biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

NATO Hírfigyelő - 2014. december

2014 december 30. - 23:57 - Csuzda Norbert

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

December hónap elsősorban a partnerkapcsolatok erősítésével és az afganisztáni misszió lezárásával telt. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár találkozott többek között Ukrajna és Irak miniszterelnökével, valamint Afganisztán elnökével, továbbá részt vett a Mediterrán Dialógus 10. és az Isztambuli Együttműködési Kezdeményezés 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A 13 évig tartó ISAF-művelet zárása lehetőséget adott arra, hogy a főtitkár értékelhesse a szövetséges erők által elért eredményeket, ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy Afganisztán továbbra is kihívásokkal néz szembe, amelyekkel a 2015. január elsején induló új műveletnek is szembe kell majd nézni. A hónap legfontosabb eseménye a külügyminiszterek találkozója volt, ahol a résztvevők megtárgyalták a NATO reagálóképességének és készültségének fokozására eddig tett és a jövőben megteendő lépéseket, valamint ismét megerősítették támogatásukat Ukrajna irányában, a segítségnyújtás konkrét területeit is megnevezve.

 

Partnerkapcsolatok

December elsején a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg Brüsszelben a szövetség főhadiszállásán köszöntötte az Afganisztáni Iszlám Köztársaság elnökét, Mohammad Ashraf Ghanit és az afgán kormány főminiszterét, Abdullah Abdullahot. A látogatás a főtitkár szerint a Szövetség és Afganisztán közötti szilárd együttműködés bizonyítéka. Emellett hozzátette, hogy a NATO továbbra is pénzügyi segítséget fog nyújtani az Afgán Nemzeti Biztonsági Erők (Afghan National Security Forces, ANSF) számára, míg a január elsején induló kiképző, tanácsadó és támogató misszió (Operation Resolute Support) tovább fogja erősíteni az eddig kialakított tartós partnerkapcsolatot.

Jens Stoltenberg gratulációját fejezte ki a moldovai parlamenti választások sikeres lebonyolításával kapcsolatban, amelyek az európai normákkal összhangban zajlottak le. Moldovát a Szövetség értékes partnereként jellemezte, kiemelve a koszovói misszióban való részvételét. Hozzátette, hogy a NATO és Moldova folytatni fogják együttműködésüket az Egyéni Partnerségi Akcióterv (Individual Partnership Action Plan) keretében, emellett reményét fejezte ki, hogy az újonnan felálló kormánnyal minél hamarabb megkezdhetik a közös munkát, amelynek friss lendületet adhatnak a szeptemberi csúcstalálkozó alkalmával elindított kezdeményezések.

Haider al-Abadi, Irak miniszterelnöke december 3-án Brüsszelben találkozott Jens Stoltenberggel, ahol megvitatták az Irakban, Szíriában és a tágabb régióban zajló biztonságpolitikai eseményeket. A főtitkár biztosította a miniszterelnököt, hogy a Szövetség továbbra is elkötelezett a két fél között meglévő partnerségi kapcsolat iránt, támogatja a biztonság és stabilitás helyreállítására irányuló erőfeszítéseket, valamint segíti a biztonsági erők hatékonyságának növelését. A walesi csúcstalálkozó alkalmával meghatározott együttműködési területek közé tartozik a politikai párbeszéd, az oktatás és képzés, a terrorizmus elleni fellépés és a határok biztonsága. Stoltenberg emellett kiemelte, hogy Irak egysége létfontosságú az ún. „Iszlám Állam” legyőzéséhez. A miniszterelnök tájékoztatta a főtitkárt, hogy az iraki kormány azzal a kéréssel fog a Szövetség felé fordulni, hogy az támogassa az ország fegyveres erőinek védelmi kapacitásfejlesztését.

A NATO-főtitkár december 3-án az Európai Tanács új elnökével, Donald Tuskkal találkozott. A főtitkár elmondta, hogy a Szövetségnek és az Európai Uniónak nemcsak 22 tagja közös, hanem értékeik és kihívásaik is. A két vezető megvitatta Oroszország destabilizációs tevékenyégét Ukrajnában és a NATO keleti szárnyán, valamint ennek hatását az euro-atlanti térség stabilitására. Jens Stoltenberg arra a lényeges összefüggésre világított rá, hogy a NATO biztosítja a stabilitást Európában, Európa pedig hozzájárul egy erős NATO-hoz. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy az erősebb védelem érdekében folyamatos és szoros együttműködésre van szükség.


Jens Stoltenberg és Donald Tusk

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. (Forrás: nato.int)

 

December 5-én az Európai Unió Katonai Törzsének (European Union Military Staff) és a NATO Nemzetközi Katonai Törzsének (NATO International Military Staff) tagjai találkoztak Brüsszelben, hogy megvitassák a két szervezet közötti potenciális együttműködési területeket. Sir Christopher Harper légi marsall és Wolfgang Wosolsobe altábornagy hangsúlyozták, hogy erősebb együttműködésre van szükség az EU és a NATO között a koherencia és a kölcsönös megerősítés biztosítására, valamint a párhuzamos tevékenységek elkerülésére. Ezeket a következtetéseket hangsúlyozta az Európai Tanács 2013-ban és a legutóbbi NATO-csúcstalálkozó is Walesben, amely utóbbi során a két szervezet közötti partnerség különösen fontos szerepet kapott.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, az Észak-atlanti Tanács (North Atlantic Council, NAC) 28 állandó képviselője és a Katonai Bizottság (Military Committee, MC) elnöke, Knud Bartels tábornok december 9-én Jordániában gyűltek össze a Mediterrán Dialógus (Mediterranean Dialogue) létrehozásának 20. évfordulóját ünneplő találkozóra. A találkozón részt vett Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Mauritánia, Marokkó és Tunézia nagykövete is. Az eseményen felszólaló főtitkár szerint a NATO-tagállamok biztonsága szorosan kapcsolódik a Földközi-tenger és a Közel-Kelet térségének biztonságához és stabilitásához, amely napjainkban fontosabbá teszi a Mediterrán Dialógust, mint valaha. Stoltenberg elmondta, hogy három területen van szükség szorosabb együttműködésre: egyrészt a NATO több segítséget nyújthatna partnereinek a védelmi és biztonsági szektorban, másodszor növelni lehetne a fegyveres erők interoperabilitását, harmadrészt pedig mélyíteni lehetne a politikai konzultációt. Nasser Judeh jordániai külügyminiszterrel folytatott megbeszélése során megvitatták a Közel-Kelet aktuális kihívásait, majd Stoltenberg háláját fejezte ki a Szövetség nevében az iránt, hogy Jordánia partnerállamként járul hozzá a NATO Reagáló Erőkhöz (NATO Response Force, NRF), valamint megköszönte, hogy ország otthont ad a találkozónak. A főtitkár másnap II. Abdullah jordániai királlyal találkozott, akivel az aktuális biztonsági kihívásokról tárgyaltak, beleértve a különböző szélsőséges csoportok és a terrorizmus jelentette fenyegetést. Jens Stoltenberg megköszönte az országnak a régió stabilitása és biztonsága érdekében tett törekvéseit, valamint reményét fejezte ki, hogy a két fél között szorosabb lesz az együttműködés, beleértve a közös gyakorlatokat fokozását és a közös képességek erősítését is.

Mediterrán Dialógus

A Mediterrán Dialógus 20. évfordulójának ülése. (Forrás: nato.int)

 

December 11-én az Isztambuli Együttműködési Kezdeményezés (Istanbul Cooperation Initiative, ICI) 10. évfordulója alkalmából találkozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a 28 NATO-tagállam nagyköveteivel, valamint Bahrein, Katar, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek képviselőivel. A főtitkár elmondta, hogy az elmúlt években a partnerek között egyre mélyebb és erősebb lett a kapcsolat, kiemelve, hogy véleménye szerint az együttműködés fokozása a biztonság növeléséhez járul hozzá. A találkozó alkalmával megvitatták az olyan közös biztonsági kihívásokat, mint a terrorizmus és a szélsőséges csoportok jelentette fenyegetés, a tengeri biztonság és a kiberbiztonság, valamint ezek lehetséges kezelési módjai. A főtitkár három kiemelt területen szeretné fokozni az együttműködést a NATO és az Öböl-térség országai között. Elsőnek a katonai erők együttműködése kapcsán, amelyre példaként hozta fel a líbiai események alatt a két fél által mutatott hatékony kooperációt. Másodszor a tengeri biztonság vonatkozásában, amelynek fokozása érdekében felkérte a partnereket, hogy csatlakozzanak a NATO által Afrika Szarvánál folytatott kalózkodás elleni művelethez (Operation Ocean Shield), harmadrészt pedig hangsúlyozta a politikai egyeztetések fontosságát. Jens Stoltenberg emellett megbeszélést folytatott Sheikh Tamim bin Hamad Al Thani katari emírrel a közös biztonsági kihívásokról, legfőképp az ún. „Iszlám Állam” terrorszervezet jelentette fenyegetésről, valamint a kalózkodásról, az emberkereskedelemről és a fegyverek proliferációjáról. A főtitkár kiemelte, hogy fontos a régióbeli országok részvétele a terrorszervezet elleni harcban, és az ehhez szükséges védelmi kapacitás kiépítéséhez a Szövetség kész segítséget nyújtani partnereinek.

Jens Stoltenberg december 15-én tárgyalt Ukrajna miniszterelnökével, Arszenyij Jacenyukkal. A főtitkár méltatta Ukrajnát, hogy még a jelenlegi, komoly kihívások közepette is elkötelezett a NATO-val kialakított partnerkapcsolata iránt, emellett pedig ígéretet tett a folyamatos politikai támogatásra és a gyakorlati segítségnyújtásra is. Hozzátette, hogy ez a látogatás hangsúlyozza a két fél között kialakított kapcsolat erősségét, amelyet különösen fontossá tesz az, hogy az ukrán nép a demokráciát és az Európával való szorosabb együttműködést választotta. Elmondta, hogy a Szövetség eddig öt pénzügyi alapot hozott létre, amelyek célja az ukrán haderő modernebbé, a védelmi szektor átláthatóbbá és hatékonyabbá tétele. A főtitkár ismét hangsúlyozta, hogy a Szövetség teljes mértékben elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, hiszen az kulcsfontosságú az euro-atlanti térség biztonsága szempontjából.

Arszenyij Jacenyuk és Jens Stoltenberg

Arszenyij Jacenyuk és Jens Stoltenberg találkozója. (Forrás: nato.int)

 

Thrasyvoulos Terry Stamatopoulos, a NATO politikai ügyekért és biztonságpolitikáért felelős főtitkár-helyettese december közepén Yahya Ould Hademine in Nouakchot mauritániai miniszterelnökkel találkozott. A megbeszélés során megünnepelték a Mediterrán Dialógus 20. évfordulóját, amelyen részt vettek Mauritánia parlamenti képviselői, magas rangú kormányzati képviselők, valamint a sajtó és a tudományos élet fontosabb szereplői is. A főtitkár-helyettes kétoldalú tárgyalásokat folytatott Diallo Mamadou Bathia honvédelmi miniszterrel, Sidi Ould Tah megbízott külügy- és gazdasági miniszterrel, valamint a hadsereg megbízott vezetőjével, Hanana Ould Sidi Hanana tábornokkal.

 

Műveletek

December 17-én az Észak-atlanti Tanács utoljára ült össze az ISAF-misszió kapcsán. Jens Stoltenberg szerint ez a több mint tíz évig tartó misszió katonailag, politikailag és gazdaságilag is meghatározó kihívást jelentett a Szövetség számára. Hozzátette, hogy a kihívások még mindig jelen vannak, de Afganisztán sokkal stabilabb, mint korábban. A NATO-tag- és partnerállamok segítettek abban, hogy Afgán Nemzeti Biztonsági Erők teljes mértékben felelősséget tudjanak vállalni az ország biztonságáért. A főtitkár elmondta, hogy 2015. január elsején az új művelet indítása egyben új fejezetet is jelent Afganisztán és a Szövetség kapcsolatában.

December 28-án ünnepélyes ceremóniát tartott a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (Internatinal Security Assistance Force, ISAF) parancsnoksága annak alkalmából, hogy 13 évvel a létrehozása után befejeződött az országban folyó művelet, átadva helyét az új missziónak, a NATO vezette „Határozott Támogatás” műveletnek (Operation Resolute Support). Az új misszióban közel 12.500 katona fog részt venni, akik az Afgán Nemzeti Biztonsági Erők harcképességének fenntartását és az afgán védelmi szektor működését segítik, alapvetően nyolc fő területre koncentrálva, amelyek a következők: a többéves költségvetés kidolgozása, átláthatóság, elszámoltathatóság és felügyelet, civil kormányzás, erőgenerálás, fenntarthatóság, stratégiai és politikai tervezés és végrehajtás, valamint hírszerzés és stratégiai kommunikáció.

A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően kezdetét vette Afganisztánban az Egyesült Államok vezette Tartós Szabadság Hadművelet (Operation Enduring Freedom), amely a tálib rezsim megdöntésével igyekezett felszámolni az al-Káidának az országban található biztonságos búvóhelyeit. A gyors katonai siker után a figyelem a hatékony, a tálib erőkkel is szembeszállni képes kormányzat és egy stabil biztonsági környezet kialakítására irányult. A Szövetség 2003-ban vette át a nemzetközi koalíciós erők vezetését, és az eltelt idő alatt 28 tagállam és 14 partnerország járult hozzá valamilyen módon a műveletekhez. Létfontosságú feladat volt egy 350 ezer fős biztonsági erő létrehozása, amely – harcképességének növekedésével párhuzamosan – 2011-től kezdve fokozatosan vette át az ország biztonsága fölötti ellenőrzést, 2013 nyarára pedig az Afganisztánban folyó műveletekben is vezető szerepet vállalt.

 

A hónap eseménye: A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója

Jens Stoltenberg a találkozót megelőző beszédében 2014-et az agresszió, a válságok és a konfliktusok éveként jellemezte. Példaként említette Oroszország agresszív lépéseit, amelyek aláásták az euro-atlanti térség biztonságát. Miközben Ukrajnában folytatódnak az erőfeszítések a tartós béke megteremtéséért, Moszkva katonai jelenlétének erősödését figyelhetjük meg: Oroszország fejlett fegyvereket, felszereléseket, katonai egységeket bocsátott a szeparatisták rendelkezésére. A tavalyi év másik aggasztó jelensége a Közel-Keleten és Észak-Afrikában elterjedő erőszak és a szélsőséges csoportok fokozódó tevékenysége volt, amelynek kapcsán Stoltenberg üdvözölte az Egyesült Államok vezette koalíciónak az ún. „Iszlám Állam” elleni fellépését, amely máris eredményeket volt képes felmutatni.


NATO KÜM találkozó

A NATO külügyminisztereinek találkozója. (Forrás: nato.int.)

 

A NATO főtitkára kiemelte, hogy a NATO igyekezett lépést tartani az eseményekkel: megerősítették jelenlétüket a Szövetség keleti szárnyán, kétnaponta hadgyakorlatokat tartanak, a korábbihoz képest ötször több gép tartózkodik a levegőben, valamint a Balti- és a Fekete-tengeren is növelték a hajók számát. Ezek a lépések a walesi csúcstalálkozón elfogadott ún. Készenléti Akcióterv (Readiness Action Plan) részét képezik, amelynek végrehajtását a miniszterek felülvizsgálták a megbeszélések során. Ez erősíteni fogja a Szövetség reagálási képességét és készültségét, valamint hozzá fog járulni a NATO-erők képességeinek fokozásához. Az akciótervnek része továbbá egy két napon belül is telepíthető, körülbelül 4000 fős azonnali reagálású erő (Very High Readiness Joint Task Force, VJTF) felállítása, ami 2015 elejére valósul meg. Ugyanakkor a VJTF pontos méretéről és a kialakításáról a védelmi miniszterek februárban fognak dönteni.

A NATO külügyminiszterei december 2-án megerősítették, hogy politikai és gyakorlati segítséget is nyújtanak Ukrajnának azokhoz a kulcsfontosságú reformokhoz, amelyeket az új kormány tervez végrehajtani. A miniszterek megvitatták az Ukrajnán belüli és közvetlen stratégiai környezetéhez kapcsolódó kihívásokkal kapcsolatos fejleményeket, valamint áttekintették a szeptemberi csúcstalálkozó óta elért eredményeket, amelyek közül kiemelendőek a már működő pénzügyi alapok és a megkezdett projektek. Ezek elsősorban a kibervédelemre, a sérültek rehabilitációjára, katonai életpályamodell kialakítására, logisztikára, szabványosításra, valamint a parancsnoki, irányítási és kommunikációs rendszerek fejlesztésére koncentrálnak.

Mindezeken felül a NATO külügyminiszterei és tizennégy partnerország döntött arról, hogy 2015. január 1-től elindítják a korábban már említett Resolute Support műveletet Afganisztánban. Ennek kapcsán Jens Stoltenberg elmondta, hogy a döntés tükrözi azokat a kötelezettségvállalásokat, amelyeket Lisszabonban (2010), Chicagóban (2012) és Walesben (2014) is megerősítettek Afganisztán támogatására.

 

 

 

A NATO-NETto Hírfigyelő a NATO Public Diplomacy Division, a Magyar Atlanti Tanács és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatásával készül.


Transcript:
Politikai változás: mire képes, és mire nem a közösségi média?Arab tavasz = Az első Facebook Forradalom?Biztonság a számokban? A NATO és partnerei


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2017 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem