagsága szempontjából?

Magyarország NATO-tagsága szempontjából a legnagyobb kihívás az, ami a NATO teljes egésze szempontjából: alkalmazkodni az elmúlt időszakban, és a jelenleg is folyamatosan változó nemzetközi körülményekhez és a biztonsági környezet kihívásaihoz. A közelmúltban olyan változások történtek, melyek nyomán a NATO fokozatosan csökkenti azokat a nagyméretű válságkezelő műveleteit, amelyek az utóbbi időben az aszimmetrikus hadviselés elleni küzdelemre voltak „kihegyezve”. A jelenlegi kihívások azt eredményezik, hogy az aszimmetrikus hadviselés mellett – és lényeges, hogy nem helyette, mivel ezt a tevékenységet sem lehet félretenni – újra elő kell venni a hagyományos műveletek, a területvédelem témáit. Magyarországnak és a Magyar Honvédségnek is ezekhez a megváltozott körülményekhez kell alkalmazkodni, ezeknek a kihívásoknak kell majd megfelelni, vállalni a részünket a szövetségesi kötelezettségeknek megfelelően, akár az országhatárokon kívül is. Az elért eredményeket, a megszerzett tapasztalatokat nem szabad elfelejteni, azokból amit lehet és szükséges, alkalmazni kell az új, megváltozott körülményeknek, kihívásoknak megfelelően. A hagyományos műveletekre és területvédelmi feladatokra való felkészüléshez kitűnő alapot nyújtanak a közelmúlt nemzetközi gyakorlatai és a többnemzeti együttműködés keretei.

 

6. Személyesen Önnek mi a legmeghatározóbb élménye, emléke Magyarország NATO-tagságával kapcsolatosan?

Legmeghatározóbb személyes élményeimet ugyanarról a két területről említeném, melyeket az első kérdés során már szóba hoztam, így foglalva keretbe az interjút. Az egyik a műveletekben való részvétel, a másik a szövetségen belüli közös képzés, oktatás. A műveleti példa az elmúlt évből származik, amikor 2013. márciusában a Kabuli Nemzetközi Repülőtérre történő kitelepülésünk során Budapestről, a magyar kontingenst a köztes repülőtérre szállító amerikai repülőgép vezető légi utaskísérője a leszállásra készülődve „megköszönte Magyarország, a Magyar Honvédség és a fedélzeten utazó, kizárólag magyar katonáknak azt a kiemelkedő áldozatvállalását melyet az Ő nemzetének fiaival együtt tanúsítanak az afganisztáni műveletek során. Nagyra értékelve mindazt, melyet nehéz körülmények között tanúsítunk a szolgálat során, sok sikert és biztonságos hazatérést kívánt nekünk.” Akkor ez igen váratlanul ért és meglepetésszerű volt számomra, mivel vélhetően akkor találkoztunk az idősödő hölggyel először és utoljára életünk során. De mégis nagyszerű érzés volt, és nagy pluszt adott a misszió kezdetén.

A másik számomra igen emlékezetes esemény a NATO Védelmi Akadémián folytatott tanulmányaim befejezésekor volt, amikor a diplomámat a feleségem és a két lányunk jelenlétében a NATO Katonai Bizottságának akkori elnökétől, Giampaolo Di Paola admirálistól vehettem át Rómában, ahol harminckét ország nyolcvannégy hallgatója között egyedül képviselhettem Magyarországot és a Magyar Honvédséget.

15 Év - 15 Hang. NATO-NETto


Transcript:
A NATO és Svédország: régi partnerek, új kilátások?Biztonság a számokban? A NATO és partnereiOptimizmus - vagy realizmus?


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2017 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem