biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

2014 december 15. - 01:09 - Berzsenyi Dániel

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

November fontos találkozóval és látogatással kezdődött a NATO számára. Brüsszelben, az Európai Unió Külügyi Szolgálatának központjában, az EU frissen kinevezett külügyi és biztonságpolitikai főképviselője fogadta Jens Stoltenberget, a NATO főtitkárát, majd néhány nappal később a főtitkár Afganisztánba látogatott, ahol egyeztetéseket folytatott a NATO 2014 utáni szerepvállalásáról. A hónap folyamán a főtitkár két napos látogatást tett a balti államokban, miközben a Katonai Bizottság elnöke Ukrajnában egyeztetett az ország számára nyújtandó pénzügyi támogatás részleteiről. Novemberben 600 szakértő bevonásával lezajlott a Szövetség történetének eddigi legnagyobb kibervédelmi gyakorlata is, és első ízben vehettek rajta részt megfigyelőként az akadémiai és ipari szféra képviselői.

 

Partnerkapcsolatok

November 4-én az Európai Külügyi Szolgálat brüsszeli központjában magas szintű találkozóra került sor. Az Európai Unió frissen kinevezett külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini fogadta Jens Stoltenberget, a NATO főtitkárát. A megbeszélésen elsősorban a két szervezetet délről és keletről fenyegető közös biztonsági kihívásokról esett szó, így többek között kitértek az ukrán és a líbiai helyzetre, valamint az ún. „Iszlám Állam” (IS) terrorista csoport elleni fellépés nemzetközi erőfeszítéseire. Stoltenberg hangsúlyozta, hogy a NATO és az EU értékei és érdekei közösek, ahogyan az őket érő kihívások is. A főtitkár kiemelte, hogy „mindenki egyetért abban, hogy az erősebb és cselekvőképesebb európai védelmi képességek a NATO-t is erősítik. Ezekben a kihívásokkal terhes időkben fontos, hogy az európai államok folytassák az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy többet és hatékonyabban költhessenek védelemre.” A főtitkár a találkozót követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy részt fog venni az EU védelmi minisztereinek találkozóján is, továbbá meghívta az EU főképviselőjét a NATO külügyminisztereinek soron következő, decemberi találkozójára.


Jens Stoltenberg és Federica Mogherini

Jens Stoltenberg és Federica Mogherini az Európai Unió Külügyi Szolgálatának központjában 2014. november 4-én. (Forrás: nato.int)

 

A NATO főtitkárának és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös sajtótájékoztatója. (Forrás: youtube.com/NATO)

 

November 6-7-én Knud Bartels tábornok, a NATO Katonai Bizottság elnöke látogatást tett Macedóniában, ahol találkozott a macedón elnökkel, akinek köszönetét fejezte ki a NATO által vezetett missziókban folytatott macedón szerepvállalásért, valamint üdvözölte az ország haderejének reformlépéseit annak érdekében, hogy megfeleljen a NATO elvárásainak. A bizottság elnöke találkozott Zoran Jolevski védelmi miniszterrel és Nikola Poposki külügyminiszterrel. Bartels tábornok biztosította a macedón védelmi minisztert, hogy a NATO továbbra is támogatni fogja a védelmi reformtörekvéseket, míg a külügyminiszterrel folytatott egyeztetés során kiemelte, hogy Macedónia szerepe rendkívül értékes a NATO regionális és nemzetközi biztonsági törekvései során. A Katonai Bizottság elnöke közös sajtótájékoztatót tartott a macedón vezérkari főnökkel, majd meglátogatta a Mihajlo Apostoski Katonai Akadémia kadétjait, akikkel a NATO-t körülvevő instabilitásról és a Szövetség jövőjéről beszélgetett.

A Partnerség a Békéért (PfP) program huszadik évfordulója alkalmából november 10-14 között egy több elemből álló rendezvénysorozatra került sor Kirgizisztán fővárosában, Biskekben. A sorozat legjelentősebb eseménye a „Közép-Ázsia, Afganisztán és a regionális biztonság 2014 után” címmel megtartott konferencia volt, amelyen a Kirgiz Diplomáciai Akadémia hallgatói, a média képviselői, valamint a diplomáciai testületek tagjai vettek részt. A kirgiz és a környező országokból érkezett vezető szakemberek előadásaikban az afganisztáni folyamatokra és kihívásokra koncentrálva külön kitértek a közép-ázsiai országok stabilizációban betöltött szerepére. A rendezvénysorozaton részt vett Alexander Vinnikov, a NATO Közép-Ázsiáért felelős kapcsolattartója, aki több kormányzati képviselővel is találkozott annak érdekében, hogy tovább mélyíthessék az együttműködést a PfP keretein belül csakúgy, mint a közös regionális biztonsági kérdésekben (Afganisztán, Közel-Kelet, Ukrajna).

November 11-én – Szlovénia új miniszterelnökeként – Miro Cerar első ízben tett látogatást a NATO főhadiszállásán. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár megköszönte Cerar miniszterelnöknek a szlovén szolidaritást, amit elsősorban az afganisztáni misszióban és a KFOR műveleteiben játszott szerep tesz igazán jelentőssé a NATO számára. A főtitkár külön köszönetét fejezte ki azért, hogy Cerar miniszterelnök mandátumának ilyen korai szakaszában látogatott el a NATO-hoz, ami nemcsak a Szövetség iránti személyes elkötelezettséget fejezi ki, hanem a kapcsolatok erősítését is segíti. A látogatás során tárgyaltak az ukrán helyzetről, a partnerkapcsolatok erősítéséről, valamint a nyugat-balkáni helyzet aktualitásairól is.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkára, Lamberto Zannier november 12-én találkozott Jens Stoltenberggel, továbbá részt vett az Észak-atlanti Tanács ülésén, ahol a NATO-hoz delegált nagykövetekkel folytatott tárgyalás során az ukrán helyzetre, valamint az EBESZ különleges megfigyelő missziójára fókuszáltak. A NATO-főtitkár kifejtette, hogy az EBESZ kulcsfontosságú az euro-atlanti biztonságot évtizedek óta legkomolyabb mértékben fenyegető válság megoldásában. A két szervezet döntő szerepet játszik az európai biztonsági architektúrában, ami az együttműködés további erősítésére sarkall a regionális és tematikus területeken egyaránt. Az EBESZ képviselői részt vettek 2014 szeptemberében a NATO walesi csúcstalálkozóján, ahol a NATO-tagállamok vezetői elkötelezték magukat többek között az EBESZ-szel folytatott politikai párbeszéd és gyakorlati együttműködés erősítése mellett, amihez számos olyan kezdeményezés kapcsolódik, mint például a Védelmi Képességfejlesztési Kezdeményezés és az Interoperabilitási Platform. Az EBESZ meghívást kapott a kezdeményezésekben való részvételre, a megvalósítási tárgyalások pedig már elkezdődtek.

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg november 17-én Brüsszelben köszöntötte Irakli Garibashvili grúz miniszterelnököt. A NATO-tagságra törekvő Grúzia rendkívül értékes partnere a Szövetségnek, és egyedülálló szerepet játszik a szövetséges műveletekben – hangsúlyozta a NATO-főtitkár. A brüsszeli megbeszélések során a két vezető kitért a NATO walesi csúcstalálkozóján elfogadott együttműködési csomag részleteire, amivel kapcsolatban Stoltenberg elmondta, hogy erősíteni fogja Grúzia védelmi képességeit, egyúttal közelebb hozza az országot a NATO-hoz. A tagság elérése érdekében folytatott fejlesztések keretében Grúziában hamarosan új NATO Kiképző Központ nyílik, amit a Szövetség kiképzőkkel támogat, illetve a grúzok meghívást kaptak a NATO interoperabilitást erősítő kezdeményezésébe is, ami az afganisztáni stabilizációs műveletekben részt vevő országokat fogja össze.

Jens Stoltenberg és Irakli Garibashvili grúz miniszterelnök.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár köszönti Irakli Garibashvili grúz miniszterelnököt Brüsszelben, 2014. november 17-én. (Forrás: nato.int)

 

Szorosabb együttműködésre szólította fel az EU-tagállamok védelmi minisztereit a NATO-főtitkár november 18-án, az EU védelmi minisztereinek találkozóján. Jens Stoltenberg kijelentette, hogy „az Európai Unió alapvető és erős partnere a NATO-nak”, közösek az értékek, számos tag is azonos, ugyanakkor a kihívások is közösek. A főtitkár elítélte az Ukrajnával szembeni orosz agressziót, és kijelentette, hogy „Oroszország továbbra is destabilizálja Ukrajnát”, majd nyomatékosította, hogy az EU és a NATO továbbra is egységesen támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását.

Két napos látogatásra érkezett a balti államokba Jens Stoltenberg november 20-án. A NATO-főtitkár Rigában megerősítette, hogy a Szövetség minden tagját oltalmazza és megvédi, ami Lettországra vonatkozóan látványosan megmutatkozik a balti légtérrendészet feladatait ellátó NATO-repülők, valamint a balti vizeken járőröző NATO-hajók alkalmazásában. A lett elnökkel folytatott megbeszélésén a NATO-főtitkár kitért a keleti kihívásokra, valamint az ukrán válságra, továbbá megköszönte az ország afganisztáni szerepvállalását, és elismerően szólt a NATO Stratégiai Kommunikációs Kiválósági Központjának felállításáról. A főtitkár felhívta a figyelmet az Európai Unió soros elnökségét betöltő országként Lettországnak az európai védelem erősítésében játszott szerepére. Az észt miniszterelnök Taavi Röivas is fogadta Jens Stoltenberget, aki a megnövekedett orosz légi aktivitással kapcsolatban elmondta, hogy a balti légtérrendészeti misszió idén több mint 100 elfogást hajtott végre, ami az előző évi adatok háromszorosa, ugyanakkor egész Európában lényegesen növekedett az orosz repülőgépek aktivitása. A NATO-főtitkár olyan példaként állította Észtországot, amely a gazdasági körülmények ellenére a GDP 2%-át költi védelmi kiadásokra – egyben megköszönte az országnak a kollektív kibervédelem terén játszott vezető szerepét. Látogatása második napján a főtitkár felkereste a Litvániában található Karmelava Légtér-irányítási Központot, ahol találkozott Dalia Grybauskaité litván elnök asszonnyal, valamint litván, holland, magyar és amerikai katonákkal. Az elnöki egyeztetésen napirendre kerültek az orosz agresszióval kapcsolatos biztonsági kihívások, valamint a balti légtérrendészeti misszió. A főtitkár megköszönte Litvánia műveleti szerepvállalását, valamint az energiabiztonság fokozásában betöltött vezető szerepét, és – ahogyan Észtországban és Lettországban is – hangsúlyozta, hogy komoly munka folyik a walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv (Readiness Action Plan – RAP) végrehajtása kapcsán, hogy az abban foglaltak teljes egészében és időben megvalósuljanak.

A NATO-főtitkár és az észt védelmi miniszter az aktuális biztonsági kihívásokról és az észt képességekről egyeztetett. (Forrás: youtube.com/NATO)

 

A főtitkár balti látogatásával párhuzamosan (november 20-21), a Katonai Bizottság elnöke, Knud Bartels tábornok Ukrajnába látogatott, ahol találkozott az ukrán vezérkari főnökkel, akit meghívott a NATO vezérkari főnökeinek következő, 2015. januári találkozójára. A tábornok találkozott a védelmi miniszterrel, a Nemzeti Biztonsági és Védelmi Tanács tagjaival, valamint magas beosztású katonai vezetőkkel, akikkel a walesi csúcstalálkozó döntéseiről tárgyalt. A megbeszélések azokra a NATO pénzügyi alapokra fókuszáltak, amelyekből az ukrán kibervédelmi képességet, az integrált vezetési, irányítási és kommunikációs képességet, a logisztikai és katonai képzést, valamint a sérült katonák rehabilitációját kívánja támogatni a Szövetség.


Bartels tábornok, az ismeretlen katona sírjánál Kijevben.

Bartels tábornok, a NATO Katonai Bizottság elnöke koszorút helyez el az ismeretlen katona sírjánál Kijevben. (Forrás: nato.int)

 

Műveletek, hadgyakorlatok

A NATO főtitkára november 6-án kettős céllal utazott Afganisztánba. A főtitkár egyfelől köszönetét fejezte ki a tizenhárom éves ISAF misszió lezárása kapcsán a nemzetközi és afgán erőknek, másfelől erősíteni kívánta a NATO afganisztáni elkötelezettségét, ami magában foglalja a 2015 első napján induló Resolute Support missziót. A 350.000 fős Afgán Nemzeti Biztonsági Erők kiképzésében és a szervezet felállításában – az ISAF misszión keresztül – jelentős szerepet játszott a NATO. Az afgán katonák és rendőrök 2013 júniusa óta vezetnek biztonsági műveleteket az ország területén, 2015. január 1-től pedig teljes felelősség mellett folytathatják a munkát. Ashraf Ghani afgán elnök és a miniszterelnöki funkciókat ellátó Abdullah Abdullah is találkozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, aki szerint az ISAF misszió elérte a kitűzött célt, így a Szövetség kész új fejezetet nyitni a NATO-afgán kapcsolatokban. A főtitkár elmondta, hogy miközben Afganisztán jövője afgán kezekbe kerül, a NATO támogatása továbbra is folytatódik.

A NATO-főtitkár novemberi látogatása Afganisztánban. (Forrás: youtube.com/nato)

 

A 2014. december 31-én befejeződő ISAF missziót 2015. január 1-től egy olyan nem harci művelet váltja fel, amelynek célja az afgán biztonsági erők további fejlesztése. A NATO folytatólagos támogatása a jövőben kiterjed majd az afgán biztonsági erők pénzügyi fenntarthatóságában való közreműködésre, illetve a NATO-afgán partnerkapcsolat erősítésére. A főtitkár a két afgán vezetőt meghívta a NATO külügyminisztereinek decemberi találkozójára, Brüsszelbe.

A Kabulban folytatott megbeszéléseket követően Stoltenberg látogatást tett az ISAF erőknél, ami érintette Kandahárt, Herátot és Mazar-i-Sharifot is. A főtitkár egyaránt köszönetét fejezte ki az ötven ország képviseletében katonai és civil szolgálatot teljesítő nőknek és férfiaknak, továbbá részt vett két megemlékezésen is, ahol elmondta: azért érkezett, hogy különös tiszteletét fejezze ki azok iránt, akik életüket áldozták szolgálatteljesítés közben.

November 17-én Törökország jelenlegi afganisztáni nagykövetét, Ismail Aramazt nevezte ki Jens Stoltenberg a Szövetség következő, afganisztáni civil főképviselőjének. A tapasztalt diplomata korábban négy évig szolgált Törökország NATO-hoz delegált főképviselőjének helyetteseként, valamint egy évig az ISAF erők parancsnokának politikai tanácsadója is volt. Aramaz a 2012 augusztusa óta szolgáló Maurits Jochems nagykövetet váltja a poszton várhatóan 2015 elejétől, és nélkülözhetetlen szerepe lesz a decemberben véget érő ISAF missziót követő Resolute Support művelet kiképző, tanácsadó és közreműködő tevékenységének, valamint a hosszú távú partnerkapcsolat fejlesztésének elősegítésében.

A NATO valaha volt legnagyobb kibervédelmi gyakorlata november 18-án kezdődött Cyber Coalition 2014 elnevezéssel. A három napos gyakorlat célja az volt, hogy leteszteljék: a Szövetség képes-e megvédeni hálózatait a különböző kihívásokkal szemben, illetve a NATO-ban rendelkezésre álló szakértelem eléri-e a megfelelő szintet? A gyakorlaton 600 technikai, kormányzati és kiber szakértő vett részt több tucat szövetséges és partner országból. A gyakorlatra első alkalommal hívták meg az akadémiai és ipari szféra képviselőit megfigyelőként. Az egyik rendszer, amit a gyakorlat során kipróbáltak, a kanadai ADGA-RHEA által a NATO számára fejlesztett Kiber-információs és Incidens Koordinációs Rendszer (Cyber Information and Incident Coordination System – CIICS). A gyakorlattal kapcsolatban Sorin Ducaru, a NATO-főtitkár új típusú biztonsági kihívásokért felelős helyettese hangsúlyozta, hogy „a kibertérből érkező fenyegetés nem csak egy potenciális fenyegetés, hanem napi valóság.” Ducaru szerint a „konfliktusok lehetnek virtuálisak, de a következmények valódiak és pusztítóak.” A NATO walesi csúcstalálkozóján a szövetségesek egyetértettek abban, hogy a kibertámadások elérhetnek egy olyan küszöböt, ami súlyosan veszélyezteti a nemzeti és az euro-atlanti stabilitást és biztonságot. A támadások modern társadalmakra gyakorolt hatásai elérhetik egy hagyományos támadásét, ezért a NATO vezetői megerősítették, hogy a kibervédelem alapvető feladat a kollektív védelemben.

Az afgán parlament november 27-én ratifikálta azt a két egyezményt, ami a NATO jövőbeni afganisztáni szerepvállalásának jogi alapját is megteremti. A NATO-erők státuszáról szóló NATO-afgán egyezményt, valamint az Egyesült Államok és Afganisztán közötti Kétoldalú Biztonsági Egyezményt Jens Stoltenberg is üdvözölte. A 2015. január 1-jén induló, harci feladatokat nem teljesítő, pusztán kiképzést, tanácsadást és egyéb közreműködő tevékenységet ellátó Resolute Support elnevezésű művelet csak a jogi alapot is magába foglaló, megfelelő háttér biztosításával érheti el a kitűzött célokat.

 

 

 

A NATO-NETto Hírfigyelő a NATO Public Diplomacy Division, a Magyar Atlanti Tanács és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatásával készül.


Transcript:
A NATO és Svédország: régi partnerek, új kilátások?Meghalni az élelemértA NATO és partnerei: változó kapcsolatok?


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2017 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem